Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-02-20
ilosa» összeállított kimutatás már i-sak azért is érdekes, inert nem csupán a járás összevont statisztikáját adja, hanem az egyes községekbon született, meghalt és házasságot kötött egyének számát nemre, vallásra illetve életkorra nézve is ieltünteti. A kimutatás szerint Dáka községben született :{,">, meghalt 0, házasságot kötött8. Kéttoruyillákon szili. 29, meghalt 12, házasságot kötött 1. Jlorsosgyörön szül. 21. tnegh. 12. ház. köt. 2. Papadereskén szül. 8 megh. 11, ház. köt. 3. Pápasalamonban szül. 45, megh 18, ház. köt. 4. Pápakovácsiban szül. 20, megh. 20, ház. köt, 2Kupon szül. 23, megh. 24, ház. köt. 5. Nórápou szül. 10, megh. 9, ház. köt. 3. Nagyganuán szül. 32, megh. 10, ház. köt. 4. Kisgannán szül. 3. inegh. 3. ház.köt. 1. Döbröntén szül. 10, megh. 11, ház. köt. 2. Bakonvjákón szül. Ül, tnegh. ,'J'J ház. köt. 14. Iharkuton szül. 0, megh, 5. ház. köt. 3. Németbányán szül. 10, tnegh. 10, ház köt. 3. Farkasgyepüu szül. 1!, megh.. 7, ház. köt. 0. Tapolcaion szül. 32, megh. 28, ház. kot. 4. Adásztevelen szül. 40, megh. 41, ház. köt. 5. Honiokbödögén szül. 42, megh. 29, ház. köt. 4., Nagytevelen szül. 33, megh. 31, ház. köt. 7. L'godban sz. 07, mh. 00, hk. 19. Szűcsön sz. 31, mh. 18, hk. 0. Hakonykoppánbaii sz. 10, mh. 8. hk. 4. Bében sz. 17, mh. 12. hk. 4- Fenyőfőn sz. 17, mh. 14, hk. 2. Osóton sz. 42, mh. 44, hk. 4. Nagygyitnóton sz. 30, mh. 22, hk. 10. Vanyolán sz. 13, mh. 13. hk. 8. Pápanyögéren sz. 12, mh. 9, hk. 0. Bakonyságon sz. 10, mh. 6. hk. 0. Pápateszéren sz. 79. mh. 43, hk. 14. Bakonyszeiitivánon sz. 22. mh. 10, hk. 1. Nagy(lémen sz. 34, mh. 20. hk. 11. Bakonytatnásiban <z. 88, mh. 24. hk. 3. Lovászpatouán sz. . r >l, mh. 47. hk. 9. Vaszaroti sz. 87, mh. 02, hk. 12. Geceén sz. 20, mh. 17, hk. 10. Takácsin sz. ."»1, mh 27. hk 9. Marcalon sz. 47, mh. 37, hk. 10. AIsógörzsönyben sz. 12, mh. 9, hk. 3. FelsögörzsViiyben sz. 14. mh. 8, hk. 7. Nagyacsádon sz. 17. mh. 14, hk. 9. Mihályházán sz. 02, mh. 37, hk. 7. Mezőlakon n 41, mh. 54, hk. 9. Békáson sz. 15, mh. 18. hk. 4. Nyaradon sz. 48, mh. 28, lik. 14. Nemesszalók< mh. 19, hk. 10. Pórázainkon sz. 3. mh 5. hk. 3. Viuáron sz. 5, mh. 4, hk. 1. Küisövaton sz. 33, mh. 10, hk. 3 és Marcalgergelyiben született 17, meghalt 17 és házasság köttetett 1. Született tehát összesen 1557 és meghalt lOfSö. így a szaporodás 472- Az újszülöttek közül fitt 797. leány 700: r. kath. vallású 1030, ág. h. ev. 240, ref. 200, izr. 21. sén mefterien kezelte az evezőt, a grófné egyik kezével vizet mert s a gyöngyöző eseppeket ismét visszahullatta a tóba, a másik kezével a szép vadászeb fejét simogatta. A grófnő tekintete nagyou gyakran Andre férfiasan szép areán pihent. A férfi lángoló tekintete csak őt látta. Csónakázás után, mikor elváltak, már mind a hárman jóbarátok voltak. V. Másnap Juliette megint megjelent a parkban. André már várta, kezében kis csomaggal és két erős hegymászó bottal. • — Mondja csak, — szólt Juliette — miért nézett rám tegnap oly mereven, mikor az erkélyen meglátott? — Mert a megté vetítésig hasonlít egy képhez, mely a szobában függ. — Ah! Kinek a képe ax? — Egy de Chanoy grófnőé, aki százötven évvel ezelőtt élt. És én szzreliues vagyok abba a képbe. — Ah! £s megmutatja majd nekem? — Ha paranosolja, grófnő! A grófnő elgondolkozott. Tehát ez a vad és szép fin szerelmes e- szerelmének tárgya hasonlít őhozzá. Hízelgett neki ez a gondolat. VI. A hegyi kirándulást követő napon Jnliette meglátogatta Andrét szobájában és megnézte a nébai de Chaney grófuö arcképét. Itt váltották az első csókot. Az elhaltak közül férfi 563, "ö 523; r. kath. vallású 700, ág. h. ev. 172, ref. 195 és izr. 12. — Az elhaltak korukra nézv.