Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-05-14
gári foglalkozásokba történő elhelyezése érdekében. A nevezett hadtestparancsnokság ugyanis a továbbszolgáló jól minősített altisztek elhelyezését még a maga részéről is szívesen elősegíti, ez okból szívóson nyújt felvilágosítást az ez irányban hozzáfordulóknak és az illetékes hatóságoknak, intézményeknek, községi hatóságuknak, pénzintézeteknek, gyáraknak, privát közlekedési vállalatoknak, jószágkormányzóságoknak ezen szándékát figyelmébe ajánlja, megjegyezvén, hogy az ilyen „Tanúsítvány "-nyal vagy ,. Igazolvány "-nyal ellátott altisztek egy állás elnyerése alkalmával a tényleges szolgálatból azonnal elbocsáttatnak. A fenti értesülés alapján felhívjak iparvállalataink és pénzintézeteink figyelmét már most, hogy a mennyiben a OS. és kir. ö-ik hadtestparancsnokság által jól minősített ós jóravaló altisztek érdekében kezdeményezett keresetet támogatni ós azt tlömozditani óhajtják, szíveskedjenek az erre való hajlandóságot és a náluk esetröl-esetre megüresedő és ilyen továbbszolgáló altisztek által betölthető állásokat az illetőknek pálvázatra való felhívása céljából a cs. és kir. ö-ik hadtestparanosnokságnak bejelenteni. Ezen .Bejelents nyomtatványok" azon hatóságoknak, vállalatoknak stb., melyek ezen kereset támogatására hajlandóságot bejelentettek, a nevezett hadtestpa* rancsnokság által a kellő mennyiségben meglógnak küldetni. Végül megemlítjük, hogy azon esetekben, ahol a személyes bemutatás szüksége forog fenn, ugy a katonai hatóságok a pályázónak a szükséges szabadságot, az okvetlen szükséges ptóbaszolgálatnál egy törvényesen megengedhető szabadságot készséggel engedélyezni fog. — A munkás lakások. A v. tanács felirt az alispánhoz, hogy a töldtnivelésügyi kormánytól egy szakközeg kiküldését eszközölje ki. A szakközegnek Pápára való kiküldését az teszi kívánatossá, hogy a hatóság tájékozást nyerne, vájjon a Pápán (államsegély melletti felépítendő 120 földmives-munkaslakáshoz mily összegű szubvencióra van kilátás? Dr. Clemens egészségügyi kormánytanáesos Thüringiában a következőket állapította meg: Mintegy lel pohár természetes Ferencz József-keserüviz már biztosan és erősen hashajtólag hat. A Ferencz .József-víz kisebb adagokban naponkint többször használva, aranyeres bántalmak és derékfájás ellen pompás g3 T ógyszer. — Kapható gyógy tárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. — Aszfaltmastix. Hogy mi ez a masztiksz, azt az aszfalttal való összeköttetése révén hamar kitalálhatja az ember. Nos, hát ilyen inastix-xel próbálkozik most a város. Schlesinger Dávid, debreceni vállalkozó a minap saját költségén 1 hordó bitument, 8 zsák impregnált és 2 zsák araolyan mészlisztet küldött Pápára. Megérkezett ö maga is és ezekből itt helyben előállított mastixet. A tanács megbízásából a v. főjegyző, mérnök, főszámvevő ós gazda tárgyalt a vállalkozóval. Az eredményről csak legközelebb írhatunk. — Építési engedély. Még megérjük, hogy a színház környéke lesz Pápa városának legszebb pontja. A hatalmas kollégiummal szemben épült Veisz-házak nyomán egymásután keletkeznek a palotaszerü épületek. Mult számunkban a Bekeféle kétemeletes házról adtunk hírt, most pedig jelezzük, hogy Csoknyay Dóues, temetkezési vállalkozó is uj házat emel a régi helyén, még pedig emeleteset. Ha igaz, hogy mint tervezik, az internátust is kibővítik északnak, végül meg odakerül az impozáns ref. templom a tér közepébe, hát elvitázhatatlanul ez lesz a város legszebb pontja. —'Adriai bistositó-tárzulat- Ezen biztosító társulat idei közgyűlése, melyen az 1910. évnek — társulat alapítása óta 72-ik üzletévnek — zárószámadásai terjesztettek elő, f. é. április hó 82-én ment végbe. Ezekből a számadásokból a következő adatok tűnnek elő. Az életbiztosítási ágazatban 84, 4ÖN.680 kor. biztosítási összegről szóló ajánlatok nyújtattak be; a kiállított köt vények 74,104.180 korona tőkeösszegről szólnak, az előző év 67,022-900 kor. összegével szemben. A biztosítási állomány 1010. végével kerek 473 millió korona biztosított tökére és 1,367.171 kor. biztosított évi járadékra mg. Halál- és elérési esetekben, valamint életjáradekok fejében O.