Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-09-24

alaptőkéjét, a mit azután 1887-ben az üzlet jőve(leiméből kieges/.iiett 100 ezer forintra. A pinkafői községi takarékpénztár alaptőkéje (>ü ezer korona ós mégis 2 millió korona betétet őriz. A hajdúböszörményi városi takarékpénztár 100 ezer, a karcagi 200 ezer korona alaptökével bir, A városi takarékpénztár szervezetének, üzletkörének közelebbi meghatározása az alapszabályok keretébe tartozik. Általánosságban az üzletkör felöleli mindazokat az egyszerű üzletágakat, a melyek vidéki hitelintézeteinknél ma he vaunak vezetve, nevezetesen a személyi hitelkötvény, váltó, zálogkölcsön és betétüzletet A váltóhitelüzlet ellen kezdetben táplált aggodalmat, a tapasztalat eloszlatta, sőt azt látjuk, hogy ugy nálunk mint a külföldi városi takarékpénztárak fölorgalluát a váltóhitelüzlet képezi. Az alapszabályoknak olyan rendelkezése, hogy az intézet, adósainak bonitása, időnként vizsgálat tárgyúvá tétetik és a nagyobb összegű személyes hitelnyújtás bizonyos kantátákhoz köttetik, az intézetet megvédik a könnyelmű hitelnyújtás által okozható megrázkódtatásoktól. A községi jellegű Ukarékpánstárak életképességének igazolására bizonyítékot nyújtanak az alábbi üzleti nyereség adatok : 1. Az ltJlO. évben a Fiumei városi takarékpénztár nyeresége volt 100.534 kor. 2. Nagybánya városi 112.122 „ 3 Nagykörös városi 84.011 „ 4. Hajdúböszörmény városi 78.211 » ö. Az 1004-ben alakult Karcag városi 47.312 ., 0. A 4000 lakossal biró Torontálalmási községnek 1900-ban alakult takarékpénztáráé 7-852 ., 7. A hasonló nagyságú Hégaszentgyörgyió 7.388 „ 8. Az 1893-ban alakult Kisújszállási takarékpénztáré 38.911 „ "0. Az 1910-ben alakult, és akkor 8848 lakost számláló Tiszaszentimrei takarékpénztáré 17.1539 , 10 A hasonló nagyságú Végssenttnihály községié 3 868 „ A kiskundorozsmai, pinkafői, frauzfeldi és földesi takarékpénztárak üzleti jelentését nem sikerült beszerezni Annak a számszerű kimutatását, hogy az egyes városok a takarékpénztáruk jövedelméből bizonyos időn át mily összegeknek jutottak birtokába, megnehezíti az a körülmény, hogy az egyes ^takarékpénztárak nem ugyanazon elv szerint járnak el a jövedelem felosztása tekintetében. Amíg pl. a Nagybánya városi takarékpénztár a jövedelmének túlnyomó részét először az 500 000 ezer koronány i alaptőke emelésére azután pedig a városi közpénztár d'tálasára fordította, addig a A hínv | pa/o világ iett. Ba'ajthi jónevü poéta a ők szerették egymást. Sokszor mondotta nékem, hogy költeményeit nein egyedin uja. A Kosssk irály nő a társa. Az ihleti meg. az sugaljs s az apró, fekete • sorok ar. ő fekete hajara emlékeztetik, n költenienyék seneieeeégét a leáuy szavainak melódiája adja ineg. Szent, őrületesen szent volt ez a szereiéin. A költő dalaiból megismerheti maga is. Az a vissza lapozott vers, az olasz utcai bús tragédiája ennek a szerelemnek terméke. Alice kíváncsian hallgatta Balajlhil. — Mondja csak tanár ur, ha ugy szerették egvmsst, miért lett oly korán vége reményüknek. — Mert az élet meglepetésekkel kedveskedik! az embereknek. Mikor már azt hitte a fiu, hogy soha sem vesztheti el a leányt, egv napiéi a másikig megváltozott. Az éveken át tartó szerelemnek nyoma sem maradt. Megtudta, hogy szép, hogy az övé az élet. .Szabadulni akart attól, aki csak magának foglalta le, aki még a levegőtől is féltette. Nem mondta meg Balsjthiiiak, de az megérezte rögtön. Kérdőre sem vonta. Kitemette élete legaiebb áiinái. Hu-, boioudos dalai mindenütt könnyeket fakasztottak. Csak azt nem indították meg. akihez irta. Emlékszik a búcsújára. Lapozza esak fel. Alias remegő kezekkel lapozta fel azt a költeményt. Utolsó sorait könnyes szemekkel olvasta: i Kn Botsakirá ynőui, kis c-alogaiivom, Megjött a valóság, foszlik az álom. Előtted az élet, a napsugaras. | hajdúböszörményi elsősorban a társadalmi közgazdasági és kulturális intézményeit támogatja es a jövedelemnek csak kisebb részét szolgállatja be a városi közpéuztárbu. Mégis némi tájékoztatást nyújt az alábbi. Halász Sándor miniszteri tanácsos által összeállított kimutatás, arra nézve, hogy néhány város' bau a városi terhek könnyítéséhez mennyiben járultak hozzá a városi takarékpénztárak. A Nagybánya városi takarékpénztár 28 év alatt 1113070 korouával szaporította a város jövedelmét. A Hajdúböszörményi 1899-töl 1903-ig, tehát, 4 év alatt 140 774 kor. nyereségből 40 923 koronát, a nagy körösi ugyanezen 4 ev alatt'380-000 ezer kor. nyereségéből 238.000 ezer koronát juttatott a városi péuztárnak. Ugyancsak Halász Sándor számítása szerint Nagykörösön a takarékpénztári üzlet által biztosított városi jövedelem folytán kevesebb lett a pótadó : 1899-ben 20 ft-kal 1000-baii 21 %-kal 1901-ben 25 ÍV,-kai i 1902-ben 29 %-kal 1003-ban 325 ?b-kal Pápa város a régi erős iparcsaládok utódaiban, a hivatásuk magaslatán álló kereskedőkben, más városokhoz viszonyúvá, aránylag igen nagynak mondható intellektuális tökével rendelkezik az ipari és kereskedelmi fejlődés számára, közgazdasági kulturális életünk a tekintélyes számú, művelt tanártestület részéről állandó erkölcsi támogatásra számithat.. Ha ennek dacára az általános gazdasági gyarapodás hiányával találkozunk, ennek okát túlnyomó részben a gazdasági élet. fejlesztésére hivatott intézmények elégtelenségében, főleg a kezdeményezést megad" varos anyagi eszközeinek korlátoltságában kell keresni. Ugy az egyeseknek, mint a városnak mint erkölcsi intézménynek egyetemes érdeke szinte parancsolólag jelöli ki azért, egy, a város állandó jövedelmét biztosító városi takarékpénztár felállítását. Ezeknél fogva azon tiszteletteljes inditványt vagyok bátor a Tekintetes városi képviselőtestület elé terjeszteni, miszerint: mondja ki a képviselőtestület, hogy Pápa varosa a városi takarékpénztárt 200.000 korona kölcsön utján fedezendő alaptőkével felállítja, az alapszabályok elkészítésére és az életbeléplelesi intézkedések eszközlésére a kiküldendö bizottságot, utasítja. Tisztelettel: dr. Molnár Imre pápai lakos. lisu szórja virágait az enyhe Iavasa . . . Az éu utamat a ködök de belepték! . . . Nincs már egvebem csak a sok, kínos emlék . . — Ugvis volt. Az ég szakadt le, a világ omlott össze. Kipusztult nótás kedve, lehervadt mosolya -- Ks hogy tudta mégis elfeledni V — Munkával, Alisz Kemény munkába fogott Miadeu percél eltoglalta s a sok fáradság közepein nem gondolhatott magával Lassanként álmai ii kounvcbbek lettek. Kelejtett. A mult csak ugy ZBOIIJ néha vissza, mint egy édes-bus nóta — Ks nem szeretett azóta meg senkit Halajthi', I j szerelem nem fogant meg szivében'.' Halajthi hosszan, melegen nézett a szép leánvra Nézéséből annyi őszinteséget, annyi szivjóságot ol vásott ki Krezte, hogy a kiégett vulkán helvét még teremhet uj. pompázó rózsa. Megindultan szón — Azt hiszem, már igen. Talált egy édes szép leányra, akinek lelke rokon az övével, akinek mosolya napsugarat teremt mindenült. aki parány faltér keze egy érintésével meg tudná gyógvitani Alisz iiiikényteleii kapott a férfi keze utau Alig, hogy megétintette, máris vissza húzta restet kedve. — Usak hagyja itt édes, hagyja iit örökre Az a bus tiu éu vagyok. — Megragadta a kis ke zet s csókjaival árasztotta el. Alisz nem ellenkezett Könnyei között mosolyogva sugta : — Hiszen tudtam, éreztem azonnal . . . A korcsmák vasárnapi munkaszünete. Annyi politikai párt, társadalmi egylet és szervezet, foglalkozik az általános választói jog kérdésével, hogy igazán felesleges volna, ha mi is est az aktuális témát feszegetnénk. Hiszen ez uem a mi dolgunk. Az általános választói jog kérdésével mii.den part foglalkozik, de mint legközvetlenebbül érdekelt, fél, a gazdasági harcok alapján álló szociáldemokrata párt. az, amelyik evik óta oly kitartóan, oly vehemenciával, annyi lelkesedéssel és agiiációval küzd az általános választói jogért, hogy valamikor, ha célt fog érni, megérdemelt jutalom lesz minden előny, amit elér. A szociáldemokrata párt és más liberális pártok is minden tettükkel a haladás érdekeit szolgálják ós éppen ennek a haladásnak érdekében fordulunk minden politikai párthoz, amely nem a retrográd irányt szolgálja, hogy a nép anyagi és erkölcsi javának megóvásáért való küzdelme ne merüljön ki az általános választói jogért való kizárólagos harcban, hanem preparálja, készítse elő a munkás népet arra az időre, amikor meg lévén az általános választói jog, ksllö intelligenciával és öntudattal bírjon arra, hogy azt a maga javára értékelni és fruktifikálni tudja. Tudjuk. y a szociáldemokrata párt belevette progra. uijába az alkohol elleni állásfoglalást. Ám ez az állásfoglalás igen gyenge és semmitmondó. Azt kell hinnünk, hogy a párt vezetősége nem tudja, hogy Magyarországon még Oroszországot is felülmúló alkohol élvezet dúl és hogy a népben szinte köztudatba ment át, hogy a nehéz, fárasztó munkát csakis ugy bija ki, ha pálinkát iszik. Nem korlátozzák a nép pálinkaszomját, mert a pálinka sok-sok millió hasznot ad az államnak, a vállalkozóknak és a vállalkozók szívesen pénzelik a hatóságokat, hogy valamiképpen fel ne tárják azt a rettenetes pusztítást, amelyet a pálinka ok;oz. A pálinka valóságos veszedelme Magyarországnak. A pálinka rombol, a pálinka butit, H pálinka a szegénységet terjeszti és hajtja az embereket Amerikába. A pálinka Magyarország dolgozó népét, az igazi produktiv munka elemet satnyává teszi és anynyira degenarálje, hogy az ebből eredő milliárdos erövesztesóget nem fogja pótolni a páliukaadóból befolyó néhány millió korona. Baross Gábor annak idején megcsinálta a vasárnapi munkaszünetet. Azóta sok esztendő telt el s bebizonyosodott, hogy ez a törvény nem hasznait a népnek, mert a munkaszüneti törvénynek olyan hiányai vannak, amelyek a törvény szociális előnyeit teljeseit lerombolják s' a helyett, hogy erősítené, nevelne a népet, még jobban elcsigázza és szegénységben tartja. Ezt a munkaszüneti törvényt, amely az egész héten munkában álló nep elöl vasárnap elzárja a gazdasági szükségletet árusító boltokat, de nyitva hagyja az italniérési üzleteket, hogy itt igya el a pénzét, eszét és erejét, meg sem szabadna oly nyugodtan és tétlenül megtűrni. Nehogy léire értsenek bennünket, a gazdasági szükségleteket, árusitó üzletek részére sem kérünk pardont. De a mai vasainapi munkaszünet feltétlenül ártalmas. Aki lát és figyel, az nem tagadhatja, hogy a vasárnapi pihenő nap, az italniéro üzletek hatása nyomán mily gőzölgő fejű embereket, kimerült és elcsigázott niiiukasnépet küld hétfőn reggel a munkába. A korcsmák, pálinkauiérósek és minden alkoholos italt árusitó üzletre ki kellene terjeszteni a teljes vasárnapi munkaszünet hatályát és a cél elérésére össze kellene fogni minden társadalmi rétegnek. A részeg munkás átka a munkaadónak, mnnkástáraainak, ipara fejlődésének, családjának, önmagának és az országnak. Kinek állhat tehát érdekében, hogy az alkoholfogyasztás folytonos terjedésének gátat ne vessen? Minden érdekelt tényezőt tel kell szólítani arra, hogy az általános választói jog kérdésa mellett ne hanyagolják el ezt a másik, épp oly fontos kérdést sem.