Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-07-23

mindenki a felhozandó tényekből, hogy az obstrukci<'. hivatkozhat-e aira az ethikai telsobhsegre, a mit magának megkövetel. Kire pokolbeli zaj tört ki. Az egész munkapárt tapsolni kezdett. Ugy van. ugy van! Nem komoly párt! Komédiások! Itt tettetik magukat! Antul Gézát viharosan éljeneztek. A másik oldalon, a .1 usth-párton. kipirult ábrázatok és hadonázó öklök mutatkoztak. Justb Gyula vérbeborult szemekkel kiabált valamit éa Lováazy Márton szinte fekete-vörös volta haragtól. Kilépett a padok elé és a jobboldal télé kiabált valamit, de a többség óriási lármája — ezúttal először — egészen elnyomta a Jutshék gyöngébb kiabálását. Végül Antal Géza beszélt még egyszer nyugodtan adva elö ismét, hogy szavainak sértő értelme nem volt. A objektiv vitatkozási modort mindig tiszteli, de arra nem kényszeríthető, hogy a terrorizmust, a jogtalanságot és az obstrukoiót is tisztelje. Ebből az egész mull heti eseményből az a bizonyság vált ki, hogy Anial (iéza dr. városunk képviselője a parlamentnek nemcsak számottevő tagja, hanem egyúttal olyan is, akitől az ellenzéken félnek. A szegényügy. Vajmi sokszor összetévesztik a szegényügyet a jótékony á", gyakorlásával • azt hiszik, h< gy az elsői s/.olgáliák, inikoi bármilyen övatatlauul is ti Másikat gyakorolják. A bibiiának ezt a parancsát, hogv: „Adj éket nz éhezőknek •« ruházd a inezitteiieket" szeinelött tartva ennek tökéletesen megfelelni vélnék azzal, ha a szegénynek, vagy aunak, aki olyannak mondja magát, a körülményekbez képest kisebb vngy nagyol), pénzbeli w»géiyc juttatuak s aztán rájuk bízzák, hogy mikópeu tndurk ezzel s „segéllyel" igazi, vagy csak látasólagos szorult helyzetből kieviokelődni. A izvgényügy ós a. jótékonyság azonban két kiilönbÖső fogelorn, a mely nem tedi, hanem ugy »éb i ki is z.trja egymást. Ugy \ iszony latiak egymáshoz, mint az ŐSZ, meg a. kedély. A helvesen alkalmazott esegénylgynek mindig a gyakorlati felebaráti szeretet, elvűi kell ugyan alapulnia -mini különbeu az észnek műveit is a kedélynek kellem befolyásolnia de a teröszülötlen és céltalan jótékonyság, nemcsak hogy elégtelen és nem Móv kedves meglepetés az e'ső reggelen I u csak, honnan jön. I' ml .1. olvas) .Dunavidéki Feminista Egyesület" Bmlip'st. . . Mélyen tisztelt hó'gvhizottsági tag! Ismerve törhetetlen vasakaratát és szilárd buzgalmat, mely Nagyságodat a komoly tanulmányok hosszú évein át jellemezte és kísérte, engedje ma', hogy a 111:11 napon, — mely az Ontöl várt nhln-os páiyal'iitasiiak feljövő hajnala — az egész választ inány nevében ssivhői üdvözöljük Ont s kijelenlbe-siik, miszerint büszke öl minél látjuk táborunk kimagas.ó alakjai közt. Egyesületünknek ilyen honleányra van löleg szüksége, miért is kérjül;, hogy kiválóan hatásos kö/remű*ödés»t ne vonja meg egye-ü etünkiől jelen komoly elfoglalt* eaga közt sem, hanem kegyeskedjék iniiidnagvobb körben oda hatni, hogy a felvilágosult elme, méltó fegyveréhez nyúlva, minél nagyobb számmal sorakozzon laliortinkba. Vlidon egyesületünk létszámának loliatnos emelkedeseiöl Nagvsagodat örömmel tudósítjuk, egyben n választmány minden egyes tagjának jókivánatait és nagv rabi esüleset tolmac-oljuk Nagyságodba vetett ''.vaui liizalomnial é* honleányi üdvözlettel : Koszkaméthy Arabella elnök. (Összehajtja a levelet. Önérzete-en Az eluök sajátkczüleg ir. Mily megtisztelő kitüntetés! Büszke vagyok rá és meg fogom hálálni e kedves figyelmet! — (l<*lkeeuive) Kiviket