Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-11-12

nak. A már meglevő és tudtommal igen dicséretesen működő zeneiskolával kar­öltve a zeneegylet rohamosan fejlődhet­nék s nem telne bele néhány év. válo­gatni lehetne a különböző korú és nemű zenészekben. Sohase fogom tudni megérteni, hogy Pápa városa ben miért nincs zeneegylet. Valóságos átka ez a hiány zenei viszo­nyainknak, melyekért sokszor kell pi­rnluunk. Idegen városból hozzuk el egy­egy estére a szereplőket. Vegyük OSftfc a Liszt ünnepélyt! Hogy nagy legyen az érdeklődés, fővá­rosi művésznőt kellett requirálni! S alig. •hogy igy is meg lehetett tartani a hang­versenyt. Való ugyan, hogy itt már a közönségben, nem az aktiv, hanem a passzív zeneértőkben kell az okot ke­resni. Mindazonáltal zeneértőket is csak egy zeneegylet képes nevelni. Ne fázzunk tőle! Vegye kezébe ezt ügyet két három tekintélyes, kitartó energiával biró uri ember (nem kell éppen zenél művelőnek lennie), tobo­rozza egy táborba a már meglevő ze­neórtőket, erősen remény lem meg lesz .a várt siker. A zeneegyletnek fel kell virágoznia, mert hiányt pótol. Művészet a vidéken. Igenis a vidéken. Mert a vidék is más és az ország művészete is inas. Az ors / á ghau be­szélnek művészettől, irodalomról s mindez egyet­len centrálisait helyen folyik 1«: a .fővárosban. S H mit a főváros művészetté emelt s Budapest nagynak elismert, a/, még a vidéken esetleg nem üti meg a mértéket s csupán azért isinerik el ott is, inert nem merészkednek szembe helyez­kedni azzal, az elavult s ósdi felfogással, hogy a tovaros centruma minden BsAvéssetltek, minden irodalomnak s innen kell kiindulnia mindannak, ami csak művészetre s irodalmi jellegre számit. I-'./ a felfogas ma mar nem laitható. A művészet s irodalom centralisaíasa már rég be­!bizoiiyos< lott, káros annak fejlődésére. A vidék már régen érett arra, hogy önállóan is produ­kálni tudjon, mint ahogyan produkál is. Hanem tény. hogy a főváros erös szervezetével leküzd minden törekvést, mely az alól a szoros kötelé­kek alul szabadulni igyekszik s megtöri azok érdemes küzdelmet, kik végre a oentralistikus törekvésekkel ellentétbe akarnak helyezkedni. Lassun-lass n azonban mégis ébredezik va­lamelyes önállóság. A vidék tudatára ébred pro­dukáló képességének a hol itt, hol meg amott tör elö az akarás szikrája, mely hivatott lángra lobbantani a tehetségek érvényesülését. A vidéki szinigazgaiók eltérnek régi sablonjuktól s immár eredeti darabot is merészelnek a közönség elé vinni, olyan eredeti darabokat melyeket, nem fővárosi színházak mutattak be legelőször, hanem a vidéki közönség itéiöszéke elé bocsajtoliák, hogv az ítélje meg vájjon életképes-e az, vagy sem. S igy van ez rendjén. Lássuk végre vájjon a vidéki közönség képes-e produkálni érdemle­geset, avagy igazuk van azoknak, akik elősze­retettel csakis azt s mindenkor azt ismerik el, amit a főváros mint kipróbált küld nyakukra. Epeu igy vagyunk a képzőművészetekkel is. Csak az a művész érvényesülhet, aki a fő­városi tárlatokon tud nevet szerezni magának. A vidék nem képes semmit sem produkálni, a centrálisait főváros tudta s akarata nélkül. Nem ismerünk olyan vidéki tárlatot, melyen valamire való művész először állította volna ki műremekét. Azokon csak olyan uraság.iktól levetett s már Budapesten „agyon nézett* termékek láthatók s igy a vidéki tárlatok csak a fővárosi tárlatok gyenge repiisei, azokon újdonságot nem láthat a közönség. Pedig ugyan ki merészeli azt állítani, hogy a vidéken a képzőművészetnek nincsenek hivatott képviselői? Ki meri azt mondani, hogy csak a fővárosban élő- művészek alkotnak örök­becsűt 'i Ha pedig a vidéken is vannak alkotó művészek, miért ne lehetnének a vidéken is olvan tárlatok, melyeken a műremekek először kerülnek bemutatásra ? Mindezek olyan fájó kérdések, melyekre a feleletet megadni már csak a jövő hivatott. S reméljük, bog)- már a legközelebbi jövendő meg. hozza azt a várva várt