Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-09-03

1911. »z»'pf''iiiKtM- ;i. ra|»iii LltpOh Dr. Antal Géza a Házban. 1911. augusztus 31. Miotii az obstrukció kart, a magyar nemzet, szégyenére ulyan dolgok történnek a parlementhen, melyek a külföld előtt Európa egyik legrégibb oarlamentjéuek tekintteljéién aláássak s lehetetlenné teszik a többség cselekvőképességét, pedig ha valamikor, ugy most volna legnagyobb szükség arra. hegy a magyar parlament az áldatlan pártharcok helyett, szociális és humánus törvények meghozatalával segítsen egyfelől a természet által sújtott magyar told lakosságán, másielöl pedig a nép anyagi helyzetén. Augusztus közép* ot,a a Ház folyosóin nyilt titok volt, hogy városunk orsz. képviselője tog válaszolni a munkapárt nevében az obitrukció vezéreinek az „úgynevezett- beszédeire, de a honmeiitö negyvennyolcasok névszerinti szavazások, zárt ülések által lehetetlenné tették, hogy dr. Antul Géza ugy ±>-eti mint J'.l-én szóhoz juthasson, igy aztán csak augusztus 31-én, csütörtökön mondhatta el beszédét a ,szóllásszabadeág" védőinek jóvoltából. Nemcsak a kormány, nemcsak a munkapárt, de a „houmeutők" időlopását megunt közvélemény is várva várta azt a napot, amidőn a kormánypárt hivatalos löszónoka szóhoz juthat. Dr. Antal Géza harmadlélórás beszéde aug. .'11-ikét a nyári ülésszak legnevezetesebb napjává tette. Xem re hu iszt lkával, nem ócska, diviujátniult frázisokkal, iiyöszörgésekkel vegyitelt haudabatidázas napja vo!t ez. hanem a/, érvek napja Neiu hiába nem engedlek már hetek óta szíjhoz jutni varosunk képviselőjét, mert első parlamenti szereplése óta féltek tőle. tudták előre, hogy az ország közvéleménye előtt Antal beszédje utan többé ujabb hazugságokkal föl nem léphetnek, mert a ..bankteológns" a saját érveikkel fogja őket tönkre tenni. Antal Géaa epokhális beszédje katasztrofális jellegű volt az ellenzékre nézve. A karzatról lehetett látni, mint változott az arcszíne a hoiimeutokuek, amint saját beszédeiket olvasta léjükre. A nagy citátor jól kezelte a gillotiu bárdjánál a/, élesebb borotváját, inert érveinek súlya alatt e nagy közbeszólók lassanként elhallgattak, végül emlékeztetvén a citátor által két, három esetleg négy év előtti beszédjeikre, megtapsoltak a citátor, illetve saját érveikel. amelyet azóta százszor is letagadtak. Hogy augusztus jjl-ike ilyen tényes napja volt a parlament nek, abban legnagyobb része van Pápa városának, amennyiben Pápa városa küldte Antal Gézát a parlamentbe. Joggal lehetünk büszkék Antal (ieza hatalmas egyéniségére, mert ö nemcsak pápai követ, hanem pápai polgár i». Antal Géza eine nagyhatású negyvenkét fejezetre OBI;tott beszédjéből röviden az alábbiakat emeljük ki: Antal Géza a Ház engedelmével visszatért a Ház juliu. 17-iki Ülésen törieut iucnieusre; ö akkor azt mondotta, hogy tisztességes vita ellen senkinek sincs kifogása. Ar. ellenzék e miatt nagyon fölháborodott, zárt üléseket provokált és azt iiaugoztalta. hogy nem tárgyalhat addig a Ház, mig ezt a sereimet nem reparálják. A fenyegetést azonban nem váltotta he az ellenzék, hanem liaioiu nap alatt meggondolta a dolgot és mindent elfelejtett. Ez ís azt bizonyítja, hogy a szónok a közbessdláeá't, melybea semmi sértés nem volt, esak ürügyül használta föl a teknikai nbsirukcióra. A szónoknak ma is az az álláspontja, a mit a július 17-iki zart ülésen kifejtett : a há/.szahály nemcsak arra való, hogy