Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-11-20

Pápa, 1910. november 20. 47. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több pápai s papa-, ideki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Qoldherg Gyxóa papirkereskedése, Kő-tér 23-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szorke«*t8: MOLNÁR KÁLMÁN szerkesztésért felelSs laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések As hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendSk. A lap ára: egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3 k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 30 tili Színházunk ujjá építése. Színházunk jelenleg a városnak le­hető legjobb helyén van, mind a négy pontja szabadon áll; a város bármely részéből könnyen oda lehet jutni és nincs igen közel hozzá más épület. E mellett vannak színházunknak igen lé­nyeges hibái. Aesztetikai szempontból a kollégium stílszerű kolosszális épülete agyonnyomja a színházat. Színházunk a város ezidőszerinti lakosságához képest kicsiny; meg kell nagyobbítani. Külö­nösen a nézőtér nem felel meg a tűz­rendészet szabályainak; szellőztetni alig lehet; befűteni nagyon bajos; a színpad keskeny és rövid; öltözők nincsenek ele­gendő számban; lépcsői és folyosói túl­ságos szűkek. Ennyi hiba mellett bizony reánk férne egy megfelelő nagyobb szin­ház. A jelenlegi 900 személyt képes be­fogadni; ha ujat építünk, az legalább 800, vag3 T ha a jövőnek is akarunk épí­teni, 1000 ember befogadására kell ter­vezni. Igaz, hogy a színházak már évtize­<lek óta nem szolgálják többé sem a ha­zafiságot, sem a morált. Ellenkezőleg, már hosszú idő óta csaknem csupa há­zasságtörő, sikamlós és frivol darabokat adnak, melyek az erkölcsöket megront­ják. A szinház jelenleg mulató ós szó­rakozó helyül szolgál és nagyon jogos a kérdés, hogy városunknak. - mely­nek eddig kórháza nincs, mely évenként számtalan szegénynek egészségét volna képes helyreállítani és őt ismét munka és keresetképessé tenni és mely éven­ként többnek az életét megmenthetné, - nagyobb pénzáldozattal és adósság-j csinálás utján színházat építeni? De jól| tudom, hogy városunkban az áramlat aj szinház mellett van és hogy kórház nincs, avval semmit sem törődnek; pusz­tában hangzik el a mementó és azért elhagyom. A helybeli református hitközség uj templomot akar építeni; részint azért, mert a hívek száma annyira megszapo­rodott, hogv temploma nem képes őket befogadni; részint, azért, mert temploma el van bújva egy udvarban. Ezen temp­lom még azon szomorú időkben épült, mikor a város urodalma ós lakossága vallási fanatizmusból nem engedte meg, hogy egy más felekezet temploma az uícaia vijMiijuii. Teíres joggal Követeii a református hitközség, hogy uj temploma nyilvános, látható helyen legyen meg­építve. ()k legjobban szeretnék templo­mukat a pro.iienád nyugoti részére épí­teni, mert itt vannak a többi középüle­tei is. Ezen templomépitési terv nagy moz­dulatot adott színházunk építésének. Már ezelőtt 9 évvel, Fenyvessy fő­ispán elnöklete alatt uépes értekezlet lett tartva a városházán, amelyen nagytisz­teletü Kiss József ur előadta a hitköz­ség kérelmét és kihításba helyezte, hogy a heTy'ueli hitközojg meg fogja szerezni az ó-kollégium telkét, mely az egyház­kerület tulajdona; ezt a városnak fogja ajándékozni, hogy itt legyen a színház felépíthető. Az értekezlet 2 tag kivéte­lével el is fogadta ezen javaslatot; an­nak dacára, hogy a színházhoz való hozzájárás két szűk utcán át történnék, de ezen hiánytól el lehet tekinteni, mert a hely elég nagy és a város kellő kö­zopéu van és a Petőfi-utcat a Szent­László-utcával összekötő köz helyett lenne egy elég széles utca. Ezelőtt tán öt évvel az ügy a vá­rosi közgyűlés elé került és a közgyű­lés elvben rzan cserételfogadta, de mi­vel már akkor kijelentés történt, hogy az ó-kollégium alig lesz megkapható, a közgyűlés azon feltételekhez kötötte a Széchenyi-tér egy részének átengedését [templom építésre, ha a ref. hitközség alkalmas helyet talált és szerzett szinház építésre. Városunk oly