Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-04-02
láltunk méjr, mint az eMző héten. Ez i jelentégasíindirektoron kivül bennünket is közelebbről érint, mert fentért* hatjuk mindenkori állításunkat, hogy a pápai nagyközönség ellen panaszt nem szabad tenni, mert ha nem jár színházba, az okot máshol kell keresni s nem benne. Ezek után hadd következzék a részletes referáda: Péntek. Az operett-sorosatok előadása, mely ma egyedül uralja a magyar színpadokat, március •J4-én a Balkáni hercegnő cimü operettel kezdődött, Lónyay Piroskával a címszerepben. Ez estén már meglátszott, hogy mig ezelőtt a közönség a színművekért rajongott, egyedüli színpadi miinek csak ezt. ismert.- el, most mennyire hatalmába kerítette a közönséget a könnyebb szitipadi mflfal, a többnyire tartalmatlan, vagy sovány tartalmú operett Ezt az előadást már nagyszáma közönség nézte végig s gyönyörködött a Rubensmnsaikában » tapsolt a szereplőknek, de különösen Lónyay Piroskának, akit többször a lámpák elé hívott, hogy tüntetésszerti tapssal honorálja játékát es szép énekszámait. Méltó partnere Krekövy Károly volt, kit megszokott, elsőrangú játéka és szép baritonja szintén jelentős sikerhez juttatott Szalkay pincérje sok derültsége' keltett s vele együtt a közönség sokszor megtapsolta Bátorít, nem különben Boris Biankát, és lvantyt, kik táncukkal tűntek ki leginkább a többi szereplők közül. Szombat. Ünnep lóvén, két előadás volt. Délután féllieiv arakkal a Csikóst adták. Szigligetinek ezt, a határozottan remek népszínművét, melyet ina csaknem ai összes középiskolákban, az irodalom történetben ismertetnek, a tanulóifjúság igen nagy számban nézte végig. Elvezettel hallgattak a szép énekeket, meg a friss előadást és nagy elismeréssel adóztak a főszereplők ügyes játékának, a mennyiben sünien es élénken kitapsolták őket a lámpák elé Igaz. hogy nem jöttek ki a színészek ! Kste egy újdonság A hercegkisasszony c. operett kerül* bemutatóra. Lehatnak egy ujabb de igen nehéz müve ez A mi a Víg özvegyben csupa dallam és kellem, az. itt értékes, de nagyon nehéz polil'otnikus zenében érvényesül. A zenekar természetesen vigan csinálja ezt is, ám az és szive melyében szomorú az elmulasztott csök miatt. Ott kint a pálmabokor előtt mar a vad éjféli kedv dominált, a férfiak néha véletlenül, többnyire szandekosin n igyon is mereven bámulták a szép, fehér, födetlen asszonyi vállukat. A szőke és halna fiizurák kezdenek uiegboinlaui, az arcokról lehullt a rizspor, a ruhák gyűröttek . . . Mar nemsokára jön a hajnal hűvös szellője, nyomában a kiábrándulás, a kedvetlenség, a főfájás ... A zene elhallgat, a vidám mulató emberek hazamennek, a lámpákat eloltják és odabenn marad a szürke por, a uagy, zajos vidámságok után beálló lelketlen siri csöndesség. De most még tetőpontján a jókedv, a hölgyek egyre uyujasabbak, i férfiak egyre hizahmiskndóhbak, de szivük az hideg és józan s reggelre nem is marad meg a sok kacérság és merészség után más. mint unalom, testi kimerültség és lelki csömör. Itt pedig hátul egy sarokban két fiatal gyermek ül némán, mozdulatlanul, nem merik egymás kezét megérinteni, talán mert az egész mulatságon ők szeretik igazán, szivükből egymást . . . A szép (ienesv Klóra fáradtan ült le egy percre a pálmáimkor elé, nem látja a hala mögött meghúzódó gyermekeket, csak éppen véletlenül vetetle oda a vőlegényének: — Hala Istennek, hogy kiszabadultunk a táncolok közül, olyan rettenetes meleg volt, hogy szédült belé a fejein, de itt-itt . . . magam sem értem . . . mintha fehér liliom nyilna valahol közelünkben . . . mm ma énekesek. ugy a ruagáu mint a karénel u kimerülnek a t'olytuuos bevágások és psnzálások felett való ügyelet.