Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-03-19
— A siketnemákert. Sopronból levél érkezett a Unaoahua hogy a/, ottani siketuémaíutézet fentartásálioz Papa városa járuljon hozzá. Noha a tanács az ilyet, kérelmeket a város kedvezőtlen financiális viszonyaira való hivatkozással el szokta Utasítani : eznttal kivételesen egy kisebb összeget kiutalt, inert a siketnéuia intézetet emberbaráti és kulturális szempontból nagyon fontos és közhasznú intézménynek tartja. — Karhatalom. A szövőgyár igazgatóságának kérelmeié a tanács elrendelte Takács Róza gyári munkásnőnek, pápai lakosnak karhatalommal való visszakisérését, inert szabályellenesen állott ki a munkából. — Iparengedély. A tanács Winterstein Hermann komáromi lakosnak engedélyt adott, hogy Pápán borbély és fodrász fióktelepet állíthasson fel. — Epitesi engedély. Kolm Mór fiai cégnek a tanács Kossuth Lajos-utcai házának kibővítésére építési engedélyt adott. — Illetőségi ügyek, (irünberger Adolf, Schwarz Rozália és Nagy József pápai illetőségét a tanács elismerte, ellenben Tomor Hermináét megtagadta. — ÜzletbeazÜntetés. A tanács Utiinberger Adolfot, miután edénykereskedését, beszüntette, a kereskedők lajstromából törölte. — Elengedett tandíj. Móroc Ferenc kőraivestauoncuak a városi tanács az ipariskolai igazgató javaslatára elengedte a tandijat és tanszerköltséget. — A Zirci vágár. A zirci főszolgabíró értesítése alapján a polgái mesteri hivatal ezúton is kö:?zé teszi, hogy a folyó évi március hó 20-án Zircen tartandó országos vásárra hasított körmű állatok föl nem hajthatók. — Megszűnt állatbetegségek. Bakonytamási. Mihály háza és Fenyőfő községekben a ragadós száj- és körömfájás állati betegség megszűnt s igy a zár féloldatott. — Fellépett állatbetegség. Alsógörzsöny községbeu a ragadós száj- és körömfájás ismételten fellépett s a község zár aiá helyeztetett. — Tudja Ön már. hogy mi a lysoform? T'" kelet es fertőtlenítő szer. különösen nőknek alkalmas a mindennapi intim toiletra. Orvosok legmelegebben ajánlják a lysoforniot. mely minden gyógyszertárban és drogériában kapható üvegenként — S() fillér árban — Nem kell borotva. Egészséges, kellemes és olcsó a „Rasol" borotváló por. Kés nélkül borotvál. Kgy kg. íiü-szoii borotváláshoz 4 korona. Kgy darab hozzávaló csontkés 20 fillér. Használati utasítás díjtalan. A „Hasol" kezelése a legegyszerűbb. A port vizzel kell pépszerű ali y a 8K 1 * keverni, az arcra kenni és 8-10 perc után az arcról a csoiitkéssel levenni. Nincs olyan borbély, ki simábban és szebben tudna borotválni. Nőknek a ..Rasolin" néhány perc alatt az arcról a szőrt minden fájdalom nélkül eltünteti. Ara utánvéttel 2 korona .">() fillér. Utánvétellel szállítja a Rasolt, és Rasolint a vezérképviselö : Friedrich M. Budapest, VI., Vörösmarty-utca 7;J. — A fővárosnak egyik legfontosabb egészségügyi intézménye dr. Batisfalvy István Zoltán egt. tanár, Pest vármegye t. főorvosának, az operatív és mfifogásaat specialistájának fogorvosi intézete i Káról v-körut Jti. A főváros ezen joggal egyedüiinek mondható ilynemű intézményének, melyet a nagyméltóságú v. k. íninisteriiiui is elismeri" levéllel tüntetett ki. melyben évtizedeken keresztül szaz- és százezer fogbetegség kezeiteteti, csakis e célra átalakitott helyiségei a közegészségügy és operativ kívánalmaknak megfelelően a legmodernebbül vannak berendezve Évek óta jól begyakorolt műtői az igazgató személyes közreműködésével egész nap reggel S-tól este 7-ig nyújtanak biztos és a legújabb villany átszüródtetési rendszer alkalmazásával teljesen fájdalmatlan segélyt a fogfájás kínos betegsége által gyütőiteknek. Foghúzások altatásban is. Az intézet laboratóriummal és technikai műhellyel van összekötve, hol a legjobb rendszerű mütogpótlások készülnek, melyek a valódiaktól meg nem különböztethetők é> ugy beszédre, mint rágásra teljesen alkalmasak és minden kellemetlenség nélkül helyeztetnek be. Mérsékelt árak teljes jótállás mellett. Levelekre az intézet készséggel válaszol. Vidéki.