Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-10-15

Két évi utólagos gyakorlat után lehetnek a tanulók Önálló építőiparosok, három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett periig építőmesteri vizsgára jelentkezhetnek elővizsgát nélkül az erre rendelt országos bizottság előtt t 40188/1884 sz. földm. ip. és kevsk. „nn. re

„de. l?t értelmében. b) A téli tanhdyain ejsö saakosztályára je< lentkezhetik HZ az epir.őmunkás, (kőmives, kofarágó, vagy ácssegéd) aki 15-ik évét bet RÍ töt be l elvégezte az elemi iskola 6. osztályát (vagy ; !-,,',. fokú ipariskola 3., fa-, agyag- vsgy kőiparítkoli IV. osztályát; a székeslövúiovi iparrajsiakolsf vagy továbbképző rajatanfolyamot) s ezenkívül legalább egy teljes épitési idény alatt (április október) a szakmában d>. Igozott. Az I. II. és III. ssakosatály végén ezét tanulók is épitési gyakorlatra kötelesek meuni minél fogva tanulmányaik foiyaman legalább 2t hónapot, töltenek gyakorlaton. Ha a tanuló ;xz ei.sö >f 'M'dvra jelentkezésiékor mar 3 éve mint felszabadult segéd dolgozott a negyedik évfolyam végén azonnal, de elövixsgálát kiállása után, építőmesteri vizsgálatra jelentkezdetik (8878/1808. sz. kereak. min. rendelet) mely iparjogi tekintetben a rendes tanfolyamot nyert képesítéssel egyértéktf. Az dsö osz'.ályra jelentkezők felvételi vizsgálatot kötelesek tenni: magyarból. szá'ntHiibé és niértanból. A jelentkezésnél a kŐvetkesó ok iratokat tartoznak b.-niu'Ht,'';: keresztlevél, erkölcsi, iskolai éa ojraoltiai bizonyítvány, munka könj v. További felvilágosítással szolgál wz ét.lek lödóknek SARUDY GYÖRGY j.u]'iu rí f. iVliskulai lim^r. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Ur! V. évi októb»-r hó 8-án r A drégs'igvóV citn alatti cikk''re legyen szabad néhány, sorra vi.sz.-t-rri . < peJig spei.iaiUan a bn*i<"rdósra Szerény véleményem szeiit.t a b>. !'.;Agi huaaaékel nein hoznák mag a kellő eredméiiyt, a boa »tri gaaágnak csökkentését; mert a drágaságot nen csupán a mészárosod iiyer?Hej»viigra fokoz-. A levágásra szánt állatok magas arának olosóbbi tétele, a kivitel betiltása néhány évTe mig matti állományunk megnövekednek, azerinten ••: iroim —— M^— II I I Az asszony megértette. Az volt ebben a két rövidki szóban: „Ha olyan vagy, amilyennek éu ismerlek és ugy szeresz, ahogyan en téged, nem togsz törődn aaaal, ki vagy te és k; vagyok én, nem fogsz tö rödni azzal, hogy mit ssól éhez a világ, hanem i feleségem lész ; ha pedig csalódtam bernied, haelőité léteid erősebbek a becsületnél, akkor az enyém lési titokban. Ha pedig nem szeretsz, kergesse! magadtól.' Az asszonynak az urcaba szökött a vér éi szive lázasan vert. A szőke feje megingott egy kissé mintha oda akarna hanyatlani arra a széles férfivállra. Ks akkor, legalább ő ugy hallotta valami külöuös suhogó szel zörgött végig s/.omoruan a faágak között s megint hallotta: — Latod meunyivel boldogabb vagy te énnálam . . . Valami é!es, kegyeden fájdalom markolt bek B szivébe. Hii telén, kitörő idegességgel lökte el maga tói a ft.lit és tzivettepöeo isomoru pillantással nézett a szemébe. — Es most? Most az lesz édes barátom, hogy maga elmegy innen és uem jön vissza többé soha •oka. Balázs Dénes aznap egy nagy. kseerves, csalódással izeralmea szivében hagyta cl a Knpolyai bárók ősi kastélyát. Azt persze nem tudhatta, hogy annak a kastélynak egyik szobájában az a fehér arou, szőke, asszony miiyen fájdalmas neves sirassál szorongat a szivéhez egy ostoba kis papírlapot, amelyre sokszor, lahi, BMtaaaor, vagy ezerszer is fel van Írva remegő, kislányos hetükkel'ez a nev: Dénes, Dénes, Dénes. la leghatásosabb. — A hus drágaságát még csökkentené a haltenyésztés is, amit e lapok is oly sokszor hangoztattak. Hol rekedt meg a halastó kérdése? Ugy látszik ez is a sok bizottság, a sokféle vélemény fertőjébe fulladt; csak türelem majd ha már a végletekig jutunk, majd akkor elkezdhetünk gondolkodni, hogy táu áldozat árán is meg kellett volna teremteni a halastavat. Alkalomszerű volna itt nálunk a Bakonyalján a vadhús értékesítése is, most araikor a szurvasvadászat idénye van s b. lapjából értesültem, hogy ami gróf urunk is ily vadászatokat rendez, tán nem volna helytelen, ha városunk vezetősége oly irányú kérelemmel járulna gróf Esterházy Pál nr Őméltósága elé, hogy az elejtett vadakat a vágóiadnál felállított hatósági husszéknél való kimérésre átengedné, esetleg kimérettié, mert tudomásom sze-int 1 db. szarvas tebént a vadkereskedő 40-50 koronáért vásárol mag, tekintve, h"gy egy ilyennek súlya 3-6 métermázsa, kimérés esetén csak kilónkint 40-60 fillérrel számítva is, háromszoros jövedelmet hozna, s e mellett a szegényebb osztálynak is kerülne egy-egy falat hus s a Bakony vadjait nemcsak bécsi sógoraink élveznék. Tisztelettel S. F. 17830! 1911. szám. Veszpréinvármegye alispánjától. Körrendelet nz 1908 évi XLVTL t.-c. bortörvény) végrehajtása, illetve a-s abbun fogl«lt rendelkezések ellenőrzési* t&rgyában. A járások főazolgabiráihos, a r. t. városok polgármestereihez, a községi és körjegyzőkhöz. A kidt.-éges befektetésekkel és fáradságos munkával létesített szöiók jövedelmezőségének l»!zi isitása es a borértékesítés] viszonyoknak e célból szükséges javítása éó-b kehen különös súlyt 'helyezek arra, hogy a berhamieitáa és a hainisiitott, borok forgalomba In zstala minden lehelő * módon megakadályoztassuk. A tapasztalat az' lantvtja, hogy a bortörI vénybe (1908: XLVII. t.-o.i ütköző kihágások elkövetésére legalkalmasabb a szüret ideje s az ! ezt követő időszik. Nagy súlyt helyezek tehát arra, hogy ezen alkalomból a közönség és a hatóságok figyelnie a !> 11 é-rv in .• tontosabb rendelkezéseire különösen ! is felhívassák. E célból felhívom a Cimet, hogy egyrészt szigorúan ellenőrizze, hogy az 1908 évi XLVII. t.-c. 13. § ában emiitett és ugyanazon évi 21.750 számú körrendeletemmel a Címnek megfelelelö | számú példányban rendelkezésére bocsátott nyomtatvány az idézett törvényszakasz utolsó bekezdése rendelkezésének megfelelően ne csak minden az illető italok készítésére, kezelésére raktározása ra, vagy forgalombahozatalára szolgáló helyiségben, hanem a hatósága területén levő minden községben a községházánál is okvetlenül szembeötlő helyen és könnyen olvashatóan kifüggeaztve tartassák, másrészt a törvény legfontosabb alábbi rendelkezései kidoboláa utján vagy a hehi szokásnak megfelelő más alkalmas módou minél szélesebb körben közhírré tétessenek: 1. A mustot vagy bort cukrozni tilos. Erre ugyan kivételesen engedélyt adhat az illető kelni, kir. szőlészeti és borászati felfigyelő, vagy a ni. kir. vincellériskolái igazgató, de csak olyan ••etekben, amikor a must, természetes cukortartalma a kedvezőtlen időjárás, vagy elemi csapás következtében annyira csekély, hogy a mustnak tényleg szüksége van a cukrozáara. J. Édes bor készi:és- céljából a mustba vagy borba cukrot, tenni feltétlenül tilos, erre tehát egyáltalában nem kaphat senki sem engedélyt. 