ökben. Kin nézni, mennyire kénytelenek szemüket miinlig n karmester intései számára lekötni. Szó szines róla, van néhány köunyelili, dallamosabb rés/, is, de aránylag kevés. A mese -- görög. A címszerep atyja herceg létére rablóvezér, a miről a leány nem tud semmit. Nem tud erről kérője sem s ebből származnak a b'iuyadalmak. En kövi szépen énekelt. Kovács Hanna is, de halkan. hanti, Baíuri. Vértes, a hölgyek közül Ltóuyay kiemelkedtek a többi szereplök közül. Közönség ez estén yoll elég Vasárnap. Délután Luxemburg -tótja csalt sokakat a szinházba. Noha »okaaor adták mar Pápán ez "perttet. még mindig akadt, a ki nem látta. Vil K. v ojm akarta látni. A színészek a délutáni előadások színvonalán elég jól csinálták a dolgukat. Este ujia A hercegkisasszony csinált telt házat. Djra hangoztatjuk a darabnak nehézségét, épp e miatt v.il.uni nagy jövőt nem jósoltnak neki. Budapesten az operában adják, bizonyára ott is ismerik a nehézségeket Hétfő. Karen in Anna. Ez a cime annak a négy felvonásos drámának, mely.t Tolsztoj legénye után irtuk meg. A társult' egész személyzete talpon volt. hogy sikerre .-/.esse ezt az újdonságot is. Mondhatjuk sikerült is. A közönség nagy ssimpáthiával fogadta a darabot és őszinte elismeréssel tapsolt Sándor Juliskának, a címszerep derék viselőjének, ki erre az ovációra alaposan rászolgált. Hatalmas segítségére voltuk nehéz szerepének könnyítésében partnerei Déry és Kovács. De mondom, nemcsak e három, hanem valamennyi szereplő kitett magáéit. Közönség elég bőven Volt a s/.iiibázb ni. Kedd. A miilt hétről elmaradt Király fogas operett is meghozta a maga közönségét. Boldogalt K inti örök hálára kötele/.ie a magyar s/.iuba/.akat e gyönyörű operettel. Nem i't ját szik, nem magvai' in-séju darab és mégis, hogy derek magyar hazánkba a szerzője és eredetileg magyar szövegben irtak, közelebb hozza a/: hozzánk. J• t már egy egész sereg szereplőt kell kiemelnünk, mint a kik a gördülékeny, szép dallamok eléneklésebeu annyi művészetet fejtettek ki. Lónyay, Kovács H. Fábián Linka, továbbá Erekövi, Ivánti, Vértes, Háton mindannyian brillíroztak. A zenekar, énekkar szintén kifogástalanul működött. Szerda. A délutáni előadás, mely az ifjúságnak volt s/.ánva, csaknem üres haz előtt tolyt le Pedig Herceg Ferenc történelmi színműve, Bizánc nagyobb pártolásra tarthatott volna számot. Egyébként Déry így is sok tapsot, kapott Konstantin császár szerepeben. Igy jart Sándor Julia is, ki mint császárné tett ki magáért. Kste újdonság ment A kormánybiztos. (íuthi Somának ez az. énekes szatirikus korrajza alighanem valami postamunkaja lehetett, mert ilyen gyorsan összefércelt darabot már jó ideje nem láttunk. Hiszen ha jól emlékezünk, a tóvárosi kritika sem emlékezett, meg róla nagyon udva liasan. Mit használ ilyenkor minden igyekezet? A szereplök niinbusának az emelésére se alkalmas, magán a darabon azonban éppen nem segíthet semmit. Ugy látszik, hogy a közönség se igen várt sokat, inert alig akadt, ki végignézze — bosszankodás nélkül. Qsütörtök. Sulaniith. Operának mondják, ámde operettstilusban van átdolgozva. Keleten, Palest inában játszik meséje, mely különben ismeretes, hisz a darab nem uj. A címszerepet Lónyay adta. A magas hangokkal alaposan kistafirozott szerep nagyon nehéz szerep, ámde Lónyay birta hanggal Nagyon tetszett Boriss Bianka táuca és játéka. Krckövi, Iván fi, Batori jó operettalakok mindig. Solti szépen énekelt. A (i képből álló darab elég gyorsan pergett le. A felvonásközök aránylag rövidek voltak. Közönség még elfért \olnn — sok. — Polgármesterek értekezlete A magyar városok kongresszusának állandó bizottsága f. évi március hó 27-én Budapesten a központi városházán