Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-05-14
1911. május 14. ellenben Tausz Fülöpnét a pápaiak kötelékéből elbocsájtotta. Ezzel a közgyűlés véget ért. II. A részleges tisztújító közgyűlést d. u 4 órakor nyitotta meg Koller Sándor alispán, kit a közgyűlési terembe lépésekor az egybegyűltek lelkes éljenzéssel fogadtak. Az alispán, miután előadta a mai gyűlés napirendjének egyetlen pontiát, megnyitotta a közgyűlést és miután a közgyűlés a jogával élni nem kívánt, bizalmi fórfiakul s egyszersniint jegyzököny vhitelesitökül Botka Jenő, Faragó János, dr. Kende Ádám ós Saáry Lajos v. képviselőket nevezte ki, illetve kérte fel. Bejelenti, hogy a közgyűlést megelőzőleg megtartotta a jelölő-bizottsággal a jelölést. Miután az üresedésben levő városi tiszti főorvosi állásra a pályázati határidő alatt csak egy pályázat érkezett be, dr. Csehszombathy László pápai gyakorló orvosé, aki a kérvényhez csatolt okmányokkal mindazokat a kellékeket kimutatta, melyeket a törvény s a városi szabályrendeletek megkívánnak, a jelölő bizottság nevében az üresedésben levő állásra dr. Csehszombathyt jelöli. Erre közfelkiáltással megválasztotta a közgyűlés dr. Csehszombathy Lászlót Pápa város tiszti főorvosául. Miután az uj főorvos megjelent, az alispán meleg szavakkal üdvözölte. Szép beszédben körvonalazta azt a fontol hatáskört, melyet egy rohamos fejlődésnek indult város, amilyen Pápa, tiszti főorvosára ruház s lelkére kötötte az uj főorvosnak, hogy nagy tudását, iíju tetterejét a város közügyeinek szentelje s különösen a küszöbön levő közegészségügyi intézmények során fejtse ki azt a működést, melyet a közgyűlés elölegképen adományozott bizalma ellenében méltán elvárhat. Dr. Csehszombathy egyszerű, de magvas szavakban mondott köszönetet ugy az alispánnak, mint a közgyűlésnek. Kijelentette, hogy állásában legjobb tudása és legnemesebb szándéka fogja vezérelni minden lépését s kéri a közgyűlést, hogy alkalomadtán a működésében ismerje tel a jóakaratot s támogassa öt. Miután az uj főorvos a hivatalos esküt a közgyűlés színe előtt letette, a közgyűlés dr. Csehszombathy László és Koller alispán éltetésével véget ért. KÖZGAZDASÁG. — Rovatvezető: Illés Lajos. — Mezei egerek irtása. A foszforpirulák készítése nagyon körülményes s meglehetős veszedelmes is, tehát kisgazreggel jön haza a játékasztal mellől és oly húzódik össze mint a büntetéstől félő gyermek. En jól tudom, hogy milyen hatással volt rám, mikor sírva fogadkozott, hogy nem vesz kártyát kezébe soha többé. A férfiúi nagyságba vetett hitem akkor dűlt meg, mikor igy vergődni láttam magam előtt, hogy aztán két hét múlva elkezdődjék a régi komédia ujabb meg ujabb fogadkozásokkal . . . — A teremtés urai kissé hitvány állatok, jegyezte meg Lotti asszony s mikor észrevette, hogy egy kicsit szörnyűködnek megjegyzésén hát ö is beszélni kezdett: — Ismertem egy férjet, aki megcsalta két hónapos feleségét a tulajdon szobaleányával. Az asszony szép volt, fiatal s szerelemből lett az uráé. Megjegyzem, hogy a férj is érdek nélkül, szerelemből, házasodott. Senki sem telelt, a liatal asszonynak csodálatos nióuon égett a szeme, nem nagv divináció kellett hozzá, hogy kitalálja az ember, milyen közelről érdekli ez a történet. Csak bele kellett kezdeni, vége sem szakadt a panaszkodásnak Aki látta ezeket a szép selyem* bluzos, divatos frizurájii hölgyeket, uem is sejtette mennyi keseiüség lappang a szivük mélyén. Egyre jobban belemelegedtek, u panaszok egyre intimebbek, bizalmasabbak, keserűbbek lettek Csak az a par asszony ült némán, akik már a zsúr elején különváltak tőlük, hosszú Hzempilhiikat