Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-04-23

Pápai l.apok IMII. április L'3. nem is segít más. mint: vagy az Isten, A'.igy — Amerika. Ezt a munkás nyomorúságot azonban osak azórt említettük fel. meri földrajzi tudásunk szerint Titel is — Magyarországon van. A mi derék pápai munkásaink százai még nem jutottak idáig. Ne is adja :i gondviselés, bár a munkásházak ügyeljen a magas kormány egy tál fügét tett elibénk. A munkásházak ügyét el kell intézni, dűlőre kell vinni ínég a kormány támogatása nélkül is. A városnak magának is nagy érdeke, hogy uj adózási alanyok létesüljenek. Budapesten és más nagyobb városokban a város maga kezdte meg a munkásházak építését s azóta tekintélyes bankok és házépítő vállalatok folytatják azt a munkát, melyei 1908-ban Bpesten megkezdett. Ma már a tömeges házépítések finanszírozására részvénytársaság is vállalkozik (mint pl. „A Budapesti Epitő Részvény-Társaság) vagy pedig bank, mely az épitesi költségeket kiűzeti s a tulajdonos csupán az építési összeg 6*>-os kamatát és egy bizonyos ideigaz építtető által eddig űzetett lakbért tartozik Űzetni. Kívánatos tolna, ha városunk hatósága, a kormány meg nem adott támogatása után, ez irányban tenné meg a szükséges lépéseket, nehogy a pápai munkásosztály is a titeli ötszázak sorsára jusson. Jtfólndr Kálmán. KÖZGAZDASÁG. - Rovatvezető: Illés Lajos. — Alakítsunk állatbiztosító szövetkezetet! Gazdáinknak élénk emlékezetükben van még ; a nemrég orsz ág szerte dúló száj- és körömfájás. ' Mindenütt, abol csak e betegség fellépett igen j érzékeny kárt okozott a gazdáknak, de tán azokat sújtotta legjobban, kiknek állatait is elpusztította. Ks ilyen veszedelmes betegségeknek elég gyakran ki vannak téve állataink. Minden járványos állati betegség leginkább a kisgazdát sújtja, ka ennek elpusztul állata, nem igen tudja másikkal pótolni, meri nincs hozzá elég anyagi ereje. 1 A nagyobb gazdasagok mindjobban kiheverik a bajt. Érheti azonban állatainkat valami baleset is, kitörik a lába, telvuvódik stb. Az ilyen állatot mészárosnak vagyunk kénytelenek eladni s bármilyen jó búsban legyen is. sohasem kapunk érte annyit, hogy az árán egy másikat vehetnénk. Ugy a járványos betegség, mint a baleset oly súlyos kárt okozhat a gazdának, hogy bizony nagyon gyakran a veszteség vagyoni állapotában is megingatja. Hi egy nagyobb értékű állat elpusztulása érzékenyen sújtja a vagyonosabb gazdát is, mennyivel inkább sújtja a szegényebbet. Hogy bármilyen baj esetén a kisgazda kára részben is megtérüljön, tömörülni, szövetkezni kell s meg kell alkotni az állat biztosító és állattenyésztő szövetkezetet. Az állatbiztosító szövetkezet, üdvös voltát már nagyon sok gazda felismerte, létesülnek is mindenütt,. Maga a földmivelésügyi kormány is elősegíti e szövetkezetek alakulását, a mennyiben pénzbeli segítséget nyújt. A pénzbeli segítés összege szövetke/eteiikiiit .'500-liOO korona ez az összeg részben az első berendezkedés költségeire, részben a fizetendő kártalanítások fedezésére van rendelve. Az állatbiztosító szövetkezet célja a tagok állatállományának biztosítása, tenyészállatok beszerzése, az értékesítés] előmozdítása, közös legelök létesítése és javítása, szóval mindazon feladatok