s ugy az irodalomra, mint a művészetre hasznos újítást, hogy a vidék fel­szabadulva a főváros mindent lenyűgöző contra« lisztikus hatása alol, önállóan OS talán egészsé­ges irányban tud maradandót alkotni. A belügyminiszter a budai gyermekszanatóriumért. A Ojyermekszauatórium egész országos ak­•iójának az élén Hohenberg Zsófii hercegnő ós Uéi Zichy János vallás és közoktatásügyi minisz­ar állanak. Az ö nevük nem kizárólag disz aa ígyesület homlokán, hanem oly nagy erkölcsi ökéje a mozgalomnak, amelyből táplálkozik az Ogyesiilet egész életereje. Gróf Zichy János mi­liszteri állásának nagy terhei mellett személyé­én vezeti az immár hatalmassá megnőtt, gyer­nekszKiiatórintni mozgalmat is es elsősorban neki a munkában érdemes és tiszteletreméltó társai­iák, Bezerédi Viktor belügyi államtitkár, ügyve. etö elnöknek. Bosnyák Zoltán. Náray-Szabc Undor és Ruft'y Pálnak köszönhető, hogy a Ba­atonalmádi Zsófia (ryerinekszauatóriuui már tel­esiti hivatását s hogy a budai nagy gyüjtösza­latórium is tervezer alatt áll, azon programul .lapján, amelyet Bókay János egyetemi tanár, n nagyar gyermekvédelem fáradhatatlan harcos* illapitott meg. Hajduska Emil a Magyar Föld­litelintézet igazgatója példátadóan buzgólkodik Ir. Fodor Oszkár központi igazgatóval egyetem­ien azon anyagi eszközök előteremtésén, amelyek I nagyarányú építkezés megkezdéséhez szüksé­[éltetnek. Bárczy István polgármester közöltt ;rót Zichy János miniszterrel, hogy a főváros anácsa a részletes épitési programm ismereti orán kiváu dönteni a központi Gyerinckszana­órium segélvezésének mérvéről, elvileg azonban náris biztosította a polgármester a főváros kö­;ön.ségének legmesszebbmenő támogatását. Ai írszág társadalma is bizonyára sietni fog annak L mozgalomnak, mely az emberanyagot védi, eb' jen a sok külső és belső ellenségtől tépett ur /.ágban, legújabb alkotását, a Gyermekszanató­inra.t nagy jelentőségéhez képest felkarolni. Maga gróf Khuen-Héderváry Károly belügy­niniszter is áterezvén a magyar társadalmi gyer­nekvédelem nagy fontosságát, mellyel a killfölc dött is méltán elismert állami gyermekvédeleti likereit és eredményét szolgálja, a legnemesebl trdeklödéssel viseltetik minden olyan társadéira nozgaloiu iránt, mely a modern magyar gyer­nekvédelem elöhbrevitelét támogatni hivatott ilost a belügyminiszter meleghangú körrendele­et bocsájtott ki. melyben az összes hatóságok •s a nag\ közönség figyelmébe ajánlja azt as ál­lásos munkásságot, melyet a Hohenberg Zsófin íercegnö legmagasabb' védnöksége és a gról haugversen\ t ado Szánni Tivadar lalekán mimlenck­elöil dic-érnüuk kell előadási niődjáiiaK csudálatos egveni színét. Szántó Tivadar teljesen önállóan gon­dolkodó muzsikus; bizonyítja ezt Bach orgonaprelu­dunna, Fuga e- Andantéjának álta'a a zongorára történt hihetetlen Bgyea átvitele. .Saját kompozíciói is. iiont pl. íi „Toten-Bereeiise", egy nagy tehet-I ségü muzsikus lelki atérzése. Musikalisches Wochenblatt | Bérli a). A zongo­rázás terén érdeke- jelenséget tanultunk megismerni Szánté Tivadarban. A Beclisteinsaalban megtartott hangversenyéi hatalmas progiammből állította össze, melvnek lénves meg játszása a közönséget nagy mér­lékben megkapta és -gv sokatigérö tehetségről tett tanúságot. Magával ragadó technikáján kivül játéka a rendkívüli alkalmazkodási képességet, a félfogás élénk, mélt részvételét és nagyságát mutatja, mely Seiieseágei különösen Beethoven és Brahms müvei­nek iiiter|iietáli(«iiban jutottak ineggvözöen érvényre S/aiiió Tivadart feltétlenül a legnagyobbak közé kell soroznunk. I Figaro il'áiis, Szántó Tivadar migvhirü ma- , gvar zongoraművészt először haliottlik Parisban, j Nemesek < isőraugn és kitűnő virtuóznak, a zongora nagymesterének bizonyult, hanem a |o\ő zeneszerzőjé­nek is. Második iamentácioia uiolaó roiigorára Irt munkáinak U»gi ihbja e-egyesíti magában Liszt iras­in.i.