- halvaszületett 28, 1 éves korig elhalt 330, »;7 *vig 145, 7-20 évig 72, 20-40 évig 85. 40-00 étig 123, 00-80 évig 254 és 80-100 évig 48. — Száz éven tuli egyse volt. Házasságra lépett 282 pár. Ebből vallásra nézve r. kath. 170, ág. h. ev. 27, ref. 35, izr. 2 és vegyes vallásúak 42. — A vegyes vallásúak közül r kath. vőlegény és ág. hitv. ev. inenynszszony 8, r. kath. vőlegény és ret. menyasszony 5, ág. h. ev. vőlegény és r. kath. menyasszony 3, ág h. ev. vőlegény és ref. menyasszony 14. ref. vőlegény és r. kath. meu)-asszony 4, ref. vőlegény és ág. h. ev. menyasszony 8. Születendő gyermekek vallására nézve v. vallású házasulok között megegyezés történt 5 esetben és pedig r. kath. vőlegény és ág. h. ev. menyasszony között l esetben, hogy az atya vallását a róm. kath.; róni. kath. vőlegény és ág. h. ev. menyasszony között három esetben, hogy az anya vallását az ág. h. ev.; továbbá r. kath. vőlegény és ref. menyaszony között egy esetben, hogy az anya vallását a ref. vallást kövessék a születendő gyermekek. Az előző évihez képest a születésnél apadás 10, halálozásnál pedig szaporodás 88, mit a különböző járványos betegségek okoztak s e miatt 20 éves korig 109-el halt meg több. mint 1908 évben. A házasság 02-vel volt kevesebb, mint az előző évben. Ezekből láthatólag a pápai járás lélekszáma nem hogy szaporodott volna, hanem inkább tetemesen apadt. IRODALOM. Istár és Gjlgamosz. Ezt a ciniet viseli Zempléni Árpádnak, az országos nevü költőnek most megjelent verses füzete. Egy babiloni regét, Jstár és Gilgainosz szerelmi históriáját dolgozta föl bravúros verselésben. Nem csak maga a téma, melyet az isim-rt poéta tárgyul választott, hanem a feldolgozás, a pattogó rimes párverselés is igazi gyönyörűséget, szerez az olvasónak. Különösen szép a költői elbeszélésnek az a része, amelyben Istár leszáll az alvilágba, és az alvilág hatalmát kéri segítségül, hogy szerelme tárgyát, Uilgamoszt meghódíthassa magának. Gilgainosz ugyanis csodaszép t'.'-rliu, aki iránt Istár szive szerelemre lobban, de saeVII Elmúlt a nyár és Nidbe egyre sűrűbben érkeztek a hiinii'i.'vito levelek, melyek Juliette viszszatértét sürgették. De Jnliette rá sem gondolt arra, hogy elhagyja Nidet. O mage sem hitte volna, hogy Parist valaha ugy el fogja feledni és hogy ez a vad fiit, aki minden szeszélyének gyermekes örömmel engedelmeskedett, dus kárpótlás lesz ueki a világváros ezernyi örömeiért. VIII. Egy késő őszi délután Juliettc grófnőnek Félix grófot jelentette be Thiheaiit apé. A grófuő először gondolkodott, hogy fogadja-e férjél, aztán mégis csak megtette. Most már igazán unta az egyhangú életet, az örökös erdőzugást, az esőcsobogást, Andrét és szerelmét, mindent, mindent! . . . Örömmel elfogadta férje ajánlatát, hogy még ma visszaviszi Parisba. IX. Mikor kiléptek a lépcsőházból, hogy a kocsira szálljanak, már erősen szürkült. André puskájával a vállán, a bejárat közeié ben állt és odalépett a grófnéhoa. — On itt hagy