Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-01-01

1911. január I Pápil Lapok — Méhészeti előadás. Pataki Béla méfcészeti kerületi szaktanár a folyó hó 2ß-iki előadásán megjelentek kérésére újév első napján, vasárnap délután 8 órakor a városháza közgyűlési termében ujabb sz tbad-elöadást fog tartani, melyre a méhészet iránt érdeklődőket ezúttal ismét meghívja. — Az Est. Csak háromnegyed éve ismerjük, de ugy érezzük, mintha mindig barátunk lett volna, aki életünk egy napján sem hiányzott mellőlünk. Az Est ez a kedves, szép. bátor, nobilis barát, aki mindent tud, aki minden igazságos ügynek harcos barátja, Az Est, a mely egy egészen uj hangot hozott a magyar jurnalisztika kórusába, egy a tömegből kizengö nemes, férfias baritont és egy olyan gondolkodási, órzési és elmondási eleganciát, a mit eddig az olvasó nem ismert. Ebben kell páratlan elterjedtségének okát keresni és itt vau rengeteg erkölcsi erejének titka is Ma Magyarországon Az Est egyike a legnagyobb tekintélyeknek. Szolid és egyetemes informáltsága csodálatos hazai és külföldi hírszolgálata tökéletes. Mindent, tud Az Est, mindent lát, mindent hall és ha csak társadalmi, egyéni, vagy jjolitikai szentségekbe nem ütközik bele, mindent megír. írói, a magyar hirlapirás krémje. Csupa disztingvált agyvelő, csupa ragyogó toll. Épp ezért Az Est akciói, a melyek mindig országos «rdekek szolgálatában indulnak, mindig megtalálják útjukat a parlamentbe, a társadalomhoz és oda, ahol a gyógyszert adják. Mindez különben köztudat és csak azért mondtuk itt el, mert jól esik elgondolkozni az olyan tökéletes szép sikerekről, mint Az Est-é és boldogság elismerni egy olyan ragyogó munkát, mint a mindennapi Az Est. — Uj Idők. Január elsejével uj évfolyamot kezd az Uj Idők. Ami értékes a magyar irodalom műhelyéből kikerül, mindazt azonmód frissen megszerzi. Munkatársai közt, a szerkesztő Herczeg Ferencen kivül ott találni a toll, a rajzon és ecset java reprezeutálóit. Regény, novella, vers, társadalmi és művészeti cikk; minden, ami megjelenik hasábjain, az irodalmi fiuomság jegyében készül. Illusztratív része csupa ötlet mindig szórakoztató. Nincs közérdekű esemény, melyről eredeti felvételekkel ne adna számot. Aktualitásaival ily módon egy-egy hét lüktető életének illusztrált krónikása. Negyedévenkéut két eredeti regényt kezd és színes mülapot ad mellékletül. * Ezek a tulajdonságok tették magas színvonalon Álló hetilappá. Ennek révén kedvelt ismerős immár tizenhat év óta, a magyar uri famíliák szalonjában. Ara negyedévenként 5 korona. Előfizetni lehet bármely könyvkereskedés utján, vagy közvetlenül a kiadóhivatalban Budapest, VI. Andrássy ut 10. szám. Mindenki aki az Uj Idök-re előfizet, ingyen kapja a század legérdekesebb regényét Dumas: Gróf Monte Kristó cimü müvét. — „Az Irodalom" cim alatt egy bibliografiailag igen érdekes ós fontos lap jelent meg Kiszlingstein Sándor és Gusztáv szerkesztésébe!) és kiadásában. A lap havonként jelenik meg s fontos minden intelligens emberre uézve; hasznos azokra, kik könyvet, imák, zenét szereznek, akik olvasnak és ezekkel iparszerüen foglalkoznak. „Az Irodalom" tehát az egész, magyar kultiirvilágnak, a közönségnek, az Íróknak ós a könyvkereskedelemnek termett. A lap az egy-egy havi magyar irodalmat ismerteti, kiegészítve az a német, francia, angol és olasz irodalom kiválogatott müveivel. A müveket a lap tudományok szerint osztja be. A jobb müveket ismerteti is. Külön rovatot vezet a leszállított áru könyvekről, valamint a folyóiratok tartalomjegyzékéről. A lap célja a magyar irodalom terjesztése, a közönséget olvasásra buzdítani. Figyelmeztetjük tehát olvasóinkat, hogy a bibliográfiai tekintetben egyedül álló magyar lapot minden küny vkereskedésben valamint a kiadónál: Budapest, IX. Fereuckörut 15. ingyen kaphatja meg. Kívánjuk és reméljük, hogy az