>k lel i.ap alatt megkapjak tnülogaikat. M. kir. anyakönyvi hivatal. 8attíHtk : BfMl tiusztáv máv és neje Paraj/. Franciska leánya: Irén ág. li. ev. — Tóth András csizmadia és neje Szalay Juliánná leánya: Erzsébet ref. — Strsnsky János napszámos és neje Puli Kszter lia: István r. k. — Szabó Mihály na; számos és neje Pákozdy Mária leánya : Krzsébet r. k. — Horváth István hoiivédhuszár őrmester és neje Schvacz Erzsébet leánya : Erzsébet r. k — Dör András borbély és neje Ihász Rozália Iis: Jenő r. k. — Heimler Ede esztergályos és neje Scheiber Netti Etelka leánya: Magdolna izr. — Illés bajos István füldmivesiskolai tanár és neje Stioder Erzsébet fia: László Lajos r. k. — I'ákay Boldizsár bérkocsi tulajdonos és neje Fekete Mária leánya : (üzella r. k. — Varga István asztalos és neje I'álfl Rozália liu: József ág. h. ev. Zolenka Amália magánznnü r k. BS évos, claggnlás. — Bojt..* Sándornó szül. Csirák Karolina ág. h. ev. 50 éves, tüdőtágulat. — Ózv. Kis .lózsefné szül. Mohai Juliánná szijgyártóné ref 60 éves, ttidfitagulat. — Nagy Antal napszámos ág. h. ev. 68 éves, végelgyengülés. — Stier Sándor r. k. 8 éves, agyhártyalob. — Oaráb István napszámos r. k. 69 éves, gutaütés. - Péceli József honvédhuszár tizedes r. k. '24 éves, öngyilkosság lövés által. — Kornfoiud János levélhordó r. k. 57 éves. idült májbaj. — Kúti Rozália napszámosai) r. k. 57 éves, |tüdfitágiilat. — Madarász Áriiádué szül. Nagy Rozália r. k. 81 éves, elaggulás. — Horváth József napszámos r. k. 58 éves, gégesorvadás. Iliiz'iii'iyut kötöttrk.: Opmanii Kálmán tanító izr. és Bauet Janka tanítónő izraelita. CSARNOK. Egy második gimnazista naplója. Irta: Sisak Miklós. XII. A Vadásszal mostanában nem igen beszélgetek ; ineg is kérdezte, hogy haragban vagyok-e vele. Kn megmondtam, hogy dehogy, hanem te mondtad, hogy összetöröd oldalbordáimat, megfojtsz, megölsz, kitekered a nyakamat, ha mégegyszer találkozunk. Elélt kerültelek. A Vadász rám nézett egy darabig, azután megkérdezte : Hát te olyan érzékeny vagy ? Én erősítgettem, hogy nem vagyok az, hogy csak üssön meg. majd meg látja, hogy nem sírok. Ks nem is sírtam volna, noha azért majdnem sírtam, hogy érzékenynek mondott. 11 azt mondta, hogy nem üt meg, mert nem akar a Szeness tanár úrral összeveszni ós nem jó a Szeness tanár ur szeretőjével összeveszni, inert nem lehessék tudni . . . Kn hátat fordítottam neki és elkezdtem tanulni a magyar verset. Magyar órán a Szeness tanár ur minden gyakorlatot behozott, felolvasta és megtette a megjegyzéseit. Volt köztük egy aminek nagyon nevettünk, hogy hőstett az. ha valaki it tiát szeptemberben betudja Íratni a budapesti iskolába. Valószínűleg ugy értette, hogy jól kell minak boxolui tudni Volt olyan is. hogy az volna a legkedvesebb hőstette, ha 12 osztrák forintot jól elpüfülhetiie. A legutolsó volt az enyém. Nagyon izgatott voltam. Azt mondta, hogy menjek ki. Kimentem. Kzt nem olvastuk félhangosan, hfnem magunkban együtt Ölébe vett. A vége felé künynyezett. Megkérdezte, hány éves vagyok és azt mondta: Szegény beteg kis virág. Ks megcsókolt. Kn meg törtem a fejemet rajta, hogy inért vagyok szegény beteg kis virág, de még máig se tudom. Ebédnél a mama azt mondta a papának : Képzeld csak Kálmán ez a szegény Szenes tanár szerelmes belém. Olyan pillantást vet reám, miuth „ V 1-os gimnazista lenne. Es nevetett. Éti azt mondtam, hogy természetes. Mert te, mama, nagyon szép asszony vagy. A papa azt mondta: De Margit, kérlek, azért ne gúnyolódj vele. O nem tehet róla. Es ue üzz tréfát érzelmeiből. Nagyon kedves jó cimbora. A Pista meg azt mondta, hogy mivel tanítványt kapott a tanítványához megy lakni. De ón ugy gondolom, hogy azért megy el mert a mama szólt, valamit a VI. gimnazistákról és o is VI. gimnazista. Es mivel a mama gúnyolódik vele. Mikor elbúcsúzott azt mondta, hogy engem sajnál legjobban itt hagyni, hogy nagyon okos ti u vagyok cs uagyou szeretett. Megcsókolt ós a fülemhe súgta: Vigyázz a mamádra, Árpa.lka. Eu vigyázzak a mamára? Mire meg akartam kérdezni, hogyan, már a földszinten volt. Eu meg visszamentein a mama szobájába. A mama meg fel és alá sétált. Eu vigyáztam rá, hogy meg ne botoljék. Ugy öt percig figyeltem minden mozdulatát, de azután elkezdtem nevetni. Tud ó maga is vigyázni magára, elég nagy már. Ez biztosan Pista egyik vicce. De hogy a Szenes tanár ur miért szegény és éu miért vagyok beteg virág azt még mindig nem tudom. XIII. — Tanár ur! En nem szeretem a papát. Eu nem tudom szeretni. Istenem tanár ur! Ma délben milyen volt. Nem felejtem el soha. Nem köszönt. Beütötte öklével az ajtót és megszorította a inalna karját. Az rettenetes volt. Azt hittem elájulok. Olvasd el azt a». irást? A mama halványan a fájdalomtól, de mosolyogva igy szólt: Hogyan? Hangsúlyosan nagy deklamálva? Érzéssel, vagy flegmatikusán. A papa arca teljesen átváltozott. Tanár ur! Én félek tőle. Egy széket ragadok meg. A mama hangosan olvassa: Mig Ön a Roylban a Weisz kibiccel veszekedik öt okolva a négy forint kártyaveszteség addig otthonában Szeness tanár urnák goudja vau rá. hogy felesége izé ... izé .. . szórakozzék. Egy jó barát. Nos? folytatja a mama. Ezt a levelet igy vagy még jobban megfogalmazva elolvashatom akármelyik ponyvaregényben. Asszony! Te! Megfogott egy széket. Árpádka ! mondja most a mama. gyere kedves az ölembe. Figyeld meg, mit csinál a papa. Hallgasd meg mit beszél. Tanulj töle. Kn megőrülök. Tanár ur szeressen. Engem otthou nem szeret senki. Ha szeretnének, nem csinálnának igy mikor ott vagyok. Vagy szeresseuek máskép. Ugy-e tanár máskép szeret? Szeretlek kis fiam. De anyád az Istenért az anyád mit mondott erre ? Nevetett. Szörnyen. Ugy, hogy azt hittem most mindjárt meghalok. Ugy ugy, kiabálva nevetett. Te, tudod-e ki irta ezt a levelet. Julcsa, akit elkergettem, mert volt neki egy katona szeretője. A papa megkérdezte. Honnan tudod? — Tanár ur én azt nem bánom, hogy oly rettenetes volt, én még tudnám szeretni, noha olyan volt mint a vad állat, de azt nem tudom elfelejteni, ahogy ezt mondta. Én nem tudok szeretni olyan nevetséges embert, mint a — papa. Igen nevetséges volt. — Ne sírj, fiacskám. — Tanár ur, hogy szeressem, mikor olyan, de olyan nevetséges volt. Kn meghalok, mert rossz vagyok, mert nem szeretem — de nem tudom szeretni. — Mit mondott erre az anyád? — Hogy onnan tudja, mert tele van helyesírási hibával. Olyannal, mit müveit — úriember, de meg uriasszouy sem csinál. Nézd csak. Látod? „Egy jó barát." Az egy ..egy" gyével van írva, már pedig, aki nem szolgáló csak tudja, hogy 2 gyével irják. Mért harapott az ajkába tanár ur'.' — És aztán? — Kn kiszöktem. Tanár ur nem bírom tovubü. Mentsen meg. Kn olyan, de olyan boldogtalan vagyok. Iderohaiitam elmondani. Engem más senki sem szeret. — Fiacskám. Te említetted, hogy írsz naplót. Kzt amit nekem elmondtál azt szóróiszóra in! bele. Majd lia nagy leszel és piszkos emberek neked is irnak majd ilyen levelet, gondolj arra, hogy anyád ártatlan és szent asszony volt — és feleséged is az. Mégis írtak róla ilyent. Te ezt nem érted meg. de azért bele. Semmi mást. Majd én lediktálom ugy, hogy felesleges nem lesz benne serami mást. Most gyere az