teljesen a mag inévá teszem s minthogy független vagyok M korlátlan ura tetteimnek (tetszeleg) A liga legközelebbi kongresszusán programra1H s/édben fogom kifejteni nézetei nie 1 Igen. Érvényre s'.it.in juttatni a/t a világielormaló eszmét, mely hivalvu van felszabadítani a nőket azon regi ,ir -m alól, melynek raliigája alatt görnyedtek ősanyáink, : nemkülönben a XX-ik század felvilágosultnak csúfolt asszonyai is . . . Pompás lesz ez' Szavaim iivomáu növekedni fog azon nagyra tő ró lelkek szama, kik nem alacsonyítják le magukat a háztartásuk mozgató gépjévé, hanem egyesült erővel szabadságért kiáltanak. Kgvenlő jogot követelünk a nök nevében ! Mind uagyobb hévvel.) N'-in is igazság az, hogy mig a férfi nagyképűen kosza az erkölesi törvényeket, melyeket maga nem respektál, addig az a.szonytói megkívánja annak szigorú betartását, holott a törvényhozásból az Utóbbi ki van zárva [•'.miért? Hat nincs nekünk olyan gondolkozó agvuuk. mint nekik? Nos, lia van, ami pedig kétségkívüli, hál ne legyen szabad azt nekünk érvényesítenünk ? Persze, sokan vannak, kik az asszonynak kicsinyes gondolkozására és gyengeségére hivatkozva, alkalmatlannak tálalján nemünket a társadalmi beavatkozásra. Pedig törvényeket hozni sokkal inkább van a nö hivatva, ki egyszersiuint példát szolgáltathat előnyeivel es önzetlenségével (lassankint önkéntelenül szónoki pózt vesz fel) .Szólni fogok a nők emsiicipáltahh részéhez s felvilágosítom őket erős hitein világának fénylő sugaraival, lelkesíteni fogom őket s ha kezet fogva, egyesült erővel kelünk síkra, erős liare után bár, ütni fog a szabadság órája, amikor egv szívvel kiálthatjuk: halai a zsarnokságra, éljen sx egyenlőiig! (Természetes hangján, naiv ölömmel . Kz nagyon hatásos beszed less! Szinte hallani vélem az „élénk helyeslés"-! jobbról, balról és gratulálhatok magamnak, mint „Drótos tót"-ban Gunther (Egyik kezével tréfásan megrázza a másikat ) No, de semmi tréfáikodás. Kz komoly dolog. Lássuk csak, mit fogok meg mondani, (pózol, kis szünet után dikctőz) igen hölgyeim! Eljön az iilő, mikor befogja ismerni a férfiak serege is, hogy a női emancipáció áradata egy óriási lavina, I mely feltartóxhatatlantil gördül alá, hogy mégsemj misilse az. injában akadékoskodó kicsinye- gondolkozásokat és gúzsba hajlító nézeteit a tudatlanság homályában tévelygő embertársainknak (Színlelt komolysággal.) Három okból taitom — tóleg — társadalmunk elengedhetetlen követelményének a nök egvenjogusát. Előszűr, hogy állnia a nők — százados visszamaradottsiigukból kilépve — a kül1 tőiddel egv színvonallá törekedjenek s mint az angol nők is, maguk szabhassák meg maguknak azon I életviszonyokat, melyben élnek, (ujjain számlája) 1 Másodszor, hogy érvényesülésük esetében, be latá1 sukkal a botrányosan konzervatív törvényekre, azokI nak meghozásába újításokat vigyenek be s igy közvetve a férfiak s.rsán is javítsanak. Vegul pedig (Nagy a baloldali ajtón kopogtat, du Ella nein veszi észre) a politika luiiciiiezejé.i (Nagy újból kopogtat) a legmagasztosabb eszme győzelmét a nők \ Ívhatnak li — (Dr. Nagy belep a baloldali ajtón s a további szavaknak önkéntelenül tan uja less. Aiea feltűnően halavíiiv. A dikeó f-letli csudalkozás meglátszik aroán) — ha a parlamentben leszavazhatnák a k.itonalai tas költségeit. Avult már a frázis, hogy a hadseregben van az ország ereje. Nagyobb erös-ég lenne mindennél a világbéke Azért magyar anyák! a ti «zivetekhez szólok! Ti meg árpádi ünnepen ugyancsak a független