Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-07-30
1911. Julius 30 a költői hírben álló JfáJLji Klárival, aki Gvadányiis plátói levelezésben- állott. 8 Csokonai otthagy ván Komáromot, neki indult a nagy útnak, amelyről 1799 késő őszén érkezett a Dunántúliul Tiszántúlra és régi jó barátja Varró István akkori karcagi főbíró utiportájnra egy elcsigázott kehes csikót állított, be, amit Kecskeméten udtak alája jó barátai, mertodáig per pedes npostoloiun vánszorgott és a lélek akkor már anélkül is csak hálni járt beléje A telet Karcagon s részben a közeli igari Papszász családnál tölte, mígnem az alapos kipiheues után ujra haza toppantott a debreceni darabos-utcai kis ősi tészkébe. Karcagon Csokonait valósággal házról-házra .hurcolták és szakadatlan ünnepelték. Es mikor ö papolt, a tágas nagy templomban, akkor még a haldokló is tolkiváukozott rá. £ határtalan népszerűség bizonyságát akartak leróni valamilyen alakban az iparosok is iránta ii egyben, ki másban. Valamennyin töltettek azonban a tímár, szűcs és szijuyártó céhbeliek, akik Csokonai kimúlt csikójának a borét Varró főbírótól kikunyoráltak és azt művésziesen kikészítve, egy mesteri reinekü, csikóbőrös kulacs alakjában szolgáltatták vissza a költő papnak karácsonyi ajándékul. A csikóbőrös kulacs további legendaját aztán ismerjük. Még csak azokról uz irodalmi relikviákról akarunk megemlékezni, amelyeket Szendrey Imre és Kádár Imre gyűjtöttek össze és részben a debreceni Csoki.nai-körnek küldtek be. részben a karcagi levéltarban helyeztek el. Azok a versek, amelyeket, a Varró-család tagjaihoz irt, irodalmi tekintetben kevés értekkel bírnak és csak irodalomtörténeti tekintetben érnek valamit. Érdekes azonban egy uktosztikon szerű léijegyzése még karcagi legátus korából egy uri ház gazdaasszonyának naplójában: Csokonai Vitéz Mihály LE tau szoKiAT nem Hus. Továbbá rei.dkiviil érdekes egy oi.l alkotott nagyobliszabásu és eredetiben ott felfedezett és eddig ismeretlen víg eposza, amelynek két tétele a férfi értelem és az ezen mindig túljáró asszonyi furfang. Címe : A MAGAHITT KALMÁR Csokonay Vitéz Mihalytól Kafdszag. 1800 Í Szvoboda Vencel I 1827 1911. | Papa városának regi polgárainak sorából ismét kidőlt egy oszlopos tag. Azok közül, kik Papának rendezett tanácsú várossá való átalakulásakor mar vezető szerepet játszottak, csak igen kevesen eilek s e sort ismét megritkította Szvoboda Vencel uy. városi tanácsos mult csütörtökön bekövetkezett halála. Szvoboda bácsi, mert jótékonysága és nyájas modora revén úgyszólván az egész városnak a bácsija volt, nem volt bennszülött; péksegéd minőségben került hozzánk Csehországból. A mostani Hajnócky-léle peküzletben dolgozott mint üzletvezető s később férje lett az üzlet özvegy tulajdoiiosnójének. Felvirágoztatta nz üzletet s a ÍSzvoboda sütemények messze tájon híresek Voltuk. Tekii.téíyes vagyont szerzett s később élénk reszt vett a varos közügyeinek intézésében. Gazdasági tanácsossá 1872. aug. 1-éu választottak meg s mint ilyen Ib'Jl. mi jus 1-eig hűségesen működőit a város érdekében, ugy hogy mikor nyugdíjba kívánkozott, 25 éves szolgálata dacára teljes nyugdíjjal nyugdíjazták. A városi kép vi»e s'ületn.k mostanáig tagjn volt. Puritán jellemű, igazán jótékony ember volt, n ki a szesegély -/.eset csaknem erején télül gyakoi.lt.i. Ilnes tolt a somlói szüretje. Valóságos eseményszámba ment olyik kirándulás. Második nejét most két éve vesztette el, azóta 0 is naprólnapra fogyott. Ziinmerinann-utcai házát, mint halijuk, a városi tisztviselők nyugdíjalapjának hagyta, de tett több alapítványt is. Tagja volt mkaig a Pápai Takarékpénztár igazgatóságának. Érdekes adat, hogy az o gazdasági tanácsossága I idejében kövezték ki először Pápa város utcáit. Halnia hírére a városházán, Takarékpénztár épü- ; letéii és egyes körhelyiségeken kitűzték a gyász-1 :obogót. A család a következő gyászjelentést | ídia ki: Alulírottak az összes rokonság nevében izomorodott szívvel tudatjak, hogy Szvoboda Vencel nyugalmazott, városi tanácsos folyó évi ulius hó 27-én este 10 órakor, hosszas és súlyos szenvedés és a halottak szentségének felvétele ltáu életének 85-ik évében elhunyt. Drága haottunk hűit teteme folyó hó 30-án délutáu 5 Jrakor fog a Kákóci-utcai gyászházból a róin. i ;ath. egyház szertartása szerint a kálváriái tenetöben lévő családi sírboltban örök nyugalomra lelyeztetni. Lelki üdveért az engesztelő szentniiseildozat pedig f. hó 31-én délelőtt 9 órakor fog i plébániai nagytemplomban a Mindenhatónak lemiitattatni. Pápa, 1911 évi juiius hó 28-an. Vldás és béke hamvaira! Ozv. Libhardt Józsefné ízül. Szvoboda Mária nővére, llajnócky Béláné ízül. Szvoboda Anna, Vasvári Autalué szül. Szvojoda Erzséiiet. lioziuek Ferencné szül. Libhardt Mariska unokahugai. Libhardt József, Szvoboda Ferenc unokaöccsei ~ VEGYES IlillEI. — Állandó választ in ínyi ülés. Pápa város állandó választmánya folyó hó 27-én a városliáza nagyterűiében üiést tartott, amelyen a folyó lió 3l-iki közgyűlés által tárgyalandó ügyeket készítette elö. — V:i 1 OSI közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete lolyó hó 31-éu. vagyis holnap hétt'öu délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart. melynek tárgysorozata következő: 1. Az 1910- évi zárószámadások. 2. A leg-1 több állami adót fizető városi képviselők 191-J évi névjegyzékének kiigazítására bizottság kikül-1 • lése iránti javaslat. 3. Langraf Zsigmond pápai I és S< .: I Manó mezölaki lakosnak elhulló állatok' feldolgozására 50 évre kizárólagos jogot kérnek.' 4. A városi tanács azon javaslattal járul a kép-1 viselötestület e'é, hogy 15019 korona készpénz törzsvagyona erejéiji vásároljon osztrák-magyar bankrészvényeket. 5. Schneider Jenő, a városmalom bérlője a malom vázszerkezetének kijav jtásu alkalmából felmerült 240 korona 20 fillér tulkiadásnak kiutalását. — Berta Márton pápai lakos nak a városmalomiiak 1912. évi május hó 1-töl kaptatáipar céljaira 1372 korona bérfizetés ellenében leendő átengedését kéri. G. Szepessv Sándorné budapesti lakos padokon gyakorolható hirdetésekre engedélyt kér. A városi tanács a szerződés terv esetet egyúttal bemutatja. 7. Kriszt Jenő pápai lakos, róni. kath. esp«res-plebános kéri, hogy a Bussek-Utca szük voltára való tekintetekből a kocsiközlekedés elöl elzarassék. 8. Javaslat, hogy a városmajor mellett elvonuló Cincaárok beboltoatsssék, 9. A városi tanács a tüzrendészeti szabályrendeletet az országos tűzoltószövetség javaslatának megfelelöleg átalakítva, tárgyalás és elfogadás \.-gett bemutatja. 10. Illetőségi ügyek. — Ujabb vasutengedely. Nemcsak másutt de városunkban is voltak, vannak és lesznek, akik megmagyarázhatni|an módon ellene vaunak egy olyan vasul kiépítésének, mely Pápa varosat a Balatonparttal volna hivatva összekötni. Pedig hogy mennyire szükséges és mennyire rentábilis volna ege ilyen vasút, mi tetn bizonyítja jobban mint a/., hogy a kereskedelmi miniszter már a harmadik előmunkálati engedélyi adja meg erre a vasulirányra. Némi eltéréssel, de mégis erre HZ irányra előmunkálati engedélyt kapott már lO'chuitz Méla pápai. Fábián Lajos hudtp-s'i •* most Szűcs Béla budapesti magán mérnök. Mint értesülünk, a kereskedelemügyi miniszter ugyanis Szüos Béla magáninérnök budapesti lakosnak a magyar királyi államvasutak Pápa állomásából kiindulólag Kétuunyulak, Salamon, Doba. Somlyóvásárhely. Káptalanfa és Nyirád községek érintésével a dunántúli helyiérdekű vasutak Tapolca illomásáig vezető szabványos, esetleg keskeny., váiránvu helyiérdekű vasútvonalra az élőmunkalati engedélyt egy évre megadta. Valóban kíváncsiak vagyunk, hogy melyik engedélyből lesz végrevalahára egy igazi vasút, amely nemcsak papiroion, hanem a síneken is sz.tlad. I — Vízhiány mindenfelé. Az ország majdnem valamennyi városában vízhiányról panaszkodnak, melynek okát a legtöbb helyen az irtósatos hőségben és szárazságban keresik ós találják meg. Veszprém városában pl. a vízfogyasztás jlyan óriási mértékben növekedett, hogy a na— [loukinű vízfogyasztás 2100 köbméter, vagyis huszonegyezer hektoliter körül van, mig a mult *v hasonló időszakában a fogyasztás csak 14001500 köbm. volt. A szaporodás tehát naponta mintegy 5000 hektoliter. Ennek az óriási fogyasztásnak az eredménye az. hogy a gépek nem tudnak elegendő vizet szolgáltatni. Ugy segítettek aztán a bajon, hogy a vízvezeték részleges lezárását határozták el több város példájára, ahol a vízhiány szintén nagy mértékben mutatkozott. A mult het folyamán városunkban is mutatkozott a vízhiány ípedig most nem is volt. a Tapolca vize eleresztve., ugy, hogy pl. 27-én este egyáltalán nein lehetett vizet kapni. Jó volna, ha hatóságunk szintén gondoskodna róla, hogy a vízhiány megszűnjék, melyet nálunk nagy részben a vízpazarlás szokott előidézni. — A városi pótadó. Annyi bizonyos, hogy nagyot esne Pápa város pótad ójának százalékkulcsa is, ha minden adófizető fizetne városi pót* adót is. Törvény szerint azonban tisztviselők, papok, tanítók fel vannak mentve községi adó fizetése alól. Cegléd város mostanában akciót indított, hogy fel kellene irni a törvényhozáshoz, hozzanak egy törvényt, mely szerint ez a privilégium megszűnik. Városunk tanácsa Cegléd város feliratához hozzájárult, illetve azt fogja javasolni a közgyűlésnek, hogy hasonértelmü feliratot intézzen az országgyűléshez. — A községi kézbesítés gyors lebonyolítására s.ik helyen egész sereg embert foglalkoztatnak, ahol azonban külön kézbesítői állások szervezve nincsenek, mint pl. nálunk is, ott a kézbesítői teendőket a rendőrség vállaira rakják. Most. azonban nagyban foglalkoztatja a városok hatóságait az a terv, hogy miként lehetne a kézbesítéseket kevesebb személyzettel az eddiginél gyorsabban lebonyolitaui Ezt a kérdést legutóbb Makó városa oldotta meg a leghelyesebben, amely — külföldi mintára — a kézbesítők számát a felére redukálta s a meghívók, tárgysorozatok, határozatok, idézések kézbesítését kerékpáron jaró kézbesítőkre bízta s ezzel a kézbesítést egészen modernül megreformálta. Erre a re formálásra városunknak is nagy szüksége volna, csakhogy itt a kézbesítői létszámot, nem lehetne apasztani, mert négy embernek, még ha kerek páron járnak is, a napi kézbesítések lebonyolítása elég munkát adna. Ez az ujitás csak a gyorsaság szempontjából volna kívánatos. Betiltott búcsújárás. Szeptember8-ára Pápáról is el szoktak menni a kath. hívek Csatkára, a Bakonyban l«kvö buosujáróbelvre. Báró Hornig Karoly veszprémi püspök legutóbbi főpásztori körlevelében a csatkai bucsiijárást azon a címen betiltotta, hogy t'satka nem római pápa által elismert kegy hely. Felhívta az egvhazinegye papságát, hogy a híveket a csutkái bucsujárásról bej/éljék le, továbbá betiltott minden egyházi funkciót, mint papi kíséretet, harangozást az esetre, ha a hívek mindezek dacára mégis elmennének Csatkára. A püspöki tilalom a jámbor hívek nagyrészében nagy konsternációt keltett és léló, hogy szeptemberben elégedetlenséget, fogunk mutatni azok. kik régi szokásukhoz híven, ezidéu el kívánkoznak Csatkára.
