Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-01-15

XXXVIII. évfolyam. Pápa. 1911. január 15. 3. szám. ÄI LAPOK Papa város hatóságának es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mindéi) v a s ú r n a p. Szerkesztőset, és kiadóhivatal : Goidlierg UyUa pupirkeroskeiiése, Kö-lór í!il-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz, ti kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős lapttilnjdonog: GOLDBERG GYULA. Klfilizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre .'! k Nyilt-tér soronként 40 FILLÉR. — Hgyes szám ára ÜU lill Tegyünk már valamit! Soha témái még annyira néni csépeltek el, mint Ősz óta a hus témáját. A napilapok majd mindegyikében volt egy-egy közlemény napról-napra, mely a husd rágás ággal foglalkozóit. Egy egész tekintélyes nagysága tanulmány képződött tizekből a közleményekből. <le mindvégig csak megmarad! tanulmánynak, a lms pétiig minden nap drágább lett. Ezt a drágaságot érezték az egész Monarchiában, Budapesten és Bécsben, a Monarchia ein» két hus-gyomrában, az evésre teremtett emberiség még hus bojkottot is rendezett, gondolván, hogy a húsnak égbekiáltóan magas árát ezzel sikerűl leszoritaniok. De hogy mennyire nem érték el céljukat, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a hus továbbra is egyenlő maradt a patikaszerrel. Mi. kisvárosi fogyasztók ezt a drágaságot, mint az ország szivében élők. sot mi még jobban megsínylettük ezt. mert, amint ismeretes, a husdrágasághoz még a vásárjaink lezárása is kapcsolódott, ami a húst. természetszerűleg, még jobban megdrágította. A kormány tehetetlenül állott ezzel az ínséges állapottal szemben. De valamit mégis tett. Ellensúlyozásul löl akarta lendíteni a haltenyésztést. Mert tény, hogy az élelmiszerek drágasága miatt érzett nehéz megélhetési viszonyok között a közérdeklődés mind élénkebben fordult a halak és a halászat felé, mely leginkább lenne hivatva a fogyasztásra szánt húsféléket helyettesíteni. Kétségtelen, hogy a hal, mint egészséges, jóízű, általánosan kedvelt és minden más húsnál olcs-bban termelhető anyag nagyban alkalmas erre a célra, ha a piacok igényeit bőven fedező menynyiségbeu áll rendelkezésre. Ámde éppen az baj, hogy a mai aránylag szűkös fogyasztás mellett jelentkező szükségletünket sem birjuk saját termelésünkkel kielégíteni, hanem a hiányt a külföldről behozott, gyakran nagyon is silány áruval kell pótolni. Az ország számos pontján űzött halgazdaságok eredményeiből megállapítható, hogy a rendszeres haltermelós sikeres folytatásához megkívántató természetszabta előfeltételeknek birtokában vagyunk « IFIVEL»évfi*zgs v.em áll mögötte a mezőgazdasággal kapcsolatos egyébb állattenyésztési ágaknak. Sőt a többi állattenyésztési ággal szemben még lényeges előnyöket is biztosit, mert a halgazdaság csak igen kevés emberi munkát igéivel. E mellett a munka javarésze kora tavaszra és késő őszre esik, amikor a mezőgazdasági teendők még meg sem indultak, illetve már befejeződtek. Még nagyobb előny rejlik abban, hogy nemcsak meglevő vizekben, tavakban, holtágakban, mocsarakban stb., hanem bármely más viz alá boritható területen is űzhető. A baltermelésnek a fentiekben érintett fontosságára és közérdekű voltára tekintettel, a földniivelésügyi kormány is alkalomszerűnek látta a gazdaközönség figyelmét erre a termelési ágra is felhívni, amint azt nemrég egyik számunkban jeleztük volt. A közelmúlt napokban arról is értesültünk, hogy akik haltenyésztésre alkalmas területtel rendelkeznek és haltenyésztéssel foglalkozni kivannak, azokat a kormány anyagi támogatásban is részesiti. A segélyezést részben a beruházások költségeinek bizonyos hányadrészben való megtérítésével, részben pedig a népesitéshez szükséges halanyag 50-100 százalékának több éven át való dijt'ihn átengedésével tervezi s ezek a segélyezések a jelentkezések nagysága szerint az 1912. évi állami költségvetésbe fognak felvétetni. Evekkel ezelőtt már hallottunk tervezgetéseket egy mesterséges haltenyésztés létesítéséről, amely nyilván amiatt nem lett létre hozva, mert senki sem akarta támogatni. Pedig most, a husdrágaság alkalmával tapasztalhattuk csak ü9árom a t>ih.arf. CLz egei nézem, fiszfj-o kékje, Lz valahonnan szójárást lesek. Ss kutatom, jőnnek-a valamerről Cl viharfellegekDe csend van és oly átlátszó a távol, Se szél, se felhő, minőin aluszik, Ű nap szeliden !:-\ és bágvadl fénnvel Megint alábukik. 9gv pereg alá század század hátán, Qz év forog, mint a malomkerék Os születik és meghal — ősi törvén? — Ű sok-sok uemzedék. Semmi sem változik ezen a renden, ß}inden elv mozdulatlan, oly kihalt és millióan őkölemeléssel Csak lessUk a vihart. —— Petsrdi Andor. Luczi kisasszony. Elbeszéli az Apnska. Irta : Patayné F ' •»» Gizi. Roham lépésekben küzclcdldok a karácsonyi ünnepekhez. Kamillánkban az volt az uralkodó kérdés, bőgj kinek — mit hozzon a Jézuska Legkevesebb gondot okozott a lányom : Loczi kisasszony, aki jó előre kijelentette a maga szokásos erős akaratával: — Azt pajmesojom, hajas babát hoddon a Dézuszta! A három éves bátyja már sokkal szerényebb volt. Cukrot és aranyalmát kívánt. Azt is csak ugy kérve. De hogy ő se húzzon rövidebbet, egész sereg játék meghozatásál vettük tervbe. E célból meghozattuk a fővárosi összes áruházak képes árjegyzékeit. No azt, akár meg se rendeltük volna. Valahogy a „rontó Palik" kezeiigyébe jutott, ők aztán hamarosan elbántak vele. A feleségem, aki utólagosan mindent megszokott jövendelui, szemrehányásokat tett: — Hát nem megmondtam előre, hogy igy lesz? És leült, hogy egy kis csalafintasággal segítsen a bajon. Megrendelte újra az árjegyzékeket, de ezúttal a nagymama címére. Az igaz, hogy ujabb intézkedésének se lett nagyobb sikere. Mire összeült a csnládi tanács, már akkor a dada által előhozott árjegyzékek szét tépett tagjai szomorúan hirdették a földi mulandóságot. Már most mit tegyünk? Erre a kérdésre meghozta a feleletet a másnapi posta. Kazi öcsémtől egy nagyszabásii csomag érke 'zett. ti egyébként is igen szeretetreméltó és zseniális gyerek, de a mi szemünkben legnagyobb érdeme mégis csak az, hogy rajongásig szereti a rajkóinkat. Ez alkalommal is az ő számukra küldött karácsonyi meglepetést. Kíváncsian bontogattuk a csomagot . . . — Mit küldött a Kazi ? És közmegelégedésre elsőnek egy remekbe készült, hatalmas pólyás-babu került felszínre. Pazar kelengyéje csupa csipke, csupa szalag. Gazdag szőke haja alig fért a fodros fejkötőcske alá s a szemeit lehunyta és felnyitotta, asszerint amint felemelték, vagy fektették. Még a „dudlis" üveg se hiányzott. A nyakába volt akasztva halavány-kék szalag csokron. Igazán bájos dolog volt. Feleségem örömében a nyakamba borult és összecsókolt. No, magamba: te márjöhetsr. Kazi. Kiigazítottad az utat az asszony szivéig. Mindennap a te kedvenc ételeid fognak asztalra kerülni . . . Vittük nagy diadallal a legbelső szobába, hogy fül ne fedezzék idő előtt a kis lurkók. Luczi kisasszony parancsa tehát teljesítve volt. Ez hát hajas baba. De még pedig a javából. A harangozó felesége igen tudós asszony, amikor meglátta így kiáltott fel: — Jaj, jaj! Pe soha ilyet! Mán borzasztó esze volt aki ihm tainul megcsinálta ! Biz e csoda ! Reggelizés előtt félpohár Schmidhauec-féle Használata valódi aldas gvono'bajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek. Kapható Pápa és keserűvíz vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. Igmándi Az elrontott gyomrot 2-3 óra kinti teljesen rendbehoz/a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fill. 1.'1—100.