ößt 1.327 korona fizottetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék 1 '.»10. év végével 182,204.286 koronát. — illetve a viszontbiztosítók részének levonása után 121(785.628 koronát tett ki, az előző évhez képest tehát 9,170.050 korona többlet mutatkozik. A tüzbiztosiiási ágazatban a díjbevétel 26.(103 229 kor., assállitraánybiztosítási ágazatban 2,803.764 korona a betörés elleni biztosítási ágazatban 611.677 kor. volt. Azelemi ágazatokban viszontbiztosítási dijak fejében 13,038.087 korona adatott le. A kárfizetések 17,ö3ó.961 koronát — a viszontbiztosítók hányadának levonásával íl,343.336 koronát emésztettek tel. Az elemi ágazatok díjtartalékai összesen 19,600.682 koronát, illetve a társulat számlájára 10,728856 koronát tesznek ki. A kamatcsökkenési tartalék javára az életosztályban 700.000 korona, az elemi ágazatok rendkívüli kártartalékának (100.000 korona és a rendelkezésre álló tartalék számlájára 200.000 korona utaltatott át. A társulat hivatalnokainak 7 l l t %-o* nyereség-részesedós engedélyeztetett, az osztalék pedig részvényenként 320 koronában állapíttatott meg. A társulat tartalékai 1910. végén a tüggil károk 4, 112.744 korona tartalékának kikapcsolásával! kerek 144 és félmillió koronát tesznek ki és pedig: életbiztosítási díjtartalék nettt 119,730-623 korona az elemi ágazatok díjtartalék! netto 10.728.400 korona, kamatlábcsökkenésikisegítő-díjtartalék 2,000.000 korona, — rendkívüli kártartalék 1,000.000 kor., — ártolyamiingadozási tartalék 2,007.67 , .t kor.. — rendelkezésid álló tartalék 3.000.000 kor., — életbiztosítások különleges nyeremény-tartaléka 2.000-000 korona. — általános nyeremény tartalékalap 4,000.000 korona. — A nyugdíjpénztár és a takarék- és ellátási pénztár vagyona 3,20ö,033 koronára mg, Ezen közgyűlésen, egyúttal először, az újonnan szervezett igazgatósági tanácsba való választások eszközöltettek, mely igazgatósági tanács u nemrég megváltozott alapszabályok alapján az igazgatóság mellett létesíttetett. CSARNOK. Egy második f imnazista naplója. Irta: Sisak Miklós. Volt egyszer egy kis fiu és egy kis leáuy. Testvérek voltak és nagyon szerették egymást. A papájukat is nagyon szerették, aki magas, fekete bajszú és fekete szakállú ember volt, Akárhová ment az emberek megemelték a kalapjukat előtte, mert igen nagy ur volt. de sohasem mosolygott. — Pedig Arpádkám nagyon boldogtalan az olyan nagy ur. aki sohasem mosolyog. A kis fiu korán megtudta, hogy az apja nagy ur. Mikor jött, valaki ós megszóllitotta azt mondta: Kegyelmes uram. Mert az apa miniszterelnök volt. Hatalmas ember. Olyau hogy a király is fólt tőle. És a többi ország uralkodója megremegett, hacsak nevét is hallotta. De mit ér mindez, ha uem tudott mosolyogni. Mit ér minden, ha uem tudott sirni? Ha nem tudott haragudni, ha nem tudott örülni. A kis fiu meg a kis leány meghúzódott a hosszú előszoba egyik sarkában. És nézték a kérvényezőket. Ezek na. gyon változatos alakok voltak. És az volt a szórakozásuk, hogy találgatták, kinek mi a foglalkozása. Este meg meguézték a nagy könyvben ahol be volt irva micsoda kérvényt nyújtottak be. Volt köztük egy öreg auyóka, aki siránkozott mindig és minden nap eljött, hogy könyörögjön a