Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-10-23

VEGYES IIIREIL — Próbanepszáxlálás. Az általános nép­számlálást megelőzőleg a város hatósága decem­ber hó lő-ike táján próbanépszámlálást tart, a mely különösen a népszámlálási biztosok buk­tatására íog szolgálni. Itt emlitjük meg, hogy a város polgármestere népszámlálási felülvizsgáló­kul Reidl József, Sohuobel Ferenc, Tóth Ferenc, Molnár Kálmán, Cseke Zoltán, Orbán Károly, Volmuth Lajos, Gram Ferenc és Sárecz Edét ne­vezte ki. A felülvizsgálók részére folyó hó 28-án Veszprémben tartandó beoktató értekezletre pe­dig Osoknyay Károly főjegyzőt, Keidl Józsefet és Sohnobel Ferencet, küldötte ki. — Luchrlli Erzsébet miasszonyunk gyil­kosa, felkötötte magát genfi zárkájábau. Ha nem hinnönk a Nemezisben, ha nem félve tisztelnök egy magasabbrendü isteni hatalom létezését, ugy most bízvást el kellene fogadnunk azt az állítást, hogy mégi-i eléri a sors azt, ki edene, ki az egész térsadalom ellen vétkezik. Luch ni meggyilkolta, örült hóbortjában a. legszebb szivü földi asszonyt, a magyarok élő Máriáját, megölte, egy örült rögeszme, egy :neg sem értett nevetséges tan következményekópen s íme most önmaga felett is kimondta a sújtó Ítéletet s elvégezte azt, mit a földi igazságszolgáltatás, a svájci törvényekre támaszkodva, el nem végezhetett. Sokkal szigo­rubbb bírája volt tehát önmagának, mint földi bírái. Nem bírta tovább rettenetes gyötrelmeit, mit cellája magáuzárkájában elszenvednie kelle­tett s elment vezekelni oda, hol talán, söt egé­szen bizonyosan az ujabb bűnhődés purgatoriuma vár reá. Kilehelte bűnös lelkét a legmegbecste­lenitöbb halál előhívásával az, ki egyetlen szú­rással egy egész ország, egy ezeréves nemzet minden tagját a legszomorúbb gyászba döntötte. Lucheiii kivégezte önmagát, miután már régen megérett volt, még akasztófánál is szigorúbb halálbüntetésre. — Színházi hetiruüsor. Vasárnap d. u. Obsitos, este Mary-Aun, hétfőn Muzsikus leány, kedden Kard becsülete, szerdán d. u. Kuruzsló ifjúsági előadás, este Kard becsülete, csütörtökön Náni, Báthory Béla jutalomjátéka, pénteken Smokk család, szombaton Orvosok. — Az Árpád-Utca vízvezetéki ós villany­világitási ügyében, miután a háztulajdonosok a hozzájárulási összegre vonatkozó nyilatkozatokat bemutatták, a városi tanács az Árpád-utcába a vízvezetéki csövek lerakását ós a villanyvezeték felállítását elrendelte s annak foganatosításával a v. mérnököt megbízta. — Osztrák áru magyar nemzeti szinü csomagolásban. Krausz bécsi vegyészeti gyá­ros az ő ultramarinjára a'piros-fehór-zöld csoma­golást jegyeztette be Ausztriában védjegyül nyil­ván azzal a szándékkal, hogy áruját magyar gyártmánynak töltüntetve, a közönséget megté­veszthesse. Schwarc Samu budapesti gyáros, a Hungária ultramaringyár tulajdonosa szintén nem­zeti szinü csomagolást használ, amiért az osztrák gyáros védjegybitotlási pört inditott ellene és a piros-fehér-zöld csomagolású magyar ultramarin zár alá vételét kérte, egyúttal 40.000 K kártérí­tést is követelvén. Okt'ber 4-én tárgyalta ezt az ügyet a budapesti kir. büntető törvényszék fölebbezési tanácsa, amely minden tekintetben a magyar gyárosnak adott igazat és Krauszt kere­setével elutasította. Még jó, hogy a magyar bí­róságot nem lehet a magyar szinü osztrák gyárt­mányokkal megtéveszteni, mert akkor igazán csehül állanánk és az osztrák sógor pimaszkodása valóban határtalan volna, — Vasúti