Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-12-25

XXXVII. évfolyam. Pap«, 1910. december 25. 52. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vas á ma p. S/erkes/lóséK e» kiadóhivatal Ge.ldlM.nr Oyi.la rnp'rkereskedése. F.Vtér i.í-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint lelvsz a kiadóhivatal. Szorkesztü: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért lelelfis luplnlajtlunos: GOLDBERG GYULA Klőlizotések és hirdetési dijak a lap kiadóltivstalshos kiililoiidűk. A lap ára: egész, évre Iii kor., félévre *! k., iiogyolévro 3k Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kg.yes szám ára ÍIO HU Karácsony. Sejtelmesen, misztikusan borul reánk az est. Fenn kigyúlnak a fényes csillagok s milliós millió gyertyatétiy meleg sugárzása mellett Ünnepeljük az emberiség megváltójának születési évfordulóját. A széni fa ott sugárzik minden keresztény család likasában s ha kevesebb, avagy több lobogó láng ékesíti annak ragyogását, teszi fényesebbé, melegebbé annak ünnepelését, mégis valamennyi egyformán, valamennyi egyöntetűen azt a nagy liszteletet, azt a rajongó szeretetet akarja persouifikálni, amely a keresztény egyház megteremtőjének világra jöttéhez fűződik, annak eljöveteléhez kapcsolódik. S megkondulnak a harangok az örömteli téli éjszakában s az emberek milliói özönlenek a fényesen kivilágított ünnepélyes templomokba, hogy misével áldozzon a nagy Mindenhatónak azért a nagy kegyéért, hogy ime, az omberek fóidi szenvedéseinek Megváltóját e világra engedte. Hogy ama sanyaruságok, ama kínlódások, melyek a legtöbb embernek osztályrészéül jutott, könnyebben elviselhetők legyenek abban a reménységben, hogy a föltli szenvedések túlvilági örömökkel váltatnak meg. Majd kétezer év előtt a surbaláli éjszakába csak egyetlen fényes csillag sugara világított be. Az a fény vezéreli*! a három keleti királyokat ahoz a jászolhoz, ahol az emberiség megváltójának megszületnie kelletett. Nem bíborban, nem fényben s nem pompában, hauem a lehénistáló fojtott levegőjű melegében, a kérődző, de senkit Séfö bántó szelíd állatok társaságában. S a szent királyok elindultak s magukkal vivék a sok keleti kincseket, mesebeli selyem szőnyegeket, aranyat, kincset s ininda.'d a földi jót. mivel az égiek őket megáldották. S vittek tömjént, s vittek tnyrrbát. hogy azzal áldozzanak az ész szülöttjének, hogy azzal róják le hódolatukat az előtt, aki tudásával, eniberszeretetével megváltja majdan az emberiséget földi szenvedéseitől, megajándékozva őket egy túlvilági gyönyörteli élet reménységével. Sa szent királyok elindultak amaz emlékezetes éjszakán s mentek, mendegéltek, miként a gyönyörű legenda azt elmeséli. Vezérük az égi csillag volt, útbaigazítójuk a jőfcágos púsZ toruk, KÍK különben is menedéket szolgáltattak az emberiség későbbi Megváltójának s módot nyújtottak, hogy távol a rossz emberektől a jóság, a szelídség, a türelem magasztos érzelmei kapcsolódjanak születési tényéhez. S hiába feküdt ott az egyszerű jászolban, a tehenek, a szamarak s egyéb jámbor kérődzők között, az égi fény mégis rávezette a keleti királyokat, hogy megtaláljak azt. akit kerestek ^ akinek eljövetelét az angyal (dőre megjósolta nekik. Az eszme született roeir ez emlékezetes éjszakán. Az eszme, melyet hiába rejtünk jászol alá, szegényes tehénislálóba. a fény, mely belőle kisuirárzék, hozzá vezérli mindazokat, kik az eszmét kutatva keresik s akik tudják, hogy annak eljövetele, annak megszületése egészen bizonyos. P^zelőtt majd kétezer esztendővel megszületett az Eszme. Azon a szent, azon a sejtelmes éjszakát). Megszületett hirdetve a tant: ,Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" Ezelőtt majd kétezer évvel. S vájjon az eszme, melynek ily gyönyörű tanításai vannak, ily hosszú idők elteltével beléjutotl-e a köztudatba!? Ugy szeretjük felebarátainkat, mint ünmagun!.,.!'.: Vagy önszeretet nem üli éppen napjainkban legnagyobb orgiáit?! A szent éjszaka misztikus szépsége nem tűri, hogy ezekkel a profán kérdésekkel tolakodjunk előtérbe. Nem tűri, hogy arról beszéljünk, ami nincsen s kívánjuk a lehetetlent. De annyi bizonyos, hogy az Eszme uj megszületésére nagy, igen nagy szükségessége az emTÄRCÄ; Karácsony estéjén. Fekete szárnyát az éj hogy bontogatja, Flsütotiil lassan az ég boltozatja S a koromsötétben, amerre csak látok, Kunyhók s palotákban kigyuluak a lángok. Karácsouy este van. .Jézus születése, E napot a vallás a szivekbe véste; Boldog, boldogtalan, ártatlan s rossz lélek E napon imában hódol Istenének. Kunyhók s palotákban e magasztos napra Összegyűl a család apraja és nagyja; S kik messze vidéken kalandozva jártak, Otthonába térnek a kedves családnak. Fényes palotákban, csillogó termekben, Diszes karácsonyfák állnak raegterhelten; Kis vagyonnal felér, a mi rá van rakva, csillogó tV-i. \ a szemet kápráztatja. Apró házikókban, szegényes kunyhókban Karácsony estéjén másképpen is jól van ; Gyermekeknek itt is van karácsonyfája, De csillogó ékszer nincs aggatva rája. Egy-két szál gyertyácska. aranyozott alma s egy kis csecse-becse himbálódzik rajta; Es a gyemnek mégis örömmel néz rája, Karácsony estéjét sziprepesve várja. Apró házikókban, szegényes családban Ne keresd a vallást fényes csillogásban, Eszményibb fogalom itt az ünnep napja, A sziveket itt még mély áhitat lakja. Karácsony estéjón szegényes szobámban Én is együtt vagyok a kisded családdal, Apró kezeiket illesztem imára S ég felé száll szivünk ájtatos imája. Erdélyi Sándor Amit a karácsonyfa mesél. Irta : Konkoly Fe enc. S ott álltak a magas hegytetőn, szép sorjában egymás mellett, az örökzöld, mindig friss, üde fenyőfák. A talajt a szüzfehér, emberláb nem taposta hó fedte be. Mértföldekre nem látott a kíváncsi emberi szem, mint végtelen fehérséget, melyet a kellemetes zöld fenyők tarkítottak csupán. S ott álltak a szent fák szép sorjában egymás mellett. A hatalmas szálfeuyők a picinyke, apró törpefenyők mellett. 8 egyszerre különös látványban volt részük | a mit sem sejtő, gyanútlan örökzöld fáknak. HirI telén égi fényesség tört keresztül a csendes éjszakán. Millió és millió apró fény sságuldott a hegyoldalakon keresztül. Lobogó lángok egymás mellett annélkül, hogy összefolytak volna. Rohantak hegynek fel, hegynek le, ugy ahogy azt a vezető, hatalmas lángoszlop kívánta. Mert előttük, a picinyke lángocskák előtt fényesen sugárzó, hófehér lángoszlop száguldott. Mintegy az volt vezérük. A többiek, az aprók, mint alázatos szolgák futottak titánná s követték mindenütt Az egész látomás, mert hiszen más egyébb nem lehetett, csak egy pillanatig tartott s azután ugy eltűnt mintha sohse lett volna ottan. A fenyőfák bámulva tekintettek egymásra, mikor ai utolsó apró lángocska is elszaladt mellettük. Nyugoton, as égboltozat még belépiroslott a havas éjszakába. Szegények nem tndták megérteni, hogy tulajdonképpen mi történt most kötülöttük. Sohajos szellő száguldott keresztül a fenyő erdőn a a megrémült fenyőfák ijedten dugták össte koronáikat, hogy egymás fülébe suttogják pillanatnyi érzelmeiket. — A nagy szellem s kísérete volt ai! — adták siájrul-szájra s egyértelműen l>elenyugodtak ebbe a magyarázatba. Pedig tévedtek. A sok apró lángocska, mely űzött vadként rohant a lángoszlop után, nem volt egyébb a vágynál. A sok-sok emberke apróbb nagyobb vágyánál, mely rohan, hogy kielégítést nyerjen, olt, hol utja és módja akad. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-fél* Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. _ Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tÜ3zerlizletben. Igmándi keserűvíz A / elrontott gyomrot 2-3 óra alatt teljesen ívnillielinz/a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fll|. 10—100.