Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-11-26

A lelsö épitö ipari szakiskolának tehát vége. De mert a minister a fenti leiratban kérdést intéz a város közönségéhez, hogy vájjon milyen szakiskolát tart Pápán felállitandónak ? A tanács, mielőtt felterjesztését ez irányban megfenné, meg óhajtja hallgatni a város tanlérfiail és egy bizottságot j lelt ki, melyet ilynemű javaslattételre kért fel. A bizottság elnöke dr. Antal Géza országgyűlési képviselő, alelnöke Németh István tbeologiai tanár, tagjai pedig Csizmadia Lajos, Faragó János, dr. Teli Anasztáz, Pethes János, Kriszt Jenő, Nagy Gabriella, Schor Ármin, dr. Horváth József, Kiss Ernő. dr. Kapossy Lucián, dr. Lakos Béla, Győri Gyula, Sarudy György, Herz Dávid, Blau Henrik, Borsos Ist ván, dr. Körös Endre, Sebestyén Dávid. Barcsi József. Gáry Zoltán, Kraft József. Ligáit Mihály, Juhász Imre, Rácz Kálmán, Béri Zsigmond, Tar Gyula, dr. Újvári Emire, Szutter Daniel, Jilek Ferenc és Mátz József lesznek, szóval 32-en. Az eredményről annak idején szintén hirt adunk. Műkedvelők a színházban. A pápai Kath. Legényegylet műkedvelő gárdája e ho 19 én este házalapja javára a városi színházban szinielöednst reudezett, mely alkalommal Kasza Vilmos csicsói plébános Árva Rózsi c. három felvonásos énekei népszínműve került szinre. Maga a darab, noha a jelenvoltak nagvrészének nagyon tetszett, nem teljesen kifogástalan. Az, hogy a darab mindhárom felvonáson keresztül egy színen jaitzik, m"g, hogy ének nélkül másfélóra alatt lejátszható ezek csak a kisebb hiányai. A nagyobbak a drámai jelenetekben tttnnek fel, meg pedig annál éiesebbeti, minél in', bb műkedvelők s azok közti] is minél gy-igebb szereplők játszák. Tekintettel azonban arra, hogy a darab rövidsége és szitiegyaége másoldalról nézve előnyös, a drámai kitörések, műkedvelőknél úgyse szoktak beválni, végeredményében teljesen elfogadható. Mes.j. természetes alapon áíl Gazdiig parasztfia, szegény árvaleány, szerelem. E három kifejezésben megtaláljak i mese alapjár. Szüléik elD'ikeze-e, gazdag fiatal özvegy, intrika, ez a folytatás. A vége: a szerelmesek összekerülnek: - házasság. A sz< replök általában jók voltak. Hogy azonban mégii distingváljnnk Illés Terézt a nők. Takács Gerg-óyt pedig a férfiak sorából otso helyre kell állitanuiik. Kitűnő női szereplők voltak ínég Marton Matild és Kókai Erzsi, mig a férfiak között Takács Dezső és Zsömlevics Ferenc jutottak jobb szerephez. Illa Lajos, ki miután Györmegyében, Koroncón tanítóvá választották és áliását az utolsó nap<ikban el is foglalta, már onnan jött meg az előadásra s igy ö hozta a legnagyobb áldozatot. Szerepót azonban betegen, áthülve kellett végigjátszani s indiszpoziciója ugy játékának, mint énekének sikeréből sokat levont. Volt azonkívül még néhány ügyes szereplő, igy Paulics Mariska, a cigányasszony. Kevésbé értette át szerepét Sós Mariska, kinek pedig főszerep jutott. Újvári Ilona és Hujter Margit, kis szerepükben annyira amennyire csak megvoltak. Sokkal több jó szereplő akadt a fiatalemberek sorából, igy Horváth Géza és Magocsi Imre, továbbá a két cigány Takács Alajos és Újvári József s végül Kassa József ineg Nagy Gyula. Igen jó volt Mátz József is, meg Tóth Lajos. A rendezés határozottan jó volt. A csoportjelenetek elég élénkek ós mutatósak voltak, ami a kitűnő jelmezeknek és maszkiiozásnak köszönhető egyrészt. Az énekekből ugyan kevesebb is elég lett volna, de hát műkedvelők szeretnek énekelni, ha nem tudnak is. Takács Gergely éneke azonban kitűnően sikerült, úgyszintén Takács Dezső, a zsidó korcsmáros kupiéi, melyeknek szövegét valami helyi szerző igen találóan áliitotta össze. A délutáni főpróba a nyilvánosság jellegével diákelöadásnak volt szánva s ugy ezen, mint az esti előadáson minden jegy elkelt. Az anyagi és erkölcsi siker örömére a szereplök a-Hindle.