üzletvezetöseg Győrött. A győri kereskedelmi és iparkamara nagyarányú mozgalmat inditott a győri vasúti üzletvezetöseg létesítése érdekében. Közgyűléséből felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez, csatolva ahhoz a győri vasúti üzletvezetöseg körzetének terve­zetét, mely szerint a győri vasúti üzletvezetöseg körzetébe a következő vonalak tartoznának: Kelen­föld— Bruck, Komárom—Pozsony—Újváros, Ko­márom—Érsekújvár, Almásfüzitő —Esztergom, 'Budapest—Tokod, Tokod—Annaforrás, Pozsony ilosf.n is tudomására jutott, a város polgármes­•re kérdé>t intézett az urodalom igazgatósága- s oz, hogy az urodalini téglagyár telepet összes l ^rendezésével és a még ki nem használt anyag- t •rulettel együtt 30 évre mily évi bérösszeg mel- t itt volna hajlandó Pápa városának bérbeadni? \ — Gyász. Súlyos veszteséf; érte e hó 18-án I chor Ármint, az izr. polgári fiúiskola kőzsze- ] Hétben és köztiszteletben álló igazgatóját, abból 1 z alkalomból, hogy neje. akit rajongásig sze- ( ített, 65 éves korában elhalálozott. Az elhunyt 1 ii nőt jótékonyságáról és nemesszivüségéröl < séles körben ismerték s az e hó 18-án reggel < ekövetkezett halálának hire városszerte mély 9 őszinte részvétet keltett. Temetésén, mely e I ó 20-án ment végbe, megjelent az izr. nőegylet I álasztmánya is testületileg, melynek az elhunyt < osszu éveken át a legtevékenyebb tagja volt; I • izr. polgári fiúiskola tanári kara ós növendékei, 1 jbb izr. egyesület valamint nagy számú közön- ' ég. A temetés napján a gyászháznál a szegé- ' yek között valláskülönbség nélkül jelentékeny i sszeget osztottak szót segélyképpen. A nagy eszteséget ért igazgató mély fájdalmában mi is szinte részvéttel osztozunk. Elhunyt földbirtokos. Mihály Géza öldbirtokos, akit nemcsak városunkban, hanem negyeszerte általános köztisztelet övezett, e hó 0-áu délután Budapesten elhalt. Az erőteljes, p és egészségesnek látszó uri emberrel mint ialljuk, igen gyorsan ós hamar végzett a halál, \em rég — állifólag — egy vadászat alkalmával neghütötte magát, mely oly veszedelmes beteg­égnek lett az okozója, hogy családja kénytelen 'olt gyógykezeltetése céljából Budapestre vinni, diol azonban a tudomány sem tudta már meg­nenteni az életnek, mert mult csütörtökön dál­ltán 4 órakor meghalt. Holttestét Budapestről .eguap szállították Pápára, ina pedig a kálváriái emetöben örök nyugalomra helyezik. A család i következő gyászjelentést adta ki: Mihály Ge­tane szül. Noszlopy Józsa a maga és gyermekei: Margit és Géza, úgyszintén az egész rokonság levében mély fájdalommal tudatja, hogy forrón izeretett férje, illetve édesatyjuk Mihály Géza ÍZ évi október hó 20-án délután 4 órakor, éle­ének G0-ik évében, hosszú szenvedés után az Urban elhunyt. A drága halott hűlt teteme folyó tó 22-én délelőtt fél 10 órakor fog Budapesten, \ vörös-kereszt-kórház halottaskápolnájá^an be­szenteltetni és Pápán folyó hó 23-án délután 3 órakor a kálvária-temetőben újólagos beszente­[és után örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szent miseáldozat Pápán a nagytemplomban folyó hó 24-én délelőtt 9 órakor fog a Minden­hatónak bemutatni. Budapest, 1910. október hó 20-án. Béke poraira! — Villamos vasút Pápán? A vasutipar részvénytársaság a mult hét folyamán kérdést in­tézett városunkhoz, hogy nem idegenkednék-e egy városi villamos, vagy gőzmotoros vasút lé­tesítésétől, melyre a várost, fekvésénél és for­galmi