|;át Dehllsei -onoris harmóniájával \ és Bacli férfiasságával, kinek a művész áterzö bámulója. Yorkshlrc Daily London). Szántó Tivadarban 1 »é. Ii. egv rendkívüli es vele egvenrangu művészt tniált. k'nek nemcsak a modern és népszerű pianis­ták finom hang eatóke'neaeefre, iiaaem mint hang •/.••lének iga/i nagy mestere, Icigárő erő n*11 rendel­kezésére. Saale Zeitung Halle. Szántó Tivadar két egyéni tniaidotiság felett rendelkezik. Az egyik, mely | il a viituózok főié emeii: a kuli ura. a in isik. mely t..k más előkelő pianista köött is elsőrangú helyet liirtosit neki : a rassz. Ehhez járul a billentyű verés technikája, mely a hangot az anyagtól mintegy fel­«zabadiua, .eb-gve képezi. Nem arra gondolunk. Iiogv valaki játszik, hanem csak arra, hogy hangok lámádnak, csodalatosán és halkan, (irieg Berceiise-e rántásként mint egy halk költemény suhant ,.iva. Kölnische Zeitung. A művész tökéletesen ki­^sisro't es különösen a billentyűveiés művészetében lisgvon egvcnletes technika feleli rendelkezik és a rendkívül uchér, zongoraefféktusokkal gazdagon telc­liintetl művet ragyogóan tökéletes módon juttatta srvénvre . . . Szántó Tivadarban kitűnő Liszt-játszót ismertünk meg. kínéi elsőrangú technikai készség, iágv. hangfestő billentyű veréssel és minden iráuvban r.enei egyéniséggel párosul. Liszt Ks dur koncertjé­ben, tnelvet megrázó drámai jelenetté varázsolt, ra­ivogó virtuozitását mutatta be, inig I)chu«sv köd­•zerü hangömlengéseibeii, alléikul, hogv laggvá váll roloa, misztikus hangiiatásokat ért el. mellvel a Közönséget »«falte hipnózisba ejtette . . ." Igv ir Szántó Tivadarról a külföld, igy dicsőíti 1t egv egész zenei viliig. l>c lássuk a di mber lí-iki hangverseny másik iserepWjél. Mancit /oan. A hegedűművészek királvi koronája ma egv külföldi spanyol művész : Maiién Juan fején nvtig­szik, aki olvan hatalmas, olvan utolei belet len ura • négv húrnak, mint Paganini óta senki más. Az 11/ általános érdeklődés, melyei Pablo de Sarasaié a közönség körében leikeltett. halála ,ilan téliesen az ó honfitársa. Maiién Joan spanvol hegeibi­virtuóz felé fordult. Barcelonában | SS.'l, ma'icius 14-én született kereskedő szülőktől. Mar mint it és léi éves gver­mek, egyszerre kezdett a kis Maiién zongorát es hegedül taioiuii ; zeneileg kiválóan képzett apja uviljlváu neki az első oktatást. A kis Maiién clöie­nalacbíss mindkét hangszcien oly rohamos volt, hogy egv ideig kétségesnek látszott, vájjon a jövőben melvik hangszernek ad Ion majd előnyt, inig végro is apja tanácsára a hegedül választotta. Uövid ideig lartó tanulás után. melyben demente Hiirguren. alardi tanuló részesiletle, nem­sokára iiagvszabásii liaiigvcrsenvkörut ra indult H majdnem minden nagvobb országban megfordult Maiién, a cso lagvermek. Ez alkalomm.il jött a fiatal Maiién először érintkezésbe szakmájának kiválóbb művészeivel s mint autodidakta, ellesett tőlük mindent, amit c-nk tudott, Itv korüliuénvck körött nyerte el teljes készültségét. bizonVOS értelemben mint egv self madc man. K'Után komponista tehetsége is kezil in ir mutatkozni s néhánv müvet tcreiutett hegedűre és kari'i, inelvek kedvező fogadtatásra talállak s Berlin­ben és Leinzigben hamarosan elterjedlek, Ra az eredmény további alkotásokra serkentette Maiiéul s igv született meg két operája: .TeauM de Naples és Acté. Ez utóbbi operája, melyhea Manén maga ina a szöveget is, a német udvari operában Dre-ila Imii előadatván, maradandó sikerhez jutott s a kölni premieren 11*10 április 10 én Leihas Ottó karmester vezetése mellett nagy d'adaloknt aratolt Acté operájának I In-mlában elért rendkivüli sikerei alkalmam! n spanvol kir.ilvt.il III. Károly nagykeresztjét kapta kitüntetésül. Maaten mn a hegedűművészek és virtuózok között az első helyen áll. A hangok la.'Vságát és a játék nemességét Sarasat-ló! örökölte, tii'tcr azon­ban raita a technikai kivitelben s <• tekintetben öt, n kritika egyhnngii'ag .Paganini rei|lviviis­-n-ik is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom