Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-12-10
dr. Kende és dr. Hoffner szólaltak fel, természetesen mellette. IV. A városi tanács javasolja, hogy az Krzsé betligethez szomszédos mintegy egy katasztrális hold eladó telket ölenkint 10 K-v»l \egye meg a város és csatolja a ligethez. Fedezet lesz: 3800 K az Erzsébet-városrész alapjából, 10529 K pedig kölcsönből A pénzügyi bizottság és állandó választmány az iuditvanyt pártolja. Az első felszólaló Kerbolt Alajos, ki rossz néven veszi hogv az Eizsébet-városba vezető Tapolcahidra a tanács nem talált fedezetet a mub koriban, ma pedig itt van 3800 K. Polgármester nyomban kijelenti, hogy ! akkor már ezen összeg e célra ki volt jelölve,) hiszen már negyedszer van kitűzve a tárgyalásra a telekvétel ügye és már évek óta foglalkozik e' tervvel Varga Rezső a telekvételt ajánlja. Sze! rint.e ily olcsón többé nem jc.t. a város e telek-1 hez, pedig maholnap nagy szüksége lesz rá. BHráth Károly „nem hagyja helybe Varga szavait" j (Derültség). Ö ismeri a telket, lapos, vizenyős, a' telek árából megveszik az egész házat. Ellenzi a | vételt, inert drága. Dr. Hoffner Sándor szerint a 1 tanács mulasztást követett el, hogy az Erzsébetváros rendezése alkalmából nagyobb telket nem tartott fenn a sétatér céljaira. Mivel a várkeit.be csak j«ggy>! lehet menni, sétatér kell; meg kell ragadni az alkalmat, mert a város köteles sétahelyről gondoskodni. Dr. Kende Ádám mind zokat, kik a, telekvélelt ellenzik, antiszoc.álistáknak ne.'o« (dr. Lakot, Kerbolt, Halát* träten tiltakoznak). Figyelmezteti a gazdákat, hogy akinek van beltelke, k »rrj>\ szőlője, ki az egétt napot úgyszólván egész családjával mindig szabadban tölti, annak nem kell sétatér, de kell a hivatalnoknak, ipar isual:, a belvárosi lakosságnak. S/.erinte kincs min len talpalatnyi föld a varos belterületén, mely beépítve nincs. .Meg kell venni. Dr. Kőiös Emiie csodálkozik, hogy ejlene van valaki az Erzsébetliget bővítésének. Lám a töváros, melyre Kerbolt az imént hivatkozott, sokkal nagyobb áldozattal gondoskodik a gyermekek ildülöhelyéró.. Papán a játszótér maholnap el les/, zárva. — tehát nagyobbítandó a liget. Apellál azokra, kiket közérdek v-zére|. Dr. Stejio-r .Tozset felsorolja a polgármesternek az Et zsebet liget létesítése körül szerzett érdemeit s hangoztatja, hogy a potgáruettef puszta óhajára és csupa udvariasságból is meg kell szavazni a telek vét -,t. De szükség is vau rá. Eleiből italból 3 liter elég egy embernek- egy napra, mégis kell hatósági htisszék,—a levegőből S'áMJ bt >r k-.'l emberenktnt s naponkint, trró is kell a hatos iguak gondoskodni. Itévész Arnold v. mérnök, aki a telket leimérte, nem találta azt se laposnak, se vizenyősnek és árát igen alacsonynak mondja távolabb fekvő telkek árához viszonyítva. Kiss József ugyancsak a közérdek szempontját hangoztat ja S/.aporopik az intelligencia, a gazdák ebből élnek, legyenek tehát iránta méltányosak. Majd ugy járunk úgymond — mint l Höröllövol. Azt a telket ölenkint l koronáért árulta a birtokol a városnak, nem kellett. Ma négy koronáért kell. Kerbolt Alajos nincs ellene a telekvételnek, de jogosnak tartja az alsóvárosi gazdáknak az ellenzését, mert ezeknek nincs séta-| helyük az alsóvárosban Dr. Kőrös Endre nyomban rámutat Kerbolt szavainak célzatosságára. Nem becsüli egy hajítófára Kerbolt látszólagos pártolását, mert a gazdák ellonmozgalinának a feldicsérésével feliaolaláta többel ártott, mint hasznait az ügynek. Mit egyik kéw«l épített, másikkal lerontotta, lnhább hallgatott volna és ne szavazta volna meg Kerbolt. Somogyi József védi a tanács javaslatot, ajánlja megszavazását. Varga llezsö szerint elébb-ulóbb a kérdéses ponton lesz a jövendő Nagypápa központja, de akkor majd HM) K-ért S.MII kapni ölét a teleknek. Győri Gyula nem sokalja az összeget, olisjtja azonban, hogy az Erzsébetliget ne legyen elzárva, mint a Sportt. lep, Korcsoly apályt, Cukrászda i minden más ennen, hanem szolgáljon eredeti rendeltetésinek. Keresztes Gyula dr. Steinernek a szavaiba kapásko.lik. Ha tiszta levegő kell, akkor inért engedélyeztek (meg dr. Steiner föorvossága idejében) a liget szomszédságában beit iszt it Ó és böritioso telepet, mitől büdös az egész vidék? Hogy Klein Böröllö pusztáját a város meg nem vette, azért volt, mert a földeknek csak az alját kínálta egy koronáért, a jobb földet a jákóiaknak juttatta. Ä.CS Ferenc kéri megszavazás esetén a ligetnek a Felsőváros íelé való megnyitását, mit apolgármester megigór. Azután polgármester felteszi a kérdést szavazásra és névszerinti szavazással 47 igennel 13 nem ellen megvették a telket. V. A tanács javasolja, hogy az 1912. évben az alapítványi, gyámi és házi pénztári pénzkészletek */ s részbon a Pápai Takarékpénztárnál, l/a részben pedig a Pápa városi és vidéki Takarékpénztárnál helyeztessenek el. Ilyen értelmű javaslata van a pénzügyi bizottságnak és az állandó választmánynak. A főszámvevő elfogadásra ajánlja de megemlíti, hogy a Pápai Hitelszövetkezet is kér 20.000 K-t. Győri Gyula emlékeztet arra, hogy a múltévben a közgyűlés megszavazta azt,' hogy 20.000 K-t, a Hitelszövetkezetnél helyezze-! nek el, de az ügyész megb-lebbezte s a megye! megsemmisítette a hatáiozatot. A megye határo- i zatát viszo.it egyes képviselötesületi tagok feb-b-j besték meg és a niuiiszier a megye határozatának adott helyt, de más címen. A megye a garancia elégtelensége, a miniszter miatt oldotta fel a város határozatát, mert pénzintézeti igazgató-j sági tagok is szavaztak. Beszél a szegény nép | segítéséről, a takarékpénztárakról, melyek nem' építenek, összehasonlítja a vasúti ut szépítésére j költött, ezreket, a hiteiszövetkezetnek szánt ezrek-I kel. Kiss József* szerint kar Győrinek támadni,' hisz megszavazzák a 20.(X)() K-t, Dr. Hoffner San- j ior nem tartja szükségesnek n takarékpénztáraktt a támadás ellen védeni. Emliti a törvény! szigomságát, mely .íz árvák pénzéi 3szoros garanciához köti s említi a súlyos következményeket,! melvek származhatnak- elhamarkodott határozat- ' hol. Jílek Ferenc flgyelmestetni kéri t pénztárak| igazgatósági tagjait, hogy a szavazástól tartóz-! kódjának. Névszerinti szavazással egyhangúlag először megszavaztak a Papsi Ilii el szövetkezetnek 20.000 K-t, majd pedig ugyancsak névszerinti szavazással elfogad'ék a 'anács jivaslatát, vagyis, hogy a 20.(/Mt K-án t-düli összeg a fent jelzei t arányban helyeztessék el az említett takarékpénztáruknál. VI A tanács javaslatára névszerinti szava-j aáassl egyhnngnlag elhatározták, hogy a Pápai' Takarékpénztár áltat kibocsátott részvényből aj városi iiegényalsp tulajdonát képeső C darab Scllesinger-féle részvényre optio folytán eső 301 drb. részvényt megvásárollak ;.z alapítványi pénz-j tar terhére. VII. A polgármester indítványára azt a pontot, mely a vásártér hova helyezésére vonatkozik, lévén az igen fontos, az idő előrehaladott voltára való tekintettel, a köve'' ^//< közgyűlésre halasztották. VIII. Néhány illetőségi ügyet a tanács javaslata szerint elintéztek. Mészáros Károly polgármester este » 4 7 órakor a közgyűlést berekesztette. ' *~ —— | Hangverseny. — 1911 dec. 2. — Hol volt, hol nem voll . Bocsánat! Csaknem mesébe kezdtem. Ugyan . y is kezdhetném, mert. valójában mesébe való, Mln< tényszerű hangversenyben volt részünk a mult hét szombatján a Grirf-teremben. Nem mond >k vele nagyot, de kénytelen vagyok kijelenteni, leg noha számtalan alkalmam volt nagy zenemű 's/, ket hallani, életemnek ez a nap • bő: 1 I nepe lett, Emberi gyarlóság, újságírói szokás, vagy. hogy őszinte legyek, patarlát az, hogy öregéből minden hangverseny referádajaban a legválogatottabb dicsérő szavakat adja le az ember s aztán t... jár, mire igazán kellenének kifejezések, már nincsenek. Hogy többet ne említsek, az utolsó hetekben a Leányegyesület hangverse,., e, meg a l.isztiinnepély a maga keretében ••' ' tökéletes valami volt, hogy nem sajnáltam töliii. legstebbí c/.avakut és most ott állok, hogy vagy ismétlésbe