Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-05-14

dának irtásra nem igen ajánlható. Sokkal jobban megfelel erre a célra a strychnines buza, melyet a mult évben többen megpróbáltak a az egerek irtására igen jó szemek találtak. Azonkívül sem az emberre, sem az állatra nem oly veszedelmes, mint a foszforpirula. Elkészítése igen egyszerű s gyorsan történik. Kirakása is gyorsabban esz­közölhető, mint a föszforpiruláó s hosszabb ideig is eltartható. A készítésnél 10 gramm strychnin elegendő 5 kgr. búzához. Az elkészítés ugy történik, hogy egy edénybe, melyet másra nem használunk, beleun­tunk ö kgr. tiszta búzát, közben egy másik edény­ben vizet forralunk és pedig minden ő kgr. bú­zára 2 litert s ebben a strychnint feloldjuk. A méreg a vízben pár perc alatt feloldódik s uz­után lassan ráöntjük a búzára, mindaddig kever­jük, inig minden szem egyenletesen meg nem nedvesedik s mig a buza az oldatot egészen be nem issza. Mivel a strychnin keserű ízű s ezt az ege­rek mindjárt megérzik, édesítenünk kell, mely célra legalkalmasabb a cukorgyári szörp. Ily ször­pöt minden cukorgyárban könnyen kaphatunk. A szörpből annyi decilitert használunk, ahány liter vizbeu a mérget feloldottuk, tehát 5 kgr. búzához 2 deciliter szükséges. A szörp hozzáön­tése után addig keverjük a búzát, mig a szörp a buza mindegyik szemét, fényes réteggel be nem vonta, illetve mig a buza azt teljesen be nem issza. Igy aztán a buza kész a kirakásra. Ha. azonnal nem raknánk ki, vagy valami másnapra megmaradna, szellős helyen elteregetjük s telje­sen kiszárítjuk, mert így még azután is használ­ható. Ha strychnines búzával irtunk, az irtott, te­rületen lovat, szarvasmarhát lehet legeltetni, ser­tést azonban nem legalább is egy évig. mert ez tur s könnyen teleheti a mérgezett búzát. Ha nein vigyázunk eléggé, megtörténhetik, hogy a mérgezett buzaszemek egy részét, mielőtt még az egerek megették volna, felszedik a madarak. Hogy ez meg ne történhessék, 24 óráig a mér­gezett búzával megrakott területet őriznünk kell. hogy a verebek és varjuk a búzát fel ne ehes­sek. Irthathatjuk az egereket Löffler-féle tifusz­bacilussal is. Helyenkint megpróbálkoztak vele s elég jónak bizonyult. Ha ezzel akarjuk az egérirtást végezni, rendelünk a Pasteur-intézettől (Budapest» annyi 10 köbcentiméter tiíüszbacillust. ahány holdon az irtást végezni akarjuk. A 10 köbcentiméter oldatot 1 liter felényire felhígított frissen fejt. tejben elszuporitjuk s valami csalé­tekkel keverjük, hogy a kirakás könnyen meg­történhessék. A tejhez egy kis kanál só is adandó. A leány ott áll mozdulatlanul, zavartan, nem ért, nem tud, nem sejt semmit. Mikor az egyik asszony hirtelen kitörő zokogással osókolgatui kezdi a megsárgult fátyolt, értelmetlenül, ijedten tekint inog i körül. A sok asszony mind mosolyog rá. de a szemük telve van könnyel és a lány nem is sejti hogy ez a sok szeretet, imádat, esők becé-getés nem neki szül, hanem a menyasszonynak, a hoss/.u fátyolnak, a iiiirtiiskoszoriinak, a b anyalinoknak, amelyektől ez n sok asszony oly régen eUsakadt, de mely benned megtestesülve áil uiost előttük. Ben­ned szeretik a hajdani énjüket, a te boldogságod­ban az ő hajdani édes álmaikat. Fájdalmas, uioliő, ! intensiv ölömmel öleinek at s mint mikor hideg, borongós ósr.i délután inen egy szid virágot talál nz. ember ii kertjében. Fájdalmas gyönyörrel szorítja ajkához a drága kincset. Csókolja, könnye hull a kis szirmokra és szivében mennyei boldogság mel­lett, hogy még van virág, fölzokog a szí 'Usrfg, hogy azért kívülünk, bennünk ősz vau. A kis vi­lág bámészkodik az őrjöngfl szereteten, csókon, könnyön és nem tudja, hogy 6 csak