miniszterelnöknek. Kegyelmes uram ! (Kihallatszott az előszobába a siránkozás.) Kegyelmes uram. Egyetlen fiamat, aki eltart, elvitték katonának. Mi szüksége van éppen az én liamiv. az országnak. Hisz ö nálkttle is megverik az ellenséget. A kis tiu papája mind e siránkozásra azt mondta, hogy sajnálja, de az állam érdeke ugy kívánja. A kis fin meg a kis leány sirtak sokáig este az ágyukban, inert a szerencsétlen öreg aszszouy fiát elvitték katonának. Nem tudták mi az állam, de nagyon léitek töle. Azt hitték, hogy olyan ember mint a papájuk, csakhogy még komorabb, még szigorúbb, még nagyobb. Nagyon léitek töle, mert tudták, hogy mindenkinek parancsol még a j).ipájuknak is. Mivel a papájuk volt a leghatalmasabb ember ugy képzelték az államnak is olyan alakja van, mint apjuknak, csakhogy az biztosan óriás. A szakálla is hosszabb, a szemöldöke is összeéröbb ... A kis fiu csitította a húgát. Pszt. Aranka, ha az állam meghallja. P»zt. Aranka. Átölelték egymást és a sírástól kifáradva csakhamar elaludtak. — És most megsúgom neked Arpádka, hogy a miniszterelnök nem volt rossz ember. Es ha szívtelennek látszott ez azért volt, mert nem tudta mutatni szeretetét. Mikor a két kis gyerek elaludt belopódzott a szobába és nézte, hogy alszik a két kicsike. Es ilyenkor az arca kiderült és nem a hatalmas miniszterelnök ült, az ágyacskáu, hanem az apa De ezt a gyermekek nem tudták soha. Az volt a miniszterelnök elve, hogy nem jó ha a gyerek tudja, mennyire szeretik, mert akkor el lesz kényeztetve. A kis fiu hirtelen felriadt az álmából és felsikoltott: Jaj az állani: Bácsi ne bántson. A miniszterelnök összevonta a szemöldökét és azt mondta: Az apád vagyok. Bejöttem a hálószobádba megnézni nem rendetlenkedel-e. Mert ne hidd, hogy valamit tehetsz, amit nem veszek észre. En vigyázok rád éjjel nappal, hogy jó fiu légy, hasznára légy az államnak, hogy nagyobb ember légy, mint apád. A kis fiu meg ebben a percben ugy, de ugy gyűlölte az államot, annyira meggyülemlett szivecskéjébeu a harag, hogy azt hitte, hogy meg tudná az államot ölni, ha tuost itt volna. Es a kis fiu nem mondta, hogy ö nem akar jó fiu lenni, hogy ö nem akar az államnak hasznára válni, hogy , nem akar nagyobb ember lenni mint az apja hanem csak azt akarja, hogy a papája szeresse öt ugy, ahogy ö szereti. De ezt nem mondta. Csak érezte. Hanem azt mondta: Jó éjszakát, papa. Es kezet csókolt neki, mint mindig lefekvés előtt. És a miniszterelnök kiment. Büszkén, egyenesen és oly. keményen, hogy megremegett léptei alatt a palota. A kis fiu meg sírt a dunyha alatt. — Eu j meg azt mondom nekad Arpádka, hogy ez az okos miniszterelnök bolond volt. Azt mondom neked Arpádka, hogy ez a miuiszterelnök, akinek az agyveleje a világon a legnagyobb volt, akinek óleselméjűségéröl, bölcsességéről köteteket irtak össze, olyan szamárságot csinált, hogy a legbutább alattvalója is különben cselekedett volna. Mert a legbutább alattvalója is tudta volna, hogj' akkor, mikor a kis fiu oly szerelmetepedöen ránéz, oda kell hajolni és hcinlokou kell csókolni és azt kell mondani: Drága egyetlen fiacskám. De ezt a miniszterelnök nem tudta, ezt elfelejtette megtanulni. Ami baj volt. Mert bizony bizony mondom neked Arpádka, hogy ebből ez el nem csattant csókból sok bajnak kellett származnia és mondom, hogy bölcsebben cselekedett volna, ha ezt tette volna, minthogy bemenjen szobájába és azon gondolkodjék, hogy megengedje-e, hogy Szerbiából egy milliónál több szarvasmarhát hozzanak be az országba. Eu nem vagyok bölcs ember édesem, de azt tanácsolhatom Árpádkám, hogy mindig a szivedre hallgass, mert raiudeu mulandó a földön, minden por es hamu lesz, csak a szeut és megváltó szeretet örök. (Folyt, köv.i