szerencsétlenül van |építve, csupa szük és kanyargós utcái­j val, ujabbi időben roppantul megdrágult házaival és viskóival, hogy már előre 'lehetett tudni, hogy ilyen helyet a ref. _TÄRCÄ^ A puszta sziget <— A ,.l' ,i , ,J Lapok' eredeti i * i & : . Irta: Arine Pál. Kinin pagát, Stanleii és a kongót emlegettük •tűikor Kacsát barátom. Kazeár Aitakliarn«, egy szőke inarseilei, aki havréhau született, mert tndui kell, hogy vaunak nlyau eiulierek, akik l>ár egyéhh tengerparti városban pillantották meg a napvilá­got, mégis született uiarseilleiek. De liol is maradi mik osak ? Belegabajodlam a mondatomba . . . Igen! Tehát a nagy utazókról és felfedezőkről be­szélget tünk, amikor Kazeár Auakharzis barátom a jeles pipagvártó ifj szólt: — Ami az efajtii fölfedező utazásokat illeti, ssinte kedvein volna elbeszélni a magainét, melyet husz év előtt cselekedtem, szigetemet keresvén. — Hogy, hogy! Önnek egy a/.igetje volt? — Meghiszem azt. Egy puszta szigetem. Örök­ségül maradt reám. Csak az a nyomorúság, hogy mire megtaláltam, már nem volt puszta. Laklak rajta jócskán. Igy sróll barátom, Kazeár Anasliar­zis és néluíiiy pillanatig szomorú merengésbe uie­rülten hallgatott. Mi pedig készülődtünk elbeszélésének meg­hallgatására. Kellő erőt gyűjtvén, a következőket beszélte. — Önök talán tudják, hogy marseillei nagy­bátyánk, akit mindenki csak afrikainak hívott a Hódúi-kávéházban, elhalván, csinos kis vagyont ha­gyott ránk. Laasan, heosiileteeen gyűjtögette: a gui­nesi partok menten azokat a szegény szerecseneket szabadította ki Manók torzsfőnökeik körmei közül, akik teljesen életükben holdogtalanok lettek volna, ha nagybátyánk közbe nem veti magát érdekükben. | De ő közbevetette magát, elszáiitotta a szerecse­| Beket s elhelyezte őket, hol itt, hol amott, külön­féle ciikoruád-ültet véuyeneknél, osöudes, goudatlan életet biztosítván igy hátralevő napjaikra. Később atyáin is meghalt. Maradt, ami ma­radt, biz éli eléldegélhettem volaa belőle békés nyárspolgári módra. Dehát a sors másként intézkedett velem. Mi annyi mást, engem is elhagyott a becsvágy. Ennek köszönhetem, hogy bar ötven éves multam ma is árulom még a pipákat, holott a készből élhetnék ha . . . Csönd. Aztán igy folytatta elbeszélését Kazeár. — Mondom, kevéssel atyám elhunyta után egv esős reggel az jutott az eszembe, hogy szétné­zek a rakodó parton. Lesétáltam a zsibáiusok so­ráig. Nagy laluia haszontalanság hentergett ott gmandi Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi alths gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. szana-szét, hisz tudják, amit a hajósnép szed össze az utón: kitömött maiiarak. nagy gyíkok, kagylók,, száraz növények, ócska tengerész holmik. Kutattam köztük, hogy talán találok arra való holmit, ami­nek megörülne a kaszinónk. A mint igy lapozgatok egy kezembe kerülő gálya-naplót, egy lepecsételt levélboriték hull ki belőle. Uajta nagybátyánk irása : Unokaöcséiiii közül annak, Máriusznak, Ana­kharzisnak vagy Trofitnuak, akinek éppen szűken állnak az akciái. Tudvalevőleg, mióta a rómaiak, a görög s Krisztusurunk apostolai megfordultak Provánszban, csak ez a három keresztnév járja a mi családunkban: Az én akciáim ugyan elég tisztességesen ál­lottak akkoriban legalább is különbül, mint Má­riusz és Trolin testvérek akciái, de mindazonáltal feltörtem a pecsétet. Nnm illett annyi szent s sza­vamra meg is bántam azóta. A levél borítékban egy levél s egy térkép volt, megsárgult régi papi­ros volt mind a kettő s mind a kettő a nagybá­tyánk toila alól került ki. A levélben Dtegirta nagybátyánk, egyszerűen mint aléle ember akinek nem kenyere a dicsekvés hogy mi történt vele az óceán egy szigetén, hova mint hajótöröttet vetették ki öt a hullámok. Ott mint Kobintón de kissé inteligensebbül rendezkezett I»'. hogy megélhessen. Táplálkozott ahogy tudott, hol jól, hol meg gyatrán, inkább Az elrontott gyom­rot 2-3 óra Illati tel­jt'M'ii rendin IIO/./H. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fit!. keserűvíz 5-100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom