Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-05-14

XXXVIII. évfolyam. Pápa, 1911. május 14. 20. szám. PÁ PA I LA POK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mi n rl e n v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Qoldberg tiyv.la papírkereskedés*, H'fi-tér L':!-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóliivatal. Szurke-ztő : MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős lnptulajdonoa: GOLDBERG GYULA Klólizetések és liiriletési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre Vi kor., félévre Ii k., negyedévre .'! k Nyilt-tér soronként 41) fillér. — lOgyes szám ára :iü tili A veszprémi és pápai villanytelepről. j A „Pápai Lapok

11 szívességéből betekintést nyertem, Pápa város villanytelepének 1910. évi üzemszániailásába; el kell ismernem, hogy az áramfogyasztás rohamos emelkedése, a motorikus erőnek nagyarányú igénybevétele, valamint ti fényes üzleti eredmény nagyon meglepő. A pápai villanytelep, amelynek üzemét tudvalevőleg a város házilag kezeli, 1910. évben 31539 korona nyereséget mutat ki ; ezen számot én ugyan túlzottnak tarlóin, mert kereskedelmi szokás szerint leszámítandó a haszonból a beruházott 481.000 korona után legalább is 4 % érték csökkenés, vagyis 11).240 korona leszámítandó még az 1910. évben tőketörlesztésre fordított 2271 kor. ugy, hogy a reális tiszta nyeremény 10.000 koronáta becsülhető. Tekintettel azon körülményre, hogy a pápai villanytelep már szülelésekorel lett hibázva, amennyiben a gépészeti outvodezés (mindössze 360 lóerő 200 kilowat termelési képességgel) Pápa város áram fogyasztási szükségletéhez képest kicsinynek bizonyult, ugy. hogy az üzem második évében sürgősen még egy gőzgépcsoportot (350 lóerő 175 kilowat képességgel) kellett beszerezni, az akkumulátor telepet is bővíteni kellett, ezen ujabbi beruházások pedig az mvestált tőkét300.000 koronáról 4SI.000 koronára emelték; ha tehát ezen kedvezőtlen körülmények dacára a pápai villanytelep ti évi fennállása után máris ily szép tiszta nyereséget tud produkálni, ez csak is reális és szakavatott üzem kezelésre vall. Mindazonáltal Veszprém város sokkal helyesebben cselekedett, hogy villany telepet (amelybe (550.000 koronát ruházott be) Siemens Schubert cégnek bérbe adta; ezen állításom igazolására szolgáljanak a következő tények: 1) Mig Veszprém városa a villanytelep bérlőjétől i n gy tjn kapja a közvilágítást (500 drb. 40 gy. f. erejű izzó és 20 Ívlámpa) addig Pápa közpénztára a közvilágításért (400 i/zó és 20 ívlámpa) 1375!) koronát fizet a villany üzem pénztárába. 2) Veszprémben magánfogyasztók az áramot b fillér egység áron kapják, Pápán 7 fillérért; a pápai 1910. évi áramfogyasztást alapul Véve, tehát 12.000 koronái takarítanak meg a veszprémi fogyasztók a pápaiak .vemében. 3) A veszprémi villanytelep bérlője, a bruttó árambevétel után 3 "» fizet Veszprém város közpénztárába; 11)10. évben ezen hozzájárulás 1800 koronát tett ki. 4i A veszprémi villanytelep bérlője köteles a beuházolt liÖO.üOO kor. után 50 éven át a tőketörlesztést fizetni, (évenként 34265 korona) tartozik ezenkívül a telepet jókarbau tartani; Veszprém városát tehát ezen címeken semmi kiadás sem terheli. Összesítés: Fenti 1. pont szerint megtakarít Veszprém város közpénztárt), közvilágítás címén, Pápa ellenében . . . . K 13759. — A 2-ik pont szerint megtakarítanak a veszprémi magánfogyasztók az olcsóbb áram egységár révén . . . . K 120(X).— A 3. pont szerint kap Veszprém város 3 % bruttó bevételből K 1800.összes előnyök K 27559.— ebből leszámítva a pápai villanytelepnek 1910. évi tiszta nyereségét K 10000.igy tehát Veszprém város 1910 évben 17559.— koronával volt előnyben Pápa házikezelésével szemben. Ezen eredmény eléggé igazolja, hogy Veszprém városa helyesen cselekedett, amidőn villanytelepét fenti fényes feltételek mellett bérbe adta. Nem is csoda tehát, hogy a veszprémi villanytelep bérlője ezen súlyos feltételek mellett nagy üzem deficittel küzd: 1909. évben 36400 koronát, 1910 évben34000koronát fizetett rá az üzemre. Ezen nagy deficit főképpen onnét ered, _TÁRCÁ«_ Az utolsó zsur. — A .1* A |i a i I. a |> ci i»" e r <• <l c t i t A r r A j a. — Irta Damelne Lengyel Laura. Az utolsó Miirokal tartottak már at Andrássvitt és körnt palotaiban. A napsugár pajkosan, kacérkodva tört át n nehéz függönyön. Ott kiinti a Vállal* kotóbh szellemű és szebb termetű hölgyek már tavaszi kabát nélkül sétáltak. A szalonban határozottan kellemet len volt a kályha mesterséges melege. A vendegek kedveért fűtöttek he, „hogy melegebb legyen a fogadás* viooelt a szép termetű Tarka asssuuy kopasz ura. De a vendégek, ha rajtuk áll, •liveaen kinyitották volna as ablakokat, bogy sütkérezzenek a tavasz édes, meleg, bizalmaskodó sugaraiban. Igv azonban szépen meghúzódtak egymás mellett a sarok bau. .Magukban voltak. A háziúr, Tetka asszony vicceket gyártó férje megszökött a zsur elől a kaszinóba, a többi asezouy odahaza próbálta egy kiesit élete párját, de mikor nem engedtek, az asszony egyedül indult el a társadalmi robotolásra, ki gyalog, ki kocáin, de kivétel nélkül tniud erre gondolt: Hal' Istennek, ennek is vége lesz félesz tendöre! Azzal az elhatározással leplek be a szalonba, hogy jó arcot vágnak a komédia utolsó jelenetéhez. Mig a háziasszonnyal csókolóztak, gyorsan kereszlültiltott agyukon a sok unalmas délután emléke és diadalmasan ujjongott tel a lelkük : az utolsó zsur ebben a szezonban! Egv félévig pihenhetünk. E kedves, jóiesö reménység hatása alatt nyájasabbak, élénkebbek leitek. Fül villanyost* őket a gondolat, hogy most hat hónapra megszabadulhatnak egymástól. Megszűnik a robotolás, ki-ki élhet magának ugy, ahogy jól esik neki. Milyen boldogok voltak, hogv megszabadulhatnak egymástói s müven boldogtalanok volnának egymás nélkül. Egypár asszony hátravetette magát a karosszékben s félig lehunyt szemekkel gondolkozott vagy álmodozott. Ezeknek szive nem volt üres vagy keserű, ezeknek regenvük volt vagy van. Az első temet, folyton temet és mégsem bir e'ég mély sirt ásni a halottnak. Fel-feltőr a kisértet és njra eljön veszedelmes gyötrő emlékként látogatni. A másik szövi tovább a most folyó regényt, aggódó szívvel lesi. hogy szakad meg a vékony fonál, hogy aztán nála is elkezdődlek a gyászos, szórnom, örökös temetés. Temetése egv halottnak, aki a legmélyebb, leggondosabban behautolt sir alól is feltör, látogatásaival ujabb szenvedést, önvádat, szégyent okozva, hogy miért is nem tud nyugodni aki mar egyszer meghalt . . . A tolilu asszony élénken csevegett. Lassankint ugy belemelegedtek, hogy határozottan jól találták magukat és egyikük keijeleiitette, hogy kár ilyen hamar a szezont bezárni. A többi helyeselte és nem jutott eszükbe, hogy a biztos elválás tudatában érzik magukat ilyen boldogoknak. Mar annak is örültek, hogy a férjek elmaradtak. Úgyis kártyáinak, jegyezte meg a szép, feketeszemű Vilma asszony. Az még semmi, de szójátékokat csinálnának, kacagott a háziasszony, erre aztán egyértelműen szapulni kezdték a férjeiket. Egvedül voltak bizalmasan beszelhettek. Lányok sem voltak jelen, nem csenirozta őket semmi. Reszelhettek a legveszedelmesebb témáról, nem kellett minduntalan óvatosan körülnézni és a mondatok felét elharapni. — A házasság, kezdte Vilma asszony, ha biztosit is valami társadalmi állást es bizonyos morális támaszt az asszonynak, alapjában véve mégis csak arra való, hogy megutáltassa velünk a férfiakat. Az asszony szép fésületlenül, pongyoláiéin is, de a férfi egyszerűen utálatos, ha már biztosnak érzi magát és nem akar többé tetszeni. — Ezek mind csak bolondos fixa ideák, vágott közbe egy csinos, karcsú asszony. A férj nem lehet szerető és punktum. Okos asszony leszámol az ilyen ostobaságokkal. Az mar aztán más érzés, mikor a teremtés királya három lieti házasság után Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szek8zorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerlizletben. 29

_ Igmándi keserűvíz Az Hrontott KJOIIIrot 2-3 óra alatt teljesen rendhehoz/a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fül. IUI).