Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-06-04
Pápai Lapok I. Az irtást leginkább ugy lehet végezni, hogy a kifejlett bogarakat lerázzuk és összegyűjtjük. A lerázást vagy a reggeli órákban vagy borús időben végezzük, mert ilyenkor nem röpülnek és kis rázásra is leesnek. A lerázott és összegyűjtött cserebogarakat nem célszerű — mint igen sokan szokták — egyszerűen a földbe elásni, inert onnan könnyeit kibújnak, hanem előbb vagy forrázzuk le vagy öntsük le mésztejjel • igy trágyának hasnálhatjuk. Igen jól lehet értékesíteni az összeszedett cserebogarakat baromfiakkal akár élő akár leforrázott állapotban. Különben is a baromfiak erősen pusztítják a cserebogarakat, a mennyiben a fákról lekuUottakat összeszedik és megeszik. A baromfiak nagyon szeretik a cserebogarakat, ugy, hogy érdemes ilyenkor megaszalni és részükre későbbre eltenni. A sertések is szívesen megeszik akár leforrázva és burgonyával keverve, akár szárítás utján összetörve és por alakjában az eleség közé keverve. Ez esetben az eleség 1 l 3-kt cserebogárliszt képezheti. A szántóföldön szép eredményt ét hetünk el szénkénegezéssel. a mi ősszel vagy tavasszal történhetik. Nemcsak a bogarakat kell gyökeresen irtanunk, hanem a pajorokat is, mert ezek sokkal több kárt okoznak. A pajorokat szántás közben sikeresen irthatjuk és pedig ugy, hogy vagy gyerekekkel agyonveretjük vagy összeszedjük és ugy pusztítjuk el vagy pedig sertéseket hajtunk ilyen területre s azokkal turatjuk ki. Lehet a cserebogarakat olaj készítésére is felhasználni. Egy liter olajat, körülbelül ü-7 liter cserebogárból nyerhetünk. Az olajat vagy világításra vagy börkenésre szokták felhasználni. Eszerint a cserebogarak irtásával nemcsak a kártételt csökkenthetjük, hanem azokat külüniéleképen értékesíthetjük is, miáltal tehát kettős haszonra tehetünk szert. Természetesen miként minden rovarirtás, ugy a cserebogarak irtása is csak akkor jár eredménnyel, ha azt a gazdák egyszerre végzik SZÍNHÁZ. Május 27-én vonult be színházunkba Könyves .lenő magyar stagione társulata s mindjárt az első előálláson azt láttuk, hogy a közönség részéről nem valami kedvező fogadtatásban részesült, mert bizony majdnem üres ház előtt kellett a bemutató előadást megtartania. letes ur ös*zegöngyiilgette a mappát s a jegyző már a pineetokot meg a kosarakat bontogatta. Kispatkő Dániel megcsóválta a lejét. — Tán valami szava van hozzá kigyeltuediiek ? — kérdezte tő'e az inzsellér. — Nincs, dehogy van, tekintetes uram, — lelelte sebtében Kispatkő Dániel. — Csak éppen, hogy hasznavehetetlen told a világon sincs. Ha csakugyan olyan, mire való akkor ö kigyelméuek, Nagy Gergely uramnak is? . . . A domb egvik oldalában csöndesen, hallgatagon lapultak meg az apró szalmafedeles viskók és a tetemes csűrök, amiket avatag boglyák őriztek.' A másik oldalon meg a leáldozó nap buosiizott és a távol sík végéről oda tűzött a donibon kavargó csoport felé. A sok falusi potentátnak, az inzsellérmasinának, a nagy fekete plajbásznak és a dombunk az árnvéka százszorosan megnyúlva leborult az alant fehérlő falura, amelyik semmit sem tudott róla. hogy ez a ráboruló árnyék onnan a dombtetőről száll, ahol bölcs beszéddel és furfangos irásral igazgatják a falu sorsát. S tán a vicispán a nótáritiH, sőt az. inzsellér sem vette észre . . . . . . Messzi gyalogiitam végétől né/.tem és képzelődő lélekkel szivemre öleltem a kopár domboldal sovány ngvag földjét és az aljába teli*riö hiszékeny falut . . . Azóta egy hét mult el s a színház publikuma megsokasodott. Ma már csak egy-két hely marad üresen