Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-05-07

Pápa, 1911. május 7. 19. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a s á r n a j>. Szerkesztőség és kiadóhivatal Uoldlierif Oyi.la papirkereskedés... Kő-tér ü8-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő. MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptitlííjdonos: GOLDBERG GYULA Klőfizotések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: eirész évre 12 kor., félévre ti k., negyedévre 3k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyei szám ára itt) fill A magyar kormánynak e«ry ifjú reményekkel teli öreg embere, nagy alakja : Hierony mi Károly kereskedelemügyi miniszter, a/ egész haladó Magyarország fájdalmára e hó 4-én örökre lehunyta szemét. Férfias erő és határozottság a tettben, gyermeki lágyság és jóság a Bzavában, egész mivoltában, egy emberültön át való munkásság, megpecsételt nagy érdemek jellemzik egész életét, melyből nem ugy fáradt ki, de kidőlt. A csupa küzdelem, csupa fejlődésben megnyilatkozott életnek már vége. az őrökké munkálkodó agy pihen; a szeretettel és jósággal teli sziv nem dobog többé, az ember megszűnt élni, esak alkotásai élnek. Az egyszerű mérnökből lett nagy államférfiú élete: 18% október 1-éii született Budán. Aiyja a dnnai térképező osztály igazgató-főmérnöke volt, ki a Possonytól Szeredig vezető vasat építését, Magyarországon az elsőét, vezette, 1842 : és 4(j között. Hajta kívül mind magyar mérnökök dolgoztak a vonalún, még pedig olyan lelki- j ismeretesen, hogy az tikkor épült tárgyak mais jó karban vannak meg. Az itjti Hieronvini főiskolai tanulmányait a fővárosban kezdte és végezte, a műegyetemet is, még pedig kitűnő sikerrel. Hilda sz. kir. városánál volt rövid ideig, tanulmányai végeztével Az anya: (Ijedten Hogy? Hogyan? Hogyan gondolod ? Azt gondolod . . , A lány : Azt gondolom, hogy egyáltalában nem jönnek többé hozzánk, soha többé nem jönnek. Az anya : De miért? . . . Miért gondolod? . . A leány: Egész szeptember iinír esak ímmelámmal jöttek. Egyre ritkáhhin jöttek. Egyre rövidebb időre jöttek. És . . . Megakad.I Az anya: (Szorongva.. Es? A lány: Es . . . és vasárnap . . . a Püspökkertben . . . Pándy. Mikor a közjegyzöékkel volt . . . Az anya : Mit ? Mit '.' A lány: Elfordította a fejét, mikor meglátott bennünket. Ar. anya: Nem, az nem lehet. Hogy gondolhatod azt? Miért fordította volna cl a fejét? A lány : Hogy ne kelben nekünk köszönnie. Ks Hortováiiyi . . . Az anya: (Izgatottan Mi? Mi van Hortoványi val. A lány: | Elkényszei edetten i Hiszen magad is tudod. Hiába nézel Ki . . Délben sohasem jön már erre. Elkerül a Maros-utca felé, hogy ne kelljen elől tünk lin/.oiiieii nie. Az anya: (Megsemmisülten hallgat) A lány: (Lehajtja fejet a kézimunkára. I Hosszú hallgatás, i A lánv : Anvám ' Az anya : Mit ? A lány: Minek rejtegetjük egymás elől? Nem kellünk már nekik. Soha többé nem jönnek hozzánk Szégyellik, hogy ismernek. Az auya: De miért jöttek akkor ezelőtt? Miért jöttek egész nyáron mindennap? A lány: (Keserűen felkiált) Miért! Az anya: iFélénkein Miért? A lány: l Vállat von) Azért . . . azért is, mert a többiek az ismerőseik, a többi esalád, a többi lány nem volt itthon. Nyaralt. Fürdőn volt. Nyárra jók voltunk, mert senai sem látta, hogy velünk voltak. Most szegyeinek bennünket. Pándy . .. Az anya : Mi van Pándy val ? A lány : A közjegyzőék Icájának udvarol. El fogja venni. (Hallgatnak.) A lány : Anyám ! Az anya : Tessék ! A lány: Anyám menjünk el innen: Az. anya: Hogy? Honnan? A lány: Innen. A városból. Hagyjuk itt az egész várost. Szedelőzködjünk össze és menjünk el valahová. Ahol senkit sem ismerünk. Ks ahol senki sem ismer bennünket. Az anya: De hogy gondolod? Hát a ház? A lány: Adjuk el a hazat. Adjunk el mindent. Szedjük össze amink van és menjünk el valahova. Bújjunk el valahová. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szek8zorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben., gmándi keserűvíz Az elrontott gj ninreti-Sérs alatt teljesen rcndhcliozzaKis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fill. 2s—100. inérnökgyukoi

nok, majd Máramaros megyébe ment, hol az első tagositH,t ö vitte keresztül lS.")7-l)en. Késeibb, lHlil-ben a megye főmérnöke lett. Ebben az állásban találta őt aa alkotmányos újjászervezés, mikor Mikó Imre gróf, közmunkaét közlekedésügyi miniszter elnöki tiikárnak hivta meg maga mellé s egy évre rá, Ludvigh Gyulával együtt a franoia éi belg. közmunkaügyi közigazgatási szervezet tanulmányozására küldte ki. Alapos szakismeretei és szorgalma gyors előmenetelt biztosítottak neki a hivatalnoki pályán. Már lSTtS-hau osztálytanácsos, 1872-ben miniszteri tanácsos lett. ugyanebben az évben megbízták az államtitkári teeuuökkel, 1874-ben helyettes államtitkárrá nevezték ki. Ettől kezdve folytonosa.i a legtekintélyesebb adásokat töltötte be. miguem a Weketle-kormány alatt 1S92 november 19-én belügyminiszter lett s ö dolgozta ki az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot, mely töt vénnyé is vált. l'.IO.'lban a Tisza-kormányban • unt kereskedelmi miniszter foglalt helyet. A Tisza-kabinet lemondásakor 190"» június lö-én ó is megvált a keresk. tárca vezetésétől és a magánéletbe vonult. 1910 január 17-én ö felsége a je'.-idegi kabinetben ismét a kereskedelmi tárca é'ére állította, amelytől most örökre megvált. A Khueii-Hóderváry-kabine'nek egyik l«"j'iagvob' Yoiseg • volt. Ilieror.ymi, akit. a kormány igen nehezen fog pótolni tudni, mert a párt tagjai sorában hozzá hasonló latig elme nagyon kevés akad. Jéggyárunkról. Megírtuk annak idején, hogy a városi jéggyár iiiult évi számadásai delicitlel zárullak, amelynek okát a hatóság a gyenge keresletben találta meg. Az ősz óta be vannak zárva ;i jéggyár ajtói és nincs remény, hogy az év végén üzembe helyezhető legyen. A városunk ezzel sok ezer koronája hever gyümölesözetlenül. sőt még u befektetett tőke törlesztésen kamatait is előlegeznie kell a városnak, nemhogy haszna volna belőle. De a jéggyár nem is nyerészkedésre létesült. Közegészségügyi szempontból vált szükségessé annak felállítása. Már most nézzük, hogy szolgálja-e a közegészségügyet? A felelet nagyon egyszerű és rövid: nem szolgálja. Nem pedig azért, inert nincs üzemben. Az üzemen kívüli állapotnak azonban egyedüli oka az, hogy azok, akik annak idején a városi közgyűléseken állandó interpelláció tárgyává tették a jéggyár Ügyét, most egyszerűen nem veszik igénybe. Ertjük ea alatt azokat ;tz iparosokat és kereskedőket, akiknek iparuk és kereskedésük folytatásához jégre van szükségük. Addig, amíg természetes jéghez jutni nem tudtak, szükségét érezték — és pedig mindenkor a közegészségügyre hivatkozva a jéggyár felállításának, amikor azonban erősebb tél köszöntött ránk, a nagy költséggel létesített jéggyáTÁRCA, Asszonyok sorsa. — A ,P < |i » i Lapok" eredeti tsreAjn. — Irta : Biro Lajos. Az anya. Harminckilenc éves. A leány. Tizennyolc éves. Az ablaknál ülnek. Kézimunkával. Néha kiuéznek a rosszul kövezett hepe-hupás utcára. A ház előtt -áigu'o akácfák állanak. Laasan szürkülő, felhős, őszi délután. Az anya: U%y látszik, ma sem jönnek. A lány: Ugy látszik . . . Ar. anya: Huny napja uem voltak már itt? A lány : Csütörtök óta. öt napja. Az anya: Bizonyosan sok a dolguk. A lány: Bizonyosan . . . Az anya: Ám* ár vasárnap nincs dolguk. A leány : Nincs. Az anya: Jöhettek volna. A lány: Jöhettek volna . . . (Hallgatnak.) A lány : Anviím ! Az anya : Tessék ! A lány: Anyám . . . Hátha nem is jönnek többet?