uj lap kulturmiiukát fog végezni Az első szám megjelent, minden könyvkereskedésben ingyen kapható. Tessék kérni! — Dootor juris et politicae minősítés körül uagy változások várhatók es évben, mely ugy az ügyvédi, valamint az államhivatali pályákra készülőket érdekelni fogja. Ide vág a Ssékely féle javaslat, az egyetemi jogi oktatás reformja, szigorlatok s az ügyvédi képesítés megnehezítése. Másrészt az államtudományi államvizsgák megszüntetése és a kötelező doktorátussal való pótlása is a l»gközelebbi jövő kérdése. Ajánlatos te hát, ugy az ügyvéd, valamiut a hivatalali pályákra készülőknek, ha a doktori és az államvizsgái képesítést minél hamarább megszerzik. Ezt sürgeti a Székely-féle javaslat, mely a legtöb kamara indítványa szerint nem fogja a doktorokat sújtani. Azonban a mai vizsgáztatás nagy táradságot sok i'löt igénylő munkát kíván és az eredmények még sem kielégítők! a vizsgálók circa 409»-a nem képesittetik. Ennek a kérdésnek egyedüli megoldása a jogi seminarium igénybevétele. Ez az intézőt uagy képzettségű évtizedes gyakorlattal bíró jog- és államtudományi doktorok vezetése alatt áll. Magas nívója, könnyed előadásuk állandó jogi konverzációjuk hihetetlenül megkönynyiti, megrövidíti a tanulást. Emellett alapos jogi tudást és sikert eredményez. Ez irányban melegen ajánljuk az érdeklődő közönségnek a kolozsvári dr. Kertész Jogi Előkészítő Szemináriumot Hatodik éves működésével szilárd pozíciót szerzett magár.ak: hallgatóinak vagy száma, sikeres vizsgáik közismertek. Egy-egy szigorlatra 4-6 hót alatt koszit elő. Pár hónap alatt tehát doktoratushoz juthat. Otthon készülőknek kitüuöen bevált rendszerét ajánlja. Az intézet címe : Kolozsvár, Monostori-Ut 16 sz (ezelőtt Hartha M. utca 22.) Megkeresésekre rögtön és kimerítően válaszol de aiért még se csinálti me:. fin bizony ilyen 10 kr.-os golyóért szívesen elájulnék, pláne ha ennyire kérnek. Rázta a fejét és mikor már nagyon veszekedtünk vele azt mondta dühösen, hogy nem evett meszet! A kis Varga Gyula tágranyílt szemekkel megkérdezte: „Hát az is kell hozzá?" Mi persze kinevettük. Ha a Vadász Miklós ott nincs talán még most is könyörögnénk neki, de ö kijelentette, hogy nem hiszi el az egészet. Hisz a Bevárdi körül feleltettek és igy a Túrinak semmi „jogcíme" nem volt elájulni. A Turi elsápadt, azt hittük, elájul de nem ájult el, hanem azt mondta, ő biztosan felelt volna, ha nem teszi meg. Ö neki ,spuri"-ja volt, hogy a Bevárdi után öt. hívják ki. Én nem szóltam semmit, de azt hiszem a Vadásznak vau igaza. III. CSARNOK. Egy második pimnazista naplója. Irta: Sisak Miklós. II, Nagyon szeretek olvasni bátortgyerekekről Eu gyáva vagyok, de azt hiszem meg tudnék halni a hazáért! A „hős fiukat" olvasom ós bár mily bátor fiu is a Vadász nem hiszem, hogy a Veressipká8okkal el mert volna menni. De én elmertem volna. Én ahhoz, hogy meghaljak bát rabb vagyok mint ahhoz, hogy felugorjam a kor látra. Latinból nem készültem el, mert a Hős fiukat olvastam. A latinokat különben sem szeretem. Nem olyan bátrak meg nemesek mint a magyarok. Vagy a bátorságuk más. ők ölni bátrak, mi meg meghalni. Sokszor gondolkodtam azon, hogyha a magyar huszárok megtámadták volna Tulhist, (aki pedig harcias király volt) nem a magyarok győztek volna-e ! Én azt hiszem a magyar huszárnak uincs párja. Napolen is azt mondta, hogyha osztrák tüzért és magyar huszárt adnak néki meghódítja a világot. Ezt, csak azért irom ide, mert a vadász mindig a magyarokat szidja. Hogy gyávák, rabszolgák, mert eltűrik az osztrák uralmat! De én nem vagyok rabszolga meg a papa sem az. Megmondtam neki és ö azt mondta, hogy naiv tacskó vagyok. Hát ón nem bánom. — A földrajz tanár ur megkérdezte hogy melyik állani halad leggyorsabban előre. Senki sem tudta csak én. En meg onnan tudtam, hogy már minden államot elmondtak, csak Japánt nem, hát