séoi pártra vonatkozó kritikáját, melyei a parlamenti ellenzék magatartásától és: a technikai obstrukcióról mondott. Antal fíéza beszéde ez alkalommal még nagyobb vihart kellett, mint első beszédje, melyben Polónyí (iéza politikáját vette boncolás alá. Képviselőnk keddi beszédje az érzékeny oldalán érintette a függetlenségi pártot s a függetlenségiek erre kijelentették, hogy a harcot még nagyobb eréllyel és elkeseredéssel fogják folytatni. Az üggyel ;i magunk részéről is bővebben foglalkoznánk, de mivel nem vagyunk politikai lap. a keddi képviselőházi eseményt a fővárosi lapokból átvett tudóéitás lekőzlésével örökítjük meg, mely igy hangzik: Antal Géza, a munkapárt egyik legmértéktartöbb embere, a többi közt odakiáltotta Justhékuak : — Tisztessége- , ellen nincs semmi kitolásunk : Erre egyszerre el. ütötte a méreg Justhékat: — Kendre, rendre! Rágalmazza a pártot! Azt mondta, hogy nem tisztességes. Kabos alelnök* csakugyan azt hitte, hogy Antal Géza megsértető a Justh-pártot és Antalt rendreutasította. Erre a jobboldalon nagy mozgás lört, ki — De hiszen nem mondóit semmi sertöt! Mi ez ahhoz képest, a mit Ju«ihék szoktak inon jani! Benedek János: Miután ii többség az elleniekbe valósággal beleköt, erre icic le!i< t egyébbel válaszolni, mint hogv a harcot még nagyobb fréllyel és elkeseredéssel kelj folytatni. Antal Géza erre., kissé sápadtan a felidulásLÓI.Jtnaga magyarázta meg szavai értelmét es azt, bogy azzal sem sérteni nem akut, sem nem sértett. De nyomban igen határozottan hozzátette, hogy a Justh-párt, már az első pillanattól '.i<-zd\.* meg nem engedett fegyverekkel élt. Nem tarthatja komolynak az olyan pinot, mely egy egyhanguag elfogadott törvényjavaslat harmadik olvasatánál névszerinti szavazást kért. Különb, n a koalíció múltjáról majd szó lesz még. Lovászy Märien: Az önök jelenéről beszéljen. Vesztegetéssel kerültek id«. Antal Géza: És akkor tisztán láthatja majd kőzik: az én házam. Azt csak a saját otthonnal nem biró ember érti, hogy ebben egy egész viliig rejlik, mé<; akkoi is, ha az a ház valójában nem is egyéb, mint nádfedelU kunyhó, melyet az „enyém" fogalma tesz kétívessé és értékessé. A mi szociális lakásviszonyainkat tekintve, igazán csodálkozunk, hogy ez a mozgalom már régebben meg nem indult, hogy a saját otthon eszméje alig ogy év óta kezd elterjedni városunkban. Csodálkozunk azon is, hogy itt, ahol annyi tisztviselő van, egy tisztviselőtelep létesítésével egyáltalán nem foglalkoznak. Ebből az látszik, hogy Pápán ebben a tekintetben is speciális viszonyok vannak, mert itt a szellemi munkás ember még saját magával sem törődik. Pedig ha valakinek, hát éppen nekik volna legkönnyebb saját otthonhoz jutni, különösen ma, amikor a fővárosban már házépítő részvénytársaságok is alakullak, amelyek a tisztviselői lakbéreknek 2ő-.'M) évre való lekötése mellett minden más költség nélkül, a saját pénzükön építenek tisztviselői házakat és egész tisztviselő-telepeket. Lehet, hogy a város hatóságánál ke\és jóindulatra és támogatásra találna ez a sociális eszme, mindazonáltal nem ártana ezt az ügyet is egy kissé megbolygatni, amelyből az ejrész városnak, mint erkölcsi testületnek csak haszna lehet. Antal Géza dr. a Házban. A napilapok olvasói bizonyára velünk együtt értesültek arról a viharról, mely Antal (Iéza dr. városunk képviselőjének a folyó hó IS-iki képviselőházi ülésen mondott szavai a függetlenségi oldalon keltett. Antal Géza ugyanis magáévá tette Tisza Kálmán grófnak nz