Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-11-12

nak. A már meglevő és tudtommal igen dicséretesen működő zeneiskolával karöltve a zeneegylet rohamosan fejlődhetnék s nem telne bele néhány év. válogatni lehetne a különböző korú és nemű zenészekben. Sohase fogom tudni megérteni, hogy Pápa városa ben miért nincs zeneegylet. Valóságos átka ez a hiány zenei viszonyainknak, melyekért sokszor kell pirnluunk. Idegen városból hozzuk el egyegy estére a szereplőket. Vegyük OSftfc a Liszt ünnepélyt! Hogy nagy legyen az érdeklődés, fővárosi művésznőt kellett requirálni! S alig. •hogy igy is meg lehetett tartani a hangversenyt. Való ugyan, hogy itt már a közönségben, nem az aktiv, hanem a passzív zeneértőkben kell az okot keresni. Mindazonáltal zeneértőket is csak egy zeneegylet képes nevelni. Ne fázzunk tőle! Vegye kezébe ezt ügyet két három tekintélyes, kitartó energiával biró uri ember (nem kell éppen zenél művelőnek lennie), toborozza egy táborba a már meglevő zeneórtőket, erősen remény lem meg lesz .a várt siker. A zeneegyletnek fel kell virágoznia, mert hiányt pótol. Művészet a vidéken. Igenis a vidéken. Mert a vidék is más és az ország művészete is inas. Az ors / á ghau beszélnek művészettől, irodalomról s mindez egyetlen centrálisait helyen folyik 1«: a .fővárosban. S H mit a főváros művészetté emelt s Budapest nagynak elismert, a/, még a vidéken esetleg nem üti meg a mértéket s csupán azért isinerik el ott is, inert nem merészkednek szembe helyezkedni azzal, az elavult s ósdi felfogással, hogy a tovaros centruma minden BsAvéssetltek, minden irodalomnak s innen kell kiindulnia mindannak, ami csak művészetre s irodalmi jellegre számit. I-'./ a felfogas ma mar nem laitható. A művészet s irodalom centralisaíasa már rég be!bizoiiyos< lott, káros annak fejlődésére. A vidék már régen érett arra, hogy önállóan is produkálni tudjon, mint ahogyan produkál is. Hanem tény. hogy a főváros erös szervezetével leküzd minden törekvést, mely az alól a szoros kötelékek alul szabadulni igyekszik s megtöri azok érdemes küzdelmet, kik végre a oentralistikus törekvésekkel ellentétbe akarnak helyezkedni. Lassun-lass n azonban mégis ébredezik valamelyes önállóság. A vidék tudatára ébred produkáló képességének a hol itt, hol meg amott tör elö az akarás szikrája, mely hivatott lángra lobbantani a tehetségek érvényesülését. A vidéki szinigazgaiók eltérnek régi sablonjuktól s immár eredeti darabot is merészelnek a közönség elé vinni, olyan eredeti darabokat melyeket, nem fővárosi színházak mutattak be legelőször, hanem a vidéki közönség itéiöszéke elé bocsajtoliák, hogv az ítélje meg vájjon életképes-e az, vagy sem. S igy van ez rendjén. Lássuk végre vájjon a vidéki közönség képes-e produkálni érdemlegeset, avagy igazuk van azoknak, akik előszeretettel csakis azt s mindenkor azt ismerik el, amit a főváros mint kipróbált küld nyakukra. Epeu igy vagyunk a képzőművészetekkel is. Csak az a művész érvényesülhet, aki a fővárosi tárlatokon tud nevet szerezni magának. A vidék nem képes semmit sem produkálni, a centrálisait főváros tudta s akarata nélkül. Nem ismerünk olyan vidéki tárlatot, melyen valamire való művész először állította volna ki műremekét. Azokon csak olyan uraság.iktól levetett s már Budapesten „agyon nézett* termékek láthatók s igy a vidéki tárlatok csak a fővárosi tárlatok gyenge repiisei, azokon újdonságot nem láthat a közönség. Pedig ugyan ki merészeli azt állítani, hogy a vidéken a képzőművészetnek nincsenek hivatott képviselői? Ki meri azt mondani, hogy csak a fővárosban élő- művészek alkotnak örökbecsűt 'i Ha pedig a vidéken is vannak alkotó művészek, miért ne lehetnének a vidéken is olvan tárlatok, melyeken a műremekek először kerülnek bemutatásra ? Mindezek olyan fájó kérdések, melyekre a feleletet megadni már csak a jövő hivatott. S reméljük, bog)- már a legközelebbi jövendő meg. hozza azt a várva várt s ugy az irodalomra, mint a művészetre hasznos újítást, hogy a vidék felszabadulva a főváros mindent lenyűgöző contra« lisztikus hatása alol, önállóan OS talán egészséges irányban tud maradandót alkotni. A belügyminiszter a budai gyermekszanatóriumért. A Ojyermekszauatórium egész országos ak•iójának az élén Hohenberg Zsófii hercegnő ós Uéi Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszar állanak. Az ö nevük nem kizárólag disz aa ígyesület homlokán, hanem oly nagy erkölcsi ökéje a mozgalomnak, amelyből táplálkozik az Ogyesiilet egész életereje. Gróf Zichy János miliszteri állásának nagy terhei mellett személyéén vezeti az immár hatalmassá megnőtt, gyernekszKiiatórintni mozgalmat is es elsősorban neki a munkában érdemes és tiszteletreméltó társaiiák, Bezerédi Viktor belügyi államtitkár, ügyve. etö elnöknek. Bosnyák Zoltán. Náray-Szabc Undor és Ruft'y Pálnak köszönhető, hogy a Baatonalmádi Zsófia (ryerinekszauatóriuui már telesiti hivatását s hogy a budai nagy gyüjtöszalatórium is tervezer alatt áll, azon programul .lapján, amelyet Bókay János egyetemi tanár, n nagyar gyermekvédelem fáradhatatlan harcos* illapitott meg. Hajduska Emil a Magyar Földlitelintézet igazgatója példátadóan buzgólkodik Ir. Fodor Oszkár központi igazgatóval egyetemien azon anyagi eszközök előteremtésén, amelyek I nagyarányú építkezés megkezdéséhez szüksé[éltetnek. Bárczy István polgármester közöltt ;rót Zichy János miniszterrel, hogy a főváros anácsa a részletes épitési programm ismereti orán kiváu dönteni a központi Gyerinckszanaórium segélvezésének mérvéről, elvileg azonban náris biztosította a polgármester a főváros kö;ön.ségének legmesszebbmenő támogatását. Ai írszág társadalma is bizonyára sietni fog annak L mozgalomnak, mely az emberanyagot védi, eb' jen a sok külső és belső ellenségtől tépett ur /.ágban, legújabb alkotását, a Gyermekszanatóinra.t nagy jelentőségéhez képest felkarolni. Maga gróf Khuen-Héderváry Károly belügyniniszter is áterezvén a magyar társadalmi gyernekvédelem nagy fontosságát, mellyel a killfölc dött is méltán elismert állami gyermekvédeleti likereit és eredményét szolgálja, a legnemesebl trdeklödéssel viseltetik minden olyan társadéira nozgaloiu iránt, mely a modern magyar gyernekvédelem elöhbrevitelét támogatni hivatott ilost a belügyminiszter meleghangú körrendeleet bocsájtott ki. melyben az összes hatóságok •s a nag\ közönség figyelmébe ajánlja azt as állásos munkásságot, melyet a Hohenberg Zsófin íercegnö legmagasabb' védnöksége és a gról haugversen\ t ado Szánni Tivadar lalekán mimlenckelöil dic-érnüuk kell előadási niődjáiiaK csudálatos egveni színét. Szántó Tivadar teljesen önállóan gondolkodó muzsikus; bizonyítja ezt Bach orgonapreludunna, Fuga e- Andantéjának álta'a a zongorára történt hihetetlen Bgyea átvitele. .Saját kompozíciói is. iiont pl. íi „Toten-Bereeiise", egy nagy tehet-I ségü muzsikus lelki atérzése. Musikalisches Wochenblatt | Bérli a). A zongorázás terén érdeke- jelenséget tanultunk megismerni Szánté Tivadarban. A Beclisteinsaalban megtartott hangversenyéi hatalmas progiammből állította össze, melvnek lénves meg játszása a közönséget nagy mérlékben megkapta és -gv sokatigérö tehetségről tett tanúságot. Magával ragadó technikáján kivül játéka a rendkívüli alkalmazkodási képességet, a félfogás élénk, mélt részvételét és nagyságát mutatja, mely Seiieseágei különösen Beethoven és Brahms müveinek iiiter|iietáli(«iiban jutottak ineggvözöen érvényre S/aiiió Tivadart feltétlenül a legnagyobbak közé kell soroznunk. I Figaro il'áiis, Szántó Tivadar migvhirü ma- , gvar zongoraművészt először haliottlik Parisban, j Nemesek < isőraugn és kitűnő virtuóznak, a zongora nagymesterének bizonyult, hanem a |o\ő zeneszerzőjének is. Második iamentácioia uiolaó roiigorára Irt munkáinak U»gi ihbja e-egyesíti magában Liszt irasin.i.