Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-12-31
Pápai Lap ok 1911. december 31. Pápa 1911-ben. Lapunk Pápa város hatóságának hivatalos közlönye lévén, az elmúlt esztendő mai utolsó napján indíttatva érezzük magunkat visszapillantani az 1911. év ama eseményeire, melyek a városi képviselőtestület egész esztendei munkájának •ü következményei. Könnyebb áttekintés végett az eseményeket, illetve a tóntosabb képviselőtestületi határozatokat nem kronologikus sorrendben, hanem •tárgyszerinti esoporíozáslmn emiitjük meg. Vegyük először az utcarendezést és egyébb e körbe tartozó befektetéseket. Az Anna-tér déli oldalán járda ós vízvezeték, a Bezerédy-utcában közkút, a Csóka-utcában csatorna, a Kisfaliidy-utcában járda és vízvezeték készült, a Zárda utcában a Cincát beboltozták, a Tapolcán hidat építettek, rendezték az Esterházyutet. nagyobbították SS Erzsébetligetet, aszfaltozták a Kossuth Lajos-utcát, kisajátították a Moravek-házat (felehbezés alatt áll) s végül nyélbe ütötték a munkásházak ügyét. Ide tartozik, hogy a Damjanich-utca nyitásából tenumaradt felesleges utcaterületet eladták, a villanytelejtet emeletre húzták, a városmalom vizszerszámát rendbe hozatták s hogy az építészeti szabályrendeletet, módosították (tárgyalás alatt állt. Az iskolaügyet a következő határozatok fejlesztették: A felsővárosi áll. óvoda épületre örök használati nyilatkozatot állítottak ki, az alsóvárosi áll. óvoda számára alkalmas házat vagy telket kerestek, a felsöépitöipariskola ügyét tárgyalták, a községi iskola bérhelyiségére vonatkozó szerződést meghosszabbították s megnyílt a város támogatásával a r. k. főgimnázium. Létesült Gyermekotthon s mint a kultúra körébe vágó dolgot, itt említjük fel a mozgószinház céljaira bérbeadott színházat. Közegészségügyi intézkedések körébe tartozik dr, Csehszombathy László városi tisnti főorvossá való megválasztása, a jégbeszerzésre vonatkozó szabályrendelet alkotása, a vízvezetéki szabályrendelet módosítása, a vízügyi bizottság megalakítása s végül a közvágóhíd építésének kimondása, építési hirdetmény s illetve pályásat kibocsájtása Szó volt egy termokémiai tele]) létesítéséről is, ez az ügy egyelőire függőben van. Pénzügyi manipulációt is végzett a képvi-l lun 'k ez ki. Nagy, életei betöltő célt tÜZ selötestület, amennyiben a város függő kölcsöneit ki magának gyerek, fiatalember, családfő, konvertálta, árszabályozás céljából hatósági hentesboltut nyitott ós felemelte a hely- és vámpénzt. (Az uj tarifa holnap lép életbe). Az elmúlt évben volt a népszámlálás, kimondották az 1910 évnek a városi tisztviselők nyugdíjigényében leendő dupla számítását, szabályozták a korcsmákról szóló szabályrendeletet, beosztották a várost uj választókerületekbe s végül módosították a város szervezeti szabályrendeletét s ennek keretében rendezték a városi tisztviselők fizetését, amely holnap lép életbe. Mindezekből kitetszik, hogy a város képviselőtestülete az 1911. évben is sokoldalú tevékenységet fejtett ki s a város fejlődésére előnyös egész sereg határozatot hozott. A rövid kis visszapillantás újra megerősíti bennünk azt a hitet, hogy következetes várospolitika mellett Pápa városa, mely az utolsó években