-féie vendéglőben előadás után egy kis vigasságot rendeztek, melynek folyamán 'eikes f«r ÖS-M". itökben éltették zágorhidi Czigány Gyula káplánt, az egylet uj elnökét, mint. az előadás fáradhatatlan rendezőjét. üdvözölt veudég. F.s ez inindetiképeu érthető is. mert különb vendég a többinél: nem visz, de hoz. Garmadával hoz magával szellemi kincset, amelylyel a magyar házakat gyarapítja. Es magával hozza, mint szívesen látott vendéget, a magyar írógárda legjobbjait, köztük régieket is, akik a háziak szeretetében már helyet találtak maguknak és az ujakat, akik szintén mindenképen érdemesnek mutatkoznak erre a szeretetre. Az Almanach régi híveinek, éppenugy mint az ujaknak is, nagy lelki gyöuyörüsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásában és nyomábau az uj hivők tábora bizonyara gyarapodni fog, a mit a könyv szokatlan olcsósága is nagyban elősegít, mert, hiszen az igt u szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei Mikszáth- A Imanachban olvassuk legfrissebb írásait a következő magyar íróknak : Heltai Jenő, Legioner, Bródy Sándor, Pékár Gyula. Lörinczy Gvörgy. Lövik Károly, Vértesy Gyula, Kanizaay Ferenc, Diplomata, Farkas Pál, Biró Lajos, Krúdy Gyula, Pakots József, Szomaházy István. Kálnoki Izidor, Herczeg Ferenc. A Mikszáth-Almanach Singer és Woltner (Budapest, Andrássy-nt lO.j kiadásában jelenik meg. Ára 2 korona. Tárca rovatunkban Herczeg Ferenc pompás előszavát közöljük. VEGYES NIEL Semmi válasz. Luigi Ciogo fehér trikójában és bársony kabátkájában oly szép, mint egy isten . . . Még falrengetőbb taps . . . Luigi meghajol, — de acélkék szemei feltekintenek. Különös — a szmaragdékes kezek nem tapsolnak. Csendesen — egeszén csendesen hl Sári, hátradőlve ssékében. A hely mögötte üres . . . Felvonáski'Z. „Mi bajod. Sári'.'" kérdezi llegtnatikiisaii Varlaki, ki időközben visszatért a páholyba. „Ne menjünk kissé az előcsarnokba?" A szép asszony nem felel. „Bosszul érzed tán magad Sári?"

1 Semmi válasz. A bankár közelebb hajol hozzá . . . megijed. Rögtön hívja a páholy nyitókat ... A látszólag elalélt asszonyt leviszik a ruhatárba, — elftilaak a színházi orvosért — ez megvizsgálja és megállapítja, hogy egy hosszú, vékony, hegyesvégü kalaptűt — brillánscsillaggal — szúrtak a fiatal asszony szivébe. Morvái Szilárd megfosztotta Luigi Ciogot egy könnyű diadaltól, Várlaki bankárt egy válóper izgalmaitól, önmagát pedig élethossziglani szabadságától. Mikszáth-Almanach I9i2-re. Mint a Maréchal-Niei rózsa egy hire-i katona nevét, viseli, anni.k h-ilnla után is, sz Almanach is Mikszáth Kálmán nevével röpköd szer'.eszét még ma is. Azok a vászoníödeles könyvek, ameIv ekcii most már második esztendeje, hogy aranyinets/.ésíi betükk-l a „Mikszafh-Almannch" cím ragy- z. igy lettek szerény kövei annak az emlékműnek, as.i-ly o'i/ii lógja iiodalmuiik nagy halhatatlanjának no ét. De nemcsak a könyv arany metszésű betűkkel írott cin lapja, hanem maga íz Kgész Almanach, annak tartalma és szelleme is Miks:'á'ii Kálmán emlékét őrzi. Here/, -g Ferenc szerkeszt és' lem isivysnaz marad*a Miksaáth-Almanaob, miut emí a regi Almanach volt, ez a piros fedelű, érdekes és változatos könyv, amely már évek óta elmaradhatatlan kedves vendége u karácsonyi könyvpiacnak és amely szinte már elválaszthatatlan velejárója a télies világnak és hozzátartozik, mint a karácsonyfa aranydiója és szines gyertyája. 