egy véletlen tárgy, ez a sok fenségei bánat es gyönyör egy vi­rágtó, bűbájos, örökre letűnt egész tavasznak szól. Csalétekre búzakenyeret, esetleg durvára tört ku­korica vagy árpadarát használhatunk. Az elkészítés ugy történik, hogy a tejet háromnegyed óráig forraljuk folytonosan kavarva, hogy a mar benne levő bacillusok elpusztuljanak s hogy aztán kizárólag a beléjuttatott tituszba­cillnsok szaporodhassanak. A háromnegyed óra elteltével, mikor már a tej kétharmad része be­sürüsödött, levesszük a tűzhelyről s addig hagy­juk állani, mig hőfoka 40° C-ra le nem száll. Az­után beleuntjuk a tifuszbacillusokat s hogy mi­nél nagyobb mértékben elszaporodhassanak, I arról kell gondoskodnunk, bogy ezen me­[ leget több órán át megtarthassuk. E céiból az edényt jól lefödjük, pokrócokkal körülcsavarjuk s valami meleg helyiségbe helyezzük el másnapig, Közben elkészítjük a csalétket. Legjobb erre a teher kenyér. Ezt tipró kockákra vágjuk, a tűzhelyen gyengén megpirítjuk, hogy átitatás • után szét ne ináljék. Egy liter folyadékhoz 1 kgr. kenyér elegendő. Ha kenyérrel kellő meny­nyiségben nem rendelkezünk, akkor durva kuko­rica vagy árpadarát, használunk a felitatásra. A kirakásnál arra vigyázzunk, hogy nap­fény a csalétket ne érje, mert ez a tifuszbacillu­sokat elöli. Esős időben sem jó a kirakást vé­gezni, mert az eső kimossa a benne levő baoil­lust. Az egerek a kirakott csalétket télfalják, be­leesnek a ragadós egértifuszba, mely egyikről a másikra gyorsan átterjed s igy néhány nap alatt elpusztulnak. Az egérirtó bacillus az emberre nem nagyon veszedelmes. Egy kis hasmenést szo­kott előidézni, de azért vigyáznunk kell a kira­kásnál, hogy kezünket szánkhoz ne vigyük, ét­kezés előtt pedig szappannal jól mossuk meg. Kirakáskor a Qüegborouálás után másnap nyitva levő lyukakba az irtásra szánt méregből elhelyezünk egy keveset, még pedig ha foszfor­ral irtunk, egy pirulát, ha stryohninnel, ö busa­szemet, ha pedig Löffler bacillussal, egy kis koc­kát. A kirakás mindenkor ugy történik, hogy » munkások egy-egy lépésnyire egymás mellé sor­ban felállatlak s azután egyenesen előrehaladva valami edényben a magukkal vitt méregből a szükséges mennyiséget a nyitott egérlyukba beleteszik, vigyázva arra, hogy egy lyukat se hagyjanak el. Hogy pedig visszafelé semmi te­rűié; se maradjon ki, a sor belső szélén haladó munkás idöközönkint leszúr egy ágat, hogy visz­szajövet tudják, milyen irányban kell haladniok. A nyáron legjobban mély szántással irthat­juk nz egeret. Sekély szántás semmit sem ér. mert ennél még a barázda fenekén mélyebben ] marad az egér A szántás közben az eger mind la felszínre kerül sakkor vagy gyermekekkel ve­i retjük agyon vagy pedig maga a saántóember ' s agyonverheti ujjnyi vastag vesszőből kö­ltött egérverövel. Ez a legolcsóbb és legjobb j irtási mód, tehát majd a nyáron gondoljanak rá ( gazdáink. Ez évben szénkéneggel is megkíséreljük az egereket irtani s már a földmivelésügyi minister engedélyt is adott, hogy a szénkéneg mező­gazdasági célokra is felhasználható legyen s uta­sította a sséukénegraktárakat. hogy erre acélra adjanak ki szénkéneget. Bárhogyan irtsuk azonban az egereket, a siker nem egy gazdán, hanem az összes birtoko­sok jóakaratán múlik, mert aa egérjárással szem­ben a kisebb gazda magára hagyatva semmit 'sem tehet. A gazdáknak össze kell tehát fogni, egyszerre kell az egerek irtását eszközölni, mert, a sikeres irtás csak együttes működés mellett le­hetséges. HIVATALOS ROVAT. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármestere közzé teszi, hogy a képviselőtestület I. évi május hó 10-éll tartott rendkívüli közgyülélésében 88. sz. véghatárosatával kimondotta, hogy a Zárda-utca rendezése céljából Schiller Ábrahám Korona-utcai háza telkét 1000K vételárért meg­veszi, a vételárt a Pápai Takarékpénztárból fel­veendő folyó számlái kölcsönből fedezi, az utca­térhez nem eső területeket eladja, a vételárt az utca burkolására, feltöltésére és Cinca-árok egy részének beboltozására fordítja. 89. sz. véghatározatával kimondotta, hogy sz országos állatvásárteret a régi helyén meg­hagyja, a heti állatvásáruak a Korona előtti té­ren leendő megtart hatására kitűzött határidő meg­hosszabbítását kéri, ameniiy ihen az engedélyt meg nem kapná, utasította a tanácsot a kaszárnya közelében heti állatvásártér céljaira alkalmas te­rület szerzésére. 90. sz. véghatárosatával kimondotta, hogy a városmalom vizszerkezetét 1978 K költséggel elkészítteti, a malombérlöt pedig kötelezi a üe­fektetett, töke 5 #-ának megfizetésére. Egyide­jűleg bérlővel a szerződést 12 évre megújítja. 91. sz. véghatározatáva Büchler Mária, 92. . ., Rosenfeld József il­letőségét megtagadta. 93. sz. véghatározatával pedig özv. Tausz Fülöpnét, amennyiben nem fiumei illetőségű, a pápai illetőségűek kötelékéből elbocsátotta. Végül közzéteszi, hogy a képviselőtestület f. évi május 11-én tartott részleges tisztújító köz­gyűlésében «•95. sz. véghatározatával a megüresedett v. főorvosi állásra dr. Csehszonibathy László pápai lakos, gyakorló orvost egyhangúlag megválasz­totta. Ezen véghatározatok ellen alulirt naptól számítva a felebbezés 15 nap alatt a polgármes­teri hivatalnál beadhatók. Pápa, 1911 május 12. Mészáros Károly, polgarBMster. VEGYES HÍREK. — Esterházy Móric gróf emlékezete. Mult csütörtökön volt 11. évfordulója Esterházy Móri,' gróf halálának. Az összes kegy urasági templo­mokban, igy Pápán is a nagytemplomban d. e. 9 órakor ünnepélyes gyászmise volt liberával, melyet Kriszt Jenő esperes végzett a káplánok segédletével. Esterházy Pál gróf a nagygannai sírboltban mondott szentmisén volt jelen, míg a pápai templomban tartott gyászistentiszteleten részt vettek az összes urodalmi tisztviselők Wüest Ferenc igazgatóval s az erdészek Pillék Pál ugodi erdőmesterrel az élén — Miniszteri iskolalátogató. Bánóczi József a budapesti izr. tanítóképző igazgatója és a Közoktatásügyi tanács tagja, mint a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízottja a pápai áll. tanítóképzőben mintegy 5 iskolanapon át hospi­tált, hogy az intézetben különösen a pedagógiai tárgyak oktatása körül követett módszert uieg­fi>0' e '.Í H s erről illetékes helyen referáljon. Mint örömmel értesülünk, a miniszteri biztos nagy elismeréssel nyilatkozott a pápai tanítóképző ta­nári karáról és módszeréről. — Gyermeknap Pápán. Az elhagyott gyermekek leisegélyezése céljából az országos gyermekvédő-liga minden évbeuTtéreletumel for­dul az ország összes hatóságaihoz, hogy a tár­sadalomból kivetett, elhagyott gyermekek segíté­sére gyermeknapot rendezzenek s ezzel a nagy­közönség könyörületet a társadalom eme mostoha gyermekei felé irányítsa. Es az országos moaga­lom minden évben igen szép eredményt saokott tölmutatni s hovatovább a gyetineknap egy hu­mánus fogalommá, az adakozás és a könyörüle­tesség napjává válik. Pápán ma vasárnap tartják meg a gyermeknapot s dr. Weltner Sándor vá­rosi orvos, a rendező bizottság agilis elnöke min­den lehetőt elkövet, hogy a gyűjtés minél na­gyobb eredménnyel járjon. Püspöki biztos. Kráiiitz Kálmán fel­szentelt püspök, egyházmegyei fötanfelügyelönek utóbbi minőségében való helyettesítésével Papán Csóthi Géza. p. kamarás, eseti esperes van meg­bízva. Kránitz ugyanis bérmaköruton lesz a vizs­gák idején.

Next

/
Oldalképek
Tartalom