ülést tartott, melyen B.ire.zy István dr., Budapest székesfőváros polgármestere elnökölt. A gyűlésen, melyen jelen volt Mészáros Károly, varosunk polgármestere ic, Bárczy elnök jelentette, hogy az államsegély nagyobb összegre való felemelése iránt tárgyalt n kormánnyal, azonban az idei költségvetésben a 3 millió államsegélyt a kormány 4 mihióra nem szándékozik felemelni és azt. a fokozatos emelkedést csak a jövő évre helyezte kilátásba. Kgvben jelentette, hogy a városok némi rekompenzációjául a kormány a jövő evföl kezdve a rendőrség államosítását tervezi. Bodry Mihály az összes városi tisztviselőket kongresszusra akarta összehiviii, amelyen a városi tisztviselők elégedetlenségét demonstrálják. Hosszabb vita után abban állapodtak meg. hogy felkeresik a miniszterelnököt az államsegély felemelése végett, mire Bodry Mihály lemondott a nagy kongresszus összehívásáról. Ezután felkeresték a miniszterelnököt, »ki előtt Bsroey István ismertette H városi tisztviselők kérelmét. KimenBéderváry Károly gróf miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy szívesen járul ahhoz, hogr a városok helyzetén könnyítsen és e tekintetben az elözö kormány kezdeményező lépéseit folytassa. Mikor az egyes varosok a se^éKezés beosztását indítványozták, a tisztviselői karnak státUereudesésével is foglalkoztak, melyet fel is terjesztettek a belügyminisztériumba, a mit a belügyminiszter jó\ á is hagyott. Ez a kormáuyhatósági jóváhagyás biztos alapot nyújt a varost tisztviselőkre nézve, hogy az ö helyzetük megoldást nyer. De más elbírálás alá kell, hogy jöjjön ez az ellátás olyan városokban, amelyeknek nagy a népessége és amelyeknek nagy kulturális célokat kell végrehajtani és olyan városokban, ahol a lakosság sokkal kisebb és nem is < Iv maoas lókon álló tisztviselőkkel olcsóbban láttatnak el a teendők, mert nem az a fődolog, hogy sok pénzt, adjanak, hanem megadják azt. amire szükség van. Ha a legkisebb város tisztviselője egyenrangú elbánásban részesülne a nagyobb város tisztviselőjével, ez igazságtalan volna, mert a polgárság sem él a kis városokban ugy. mint a nagy városokban. Formailag lehet egyenlőséget, teremteni, de e/. nem a/, igazságnak megtelelő méltányosság volna. Az idei költségvetés keretében nem tehet eleget azon ki vállalómnak, hogy négy millió állittassék be a városok segélyezésére, mert akkor átlyukasztják a költségvetést, melyet igazán nehéz munkával állítottak össze. Jönnének egyéb követelések hasonló jogosultsággal. A jövő évi költségvetésben, ha a pénzügyi hely/et megengedi, megvalósítható ez a felemelés. A városok segélyezése egész más elbírálás alá tartozik és semmiesetre sem olyan sürgős, mint, ez. A vártisi tisztviselőkre vonatkozó törvényjavaslatnak elkülönítését a városi törvénytől nem tartja helyesnek, de azért annak, hogy a városi tisztviselők anyagi helyzete külön rendeztessék, útjába állani nem fog. — A munkásgimnázium vizsgája. Alig hat hónappal ezelőtt nagy lelkesedéssel néhány buzgó egyén megalakította Pápán a muukásgiuiná/.iuinot, melyet őszintén szólva sokan kétkedéssel fogadtak, mint általában minden uj intézményt. Pedig hogy erre a valóban üdvös és hasznos intézményre mily nagy szükség volt, semmi sem bizonyítja jobban, minta munkasgimuáziumnak tnitlt csütörtökön este megtartott vizsgálata, amelyen a száz beiratkozott egyénből megmaradt IS hallgató bámulatos előrehaladás*' tanúsított. A vizsgálat alkalmával meglátszott, hogy az előadásokat olyan egyének hallgattak, akik az életben mérlegelni tudták, hogy mit tesz a legelemibb ismeretek nélkül végig küzdeni az életet, amelyben ma már nemcsak a fizikai erőre fektetik a súlyt, hanem a szellemi képességre is. A