és intézkedések megtétele, melyek az á'latSzámontartotta a madár fészkeket, Tátogó fiókát ki és hogy etet, Bégető barinak füvecskét hozott Bodri okosságán elcsodálkozott, A fele falatját lopva neki adta. S a malom zúgását hosszan elhallgatta . . . Én az ö faluját soha se láthattam, De minden zeg-zugot jól ismerek ottan, A dombot, a rétet, a vármegye útját. Figurázó lányok kaszinózó kútját, Az iskolapadot, a tanitó urat, A boróka-cégért, meg aki ott mulat. A sok jó ebédet és akik azt főzik, Erdők színjátszását friss tavasztól őszig, Azt a helyet, hol a csermely kis ere Ezüst gilisztákban fut a völgybe le . . . Óh tudok én mindent, ha nem mutatom is, És tudja az én sok felebarátom is, Mert könyvbe van véve teljes foglalat/a, Szk/abonya azt többé cl se sikkaszthatja. S ne is mondja senki, tudom én azt jobban, Gyönyörű, mosolygó világ leitet ottan. Pázsitos, virágos a falu határa, Aranyos verőfény hullong füre-fáru, Málnázó menyecskék csípőre tett kézzel, járják az ösvényt, mely a sűrűben vész el, Nagykalapu tótok pipát veregetnek, Csavarintott szárból füstöt eregetnek. Jó palóc legények — heti pihenésül — Vasárnap délután összeverekednek. jár ki a mezőre, már amikor járhat. Sok megelégedett tisztaszörű állat, Csikó nyakán csengő, mély kolomp a marhán S összekeverednek a legelön tarkán. Szépen legelésznek, ki a csengőt rázza, Ki a másiknak az időt magyarázza, Van aki nyakát a szomszédéra hajtja És a távolt nézvén, ott felejti rajta, De bármit is tesznek, szelíden teszik S ez a szemlélőnek nagyon jól esik, Meri ebből látja, hogy ezen a vidéken Báránynak, malacnak s mindennek egészen Más jár az eszében. Ó't be szép lehet is ezen a helyen Az ébredező tavasz és a szerelem ! S hogy ráfényesedett c nagy tisztelet: Képzelem, a község milyen büszke lett? A kakas a nagy hírt hajnalhasadtával Hogy kukorékolja a szomszédba által? Uj szöveggel és ugy, hogy mindenki hallja: „Kukoriku népek.' ez itt Mikszáthfalva!' S az ellen-kakasok bármint dulnak-julnak, Lelógó tarajjal némán meglapulnak . . . * Közbevetve légyen mondva, amit mondtam, Kissé elkapott az érzés s képzelet, Rágondoltam ama vértanú anyákra, Kiknek meg kell halni a bölcső felett. Itt is az történik és az is a vége: Nagy fiát megszülte, mint a jó anya, S mint aki betétté ezzel hivatását. Mosolyogva meghal: volt - nincs Szklabonya Jtiikszáth/alva pedig beül a földrajzba S virtuóz vizsgák oly hős kérdése lesz, Mint volt a „Skagcrrák, Cattcgat és Szund", „Bornco Szumatra java Celebesz.'' [vagy Az uj földesúr az avult mogyorófák Pálcatcrmö bokrát kidobatta majd. Pipaszárat hajtó meggyfa-erdőt ültet S szociál-irányban egy uj dohánygyárral Szanálja a bajt. Igen nagy ur lesz ö; törvényeket is hoz; Lesz Corpusz /urisa, már mint egy notesz; Ama frivol akták titkos arkivuma Ugy hallom, hogy a bal belsőzsebe lesz. Módja leszen már most komolyat is irni Es csak várjuk is be a fövő telet: Fogadok, hogy lesz a karácsonyi számban Legalább három szép szabályrendelet. Egy ilyen nagy úrhoz be sem jut ugy könnyen. Hacsak nem miniszter, vagy nyomdászgyerek, S ha csoportosulást látsz a faluban, hadd csak. Ott bizton a Rotschild-csoport ténfereg. Mit őneki krízis? nem küld ezüst órát Diszkrét hordárral