3. Törkölybort. e-i:'.'Tt, lőrét csakis azoknak a kisebb niőlőbirtokoaoknak szabad kéaziteni, a kiknek 4 kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs és akik bor, must. borkészítésre szánt szőlő vagy borseprő adásvétel, vei, vagy borméréssel, illetve kis mértékben való elárusitással nem foglalkoznak. — Azonban ezek is csak a saját termésű szőlőjük törkölyéből és csakis a saját házi szükségletük fedezésére készíthetnek törkölybort, még pedig a következő korlátozással: a) törkölybor készítésre három naposnál régibb szőlőtőtkölyt használni tilos; b) ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad törkölybor készítésre használni; c) törkölybor készítése céljából csak annyi vizet szabad felönteni a törkölyre, amennyi legfeljebb egy negyedrésze annak a sziumustiiak, a mely ugyanarról a törkölyről szüretett, vagyis egy hektoliter must törkölyéből legfeljebb 25 liter törkölybor készíthető, de egy szőlőbirtokos még igy is csak annyi törkölybort készíthet, amennyi nz ő egy évi házi fogyasztására szükséges ós es semmi esetre sem lehet több egy évben 20 azaa hnsz hektoliternél; d) cukrot a törkölybor készítéséhez használni tilos: e) pálinka (konyak) főzés céljaira nem szabad törkölybort készíteni; f) törköly bort forgalomba hozni tilos; g) aki törkölybort akar készíteni, tartozik ezeu szándékát legalább 48 órával előbb a községi elöljáróságának Írásban vagy szóval bejelenteni s ugyanakkor azt is közölni, hogy menuyi törkölybort akar készíteni s mikor ós hol fogja azt készíteni; h) % törköly bort tartalmasé hordókat v»gy egyéb tartályokat „Törkölykor" telirágsal kell ellátni és a többi bordótól elkülönítve tartani. 4. Abort vagy a törkölybort,szeszelni, vagyis a szesztartalom emelés* végett abba szeszt önteni tilos. 5. A borseprüből, vízzel borhoz hasonló italt készíteni tilos. 6- Az összevásárolt borseprőből való borpréselést üzlelszerüleg foytatni s fr. összevásárolt seprőből kipréselt bort forgalomba hozni tilos. 7. A bo''öi .dtiyoe útköz > kihágások szigorúan büntettetnek. — A büntetés 3 hónapi elzárásig és 1U00 korona pénzbüntetésig terjedhet. Veszprém, 1911 évi szeptember 29. Kelter Sándor aliapán. A pápai Leányegyesület hangversenye. A pápni Leány-egyesület f. hó 22-én a Grifí szálloda nagytermében délután 5 órakor tartja ez idei megnyitó ülését. E megnyitó előadás lényegesen eltér az eddigiektől, mintái] rendes előadó ülés keretében, a közönségnek valóságos művész hangversenyt nyújt, mely azonban tekintve a nagyon mérsékelt belépő dijakat, igazi népszerű hangverseny lesz. Ez első előadó ülésen az egyesületi tagokon kivül, négy vendégművész log közreműködni és pedig (»vor város niagaa nívón álló zenei életének négy előkelősége. Flesch Emil dr., Vajda Emil dr., Csillag Gyula és Frantsik Béla urak, kiket nagy részben már ismer és méltányol zenekedvelő közönségünk. Az előadó ülés részletes műsora a következő: 1. „Prohíg" irta Kiss Arnold dr. Előadják Heller Margit, Böhm Józsa és Hirsch .Jenő. 2. a) Meethoven : ..Adagio.. l> Frank: ..Bajor táncok" előadják hegedűn Vajda Emil dr. cellon Csillag Gyula, zongorán Krnntsik Béla. 3. a ll. Bau. Valse de Concekt, bi ,.Magyar dalok" zongorán előadja Flesch Emil dr. 4. a Gabriel Marie ,.Serenád" b) dr. Vajda Emil „Magyar ábránd" hegedűn előadja Vajda Emil dr. zongorán kiséri Frantsik Béla. 5. a) Schubert „Menüett" b Mendelssohn „Dal" O Grieg „Norvég tánc" Előadják hegedűn Vajda Emil dr., cellon Csillag Gyula, zongorán Frantsik Béla. (i. „Nem jut. eszébe" bohózat 1 felv. franciából átdolgozta Hegedűs. Előadjak Resch Margit, Weisz Franci, Wohlinuth Lajos, ('stílig Mihály és Székely Béla.