Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-01-15
1911. január 15 liHlttlk 5. — Miivoszluingvorseny. A Perut/.nyári Alkalmazottak Önképzőköre jótékonycélu művészhangversenyt rendez a Griff nagytermében 1911 január hó 21-eu, szombaton. Műsor: I. Karének, előadja az önképzőkör fértikara. 2. Mendelsobn : D.-dur vonós-négyes, előadják Herzl Miksa, Steiner Hugó, Schulz Gyula és Dauzinger Antal zenetanárok, a in. kir. operaház zenekarának tagjai. 3. a) Svendsew : Románcé, b) WieniawszkvRubinstein : Prephiera. c) Hubay : 2-ik Csárdajelenet, előadja hegedűn Steiner Hugó. 4. Schubert: A-moll vonós-négyes, előadják Herzl Miksa, Steiner Hugó, Schulz Gyula és Dnnzinger Antal. 5. j a) Goltermann : Andante, b) Popper: Gavott, elő- j adja gordonkán Schulz Gyula (i. Erkel-Huber: Nagy ábránd „Hunyadi László u-ból, előadják két hegedűn Steiner Hugó és Danzinger Antal. 7 Karének, előadja az önképzőkör férfikara. A zongorakiséretet Gerstl Leone vállalta el. Szünet. 8. Előkép. Gyári alkalmazottak mutatják be a gyári munkát és az önképzőkör működését. A hangverseny kezdete 8 órakor. Helyárak: I. hely 5 sor 3 K, II. hely 5 sor 2 K, többi ülőhely 120 K, állóhely 1 K. A hangverseny kezdetén a terem ajtóit bezárják és csak az egyes számok közti időben nyitják ki. — Hirdetmény. A f. 1911. évre ét%ónyes ebvédjegyek az ebadó lefizetése ellenében a városi pénztári hivatalnál átvehetők. Pápa, 1911 január 9. A városi hatóság. — ZeneciklUS. Az idei télre tervezett zeneciklus helyett a klasszikus zenét ismertető társaság március 4-ón, nagyböjt első szombatján a Griffben nagy hangversenyt rendez, melyben fellép egy iövárosi énekművésznő is. A műsor egyes számai mind klasszikusak. A vonósnégyesekben és zongoraötösökben a második hegedűt Németh József sümegi áll. tanító játsza. No, hát ez is klasszikus, hogy Pápán Gáty tanáron kivül nem akad hegedűs, ki tudna és akarna közreműködni. — Orvosi felfedezések korszakát éljük. A sebészek ma már műtéteikkel oly betegségeket is gyógyítanak, melyek annak előtte sok ezer ember életét pusztították el. A vérbaj elleni küzdelem is igen nagy eredményeket mutat fel és éppen így halad a tudomány az Epilepsia (nehézkor) ellen vívott harcában is. E téren az ujabb kutatások sorában első helyen dr. Szabó Sándor specialista orvos gyógyeljárása említendő, ki tudományos kutatásai alapján egy oly gyógymód birtokában v.in, melynek révén a legmakacsabb epilepsiát is sikerrel gyógyítja ós ezért mindenkinek, ki epilepsiában szenved ajánlható, forduljon bizalommal nevezett orvos intézetéhez, Budapest, Nagykorona-utca 18, hol szívesen nyújtanak — levél utján is — felvilágosítást. — A csendörlaktanya. A város területén ugyan, de a központtól nagyon messzire van a pápai csendörlaktanya. A vasúti síneken tul, az urdombon laknak a csendőrök. A város megkereste a csendörparancsnokságot, hogy a laktanyának a város belterületén, közelebb a központhoz béreljen házat. A VI. kerületi csendórparancsnokság most azt válaszolta, hogy hajlandó a kérelemnek helyt adni, ha a város a bérösszeghez segélyképpen hozzájárul. A tanács nem hajlandó erre már csak azért sem, mert szerinte nem tul nagy összegért igen kitűnő laktanyát lehet bérelni a Belvárosban is. E szerint tehát ott maradnak egyelőre a csendőrük a járványkórház körül. — A fővárosnak egyik legfontosabb egészségügyi intézményedr. Uatizfalvy István Zoltán egyet, tanár, Pestvármegye t. főorvosának, az operatív ós müfogászat specialistájának fogorvosi intézete (Károly-körüt 3). A főváros ezen joggal egyedülinek mondható ilynemű intézményének, melyet a nagyméltóságú v. k. minisztérium is elismerölevéllel tüntetett ki, melyben évtizedeken keresztül száz- és százezer fogbetegség kezeltetett, csakis e célra átalakított helyiségei a közegészségügy és operativ kívánalmaknak megfelelően a legmodernebbül vannak berendezve. Évek óta jól begyakorolt műtői az igazgató személyes közreműködésével egész nap reggel 8-tól este 7-ig nyújtanak biztos és a legújabb villany átszürödtetósi módszer alkalmazásával teljesen fájdalmatlan segélyt a fogfájás kínos betegsége által gyötörteknek. Foghúzások altatásban is. Az intézet laboratóriummal technikai műhellyel van összekötve, hol a legjobb rendszerű müfogpótlások készülnek, melyek a valódiaktól meg nem különböztethetők és ugy beszédre, mint rágásra teljesen alkalmasak és nti»den kellemetlenség nélkül helyeztetnek be. Mérsékelt arak teljes jótállás mellett. Levelekre az intézet készséggel válaszol. Vidékiek fél nap alatt megkapják inüfogaikat. — Ehrlich 606 a gyakorlatban. Dunaharasztiban, (a fővárostól" villamos közlekedés) gyönyörű szép helyen téi;szik az egész országban immár előnyösen ismert Tamássy-féle ParkSzanatórium. Ez a modern szanatórium most külön osztályt létesített vérbnjosok ós húgyszervi betegek részére. Most azt a szenzációs értesítést kapjuk, hogy a szanatóriumban forgalomba került a csodás és biztos hatású „Ehrlich f>00. u Az arra szorult intézeti betegeket díjtalanul oltja az intézeti főorvos, csupán a mérsékelten felszámított ellátási költségeket kell megfizetni. A ParkSzanatóriumból már eddig is számos és súlyos „Ehrlich 60fi"-tal beoltott beteg gyógyultan távozott. Minden érdeklődőnek készséggel ad felvilágosítást a Park-Szanatórium, Dunaharaszti Pest megye. M. kir. anyakönyvi hivatal. iizillullfl; : Ki.v.i, - István napszámos és neje Neuner Róza fia István r k. — Káili Károly ács segéd és neje Nagy Ka talin leány a Kozália r. k. — Tompa József kőmives é neje Berki Viktória fia: Sándor r. k. — Osnkárdi Sándo zenész és neje Sárközi Laura fia : halvaszületett. — Csomas Dénes cipész ós neje Tóth Rozália leánya: Irén ref. — Kis Ferenc rövidáru kereskedő és neje Glaser Hona leánya Erzsébet i:r. — Polgár Mihály fóldmivelő és nejo Fi ket Mária fia: István r. k. — Árvái Junő szabó és neje Ko vács Karolina leánya: Vilma r. k. 3l*y!nvtnk : Horváth Ferenc vasuti ör r. k. 51 éves, tüdővész — Barcsi Endre ref. ü hetes, tüdőhurut. — Uelsei Istvánn szül. Illés Erzsébet, r. k. 35 éves, tüdóvész. — Lővinge Manó szállító izr. 40 éves. gégesorvadás. — Somogyi Mári r. k. 0 hónapos, görcsök. — tirób Niváimé szül. Pala Ei zsebet r. k. 68 éves, tüdőtágulás. — Szakács Ferenc ág h. ev. :j hónapos, bélhurut. — Kovácsics (jáborné sz. Olasz Mária bognár neje r. k. 34 éves, tüdövész. Jliizit*»(ígot kötöttek.: Csöndör János napszámos r. k. és Rosta Agnes r. I ( SARG-féle 58 f/JléiyVoü-CREME CSARNOK. Egy második pimnazista naplója. Irta: Sisak Miklós. VII. Ma d. u. 4 óra körül amint éppen irtam a naplómban, hirtelen bejön a Szenes tanár ur. Megijedtem, mert abból ha egy tanár meglátogat bennünket soha jó nem származik. Vagy intő, vagy rovás, vagy más efféle. Itthonn van-e édes anyád fiacskám; Mielőtt felelhettem volna, kinyilik az ajtó és a küszöbön megáll a mama. Hát csak hallgat mind a kettő mélyen. Gondoltam magamban, hogy a tanár ur szépen kikap a mamájától lm ez majd megtudja, hogy milyen illetlen volt a fia. Más tanárnál örültem volna hogy oly zavarban van, de öt nagyon szeretem. Végre oda ment a mamához kezet csókolt neki és felemelve tejét halkan megkérdi. Boidog ? Minél többet gondolkodtam rajta annál furcsábbnak tűnik fel nekem ez az újfajta kös/.