a kisebbséget védje, hanem arra is. hogy a többség akaratát érvényesítse Az 1908 iki nhstruketól meg Audrássv. Apponvi. Wekerle es Kossuth egyaránt elitélte, a néhány tagból álió faipari kivételével a?, egész Ház tüntető tetszése és tapsa Ilett. Maga Justli Gvnla l'.MW.ban makói beszédében'igy nyilatkozott : „Tavaly a makói függetlenségi partgyüléseu nyíltan megmondottam, hogy a nchdtkelvzeth.ll nem latok más kivezető utal, mini a hnz•tabalyok iiiegszoritusai." K* szintén tem itt ar. ülésteremben, de II Házban történi .lnsili Gyula t. képviselő urnák egv másik nyilaik >aatu. n mikor tudniillik II folyosón arra einléU

e»telIek. hogy most három éve v á'asztnttak meg elnökké es ezt az *Vloidu'.ót • házsriibálvrevizió tárgyalásával ünnepli meg a ha*. Kire Jiwlh (ívnia igy felelt: Méitóbban nem is ünnepelhetnék. . . . luizszabalyrezir.ióra töltetlenül szükség VIII>. A ki emlékezik ra, tmlliatja, hogy én uim(ienknr ellensége voltam az ohsirukciónak" . . . „én min lenkor ellensége voltam a/, nhstrukciőii.ik és uem egyszer másfél órás beszédekben óvtam ettől a pártot." — Bnosáesák meg, -- úgymond a szónok— ile én az én naiv hitemben a/t gondoltam, hogy bs én egy tízperces bessédlien ugyanazt mondom, a ndl. Junik Uvula egy máeféiórás beszédben a párt tagjai előtt elmondott, — síz első :i ki engem üdvö/.óbó fog és mint elvtársat meleg szeretettel fogad, éppen .lu-in Uvula les/.. Majd Apponyinak egyik beszédéből citált a szónok. Atiponyi A beit grót a jászberényi programbeszédében ez. t inoudo'ta: mlVassa „Oha|lom. hogv pártunk erőteljesen járjon el, de nem erőszakosan, inert u közelmúlt tapasztalataiból megtanulhattuk mindnyájan, hogv az erőszak pillanainvi sikereién nincs köszönet. Nem tartom a kormány hivatásának, hogy hatalmi eszi-őzök kel megörökítse a hatalmit, nem tartom az ellenzék hivatásának, hogy obgtrtikcióval vigye keresr.tüi akarat.it." „Mindkét esetben a dolgok természetes fejlődése z.uvartatik meg Kiéi; viilt abból, hogy a kormány és az ellenzék, — hogy ugy mondjam — labdáztak az. erőszakkal. Menjünk ki ebből a eirenlns vitiosnsból Tudjunk ha kell küzdeni, de mindig esak oly eszközökkel, melyek hazánkat nem sebzik meg." Ugyaneaak Apponyi Albert gróf mondta halas; beszédében a következőket olvassa .Sohasem leszek olyan parlamenti eljárás szószólóm, melv lehetet'enné teszi a parlament működését." Kossuth Pereim ezt mondotta ceglédi beszédében lyOS. március Ift-én: uilvasg». „Az ország ki van téve annak, hogy akármilyen célért egv cini alatt összeverődhetik 20 ember és tönkre teheti ar országot azzal, hogv hónapokig, sőt évekig megakaszthatja a törvényhozás működését." Antal Géza ezután Kossuth 1910. május ",'3-iki inoncni beszédéből ide/.te a következő mondatokat: -A miniszterelnök forradalomtól félti az. uraságot, attól az obmriikeio-lorrudalciintnl. a melyet a Justhpárt hirdet. A miniszterelnök azonban összetéveszti a Justh-pártot a nemzettel, mert mindenesetre nagyobb része a nemzetnek nem fogadja el az obstrnalast, mint rendes parlamenti fegyvert." t'sodáiatos, hogy most Apponvi es Kossuth helyesli az • distinkciói. A szónok remeii, hogv Kossuth és Apponyi MI.'L' meggondolja a dolgot. Hogy a kormanv a nyári szünet id«jén is tárgyalta a katonai javaslatokat, ezért a Just-pártnt terheli a felelőség. Kz a párt akadályoz, meg minden hasznos munkát a Házban, mely ur. ország gazdasági és szociális bajain