rávágtam, hogy Japán. Mindjárt megbántam, hogy kimondtam, pedig nem lett nelöle semmi baj haliéin ón mégis azt hittem, hogy rosz. A tanár ur azt mondta, hogy egyedül én tudok gondolkodni pedig nem is gondolkodtam rajta semmit. Csak vaktában találtam el. Máma magyar óráu a Turi Pista elájult. Lett nagy ribbillió, fellocsolták, orvosért futottak, de csakhamar jobban lett. Nekünk azt mondta, hogy nem is ájult el csak tetette magát, mert nagyon szürkült. Mi igen irigyeltük öt ós kértük, hogy tanítson meg bennünket is. (» elkezdett magyarázni, de bizony nem tanultuk meg belőle. Kértük, hogy mutassa meg. mert ugy jobban megértjük. De ö semmi áron sem volt hajlandó megmutatni. Én neki Ígértem a 10 kr. üveggolyómat, ha megmutatja. Habozott A Pista (aki nálunk lakik és aki >/i 10-ig is kinn mer maradni pedig csak 9-ig szabad) azt mondta, hogy a magyar-mértau tanár ur elmegy és uj tanár jön. 0 ismeri is. Azt mondja hogy nagyon szerény és udvarias einher, aki mikor bemutatkozik, bocsánatot látszik kérni, hogy oly szerény ember, mint ö, névvel is rendelkezik. Ezt csak Pista mondja, mert ezt én szamárságnak tartom. Hát miért kérjen az ember bocsáuatot, ha pl. Szenes Zsigmondnak hívják. Nincs igazam? Meg azt mondja bocsánatot kér a levegőtől, hogy belélekzi, meg hogy megtört szívvel jegyzi be a szekuudákat. Én nem vitatkozom vele, mert akkor ő azt mondja, hogy ez humor és olyan hangon mondja ezt, mintha azt mondaná, hogy én szamár vagyok. Az egész dolog nevetséges. Nem érdemes beszélni se róla. Mert ha már azt el is hiszem, hogy bocsánatot kér a levegőtől, ami már magábau is nagy bolondság, de azt már senki el nem hiteti velem, hogy a szive megtörik mikor szekundát ir be. A Vadász azt mondja gyáva ember, mert mikor találkozott vele és nem köszönt neki — nem ütötte pofon. Biztosan félt ettül-e! Itt az öklére mutatott. Én azért nem hiszem, hogy félt, mert akármilyen erős gyerek is a Vadász, egy embertül már megijed. Én kíváncsi vagyok rá, mert azt mondják róla, hogy gyáva. Sokat vitatkoztunk azon, hogy majd az iskolában is viseli-e az arany cvikkerét, vagy csak az utcán. Mert lehetséges, hogy itt mielöttünk is henceg vele. Mindjárt csengetés után bejött és mondtuk is egymásnak, hogy rosz tanár lesz. Bemutatkozott és énnekem eszembe jutott, hogy kellene valamit mondani. Pl. hogy örvendek, örvendünk, vagy más effélét. Egész embernek éreztem magamat, hogy nekem már egy bajuszos férfi bemutatkozik. Azt hiszem más is ugy érezte magát. Azt mondom az előttem ülő Vadásznak, hogy örvendünk (de ezt én egészen komolyan gondoltam) ö meg elkezdett nevetui és azt mondta, szellemes tacskó vagyok. Én megrántottam a kabátját, de már késő volt. A tanár ur intett nekünk és én szívszorongva kimentem. A tanár ur nem szólt semmit, csak nagyon erősen reám nézett. Sokáig. Nagyou sokáig. Biztosan azon gondolkodott, hogy d. u. 4-ig vagy 6-ig zárjon-e be. Azután megkérdezte: „Hogy hívják magát, kedves?" Meg kell mondanom az igazsághoz hiven, hogy a II-ik osztályban még tegezik az embert, aminek azt hiszem nincs semmi értelme ; mert ha már a III-ik osztályban magáznak bennünket, magázhatnának most is. Nem mondom : hogy az elsős szecskákat is magázzák, mert mégis kell némi különbségnek lenni mi és ö közöttük. De mi már diákok volnánk utóvégre. És ö magázott. Azt is meg kell mondanom, hogy velünk minden tanár kiabál, olyan csekélységekért is, mint pl. hogy valaki nem tudja, hogy 7X5 az annyi mint 5X7< () meg olyan szelíden mondta, hogy kedves! Büszke és boldog voltam. Megmondtam, bogy Tóth Árpád a nevem. Oda jött hozzám, megsimogatta az arcomat és azt, mondta, ha jó fiu leszek, nagyon fog szeretni. En megígértem, hogy az leszek. 0 azt mondta, hogy pc első órán nem akar tanítani, hanem mesél valamit. A hangja lágy és különös volt. Ha behunyt m a szememet égy tetszet, mintha na-