rohamos fejlődésnek indult, néhány év múlva egész modern várossá növi ki magát, mert ugy a tanácsban, mint a képviselőtestületben megvan a nagy többség, amely szívesen adja szavazatát oly intézmények létesítésére, melyek a város kulturális, financiális és egyébb vitális érdekét szolgálják. Megszavazza akkor is, ha ez pénzbeli áldozatot kivan, mert számol azzal a körülménnyel, hogy céltudatos, okszerű befektetés idővel kifizetődik s más oldalról megtérül. Kívánjuk, hogy az 1912. évben is megtalálja a képviselőtestület azt a talajt, melyen folytathatja a nagy építés munkáját, a modern Pápa megteremtését. (Sz. S.) Újévkor. Fordul az év. Lissan, nehézkes léptekkel elérjük az egyik év végét, bogy magunkat felfrissítve rohanjunk tovább az ujjal. Olyan bolondok is vagyunk mi emberek. Előre akarunk nézni és egész eleiünk abban telik el. bogy visszatekintünk, rekriminálunk. Különösen most az év fordulásakor nemzet, mindenki. Es mintba uj életet, uj erőt adna az, hogy a négy szám közül az utolsó megváltozik, hogy az l-es helyett 2-est irunk, felemelt fővel, merev lábakkal lépnek át az emberek az uj esztendőbe. S mikor s legelső apró csalódás éri őket, akkor megállnak ós visszanéznek a múltba. Sajnálják azt a kis erőt, amivel előre törtek és busán nézik a mult évet, szinte visszakívánják azt, amit már a vége felé türelmetlenül iparkodtak elkergetni, bogy jöjjön megint egy uj. S ez az első kis csalódás megroppantja a merev hátat, lenyomja a fenntartott fejet és meghajlítja az egyenes lábakat. Lehorgasztott fejjel, meggörnyedt háttal, rozoga lábakkal lépve előre várjuk megint az uj évet, mindig az ujat. Fordul az év. Meleg szobákban, pezsgős poharak között ugrik hozzánk az 1912. Fehéren, tisztán. A fekete karácsony után a havas, fehér újév jön. S az a sok szállongó pihe, mintba el akarná takarni a sok fekete piszkot, amely itt maradt a régi évből és amely csúnyává tenné az uj esztendőt. Háború, harc. vérontás; ez az 1911. év jellemvonása és küzdelmek, katasztrófák, kinok és szerencsétlenségek. Ilyen szomorúan távozik tőlünk az ó év. S ki tudja, mi mindént hoz az uj, amikre már elkészültünk és ami még váratlanul fog találni bennünket. Lehet, bogy mire az újévnek is ó-évre fog változni a neve, ezek a szomorúságok mind apró incidenseknek fognak látszani azokhoz képest, amik még jönnek. Elmegy az ó-év és jön az uj. S abban az egy pillanatban, amikor Váltani IM az alkalmat, melyben majd nagyszerűen produkálhatom tü/oltói talentumomat és dagadt keblem attiil az édaa gondolattól, hogy én vagyok itt hivatva a tűzoltás fortélyait érvényesíteni. Nem sokáig kellett válnom. Egy este, mikor már a sötétség jói beborította a földet, kémszemlére indultam. Már előre elgondoltam, bogy a tütőrök valamelyik tálnak nek idol ve alusznak éamilyen felsői .bségérzettel lógom <",k«t Morpheus karjaiból kiszalasrtani s milyen „szerencsés jó estét" sóhajtanak, bogy esak a szolgabíró irgalmat lau haragja ide n keiijeu nekik nézni. A falun már hartnadacor is végig mentem, folyton kémlelve, de tüzőrt nem találtam sehol. Mar felkutatásukra indulóban voltam, amikor valami az egyforma sötétséget Hr'elen megzavarta. Föltekintek, hál l'raiuiiu!, a házak mögött fényen ég lobog. Egyszerre tisztában voltam veié: tűz van. No hát „itt az idő, moal vagy noha '.Tiizet akarlam kiáltani i vészkiirtöm méc nincs) de meggondoltam a dolgot én a nagyobi) hatás kedvéért nzaladlam a tuzőrkűrtöshöz, uz hirdesse éber •aemeim dicsőségéi kürtje liarsogtatása által. Elgondolkoztam . . . KII leszek a tűznél a legelső, az oltó nép csak utánam érkezik oda, milyen tzépeu éa gyoisan megy az az oiiás, egy-kettőre eloltjuk, mindenfelé én osztogatom a parancsot, tudycti gyors sxeiuii, kezű és iálitl leszek én ott es végül a legnagyobb dicsőség is enyém hsz: érez lem is már izzó töfét homlokomon . ingni ni . . . A tűzkiirtös elfújta .1 riadót. Nyomban rá futknzris, kiah.il.1.- éa a harang félreverése következett. En már ekkor a szertárost kizavarván a szerlárlioz, a fecskendő kitereléséhet fogtunk. Csakhamar akadtak számosan, kik a ló • terepét helyettesit ve, a feeskeudőt húzták, én természetesen felültein reá, még pedig elől. A vészjelek által felriasztott honpolgárok erkölcsi kötelességeik tudatában esáklyaval, sajtárral, csöbörrel, fejesével és tudja lslen, mitéle tflzriasztó eszközökkel rontottak utánunk, költök többen álmos szemekkel, folyton kiabálva: - Jaj lesz. luost annak a tűznek! . . . Egy ház udvarán bepillantva, megláttuk a Ián gokat. Usdi neki. rontottunk előre a fecskendővel! Már emberek is voltak a tüz körül. Szivem dobogása tetőpontját érte el, hanem a következendők . . . Azt tán jobb is volna, e! nem mondáin. Hát, amint odaérünk a tűzhöz, kiábrándultam minden dieaőségérzettöl, mert iine, egy kiszenvedett serte- hűlt tetememé,; adták meg a szokásos gráeiát, roppant nagy isalmalánggal hirdetvén a boncolás előzményét a kert végében. Oda az én dicsőségein, oda minden. Váltig sajnáltam magamban, hogy tűzoltói talentumomat nem érvényesíthettem és ínég hozzá a szégyen, a esorba, amit ez a tüz ütött parancsnoki tekintélyemen és amelyet soha, de sohasem lestek képes kiköszörülni ! Jaj. az a csorba ... és ennek háromszoros nz oka, egy kivégzett sertés, egy csomó szalma, meg egy szál gyújtó volt! ]>c hogy a dolog azért szárazon ne maradjon, I kiadtam rendeletileg, parancsnoki hatalmamnál fogva, I hogy ezentúl a kivégzett sertés ruházatának föloldozásánál kevesebb szalmát fogyasszanak el. BARCAROLA. Csolnakoiu könnyen siklik a vízen át, Elhagytam egy szerelmes, édes, kis tanyát, Halkamat űzi. kergeti ,1 bora. S kis gondolámon cseng a baroarola. Otthagytam mindent: vágyat és álmot, l'dvöt. szerelmet, sejtelmes mámort, Túlparton hagytalak éu kedvesein téged, Odahagytam földi üdvösségem véled. T>e miért e fájó, sötét gondolatok ? Miért, hogy én éles szemed rabja vagyok? Mi űzött a szélben a kis gondolára? Szerelmed nullása, szerelmei halála. Nem vagy mar a régi, én drága kedvesem, Elhagytál már engem, édes egyetlenem, Snemednek sugara már nem reám ragyog. Szőke lejed másnak kebelére I ajtód. Mig körül sötét ég és tarajos hullám, Sűlyedeziu kezd már éu kicsi gondolám, S míg ajkamról a dal mélabúsan fakad, A vad tenger árja gyorsan tova lagad. \ szélvész s fájdalmam tel-lelsikoltanak. Vad daccal, elszántan megyek a viharnak. Hárkámat űzi. kergeti a bóra, S kis gondolámon cseng a barcarola. Lygla.