segíthetne. Antal (iéza utal arra, hogy a tiS-iki ország gyűlés uuvauesuk a nyári hónapokban foglnikoti.lt a véderötorvennvel, pedig akk.ir küiömb szellemi iniinkát végzett a Ház, mint ma az. ellenzék. A kosbeió idején Wekerlc s Kossuth több izben elismerte a véderőrelörin szükségét. Az 1910-iki válasitsson ugyanaz a közhangulat adott többséget a mostani kormánynak, a mely l'.MJli-ban a kolieiőlól a királlyal való békés megegyezést várta. Polemizál Andrássy (iyula gróf beszédével, majd Jnstli Uvula beszédeiből idéz, a ki a századnvelvet és Andrássy indítványát porhintésnek nevezte. A Szónok közben szünetet kér. Antal tiéza azt bizonyította, hogy a koalieió alatt 1904-től 1909-ig a katonai kiadástik háromszázkilencvenegy millióról hatszázhuszonhárom millióra emelkedtek. A mostani javaslatok sem foglalnak magukban nagyobb tehernövelést. Az. ellenzék összekapcsolja a véderőreformot a választói jog dolgáVsL Pedig • katonai javaslatokat éppen árért kellene a választói reform előtt elintézni, hogv ezután megtörténhessék az egészséges pártalakulás a választói jog különböző fölfogása alapján. A mai pártalakiliásuk minden tekiutetheii egészségtelenek, iilvsnok harcolnak egvütt, a kik a nemzeti ellent' állás idején halálos ellenségei voltak egymásnak Mikor .liisth (iyula a 'l'atters/.n'llbaii a szocialistáknak szónokolt, elfelejtette egy régebbi beizédét, melyben l'.HIH március Ifién Makón igy nyilatkozott : „Nagyon óvatosnak kell lenni — mondta —- és meg keli tontoiui. mi'v követkéziiiénvekkel jár a váiasztnsi reform. Éppen ma is. áfam egv nagy magyar városban lefolyt nemzeti inuepet, a bot a munkások nem nemzeti <zmii In-1 •ogóvi.' de VÖHW zászlóval, nem a nemzeti himirtrsetal. '•• i »msctközi himnuszt énekelve ünnepel- • ek. Sajt ' de vsló, hogv lm a nemzetiség eszméje • vöz Mag ... ifszágon. sikk r Magvatot szag e'pusztul" „Etek a jelszavak gátolják meg a magyar icmzeli , ir.mék diadalát." „Nekünk kö élességünk, hogy a hár.srnhálvo<at szigoritsiik. Es pednr "gy, hogy • nemzetiségiek és a nemzetközi szocialisták, ha ilyen csoport a Hátha bejut, meg ne aksszt'inssák a parlament működését." Az n — mondhatnám — természetellenes nárta'nkul it a melyet in i-t hitünk, hozza. t/.uta'n létre az ilyen h<-ly/e(et, hogy iCsaOMaábs kénytelen menni az, a kit a következetesség mintaképei.ek szokott a maga pártja és sajtója jelezni. Majd arról beszélt • szónok, hogv minden pírt no k reális programot kell követni. Az ideális politikusok többet árthatnak a nemzetnek, mint amennvii haszinilnak. Kgv reális program alapján találkozhatik Kossuth, Appouyi fs Andrássy, akikre nekünk szükségünk van. Helvre kell állítani a harmóniát a kiralv és a nemzet körölt, inert a nemzet mindig akkor volt erős, amikor ez a harmónia megvolt. — Szilágyi Dezső is azt hirdette, hogv cssik ikknr erős • nemzet, ha a királlval egv törekvésben egyesül, ha maga a kiralv lesz vezére nemzeti törekvéseinknek. Mivel % véoerA-javasiét alkalmas irra. hogy a nemzet és a kiralv között az egyetértést megszilárdítsa s hazánkat ismét n iggvá, nemzetközi pozíciónkat pedig tiszteltté tegve. a javaslatot elfogadom. A jolibo'dal zúgó éljenzéssel és tapssal honorálta az. érdekes beszédet. Hogy a beszédet a különböző politikát képviselő sajtó hogv fogadta, álljon itt néhány lapvélemény : Budapesti Hirlap. Az obstrukeió sivatagában •g\ kis oázishoz jn'oit ma a képviselóliáz: a sok ina'oni után ma