h bocsátva álmodták, siratták, vagy szőtték tovább az édes, bűbájos regényt. Az ajtó csöndesen kinyílt, egy csinos fiatal szőke leanv lépett be rajta. Leányosan koszorúba tűzött hajával, egyszerű szabású ruhájával, gyöngéd, kissé még fejletlen termetével nagyon igénytelen jelenség volt itt az impozáns termetű modern szépasszonyok közt. Mosolyogva köszöngetett jobbrabalra, a háziasszony elébe sietett. — Nini, a kicsi Mariska! Jó napot, gytrme1 kein. No hamar ínég ejy csókot, hát ez azután mi itt? .Szelíden megfogta a leány keskeny, fehér kezét és a karikagyűrűre mutatott. Mariska utca lángvörös lett. — Tegnap volt az eljegyzésünk, de Lászlónak gvásza van s igy egész csöndben . . . • . Az asszonyok egymásra néztek, azta'n megint a leányra különös meleg tekintettel, a háziasszony , halkan megkérdezte: — Szereti Lászlót? A fiatal leány szivére szorította kezét, inert félt, hogy annak a viharos dobogása beszél helyette. — Mi lenne, ha most el kell«tue válniok? — kérdezte Torka. — Megh Inék — felelt komoly, szent meggyőződéssel a halvány kis leány. A/, asszonyok újra összenéztek és nem volt szivük kimondani, amire e percben gondoltak: — Pedig pár év múlva te is itt fogsz zsurolni költünk, Nem szóltak semmit, hanem kedveskedve maguk közé ültettek a leányt. Addig kérték, biztatták, faggatták, inig az beszélni kezdett szerelme tneséIjéről. Igen, mese volt ez is, nem regény. Olyan egyl szerű, tiszta, finom kis mese, mint azok, amelyek Hófehérkéről és az ő királyfiáról, csipkerózsáról és az ö inegszabaditójáről szólnak. Semmi éleselméjü megokolás, finom analízis, elmés, játszi előzmény. Természetes, érthető, egyszerű kis mese. Hiszen tavasszal mindig kinyílnak a virágok és mindig egymásra találnak a fiatal szivek. Az «des, régi romantika lengi át az ilyen meséket, a bájos egyszerű, ósdi történetek kezdődlek igy: „Fiatalok voltak és szerették egymást " Elles melegség fogja el a szivet, mig hallgatjuk és könnybe lábbad a szem a befejezésnél : „aztán boldogok lettek egymással." A sok asszony nagy, tágra nyilt szeműiméi, éles benső izgatottsággal hallgatta a kis szőke leányt, aki beszélt nekik szerelemről, amely még csak sóhajtás, a boldogságról, amely még csak álom, a regényről, amely még csak mese. A tavasz édes, bizalmas melegsége lopódzott szivükbe, egy pillanatig mind világosan látták a fehér lányszobát, ahol fiatal, ártatlan lélekkel álmodoztak róla, az édesről, az egyetlenről, aki hős volt, félisten, hérosx, ahogy most ez a kis leány is hiszi . . . A házissszony hirtelen eltűnik, aztán egy kis csomaggal tér vissza. Hosszú, kissé már megsárgult menyasszonyi fátyol (til évvel ezelőtt volt a Terka esküvőjei fehér uiirtuskoszorti van a kezében, mosolyogva, de sajátságosan fénylő szemekkel ráteszi azt a kis leány fejére. Az pirulva szelíden védekezik, de aztán enged. Az asszonyok körülveszik a mirtiiskoHzorus kis leányt, átölelik, magukhoz szorítják, azok is, akik az imént oly keserveden panaszkodtak férjökre, azok is, akik hallgattak, mert már elégtételt vettek maguknak. hitelesítésére felhívta Koréin Vilmos, Lippart Sándor, Gyenese János, Wittmann Ignác tgy. és Keresztes István v, képviselőket. A mult ülés jegyzökönyvének télolvasása után a polgármester indítványára a közgyűlés Gyurátz Ferenc v. képviselőt születésének 70. évfordulója alkalmából üdvözölte s elismerve a város közügyeiben való tevékeny részvételét, további életére Isten áldását kérte. Napirend előtt Pados József azon interpellációt intézi a polgármesterhez, van-e tudomása arról, hogy a borjukat a mészárosok ugy szállítják a vásártérről a vágóhidra, hogy az állatok lábát összekötik s kérdi a polgármestert, [ szándékozik-e eme állatkínzásnak elejét, venni? A polgármester válaszában kijelenti, hogy erről, tudomása nincsen, de megakadályozni csak ugy leket, ha az interpelláló minden esetben közli J megfigyeléseit a rendőrkapitánnyal, ki azután a fennálló szabályok szerint meg fogja tenni a megtorló intézkedéseket. Miután a választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette, áttértek a napirendre, melynek folyamán a bizalmi térti tagságától lemondott Kluge Károly helyébe Hajnóczky Bélát választották meg az adókivető bizottságba. A napirend második pontja az alsóvárosi óvoda ügye volt. A Csóka-utcai Fríebert-féle ház árát, azonban a képviselőtestület tultnagasnak találta s a házvétel javaslathoz 1 nem járul hozzá, hanem utasította a tanácsot, hogy olcsóbb alkalmas házat keressen. A ZárdaUtca rendezésének a tervét azonban elfogadta a közgyűlés. E szerint névszerinti szavazással 74 igennel 1 nemmel széniben kimondotta, hogy a Zárda-utca megnyitása és rendezése céljából megveszi Schiller Ábrahám üres telkét 400(1 K-ért. melyet ideiglenesen a Pápai Takarékpénztárnál vesz fel. Utasította a tanácsot, hogy a feunmaradó telkeket házhelyeknek parcellázva értékesítse és a beiolvó összeget az utcareiidezésre fordítsa. Egyben kimondotta, hogy az uj utcában a Cineát 100 in. hosszúságban behurkoltatja. Az uradalmi rétnek az országos vásártér céljára való megvételébe nem ment bele a képviselőtestület. Hajlandó ugyan a Wittmann-major melletti rétet közcéloknak megvenni, a vasárteret azonban a kaszárnya környékén szeretné látni. Egyelőre Utasította a tanácsot, hogy ily értelemben tegye meg az előzetes intézkedéseket. A városmaloin bérlőjével ÍJ évre megújították a szerződést, megcsináltatják a inalom vizszerkezetét, ha a bérlő évente ö « e-ot fizet a befektetendő lí)7t< K költség után. Büchler Mária és Koseuteld József pápai illetőségét megtagadta a közgyűlés, mert nappali áram hiányáben, motorikus erő nem vehető igénybe és igy az áramfogyasztás csak az éjjeli világításra szorítkozik; 1910 évben a veszprémi villanytelep mindössze őíl.öOO kor. árambevétel produkált (Pápán: Hli.200 kor. világításért és 17.200 korona motorikus energiáért) e mellett a telep bérlője tőketörlesztés címén .'14.260 kor. annuitást fizet, a Diesel-motorok üzeme is sokkal többe kerül, mint a tervezéskor prelimináltatolt, sőt Pápa számadásából azt is látom, hogy ott a gőziizem sem kerül tránylag többe, mint nálunk a Dieselüzem, tehát télre lettünk vezetve, amikor a drága pénzen fizetett szakértők ízt szuggerálták be a veszprémi városatyáknak, hogy a Diesel-üzem sokkal ílcsóbb, mint bármely más hajtó erő. 15ár Veszprém városát ezen üzemből kifolyólag nem terheli semmi veszteség, mindazonáltal tekintettel azon körülményre, hogy a város az esetleges liszta nyereségből öl) % részesedést kapna, kötelessége a városnak minden lehetőt elkövetni, hogy a villanytelep haszonra dolgozzon; ezt pedig csakis t nappali áram meg valósításával lehet majd elérni: — reméljük, hogy ezen törekvésünk rövid idő alatt sikerülni log. Veszprém. 1!)11 május 7. Weisz M. Ignác. Városi közgyűlések — 1911 május 10 es 11. — Papa város képviselőtestülete 1'. hó 10-én •endkivüli közgyűlést tartott rendes tárgysorosattal, 11-én pedig rendkívüli közgyűlést az üresedésben levő városi főorvosi állás betöltése célából. tehát részleges tisztújítót. E két közgyüésrol az alábbiakban számolunk be: I. A május 10-iki közgyűlést d. u. ;{ órakor nyitotta meg Mészáros Károly polgármester minTE K3' 75 képviselő jelenlétében. A jegyzőkönyv