teli bocsátkoznom, vagy pedig túlfeszíteni azokat i húrokat, melyekről a legtisztább elismerést kell epeugetnera. Szinte kezdem már sajnálni, hogy lem tartottam fenn egy-egy ütőkártyát a szóban evő hangverseny méltó leszögezésére. Egy azou)an vigasztal s ez az, hogy tulajdonképpen lehe•etlen leírni azt. mit müveitek Manén Jottn és Szántó Tivadar Pápán. Előre is kérem e néhány lor nyájas olvasóit, vegyék hatványozottan mindízt, amit írok róluk, bár félek, hogy még igy is ;sak homályos képet, nyernek az est fényéről. A iülsöségeket, melyek a hű illusztráció elmaradlátatlan kellékei, majd a végére hagyom s először a hangverseny művészeti részevei foglalkozom. Manén Jo.tr. származására nézve portugál, rilághirü hegedűművész. Társával, Szántó Tivalar ugyancsak világhirü zongoraművésszel Beetloven örökszép Krcutzerszonátáját játszotta eb Hogy a Kreutzer szonáta Beethoveunek egyik egsikerültebh alkotása, az annyira — amennyire köztudomású dolog és azt is sokan tudják, hogy jé szülőktől kell azoknak származniok, kik annak előadására vállalkoznak. Manén és Szántó ezt a íehéz, a zenei esztétika minden kiválóságait felilelö mesteimüvet, melynek az alkotásához méltó llöadásárt a zenei intelligencia legmagasabb foka kívántatik meg, oly simán, oly egyszerűen s oly könnyedén játszották, mintha az a világ legnaivabb zenemüve volna. Ha valaki egy malomkövet ugy emel f"l. mint egy pelyhet, vrgy cirknsikotél MI ugy szaladgál, mint az aszfalton, fogával vasat harapdál, akár mogyorót ropogtatna, — az mindenesetre csodálatraméltó dolgokat cselekszik. Mindez azonban valóságos sifli művészeink tudásához képest. Mit nekik Presto meg Allabreve! Az semmi! A gordiu«i csomó valóságos pamutgombolyag azokhoz a rámségtt iitetnbposztásokhoz, nie! vek a szonáta variációs részében előfordulnak. Különbet, meg kispekulálni is bajos volna, nem leíiui. mint Beethoven ás lejátszani, mint a nv ket enibei ü'ik. A szo'iflta bűbájos melódiái minden tétéiben a legtökéletesebben érvényesültek, e me'lett azonban a inuslo.i miudeii fényoldaia, a gondosan szabályozott dinaraika, a csipkefinom dalfü-zés, a fugáiis. u mr.ga nagyszerűségében trt'idökölt. Egy tökéletes egészet íllitottak elénk, melyből i<e''i hiányzott tesomi, de semmi. A mir így kettesben együtt csináltak, később külöii-kü'ön is BBe::c, S eleked-ék. M.méii egyedül I tge lült, később Si.ii.iifo egyedid zongorázott. Ezek a szólónumerák azután betekintést engedtek művészetük mélységébe, mely szinte feneketlen. Ili láttuk csak igazán, hogy ez nem szemfényvesztés, a laikus hallgatóság megtévesztése, liaiiem tiszta valóság. Nem csehüveg, hanem gyémánt. Egész életemben szentül meg voltam győződve arról, hogy a hegedűművészet elsőrangú mindet) zeneművészet között. Itt a hangok mekaniki- ii; nem fekszenek előttünk, azokat képezni kell Étért' feltétlenül éles hallás kell elsősorban, le alkalom nyilik arra, hogy u játszó egész bellejét, minden értését a hurokba fektetheti, heyesebben : azokból kicsalhatja. Ehhez járul, hogy i hurok nz u. ti. B alhquottonns u-ok egész, seregét /onják maguk után, az u. n. mellékzöngékef. Egy lang ilvniforináu a mellékhaugokból egy egész tilágot ii II magával, ami a hangszernek a hatig* izinezés kimeríthetetlen forrását nyújtja. De a mennyire ez előnye a hegedűnek, épp annyira nátránya is, mert ezért nem való az minden emjer kezébe. Ki nem bir különös zenei invencióval, felfogó képességgel s csorbítatlanul tiszta lábassal, éveken át hiába bégedül, virtuóz sohse e-z., liánén barátunk azonban mindezekből a kellékekből alaposan el van látva. Hogy milyen kaliberű hegedűs, azt. a duplafogások es a flagiolettók egy-kettőre elárulták A zeneművészetben l különösen gedfibea, pláne, ha hangversenyről, meg virtuózról van szó, nincsen köiülbeliil. Farosa volna u. i., ha valaki matematikus létére nz.t mondanál hogy kettő meg öt körülbeiül nyolrat tesz. Itt antant. Vagy tud valaki tiszta dilplalogásokat játszani, vagy nem tud. Szántó Tivadar