öués. Hallotta talán, mikor a mama kijelentette, hogy nálánál boldogtalanabb teremtés nincsen, mivel a papa nem vitte ki a repülő \ersenyre? És azért kérdezte? Én nem tudom. Egyszóval nagyon furcsa volt. Leülnek az én szobámba a tüz mellé. A mama elkezdi a tűzet kapargálni és nyitva hagyja az ajtót, hogy az éppen az arcát világítja meg. Hirtelen lelkapja a tejét és dacosan azt mondja: Boldog vagyok. Van jó férjem, okos kis fiam, minden vágyamat, sietnek teljesíteni. Boldog vagyok. — Az okos kis fiu már mint én, elhatározta, hogy mivel ugy is ir, beirja naplójába a nagyok beszélgetését. Ugy is mindig kíváncsi voltam, miről beszélhetnek a nagyok, kik nem labdáznak, nem tartanak bojkottáló gyűlést, nem alakítanak titkos szövetséget, sőt avval sem ölhetik az időt, hogy igeragozást kérdeznek egymástól. Most leirom. Mikor a mama azt mondta, hogy sietnek minden kívánságát teljesíteni, eszembe jutott a repülöverseuy, de nem szóltam semmit. Amit a tanár ur erre mondott azt nem tudtam szóról szóra leírni. De emlékszem, hogy azt mondta, hogy ők mind a ketten bolondok voltak (amit tulajdonképpen illetlenség volt mondani) hogy ö is ol^ u rettenetesen boldog, hogy mindennap változtatja a szeretőjét, hogy ugy-e milyen piros ö, ugy-e milyen rugonyosak a léptei, ugy-e, hogy világos, hogy nem boldogtalan szerelmes. Azután, hogy minden éjjel lumpul ami tulajdonképpen nem más c»ak hencegés) hogy a világ olyan si.ép, olyan rózsaszínű és annyi szép lá(iy van benne. Azután, hogy gombház ha leszakad lesz más (megjegyzem, ezt a mondást nem a tanár ur találta ki, mert ezt már egy népdalban hallottam). Azután, hogy az emlékeket vissza küldi, mert ö hamar felejt azaz, hogy nem küldi vissza mert már elvesztette nem is igen törődött vele, azután, hogy a mama nem látja-e hogy ö mosolyog, nevet, mert ö olyan, de olyan boldog. — De ez mar nem volt igaz, mert itt összeszorította ajkát és láttam, hogy közel van a síráshoz A mama ekkor észrevette és hirtelen bevezette a salonba. Eu meg elkezdtem gondolkodni. Hol hallottam ezt? Óh igen, emlékszem, a színházba volt. Az emberek egymás feje felett állottak, mindenki a színpadra nézett és ott felette frakkos emberek beszélgettek. Igen! Ott is kérdezte valaki a valakitől: „boldog?" És az is azt mondta: „Igen." A férfi elkezdett erőszakoskodni, hogy nem is igaz. Eu közbekiáltottam: Illetlen! Csak nem gondolja, hogy az a hölgy hazudik. Nevettek és pisszegtek. A mama megcsókolt és a fülembe súgta! Pszt Árpád. A felvonás után kifejtettem a gondolataimat és azt mondtam én biztosan tudom, hogy boldog. Azért mert herceg térje van neki és olyan gyönyörű ruhája ós minden mondásának tapsolnak. Ez jutott eszembe. Tényleg itt is annyi illetlent mondott a tanár ur, hogy azt szerettem volna közbekiabálni mint akkor. Megrezzentem. Istenem ! A darab végén gyilkosság volt. A herceg megölte a feleségét. Elkezdtem szédülni. Istenem ha a mamát . . . ah szamárság.. Elpróbáltam mondani a latin számneveket, hogy másra gondoljak, de a „i]uattuor"nál megint eszembe jutott. Muszájt énekelnem, hogy el ne ájuljak Es ekkor elkezdtem nevetni. Istenein milyen nevetséges vagyok. En hirtelen oda ültein ahol előbb a mama ült és a tűzzel kezdtem el játszani. Olyan érdekesek ezek a piros szikrák, amelyek minden percben változtatják alakjukat! Most hamisak, most . . . most meg ismét csillognak. Eszembe jutott, %ogy a hittan tauár ur egyszer azt mondta, hogy az (emberi Isten szikrát lehelt, az emberbe és ez a lélek. Én meg el gondoltam, hog}- vájjon hogyan történt ez? Vájjon az Isten szájába vett-e egy szikrát és felnyitotta az ember száját és ugy lehelte be, vagy máskép. Mosolyognom kellett mert ez tényleg nevetséges, ha az ember elgondolja. Azután eszembe jutott, hogy ha én pl. szikrát vennék a számba, betudnáin-o a szikrával együtt a lelkemet is lehelni valakibe. Mért ne? Legfeljebb meghalok utána. És ha ez igy van, mikor a Maigit meghalt, mért nem tett. igy a Tisztelettel A t. közönség kívánságára u B a üzletemben naponta ismét YirSll KORÉIN VILMOS friSS híreS kapható. füszerkereskedó. Telefonszám 1.