a nézőtéren, ami annak a jele, hogy közönségünk nemcsak operett, de drámai közönség is, ha jót nyújtanak neki darabban és előadásban egyaránt. A midőn még megjegyezzük, hogy Könyves társulata megérdemli a közönség pártfogását, részié-1 tesen beszámolunk a mull heti előadások! sikeréről. Szombat. I Könyves társulata egy erőteljes Ibsen-drámával, a „Kisértetek"-kel mutatkozott be a pá1 pai közönségnek. Már a bemutató alkalmával) megállapíthattuk, hogy Könyves kiváló drámai erőkből állította össze társulatát. A kisértetek Oswaldját néhány évvel ezelőtt Beregi Oszkár,! a Nemzeti Színház nagy művésze mutatta be a pápai közönségnek, de őszintén megvallva, Köuyv.'s Jenő nem sokkal maradt mögötte a budapesti nagy művésznek. Megrázó drámai erő nyilvánult, meg Könyves alakításában, akin meglátszott, hogy komolyan és nagy tudással készült a szerepére. Kívüle kiváltak még Kovács Margit. Kovács Imre és Alapi Nándor. Vasárnap. Délután fél helyárakkal Fényes Samu vígjátékát, a Csöppséget adták, melyben jelentős sikerhez jutott Bálint Emil Dengelegi szerepében, Ligeti Angela, aki a Csöppséget alakította bájos szeretetreméltósággal, valamint Alapi és Szepesi Sándor. Este a Schőntbán testvérek remek bohózata, a Szabiuuök elrablása került színre. A sikerben legnagyobb része volt Szepesi Sándornak, akinek Rettegi Fndolinja elsőrendű alakítás volt. Szepesi nem mint a legtöbb komikus, ízléstelen kiszólásokkal jutott olcsó sikerekhez, hanem a játékában magában van benne az igazi komikai erő, mely sohasem tévesztette el azt a hatást, melyet méltán meg is érdemelt. Intelligens színészi kvalitásokat árult el ez. estén László Tivadar, akinek még nagy sikereket jósolunk. Bónyi József Szilvásy dr. szerepében szolgált, rá arra a kitüntető ovációra, amellyel játékát a közönség fogadta. .Jelentős sikere volt még Szigeti Angélának Etelka, Kovács Margitnak iSzilvásynéi, Bálint Emilnek IMarosán örményi és Kovács Imrének (Bányai tanár;. Az előadást nem nagv közönség nézte. Hétfő. Szép számú közönséget vonzott, hétfőn Schnitzler Anatolja, mely Biró Lajoa és Gömüri Jenő fordításában került előadásra. Az Auatol a huszadik század modern darabjai közül való, de a modernséget nem abban az értelemben viseli magán, amint azt legtöbben értik, vagyis pornographikusan. Modern a darab fölépitésében, modern a cselekményében, modern a meseszüvósóben, a hangjában és az alakok beállításában. A darab nem is felvonásokra, hanem szakaszokra van beosztva, melyek A nagy kérdés. Karácsonyi vásár, Búcsúvacsora, Haldoklás és Anatol házasodik címet viselik s minden szakasz egy külön kerek egészet is képez s ezeket a szakaszokat csupán Anatol sajátos élete és kalandjai fűzik egybe. A legszebben megirt szakasz, bár a nyelvezete mindnek kifogástalan, szerintünk a második és az utolsó szakasz, mely igazán mesteri munka. A darab főszerepe László Tivadar kezében volt, akiben nem csalódtunk, mikor azt állítottuk róla, hogy jó színész. Alapi Nándor szintén dicséretes munkát végzett ebben a darabban. Nők közül Saáry Margit, Ligeti Angela, Kovács Margit, és Székely Ilona emelendők ki. mint akik az előadás sikeréhez nagyban hozzájárultak. Kedd. A mai előadás tudósi!ásat összehasonlításokkal kellene kezdeni, ha azt akarnók, hogy a Vasgyáros reprizóröl olyan kritikát adjunk olvasóinknak, amilyent Könyves Jetiö társulata megérdemel. Ez a kritika feltétlenül dicsérő lehetne csak, mig a vele összehasonlított társulatok szinmíielöadásairól ugyanezt nein mondhatnók Őszinteségünk jól esne Könyves társulatának, de bán* taná azokat, akik nincsenek itt, de 3 évig mindig vissza-visszatérnek. Kritikánkat tehát csak a közönség hangulatából merítjük, mely a mi véleményünkkel teljesen egyező. Nem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy a Vasgyáros mai előadásán a pápai műértő közönség tüntetően rácátolt arra az általütik is megkockáztatott állításra, hogy színmüveknek Pápán nincs közönsége. Mi pedig hozzágondoljuk, hogy a színmüveket csak tudni kell jól előadni s a színmüvek nem létezőnek jelzett közönsége azonnal jelentkezik. Könyves Jenő (Derblay) nagy kvalitású művésznek bizonyult ebben a darabban is, aki erőteljes és természetes drámai képességekkel rendelkezik. Játékáról csak a színház publikumának egyhangú nyilatkozatát irjuk ide. Azt. mondta: ennél jobb, szebb és művészibb alakítást évek hosszú sora óta nem látott. Ez a nyilatkozat őszinte, igaz és elfogulatlan. Saáry Margit tClaire) több, mint a vidék művésznője, melyhez a provinciák szokva vannak. Játéka előkelő, stílusos és fogyatkozás nélküli. Közönségünk bizonyára szívesen látná öt rendes sziniszezonainkban is, mert Saáry Margit nemcsak elmondja és eljátsza ami irva van, hanem egész lelkéből át is érzi, amit játszik. Egyik legnagyobb erőssége a társulatnak. Tapsokban fukarkodó közönségünk valósággal tüntetett Saáry Margit és Könyves Jenő mellett s számtalanszor a lámpák elé hivta őket, ami a legteljesebb sikert szokta jelenteni. László Tivadar intelligens, diszkrét játékával szintén megnyerte a közönség tetszését. De jók voltak még kisebb szerepeikben Kovács Margit és a bájos megjelenésű Ligeti Angela. Szerda. Bernstein Henry: Utánam cimü három felvonásos színmüvét adták szerdán a pápai színházban Fehér (>. László és Saáry Margittal a címszerepben. A címéről nem igen lehet a darab tartamára következtetni, mert sem a cselekménye nem teszi indokolttá a ciniet, sem pedig a szó mely a darabban elö sem tordul. De hiszen nem is a cim a fő, hanem a darab, mely bár világhírűnek vau titulálva meg sem áll azon a magaslaton, mint Bernsteinnak pl. a drámái. Kifogástalan művészettel játszották Fehér <). László és Saáry Margit, akiket a közönség nyílt színen is sokszor megtapsolt. Jók voltak még Kovács Margit és László Tivadar. Csütörtök. Ma Molnár Ferenc ismert és kacagtató vígjátékát a Doktor ur-af mutatták be. László Tivadar dr. Sárkány szerepében jeleskedett, mig Kovács Margit mint Ella, Szepesi mint Puzsér, Ligeti Angela mint Lenke és Bónyi mint ügyvédbojtár arattok jelentős sikereket. Az egész előadásról a lehető legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhatunk. VEGYES HÍREK. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete folyó hó közepe, táján közgyűlést tart melynek tárgysorozata előre láthatólag ez lesz: Pápa város 1'JIO. évi gyámpénztári számadása; pénzügyi bizottsági javaslat az összes lüggö kölcsönük konvertálása tárgyában ; az uj közvágóhíd tárgyában beérkezett szakvélemények tárgyalása ; a város szervezeti szabályrendeletének módosítása, a városi tiszt viselők és alkalmazottak fizetésének rendezésével kapcsolatban és az esetleg addig előforduló ügyek tárgyalása. — Bajok a vízvezeték körül. Vízvezetékünk körül mult hó i2',)-én és 80-áu olyan komoly zavarok állottak be, hogy a város ezen napokon egyáltalában nem kapott vizet. Ennek okát a hatóság abban látta, hogy a vízfogyasztás ez alkalommal sokkal nagyobb, mint a termelés. Ez a vélemény azonban aligha állhat meg. mert ugy tudjuk, hogy a város csak egy negyedét fogyasztja el annak a víznek, melyet a tapoluafoi toiiás foglalás termel. A hatóság a vizfogyasz-
