Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-03-26

mely nem egyéb, mint hazafias, embertársait szerető, képzett emberek nevelése. Ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy a lelekesr»ti iskolákat s ezek tanítóit is „államsegély* címén jórészt az állam fizeti, ugy azon véleményünk, hogy a felekezeti iskolák beszüutetendök és helyettük állami iskolák állitandók — helyes és nagyon is időszerű. A felekezeti oktatás barátainak úgyis csak az az egyetlen érvük vau iskoláik fenntartására, hogy valláserkölcsösen nevelnek. Pedig hát mint lentebb láttuk, ez sem igaz. Egységes nemzetet csak agy tudok elképzelni, ha már az iskolában felkeltik az ifjúság lelkében az összetartozandóság érzeteit. Nekünk nem hetven vallásfelekezetre s ugyananyiféle széthúzódó tömegre, hanem egy egységes, erős, ön-I nirtgában bi/.ui tudó nemzetre van szükségünk, mert csak igy létezhetünk. Városi közgyűlés - 1911 inarc. 20. — Pápa város képviselőtestülete f. é. március 20-én délután :{ órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyről a következőkben számolunk be:' A közgyűlésen, melyen mintegy fj() városatya volt jelen, Mészáros Károly polgármester elnökölt, aki miután a megjelenteket üdvözölte és a közgyűlést megnyitotta, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Kis Ernő, dr. Herzog Manó. Acs Ferenc, Gyeuese János és Böhm, Samu v. képviselőket. A mull ülés jegyzökönyvének felolvasása után Bülitz Ferenc interpellál az ipariskola talajleszáiiitása ügyében. Elégtételt kér, mert múltkori interpellációjának a következményei neki adtak igazat. A polgármester kijelentette, hogy Billitsuek igaza volt. Somogyi József a Kistaludy-utca keleti oldalának a járdája és annak; Iol\tatásaképpen a Tapolcán készítendő gyalog átjáró ügyében intéz kérdést a pob^árrnes^eihez^ aki kijelentette, hogy az Ügyet, legközelehb a közgyűlés elé hozza és ha a képviselőtestület megszavazza, kész azt rögtön megcsináltatna. Nagy Sándor oly gazdák szamara, kiknek megfelelő szérűjük nincsen, kéri az engedélyt, bogy i nz országos marhavasariétink a lőldmivesiskola díszfaiskolája melletti, edd g használatlan részén takaiolhassainik. A polgármester a képviselőtestület hozzájárulásától teszi függővé az engedélyt s ezért legközelebb napirendre fogja tűzni. Ugyancsak Nagy Sándor az állatvásártér megnyitása zongáa reszketett keresztül. Tehát még seiu volt álom a látomás. E naptól fogva vége volt boldogságomnak. Éjjel aüg hogy lehunytam szeinpilláimat, már niegi'libeiit agyain csipkés függönye s Belzebub förtelmes ábrázatát dugta he rajta. Kezében a szerződést lobogtatva. Kiáltani iikuilam. ele éizekeim megtagadták a szolgalatot. S ez igy ment napról-napra. Utoljára már lefeküdni sem inertem. Éjjeli tivornyákban kerestem menekülést. Hasztalan. Midőn a fáradtság elnyomott, megjelent Belzebub, gyűlölt alakja lelem suhogtatta a szerződés fehér papirosai. Barátaim már meg sem isinertek a sok éjjelezes s a folytonos izgalmak leszedtek az élet rozsait arcomról, helvebe petgauieiitszel II sárgaság lépett. Menyasszonyom halaira sirta magát. En pedig telve a következnie- ' nyéktől, egyre halogattam a menyegzőt. A legelső orvosprofesszorok tanácsát kértein ki. Azok Kezeltek is különféle módszerek szerint. Hasztalan. A mint lehunytain szempilláim, Belzebub ma'r megjelent s makacsul lobogtatta felém az. átkozott szerződést. Sőt most mar tovább is ment. Mar nem elégedett meg a szerzödeslohogtalas.-aI, hanem ré raea dolgokat is suttogott, : lyektől mmden ha* jani HZ.nla az égnek alít. l»-l tenetes kínokat állottam ki. Ilyenkor mint egy őrült pattantani fői s emberfeletti hangon üvöltve igyekeztem elérni az előttem menekülő aátán fajzatot, Hiába való erőlködés volt. I Az ördög incselkedve lebegett előttem s meg fokozta kínjaimat. Egy szép napon rettenetes dologra eaz-l lolgában is interpellál. Javasolja egy tisztviselölek Veszprémbe való kiküldetését, hogy az az mgedélyt személyesen hozná meg. Ezt a polgár nester megígéri t,késöbh azonban, mint az lapunk uás helyén olvasható, a tanács másként határoíOtt.) A napirend első pontját, az alsóvárosi óvoda izámára való házvételt és az átalakitsára szükséres összeg megszavazását, miután a képviselők ly határozat hozatalához előirt számban jelen lein voltak, egy 30 nap liiulva tartandó közgyüés napirendjére tűzték ki. Azután névszerinti izavazással 44 igen és 13 nem szavazattal megűzták a polgármestert, hogy a felsővárosi áll. ivodaépületre vonatkozó öiökhasználati jognak iz állam részére való átengedéséről szóló nyilatkozatot a város közönsége nevében aláírhassa. A Kisfaludy-utca lakóinak ama kérelmét, ingy a város az utca vízvezetéki csőhálózatát nintegy 1000 K költséggel meghosszabbíttassa, i képviselőtestület csak az esetben óhajtja teljesíteni, ha a háztulajdonosok kötelezik mngukat i vízvezetéket házaikba is bevezetni. A városmalom bérlőjének a vizszerkezet.uek JOOO K-ba kerülő hely reált itáaát kérő beadványát visszautasították, ellenben megengedték a bérlőnek, hogy május l-jével távozhatik a bérletből. A tanácsot viszont utasította a közgyűlés, bogy t malomnak más irányban leendő értékesítésére nézve tegyen mielőbb javaslatot. Nem rendelték meg a gözhengert, meg utfelszakitót sem, inert ilyen csaknem o^tKHI K-t igénylő befektetések helyett sokkal sürgősebb és közvetlenebb előnnyel járó ügvek várnak elintézésre. A vízvezetéki szabályrendeletet, melyei módosítás végett terjesztett a tanács a közgyűlés elé, újra visszaadták azz.-l. hogy a mérnöknek a vizinizériák megszüntetésére vonatkozó javaslatával együtt, melyet azonban előzetesen a vizügyi bizottsággal letárgyaltától.!, a legközelebbi gyűlésre újra terjessze elu. Egyben megbízta a polgármestert,^ hogy u, vuugyi bizottság. iUéséxf Kájlinger Mihály budapesti igazgatót hívja meg. Liszt Ferenc emlékbizottságának kérvényét a tanácsnak adták ki, hogy saját belátása szerint intézkedjék. Végül Deutsch Alajos. Tausz Ede, Tonioi Ibi nun. Scheiber Ignác és Leiner Jenő. Károly papai illetőségéi megtagad)u a közgyűlés, melyet ezzel a polgármester berekesztett. mellem. Valóban pokoli tréfa volt Belzebubtól. Midőn szolgámat becsöngettem, hogy segítségemre legyen az öltözködésnél, helyette Belzebub lepett szobámba. Ijedten hördültem föl a látomástól. Az ördög pedig nyugodtan közeledett felém l miként ha szolgáin lentié, segíteni akart öltözködésemnél. Alig jött szó ajkaimra az ijedtségtől. Mi ez? Most már ébren is akar kisérteni. Hevesen tiltakozó mozdulatot tettem felé s midőn bámuló szemeket meresztett reám, hirtelen tea' ugrottam s torkon ragadtam. Hát most megvagy pokol ivadéka, most nem kerülsz ki élve körmeim közül. Az ördög egy rettenetes orditást hallatott, mire az. ajtómon keresztül esapaloHtul rohanlak be Belzebubhoz, hasonlatos ör dögi lények s kiragadtak kezeim közül Belzebub görcsösen rángatódzó testét. S különös u pokoli fajzatok hangjában, csclédüm hangját véltem felismerni . . . S most itt vagyok az. örültek házában. Mert a világ azt hiszi, h igy meghibbant az. agyvelőm s mindaz, amit látok, őrült agyam képzeményei csupán Pedig luit hiába. A kezelőorvosom is azt hiszi, hogy én talán vak vagyok s uem latom kivel van dolgom. Halta. Szerencsétlen llótás. Latom én nagyon ia jól a lólábakat, melynek nadrágja illői olv félelmetesen kandikál s hiába visel oly hataiinas fürtöket, én latom az. elrejtett szarvakat. Az izr. nőegylet reklámestélye T — 1911. március 19. — A pápai izr. nőegylet egész éven át csendben végzi dolgát a humanitás szent szolgálatában, évenkint egy napra azonban kilép a nagy nyilvánosság elé. Ekkor azután nagy zajt üt. Megragad és felhasznál minden lehető eszközt, hogy a nagy publikumot érdekkörébe vonja. Megkockáztat mindent, nem sajnál fáradságot, költséget, semmit, csakhogy érdeklődést, keltsen maga iránt s végeredményében egy kis jövedelmet szerezzen, hogy ezzel ismét egy éven át csendes visszavonultságában élhessen hivatásának, a. jótékonyságnak. Az 1911. év nevezetes napja mult vasárnap volt. A Griff teremben ilyenkor nemcsak az egylet tagjai és hozzátartozói, nemcsak az izraelita polgártársak elitje, hanem a varos társadalmának szine java jelennek meg, bogy egyrészt leadják obulustikat a jótékmiycélra, de másrészt szórakozzanak abban a műsorban, melynek összeállításában annyi ötlet, annyi ügyesség, furfang éa reklám érvényesül. Uélut; n tréfás gyermektel vonulás vezette be a mulatságot. A tarkabarka jelmezbe bujtatott apró gyermekek igen kedves képet nyújtottak és rokonszenves bámulatnak voltak tárgyal. Azután kezdődött ,i tombola, ez a köd kedvelt, és tréfás jelenetek rögtönzésére annyira alkalmas játék, melyet a katonazene hangjai tettek még' élénkebbé. A vezetőség, melynek eiéu dr. Lövy. Lászlódé, az egylet agilis elnöke áll. ki az est reudezéséhen és sikerében kiuioiulhatlan sokat fáradozott, e napra meghozatta a komáromi katonai zenekart. A 88. gyalogezred ij kiváló tagja" karmesterük személyes vezetése mellett vonós és fúvós, tehát vegyes hangszereken a legújabb, legdivatosabb, közben régi kedves zeneszámok ptvciz előadásával mesés. Papán szokatlan szórakozást nyújtót-. A nagytérért!beli, a különböző' sátrak körül nyüzsgő embertömeg élvezettel szívta magába a kitűnő zenét. Este 8 lírakor \olt az igazi reklámestély. A cél az volt, hogy a hölgyek, miután egy-egy réget reklámiroztak, minél feltűnőbben ruházkodjanak. Volt is azután annyi ötlet á jelmezekben, hogy arról csak annak lehet fogalma, ki azt látta. Egyébként leközöljük, már a mennyire 'hűen ttldlilk feljegyezni, a hölgyek nevét, es a 'céget, melyet reklámiroani céloztak: líraim Dezsőné '„Az Újság •*), Koréin Ady (Littke-pezsgöj, Koréin Flora (Mauthuer-magkeverék'. Goldberg Irma (Drogéria, Pápa Főtér 19.) Weis/. Beme •'Nestléi, Kaiser Gizi (Vitaforrás), Eibensi• liütz Etelka 'N-stlé'. Kraus/. Juliska (Kalodont), Weiler Etelka iTörley-pezsgő), Deutsch Elza szegedi paprikái. Polliik Berta (fogorvosi, Sági Sátidorné iSohinidl-cukoika i. Appelfcld Gézáin- iPárisi Nagy Áruházi. Weis/. Franci tKalodout i, Kovács Mariska | Mandarin-tea . Goldstein Elza i Kühne-gépgvár . BektiJiuska (Littkepezsgö) Skokaii Hermina 'inagkeieSHjrdés,. Lauter J< nőné (kalapüzlet . Friebert Franciska (Odol.. Kis Ilonka i llüger-csokoláde;. Kaiser Jolán (Litlkepezsgii i, I Hirsohler Etel (paprika i. Fischer Edit i virágüzlet . i Goldschmied Ödönné (likőr), Schoi tenhammer Halina ict.krászuöj stVfc.iOlt voltak még csinos ! bab kosztümben Kiaunz Irén, Heller Margit, i Beck Ilona. Klein Gizi. Böhm Josefa és Jolán, I Klein Jolán. Weiszinunii Ida, Nobel Jozefa, lítisenleld Aranka, Schönfeld Flóra, Brejer Ilona, Deutsch Dávidué, Steru Ignácné, Blau Heuríkné, i Koréin Vilniosné. Kovács Kálniauné, Stransz Komélné, Kende Ádámné, Fürst Sátidorné, Zduei- Izidorné i \ eszprein - dr. Körös Endréiié. Schlesinger Rersöné, Singer Miksárté; Goldberg üyulané, Weltner Mikaáué, Fleischner Béláué (Budapest , Weiaamatin Mónié, Krausz Vílmosné, (ierst.l Leone, Goldinárk Sandorné Budapesti, Luuzer Mórué, Kanu Gyuláné Pozsony,, Langráf Zsigáué, Weis/. Hermanué, Weis/. Sámuelné. Klein Józsefné, Fischer Adolfné. Bivier Lijosné