Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-12-18

XXXVII. évfolyam. Pápa, 1910. december 18. 51. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város, hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 8zerketztö»ég és kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Kfi-tér 28-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős iaptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klóflzetésok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához kiildendók. A lap ára: egész évre 12 kor., fólévro 6 k., negyedévre 3 k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára 30 fill Törvényszéket! Az uj polgári perrendtartás életbe­léptetésével az igazságügyi kormány ti­zeubat uj törvényszéket is fog felállítani ós ezzel a pápai törvényszék ügye is­mét aktuálissá vált. Kvekkel ezelőtt már indított moz­galmat városunk hatósága az 1875-ben megszüntetett törvényszékünk visszaál­lítása iránt, sőt 190fi-ban Polónyi Géza akkori igazságügytniniszter törvényszé­künk visszaállításának jogos, móltányos és időszerű voltát nemcsak elismerte, hanem annak mielőbbi megvalósítását meg is igérte annál is inkább, mert. an­nak idején a pápai törvényszéket csupán fiskális szempontból, az igazságügyi költségvetés redukálása szempontjából szüntették meg. A pápai törvényszék visszaállítása mellett igen sok okot tudnánk felhozni, de már az maga is indokolttá teszi a volt pápai törvényszék visszaállítását, hogy nekünk a legrövidebb, egy-két órai tárgyalás is egy teljes, sőt nem rit­kán másfél napot vesz igénybe. Ez azon­ban csak a pápaiakra és ezekre is csak nyári időben vonatkozik, — mert egy pápai járásbeli embernek órákig kell ko­csin utazni, mig Pápára ér és innen vasúton Veszprémbe mehet s igy min­den idézése két napjába kerül. Ugyanezek a közlekedési nehézsé­gek kisebb-nagyobb mértékben a deve­cseri és celldömölki járásban lakóknál is feiiiiállanak. Már pedig a veszprémi törvényszék ügyforgalmának egy igen jelentékeny %-át a pápai ós devecseri járásokból kikerülő ügyek képezik és igy a Veszprémbe való utazgatás a pe­rekben szereplő személyeknek elég sú­lyosak is. Az uj polgári perrendtartásban el lesz rendelve a rendes perekben való szóbeliség is s mihelyt az uj perrend­tartás életbe lép, ezen kényszerű utaz­gatások száma nemcsak megnövekszik, de meg is kétszereződik, aminek majd az lesz a következménye, bogy a teen­dőikkel amúgy is megterhelt törvény­székek kénytelenek lesznek sok esetben nem annyira alapos, teljesen kimerített bizonyításra épített és megtárgyalt Íté­letet hozni, mint inkább a peres felek megkímélése és a költségek megtakarí­tása céljából az ügyet vagy gyorsan, kellő bizonyítási eljárás nélkül befejezni, vagy a közvetlenség 'elvének feláldozá­sával — amennyiben erre a törvény módot nyújt — az eddigi rnegkereséses eljárást követni. Az uj perrendtartás életbeléptetésé­vel elkerülhetetlen lesz több törvény­széknek a felállítása ós bizonyos, hogy a szükségszerűség folytán olyan helye­ken is lesz törvényszék, ahol eddig még" nem volt, sőt olyan helyeken is, ame­lyek gazdaságilag vagy kulturális szem­pontból nagyon jelentéktelen szerepet töltenek be. Annál is inkább szükséges a tör­vényszék felállítása városunkban, ahol már volt törvényszék, mely dacára an­nak, hogy hatásköre csak a devecseri és pápai járásokra terjedt ki. már akkor is jelentékeny ügyforgalommal birt. Az­óta harminchat év mult el s ezen idő alatt városunk jelentékenyen előrehala­dott, lakossága 40 %-ki\\ emelkedett és számos gazdasági és közművelődési egyesülettel gazdagodott. Egy ilyen, számos kulturális intéz­ménnyel ellátott, vasúti gócponttal biró város méltó arra, hogy három járásnak: a pápai, devecseri és celldömölki járás­nak törvényszéki székhelyül szolgáljon. Statisztikai adatokkal lehet bizonyí­tani, hogy a veszprémi és szombathelyi törvényszékek jelenleg munkával tul vannak terhelve, másrészt ezen adatok­ból az a következtetés is levonható, hogy a veszprémi törvényszéknek a pápai és devecseri járásbíróságok, — a szombat­helyi törvényszéknek pedig a celldömölki járásbíróság elválasztása után is meg fog maradni a kellő ügyforgalma és hogy a pápai, devecseri ós celldömölki járás­bíróságok a visszaállítani kért pápai tör­A testamentom. ) Irta : Köveskutl Je 10 — Róza, meguntam már nagyon a féloldalt fekvést; gyere, fordíts hanyatt! Aztán tör is ez az ágy. kemény a szalmája, nem hörzölted föl. A pár­oáhan is kevés a toll, mért nem tettél többet hele. Róza? A kin, barna asszony fájdalmas arccal sietett, szinte futott a zsembes beteg ágyához. Megtapin­totta, önmagát vádlólag a fekvőhelyet. Helé süp­pedtek kiesi kezei. Aztán átkarolta szenvedő férjét, hogy hanyatt fordítsa. Puha vánkost tett balkar­jára, a beteg mégis felkiáltott: — Beh gorombán nyúlsz hozzám, Róza.' A kezed is hideg, mint a jég, didergek tőle. Lassan mozdíts! Összetöröd a csontjaimat ... A tüdőm, ami még van, majd leszakad, amint jobbra rántasz. Mert, alig van már tüdőm. Érzem, hogy alig van, s ami van, az is faj, mintha ezer tűvel sztirdalnak, parázzsal égetnék. Azért nem tudok hangosan be­szélni. Csak akkor kiáltok fel néha, mikor gorombán nyúlsz hozzám ... De ne sirj! . . . Mintha a •) A szerző most megjelent „Tul a Dunán" cimü novellás könyvéből. könnyeidet látnám a párnára hullani . . . Ulj ide az ágy szélére és ölelj meg lágyan, mint akkor, mikor még egészséges, erős voltam . . . mikor a szivein piros volt, nem sárga, az ajkara nem volt hideg és nem remegett . . . Ugy. Tudsz te még ölelni , . . Du nem sokáig ölelsz már! Érzem, hogy nem sokáig . . . De ne könnyezz! Hiszen nem hagylak semmi nélkül . . . Hogy nem hoztál a há­zamhoz semmit? . . . Hiszen, az igaz . . . Sem­mid se volt . . . No, de lesz, csak ne sirj . . . Itt a ház, er. a cserepes, a falu közepén, az első funduson. A kert is szép, te gondoztad, kezed mun­kája rajta ... A száraz malom az udvaron . . . Sokat keres ... A három fertály szesszió, apám­tól . . . Sokat dolgoztál, Róza . . . Szép k's bir­tok, tizenkét hold . . . Hat hold Barnaháton . . . Első klasszis . . . Szép huzat terem . . . Négy hold Rendes erdőnél . . . Mindig rozsot vetettünk hele . . . Hét hold páskum, a hékuti malomnál.. . lei,vnlik a patakig, ahol öles kukorica terem . . . szép mák . . . Ott van a kenderfölded is ... A tied is marad ... Jó lesz, Róza ? . . . Nem ke­vesled?. . . Ugy e nem hngylnk semmi nélkül?... Az as/.tal ni két szál gyertya égott és két cse­rép virág állott, szegfű és bazsalikom. Le is volt az asztal terilvo szép, fehér abrosszal. Azon irják meg a végrendeletet. Mert a jegyzőt, meg az esküdteket várják. — Róza, — szólal meg a beteg — mi már elválunk egymástól ... Az én tüdőm már egészeu elfogyott . . . De talán jobb is meghalni . . . Más­fél esztendő óta nyomom a betegágyat: siuylődöin . . . Minden poreikam sajog a fájdalomtól ... A mellem majd leszakad, a d»:eknm majd eltörik... S ha legalább a leikom HL.:. >jna, ha legalább nyu­godtan halnék meg ... De nagyon fáj egy gon­dolat ... A sirhan is fog fájui , . . A kis, barna asszony esengve, kérdő tekinte­tet vetett a betegre. — Róza, szép vngy ... A szemeid fénye­sebbek, mint hat évvel ezelőtt . . . Az ajkad épp olvan friss . . . Fekete hajad szebben omlik vál­laidra . . . Majd férjhez mégy . . . Az asszony hangosan zokogott s tagadólag rázta fejét. — De módos leszel. IMza . . . Sokan vetik n.itid rád a szemüket . . . S nagyon gyönge az asz­•tu ha szép, ha kedves . . . \ szép asszony szive ugy sajgott ezekre a szavakra. Átkarolta a beteget, lehajolt hozzá s könnyezve, megindultan, ünnepélyesen mondta: — Nom, uem akarok senkié sem lenni, Isten engem ugy segéljeu ! Kívülről kopogás hallatszott. A jegyző s a két esküdt jött. Leültek az asztal mellé. Az egyik esküdt: Ácsai Vince, a molnár. Istenem, miért jött Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak. ! szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa ós vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. keserűvíz Az elrontott »yoiii­rot'2-3 ói a alatt tel­jesen reiidnehoz/a. Kis üveg 40 filier. Nagy üveg 60 fill. fl-100. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom