Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-12-11
Papai Lapok 3. szintén levették a napirendről, mert követelését tulmagasnak tartják. Elfogadták dr. Steiner Jó zsef v. főorvos lemondását, nyugdiját évi 1978 K-ban megállapították és érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták. A szervezeti szabályrendeletnek a tiszti főorvosra vonatkozó részének módosítása a legközelebbi közgyűlés napirendjére fog kerülni. Egy kis vita indult meg annál a javaslatnál, hogy a gyám és fölös közpénzek kétharmad részben a Pápai Takarékpénztárnál, egyharmad részben pedig a Pápa városi és vidéki takarékpénztárnál helyeztessenek el. Jilek Ferenc fölolvastatni kéri a Hitelszövetkezetek Központi Igazgatóságának ajánlatát, utánna pedig ajánlja, hogy 100.000 K ott helyeztessék el. Polgármester utal a felelősségre, melyet minden v. képviselő a szavazatával vállal; Jilek ujabb felszólalása után és miután dr. Kende Adára jogi szempontból világította meg a kérdést, n közgyűlés névszerinti szavazással, 63 igen és 26 nemmel elfogadta az eredeti javaslatot. A tárgysorozat 8. és 9. pontjának a polgármester javaslatára történt felcserélése után rátértek a ref. hitközség kérvényére. A főjegyző elreferálta, hogy a pápai ref. hitközség templom építés céijára a színházteret kéri. Felolvassa az összes idevonatkozó iratokat éa a szerződést. E szerint 200 | ~]-ölet adna ajándékba a város a szinház helyén és nem szabad a téren más épületet, emelni. Viszont az egyházközség 30.000 K-t fizet uj színház építésének alapjára. A kétórás vitát dr. Hirsch Vilmos nyitotta meg. Ö nem látja még tisztának az ügyet és jogügyi szempontból aggályai vannak. Polgármester erre felolvastatja a jogügyi bizottság véleményét, ellenben dr. Hirsch még most is ugy találja helyesnek a megoldást, hogy a telekátadás kérdése az uj színházépítéssel párhuzamosan tárgyalandó. Fejtegetéseit alaposnak találta Gyurátz Ferenc is. ki nagyhatású beszédben azonban mégis a telek áiadása mellett foglalt állást. Löwi László dr. elismeri, hogy a mostani ref. templom „el van bújva" és méltányos a hitközség kérelme. Ugy óhajtja, hogy az ókollégium helyén épüljön tel a szinház, ellenben nem sajnál a hitközségtől 30, esetleg 50.000 K-t sem, hogy templomukat jelenlegi helyén kiépíthessék. Kellner Vilmos szintén hajlandó átadni a szinház telkét, söt még pénzbeli segélytől sem vonakodnék, de akkor az egyházközség építsen a városnak egy megtelelő színházat. Hosszabb beszédben védelmére kelt a ref. hitközségnek Jákói Géza is, ki alapos indokok felsorolásával kérte a kórelem teljesítését. Szerinte annak idején még akadhat könnyű megoldás a színházépítés kérdésében. Botka Jenőnek a Woyta-telek ellen van kifogása, már amennyiben az az alsóvárosban van. Ugy tartja, hogy jó lesz előbb a szinház kérdését rendbe hozni s csak azután a templomkérdést elintézni. Kende Adám dr. szerint jogi aggályoknak nincs alapja, szívesen oda adja a telket, de ha már 10 év múlva uj színházat kell építenünk, jó lesz már most fedezetről gondoskodni. A tanács állítson be minden évben 5000 koronát a költségvetésbe. Barthalos István felsorolja a pápai ref. gvülekezet érdemeit, melvet a város fejlődése körül szerzett és kéri a közgyűlést, hogy egyhangú lelkesedéssel teljesítse a kérelmet. Hajnóczky Béla igen forrónak találja az ügyet. Nem hiszi, hogy annak idején a képviselőtestület többsége egy fityinget is megszavazna színházra, mikor a csatornázás, vágóhíd stb. égető kérdései is alig alig tudnak a megoldáshoz jutni. Varga Rezső megszavazza a telek átadását, mert hiszen az egy-1 házközségnek hely kell s már most kell tudnia, kori építse a templomot; ezáltal a tervek is el-! készíthetők, de meg az áldozatkészség is emelkedik. Teret, alkalmas helyet könnyebb találni színháznak, mint, t pl..innak Apellál a katbolikus városatyák viszontszolgálat készségére, utalva a beiicésgitmiázium fejlesztése ügyében lefolyt szavazásra. Harmos Zoltán tisztán pénzügyi szempontból ítélve meg az ügye', a pénzügyi bizottság halasztó indítványát javasolja elfogadni. Lr. Körös Endre szerint a telek megszavazása nem ugrás a sötétbe, mert minden eléggé világos és biztos. Indítványozza, hogy szavazzanak. A polgármester erre lezárta a vitát és összegezte a vita során felmerült indítványokat. Ezek szerint az állandó választmány a telek átengedést és a szerződés elfogadását, a pénzügyi bizottság a napirendről való levételt s a színházzal együtt való tárgyalást, dr. Hirsch szintén a párhuzamos tárgyalást, dr. Löwi a pénzbeli segélyt, Kellner uj színháznak cserébe való követelését, dr. Kende pedig 10 éven át évi 5000 K színházi alap megszavazását inditván)ozza. Barthalos az állandó választmány és dr. Kende indítványának együttes megszavazását ajánlja, polgármester ellenben a pénzügyi bízottság javaslatát óhajtja előbb elintézni, mit dr. Körös Endre hozzászólása után el is rendel. A közgyűlés felállással elvetvén a pénzügyi bizottság javaslatát, az állandó választmány és dr. Kende együttes javaslatát névszerinti szavazással, 83 igen szavazattal 18 nem ellen elfogadta Ezután dr. Lakos Béla elnöklete alatt dr. Adorján Gyula és Koréin Ernő képviselőkből álló szavazatszedő bizottság előtt leszavaztak az állandó választmányra (erről lapunk más helyén). Néhány illetőségi Ugy elintézése után a közgyűlés este hót óra táján véget ért. Egy óra alatt elkészült vele s a pályázaton 10 társa között nemcsak hasonlilhatlanul kiemelkedett, de a közönség addig ismételtette, hogy utoljára már együtt énekelte nagy lelkesedései gyönyörű nemzeti imánkat. Erkel kevés I \'íi ember volt, éppen össze illett kedvenc sz. rako/.„...val a sakk játékkal. A pesti sakk-körnek elnöke volt egész haláláig. De egyenes, szókimondó volt mindenkivé . Liszt Ferencnek is megmondta észrevételeit, kifogásait, koronázási miséjét illetőleg, a mit Liszt Fereno helyben is hagyott. Zenéről ritkán magyar zenéről meg egyáltalán nem szokott beszélni. Ez a osendes ember a forradalmi és izzón hazafias témákat kedvelte <s operáinak tárgyai nem is voltak Bécs előtt kedvesek. Az esküszegő király (Hunyady Lászlóban), a zsarnok és gyűlölt német származású királyné („Báukhán" Gertrudja), a németeket folyton verő magyar király („Sarolta") a >arasztlázadás („Dózsa György") a magyar szabad•gharo („Névtelen hősök") mind-mind útját állották annak, hogy operái Bécsben illő módon színre kerüljenek és a bécsi kapun keresztül utat törjenek Németországba és Nyugat-Európába. (A politikai harc ma 'ár a művészetben sem válaszfal és a zenei művelth ma már külföldön oly intenzív, hogy régi korok avult operáit is felelevenítik, ka belső magjuk, az ő dallamkinosük igazán értékes. Nem lehetne-e kérni éa megnyerni apostoli magyar királytól, hogy a bécsi udvari opera műsorába Erkelnek két remekművét felvegyék. Mert hiszen a „Norma" és a „Lucia" bizony sokkal avultabbak és mindig adják őket. * Az ötvenes években raajduem egy évtizeden át Albreoht főherceg volt Magyarország teljhatalmú kormányzója; felesége a szelidlelkü Hildegard főhercegnő ; a sorsnak gyakori játékaképpen a forradalmi és izzó operák költője tanította muzsikálni a két kis leányt, a magyarokon békót tartó zordon nagy urnák gyermekeit. Aki nem akarta elismerni a magyar alkotmányt, annak el kellet ismernie a magyar zenét, mert hiszeu annak legnagyobb mestere tanította kis leáuyait és kisérte az udvari hangversenyeken a leigázott nemzetnek két édes magyarszavu énekeset: Kiirc.lv Mihályt és Ilollősy Kornéliát. A kis főhercegnők már ismerték a Hyinnuszt és a legenda szerint Erzsébet királyné 1857-ben tőlük hallotta először. Magyar sziv, magyar lélek, puritán egyszerűség, egyenes, nemes jellem, magas művészi inspiratiő, mély érzés, ja lapos tudás, ezek voltak Erkel Ferenonek, a kiváló művésznek, a magynr zeneirodalom legnagyobb mesterének tulajdonságai, melyek öt minden idők egyik legnagyobb alakjának kvalifikálják. Emlékét megőrizni, kegyelettel ápolni a a mikor osak alkalom adódik megünnepelni nemcsak illő eolog, hanem hazafias kötelesség is. Isten alld meg a magyart sok olyan nagy szellemei, mint Erkel Fereno volt! HIVATALOS ROVAT. ,. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármestere közzéteszi, hogy a városi képviselőtestület f. évi december hó 5-én tartott közgyűlésében 20!). sz. határozatával kimondotta, hogy a kövezet és vasutivám engedélyének meghosszabbításáért a kereskedelmi miiiisterhez folyamodik. 212. sz. határozatával kimondotta, hogy Gáncs Kálmántól a gyimóthi uti vámház céljára 50 ["J öl területű ingatlant 250 koronáért örökáron megvesz. 214. sz. határozatával dr. Steiner József városi főorvosnak 1911. január l-t «V 1 való lemondását a tő jrvosi állásról elfogadta és azon időtől való nyugdíjaztatását kimondotta. 215. sz. határozatával kimondotta, hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzeit, valamint az alapítványi pénzeket ós közpénztári felesleget is gyümölcsözőleg az 1911-ik évben J ' 3-ad részben a Pápai és 1 / 3-AÚ részben a Pápa városi és vidéki takarékpénztárakban helyezi el. 216. sz. határozatával kimondotta, hogy a ref. egyháznak templom építési célokra a szinház illetve a Széchenyi térből 200 Q öl területet díjtalanul átenged, egyúttal kötelezte magát, hogy a színházat 10 éven belül arról a térről eltávolítja s más helyen építi fel, minek megvalósít hatása céljából elfogadta a ref. hitk. által felajánlott 30,000 koronát, ezenkívül 10 évig minden évben a város költségvetésébe évenként 5000 korona összegnek beállítására a v. tanácsot utasította. 217 sz. határozatával a közp. választmány tagjait az 1911, 1912, 1913 évekre újból meg T alakította. 218. sz. határozatával Mészáros Sándor illetőségi ügyében a felebbeaóst kimondotta. ,. 219, 220, 221, 222, 223 és 224 sz. határozataival Bichler Mária, Varat József, Szabó Róza, Breisach József, Weiszenstern Gyula kisk. gyermekei, Varga Erzsébet és Varga János kiskorúak illetőségüket megtagadta. Ezen határozatok azzal tétetnek közzé, hogy ellenük a felebbezés 15 uap alatt alólirt naptól számítva, a polgármesteri hivatalnál beadható. Kelt Pápán, 1910- évi december hó 11-én. Mészáros Károly, polgármester. TOLLHEGGYEL. A G-mol, dur, hur és a többi g-ék. (Éjszaka van. Két félkegyelmű alak áll az utcaszögleten. Hideg van. Nem birják tovább a faltámogatást, beállnak hát az egyik zenés kávéház ajtajába, amelyen át-a ki és bejárók kegyelméből mégis csak kapnak 1 egy kis meleget. Bent szépen játszik a cigány.) Az egyik: Szépen játszik; nem gondolod? A másik: De. Hallom is. Egyik: Hátha még a g-huron játszana! Másik: Hát az mi ? Egyik: Bolond! Olyan hur, mint a másik, csakhogy vastagabb, meg szebben szól. Másik: Mondjál még ilyen g-dolgokat. Egyik: Hát g-mol, g-dur . . . Másik: Többet nem tudsz? Egyik: Nem. Másik: Buta vagy. Egyik: Én vagyok a buta, mikor te egyet sem tudsz? Másik: Ki mondta, hogy nem tudok? Van g-rokk, g-nadrág, g-madzag . . . Egyik: Iszen ezeket én is tudom, csak a g-nadrágról, meg a madzagról nem hallottam.