végre egy érdekes beszédet halottunk, melyről még sokszor lesz szó Antal Géza munkapárti képviselő moudtu ezt a beszédet. A saját tál tors állandó helyesléssel és nagy vidámsággal hallgatta a tömérdek citátumot, mebvekkel a s/óu<>k azt igazolta, hogy mennyire elítélték az obstruküiót, még nem is oly regen azok, akik most csináljak. Kii'úmisen Justh (ivu'ára olvasta rá Jusihnik a saját szentenciáit, az obstrukeió és a szocialisták ellen és a házszabály revízió mellett. A munkapárt rendkívüli tetszéssel, az. ellenzék ped'g rendkívüli nem-tetszéssel fogadta Antal Gézának harmadfél óra hosszáig ír,' beszédét, amelynek folyamán ar. ember szinte alig hitt a tűiének: az obstrukeió mai vezérei anuvira kikeltek a innlih in az obstrukeió ellen. A jobboldal ingd éljenzéssel és tapssal honorálta az. érdekes beszédet. Világ. Ma végre hnllottuik egy igazi beszéltet : a papai követ, Antul (iéza mondotta el, aki nagvnehezen s/óhoz jutóit végre, nem a Hiiz engeleiméből, hanem az olistrukeios vitarendesok jóindulata folytan. De, ha tudtak volna a vitarendezők, hogy mit fog a Iránya Antal (iéza beszélni, bizony nem adták rólna meg neki ar. engedelmet. A munkapárti képviselő ugvanis arra használta föl a technikai obstrnk•ló hosszn heteit, hogy nagy szorgalommal összeivüjtötle azokat a nyiatkoratokut,amelyeket Appouyi loesuth, sőt Justh (iyula az olistriikció ellen tétek, persze nem a most folyó nb«trnkeio ellen, han'iii a régiek ellen, főleg, mikor nem ők muguk ibsiruálták. PlSti Hirlap. A képviselőház csütörtöki liléén a névszerinti szavazás után munkapárti beszéd langzott el. Antal (iéza vagy két órán keresztül íz ellenzék zajos ellenmnndásai s a jobboldal tönető tetszése közölt igyekezett kimutatni, hogv az. ihstrukciő ellenkezik az ellenzék vezéreinek a vátisztusok idején kifejtett álláspontjával. Az Újság. Antal (iéza a politikában katona. Vagdalkozik .-inban becsületes vélekedésben, hogy parlamenti harc sem azt jelenti, hogy az egyik t, a másik tartja a hátát. Egy csomó idézetet váott, a ver.érférfiak fejéhez ahliól a múltból, mely xeclleneiásokká tette őket. I'ersze, hogy akkor nem estéitek ugv, mint most. Antal vsgdalkozásn ma iieginutatta, hogy mit mulasztott a kormáov azzal, ogv régebben nem vagdalkozott. A Polgár. A vitarendező-bizottság nagylelkű ngedehnével ma „beszédes* nap volt a képvielohiizban. Igaz ugyan, hogy az ülés elején az lvfönntartás kedvéért át kelleti esni egy névzerinti szavazás procedúráján. De a munkapárt zuttal nem méltatlankodott, mert tudta, hogy védei övitáhan oly beszéd fog elhangzani, amely öségesen kárpótolni fogja. Es nem is csalódott árakozásábsn. Antal (iéza, a pápai kerület köete volt ez a szónok, aki nem szorítkozott a éderöreform témájára, de a ház engedelmével lv terrénumon mozgott, amelynek érintése az llenzékre igen kellemetlenül hatott. Antal ugyanis (emelvényeket olvasott föl Apponyi, Kossuth, iiidiássv és Justh régebbi beszédeiből, amelyeköl kitűnik, hogy a koalíció vezérei a leghatáizottabban elítélték az obstrnkoíót, söl a baa/.abálvrevizío szükségességét prédikálták. Még inosabbait érintette az ellenzék vezptöit, amikor •sónok citátumokat hozott napfényre ama hetedeikből, amelyekkel annak idején egvtnás nemzeti" követeléseit <•* szándékaik tisztaságát ecsmérelték. Természetes, hogy az ellenzék ezeket a ráolvasásokat a legnagyobb türelmetlenséggel fogadta és a közbeszólások egész áradatát