0 nélküle csonka maradna egy irodalmi esztendő és hiányát sok-sok könyvbarát érezné meg. aki a duruzsoló kályha mellett a könyveihez, legjobb barátaihoz szeret fordulni. A Mikszáth-Almanach szinte az egész ujabb magyar i'odalom irányát lel/deli magába és forrongó, de erőteljes liter.iturankiiak legteljesebb át tekintését nyújtja. Magas irodalmi színvonalú az Almanachnak ez az ujabb kötete is, minthogy mindenkor az irodalmi produktumok legjelesebbjeinek gyűjteménye volt. Novellái a különböző belletrisztikai irányok és áramlatok dokumentumai. Uj irányok felé vaió törekvések jellemzik^mai irodalmunkat, amelybe uj hangok, uj nézőpontokból meglátott problémák, uj társadalmi alakulások rajza vonult be, de azért a múltból is megtartotta mindazt, ami a szívhez és lélekhez szól. Es ennek az egész uj irodalomnak képe benne tükröződik a Mikaaáth-Almsnaohban. Szórakoztató elbeszélések, vidám ötletek, mély problémák, emberi drámák sorokba sűrítve: ez a Mikszaih-Aiinrnach, amelynek megjelenése minden esztendőben valóságos irodalmi esemény és a könyvbarátok nagy táborában oröniteljesen • Miksziítli-Alm.ni.'icli az 1912. évre. Szerkeszti HerBSeg Ferenc. Kgyetcmes livgénjtár. XXVIII. évfolyam t ... kötete Singer é« Wellte r kiadása. Ára diszki.tésl.en 2 korona. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete folyó évi december hó 4-én délután 15 óiakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek napirendjére a követke.'.ő ügyek vannak kitűzve: 1. A városi tanf.es javaslata a Siiie Gábor és társai tulííjdonát képező ingatlan megvétele tárgyában. 2. Az nrdombi szöllőbirtokosok kérelme a vizve•t-'' i c-.öbálé.z.it, kiteljesülése iránt. 3. Kerbolt A'ajos javaslati vár isi mészárszék és hentesüzlet felállítása iránt. 4. A jégbeezefaefről alkotott szabályrendelet, n. ?Te^ •IIMJ.O an'iak, hogy az a!aIpitváliyi, gyámi és hé/.i pénzkészletek mely pénzintézetnél helyeztesseti'-k el g\ üinölcsnzö'eg. ß. Városi tanács javasolja, hogy a város a Papai Takarékpénztár ahal kibocsátandó jUfhJ drb 2U0 [korona névértékű részvényből a városi Magány* |aln:» titlajd inát képező ü drb Scilesiiigei-féle | részvényre optió folytán esö SO drb részvényt vásároljon az alapítványi pénztár terhére. — Az Esterházy-ut oszlopai. Mikor a tanács az Esterházy-ut kibővítését és csinosítását tervbe vette, megkérte a soproni posta és távírda igazgatóságot, hogy az utoti levő telefon és telegráf oszlopokat, melyek Jából vannak és dísztelenek, alkalmas vasoszlopokkal c> .éljo fel. Az I igazgatóság erre nem volt hajlandó. Mint hiteles ! forrásból értesülünk, az igazgatóság, illetve a I postakincstár ujabban hajlandó volna magas szájzalék arányában hozzájárulni a város által a villanyvezetékek számára felálütand•'• lisze vasoszlopok költségeiben, ka azokon a eifikségcs bistositó dróthálózat alkalmazása mellett a telefon és telegráldrótok is nyerhetnének elhelyezést Ha a tauács ily értelemben újra felveszi a tárgyalás fonalát, bizonyára sikeresen fogja megoldhatni a kérdést. — Polgármesterek gyülose. A magyar városok kongresszusának állandó inzottsága mult kediUn délelőtt Budapesten Báivy Ittván dr. polgármester alnöklésével übst tartóit, melyen elhatározták, hogy kimondják a vérosoi különböző szervezeteinek fúzióját s ily ért- Imü javaslatukat a december haviban tartandó naggytllée elé fogják terjesateni. Megállapították továbbá a jövő évi egyetemes gyűlésnek napirendjét, amelyen két főtárgy szerepel: • városi szervezetek fúziójának keresztülvitele és a városi törvény megvitatása. Az ülés után az állandó bi/ Is.tg tagjai küldöttségileg felkeresték Klnieu-lledervarv Káiclv gróf miniszterelnököt, Brolla Tivadt r arra kérte a minisztert, intézkedjek, hogy n t 'Oaok segélyezéséi••• vonalközé, törvényjavaslat meg a