|;át Dehllsei -onoris harmóniájával \ és Bacli férfiasságával, kinek a művész áterzö bámulója. Yorkshlrc Daily London). Szántó Tivadarban 1 »é. Ii. egv rendkívüli es vele egvenrangu művészt tniált. k'nek nemcsak a modern és népszerű pianisták finom hang eatóke'neaeefre, iiaaem mint hang •/.••lének iga/i nagy mestere, Icigárő erő n*11 rendelkezésére. Saale Zeitung Halle. Szántó Tivadar két egyéni tniaidotiság felett rendelkezik. Az egyik, mely | il a viituózok főié emeii: a kuli ura. a in isik. mely t..k más előkelő pianista köött is elsőrangú helyet liirtosit neki : a rassz. Ehhez járul a billentyű verés technikája, mely a hangot az anyagtól mintegy fel«zabadiua, .eb-gve képezi. Nem arra gondolunk. Iiogv valaki játszik, hanem csak arra, hogy hangok lámádnak, csodalatosán és halkan, (irieg Berceiise-e rántásként mint egy halk költemény suhant ,.iva. Kölnische Zeitung. A művész tökéletesen ki^sisro't es különösen a billentyűveiés művészetében lisgvon egvcnletes technika feleli rendelkezik és a rendkívül uchér, zongoraefféktusokkal gazdagon telcliintetl művet ragyogóan tökéletes módon juttatta srvénvre . . . Szántó Tivadarban kitűnő Liszt-játszót ismertünk meg. kínéi elsőrangú technikai készség, iágv. hangfestő billentyű veréssel és minden iráuvban r.enei egyéniséggel párosul. Liszt Ks dur koncertjében, tnelvet megrázó drámai jelenetté varázsolt, raivogó virtuozitását mutatta be, inig I)chu«sv köd•zerü hangömlengéseibeii, alléikul, hogv laggvá váll roloa, misztikus hangiiatásokat ért el. mellvel a Közönséget »«falte hipnózisba ejtette . . ." Igv ir Szántó Tivadarról a külföld, igy dicsőíti 1t egv egész zenei viliig. l>c lássuk a di mber lí-iki hangverseny másik iserepWjél. Mancit /oan. A hegedűművészek királvi koronája ma egv külföldi spanyol művész : Maiién Juan fején nvtigszik, aki olvan hatalmas, olvan utolei belet len ura • négv húrnak, mint Paganini óta senki más. Az 11/ általános érdeklődés, melyei Pablo de Sarasaié a közönség körében leikeltett. halála ,ilan téliesen az ó honfitársa. Maiién Joan spanvol hegeibivirtuóz felé fordult. Barcelonában | SS.'l, ma'icius 14-én született kereskedő szülőktől. Mar mint it és léi éves gvermek, egyszerre kezdett a kis Maiién zongorát es hegedül taioiuii ; zeneileg kiválóan képzett apja uviljlváu neki az első oktatást. A kis Maiién clöienalacbíss mindkét hangszcien oly rohamos volt, hogy egv ideig kétségesnek látszott, vájjon a jövőben melvik hangszernek ad Ion majd előnyt, inig végro is apja tanácsára a hegedül választotta. Uövid ideig lartó tanulás után. melyben demente Hiirguren. alardi tanuló részesiletle, nemsokára iiagvszabásii liaiigvcrsenvkörut ra indult H majdnem minden nagvobb országban megfordult Maiién, a cso lagvermek. Ez alkalomm.il jött a fiatal Maiién először érintkezésbe szakmájának kiválóbb művészeivel s mint autodidakta, ellesett tőlük mindent, amit c-nk tudott, Itv korüliuénvck körött nyerte el teljes készültségét. bizonVOS értelemben mint egv self madc man. K'Után komponista tehetsége is kezil in ir mutatkozni s néhánv müvet tcreiutett hegedűre és kari'i, inelvek kedvező fogadtatásra talállak s Berlinben és Leinzigben hamarosan elterjedlek, Ra az eredmény további alkotásokra serkentette Maiiéul s igv született meg két operája: .TeauM de Naples és Acté. Ez utóbbi operája, melyhea Manén maga ina a szöveget is, a német udvari operában Dre-ila Imii előadatván, maradandó sikerhez jutott s a kölni premieren 11*10 április 10 én Leihas Ottó karmester vezetése mellett nagy d'adaloknt aratolt Acté operájának I In-mlában elért rendkivüli sikerei alkalmam! n spanvol kir.ilvt.il III. Károly nagykeresztjét kapta kitüntetésül. Maaten mn a hegedűművészek és virtuózok között az első helyen áll. A hangok la.'Vságát és a játék nemességét Sarasat-ló! örökölte, tii'tcr azonban raita a technikai kivitelben s <• tekintetben öt, n kritika egyhnngii'ag .Paganini rei|lviviis-n-ik is-