bennünket, grófuő? — kérdezte sötéten. — Vissza szolga, a téged megillető helyre — szólt ingerülten Julielte. Aztán elfogadva férje segítségét, vidámau beugrott a kocsiba. relme Gilgainosz által nem viszonoztatik és ezért folyamodik az alvilághoz, ahol azonban nem várt. meglepetés éri. Az istenek egymáshoz utasítják küldözgetik s egyenként tosztják meg a bájaitól, arca pirosságától reményétől, vágyától .szerelmétől, de Gilgainoszt magáénak mégsem mondhatja soha. Az elbeszélés morális befejezéssel végződik s az ember nem bánja meg az időt. melyet az Istár és Gilgainosz elolvasására fordított. Az országosan ismert, epikai költőnek azonban ehhez a most megjelent Istár és Gilgainosz cimü verses müvéhez még 44 kisebb-nagyobb verses-elbeszélése sorakozik melyeket az illusztri* szerző a tavasz folyamán fog „Turáni dalok" cim alatt közrebocsátani. Mint a hozzánk beérkezett elötizetési felhivásbau mondja, Zempléni Árpád ezeket a „Turáni dalok"-at (Mondai é» történelmi hős-énekek) nemzeti kötetnek szánta s tiz évig dolgozott rajta. Ami ősmondát a velünk rokon népek megőriztek, azok legszebbjót, legeredetibbjét irta meg versekbe. Haldokló és kihalt népek ösregóit szövögette újjá. E hagyományok föltárása, megmentése és földolgozása az emberiség számára legelső sorban a magyar irók kötelessége. Hiszen mi érthetjük meg azokat legjobban, mert e mondakincs valaha a magyarság kincse is lehetett. Legyen tehát — gondolta Zempléni — újra azzá, gazdagítsa iiyelTünket, színesítse képzeletünket, erősítse nemzeti önérzetünket: hogy lelkünk öserejét idegen környezetünk állandó ostroma meg ne rendíthess* — Világ kezdetétől világ végéig folyó körkép ez a verses könyv: finn, vogul-osztyák, töröktatár, babiloni, magzar és japán mmondai és történelmi hősökkel. Tanulsága pedig e műnek az, hogy mi, turániak, se voltunk kisebb vezérei a világnak egykor, mint az árja népek ma. S nemcsak egymás tanítványai, nemcsak versenytársak, hanem egymás végzete is vagyunk, kiknek kezében egymás pusztulása villog, hacsak sárgák és árják idejekorán meg nem értjük egymást. A magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk ezt a IS-20 ivre terjedő verses müvet, melynek ára 5 korona lesz s akár a szerzőnél (Zempléni Árpád, Budapest, IV. Bástya utca 11.) akár Lapunk utján is megrendelhető. Ugyanitt rendelhető meg a most megjelent Istár és Gilgamozz 0. babiloni rege is. \ra 1 korona. A kocsi megindult, André pedig gyorsan eltűnt az erdőben. X. A kocsi lassan döcögött lefelé a kanyargós hegyi utón. Az egyik kanyarulatnál miss Hobs kitekintett az útra és halkan felsikoltott. Egy bokor sűrűjében André állt. — Jaj, egy rabló! — nyöszörgött a miss. A következő pillanatban eldördült a lövés és Juliette de Chaney grófné szivén találva holtau bukott vissza a kocsi ülésén. A gróf félőrülten a gyilkos keresésére indult aki eltűnt az erdőben. De nem találta meg, ahogy később sem találta meg és nem hallotta többé hirét Andrénak senki. jfl homályból. Elöntőm lelkemet a végtelenben Munkálni láthatatlan, mint a Szellem, Mely a vizek fölött lebeg, Hogy lakhassam minden parányban. S élhessek örök tisztaságban, Mai>amtól mindent elvetek. Át öntöm lényemet a csillagégbe, Merüljön alakom a semmiségbe, Csupán másokban éljek én t Csak minden szívben én dobogjak, Csak minden szemben én ragyogok És mindent üdvözítsek én!