az „intézetbe* át, — Elzálogosítja a lengyel királynál Szepesi módon a maga városát.' Eddig volt a nótám. Siettem a hírrel, Amíg Mikszáthfalván alszanak a fák. Kegyetlenség lenne, ha ez édes titkot Nem az ö tavaszuk karján hallanák. Majd, majd.' mikor az jön s mosolygó rügyajkak Bontanak ki rímet rímre könnyedén, E kis levelekből, Mikszáth-levelehböl Fűződik a hozzá méltó költemény. Egy fiu és egy leány. — A „I* Apai I. », |i o k" eredeti i A r e 4 j ». — Irta : Radó István. Egy fin és egy leáuy és egy csők. Egy fiu és egy leány és egy, egyetlen csók. A flu 16 éves. Szive telve van vágyukkal, reményekké; és — ő azt hiszi — szerelemnél is. Szerelemmel, ideális plátói s/.erelemmel. amely a etemmel való kisérésnél, — táncon, sétán — és a szoros lius kézfogásnál ie in megy tovább. De most nemcsak az első szerelem édes érzésével van tele, hanem fájdulom, nyomasztó fájdalom is zsong I enne. A leány ... Hát az egy Iá éves leány. Semmi egyéb. Mi is lenne más? 15 éves fiatal leány, aki szintén élvezi az első szerelem kedvességeit, aki már élvezi azt, hogy a tiut kínozhatja. Ennyi a leány. Hogy okos és szép, az insgától értetődik, de az must mellékes. tenyésztés emelését és az állategészségügy javítását célozzák. A szövetkezet a tagok kölcsönösségén volna felépítve s bizonyos mértékig korlátozva, ugy, hogy a tagok Vagyoni romlása teljesen ki van zárva. A szövetkezetnek még a legkisebb gazda is tagja lehet, mert a szövetkezeti üzletrész névértéke csekély 4 koronában állapíttatnék meg s ezt sem volna köteles a tag egyszerre befizetni, hanem 4 évi részletben is letörlesztheti. Biztosítási dij fejében a tagok mindeu év elején az állatok értéke után 1 %-ot vagyis minden 1LMI korona után 1 koronát fizetnének. Ugyanannyi lenne fizetendő az évközben beszerzett állatok, valaiii nt, az értékszaporulat után is a biztosítás felvételekor. Ebből fizetné a szövetkezet a viszontbiztosítási dijat és az előforduló kisebb károkat. Ha valami nagyobb kár a tagokat, nem érné, többet ez évben nem kellene tízet ni, ha azonban nagyobb kár s a már befizetett öszszegböl a kártérítést fedezni nem lehetne, kivetne a szövetkezet, még '/» vagy 1 "

0-ot, egyszer esetleg még többször is, de összesen ö ?

0-nál többet nem s ha e pűtkivetésbö) sem tudná fedezni a kárt, akkor a központ kártalanítaná a gazdákat, sajátjából korkt;lau magasságig, mert a szövetkezet az 5 %-on felüli károkra nézve viszontbiztosítva lenne a központnál, melynek a szövetkezet tagja lenne. Ha az állatoknál valami betegség lépne tél, a gyógykezelés mindig a szövetkezet költségén történnék, sőt az ojtást is a szövetkezet végeztetné saját költségén. Ha pedig az állatokat gyógyíthatatlan betegség vagy baleset, érné, a szövetkezet mészárosnak eladná, mely összeg aztán öt is illetné, inig a kárvallott félnek a kártérítést egy összegben fizetné ki, hogy a tagnak módjában legyen más állatot beszerezni. Minden esetheti a kártérítés az utolsó becsléskor megállapított értéknek 80 '!»-«. vagyis 100 korona után 80 korona volna. A szövetkezet ügykezelése nagyon egyszerű, bármelyik Írástudó gazda elvégezhetné. A hatóságokkal való írásbeli érintkasést, hivatalos jelentéseket, foutosabb könyvek vezetését, az évi zár-