viszonyainál fogva igen alkalmasnak tartja. Az esetre, ha a város A vasút eszméje iránt ér­deklődik, a társaság hajlandó a vasút ügyét ke­zébe venni oly módon, hogy a szükséges műszaki és előmunkálatokat díjtalanul elvégezné, söt a vasút financirozásában is'részt venne. Enuek meg­beszélése végett főmérnöküket legközelebb váro­sunkba küldi, hogy ez irányban a személyes tár­gyalásokat megindítsa. A mi rokonszenvünket máris megnyerte ez a villamos vasutterv, amit azonban addig, amíg utcáinkat inkább szükitjük (mint a Jókai-utcát is), mint kiszélesítjük, meg­valósíthatónak nem tartunk. — A népkonyha bizottsága holnap, hét­főn ülést tart, amelyen A rendes folyó ügyeken kivül a népkonyha megnyitásának idejét is meg fogják állapítani. — Statisztikai évkönyv. A fővárosi sta­tisztikai hivatal kiadásában legközelebb megjele­nik a magyar városok statisztikai évkönyve. A nagyszabású és fontos adatokat tartalmazó év­könyv egy péidányát a városi tanács is megren­delte. — Városi közgyűlés. Pápa város képví­selötestülete 1910. évi október hó 1-én délután j ' 3 órakov a városháza nagytermében közgyűlést'^ tart, melynek tárgysorozata a következő: I Dr. Löwy László v. képvis-lő indítványozza, hogy 1 a Batthyány-utcáhan fekvő és Pápa város tulaj­dOBát képező u. n. utca korcsmához a város ve- 1 gyen meg Halán Mihálv és társainak tulajdonát " képező, a pápai 101(5. sz. tjkvben felvett szóm­szédos telekből 100 négyszögöl területet, négy- , szögedét 30 korona vételári összegórt. II. Javas­lat arról, hogy Pápa város közönsége vegye meg a Pápa városi és vidéki takarékpénztárnak a pá­pai (572. sz. tjkvben A f 2. sorszám alatt felvett ingatlanának a térrajz szerint kitüntetett részét 24.000 korona vételárért és azt csatolja a város­házához. III. Szabályrendelet a hirdetési ügy rendezéséről. IV. A pápai ref. hitközség kéri, . hogy a színház területét a ref. hitközségnek 30 ezer korona vételári összegért, templomépitési , célra engedje át. V. Városi tanács javasolja, hogy a Gyimóti-uti vámház céljaira Gáncs Kálmántól . 50 négyszögöl területet 250 koronáért a város vegyen meg. VI. Bezerédi-utcai lakosok vízveze­téket és villanyvilágítást kérnek. VII. a pápa— devecser — sümegi vasút tárgyában hozott köz- . gyűlési határozatot a miniszter pótlás végett . visszaküldi. VIII. A városi tanács beterjeszti a városmalotn bérbeadására vonatkozó szerződést. IX Altenstein Frigyes kérelme egy gépgyárnak Pápán leendő felállítása érdemében. X. Városi tanács javaslata a pálházi és dörzeményi pusztá­kon összeirt 81 tanköteles gyermek iskoláztatása érdemében. XI. llletösögi ügyek. — A pénzügyi bizottság folyó hó 21-én a városháza nagy termében ülést tartott, mely alkalommal a november hó 3-án tartaudó köz­gyűlés elé kerüiö ügyeket tárgyalta és pénzügyi szempontból előkészítette. — Munkásgimnázium. Minden ember boldogulása attól függ, hogy mennyi tudomány­ával ós műveltséggel bir és mennyire képezte magát azon a téren, amelyen boldogulni akar Ennek a tudásnak és műveltségnek a terjeszté­sére alakultak az ország minden részében az úgynevezett munkásgimnáziumok. Mint örömmel •értesültünk, városunkban is egy ilyen muukás­gimuázium alakításán fáradoznak azok a dicsé­retet és elismerést érdemlő férfiak, akik a saját tudásukat azoknak az egyéneknek az agyába óhajtják átültetni, akiknek nem adatott meg az alkalom, hogy azt önerejükből maguknak meg­szerezzék. Ismételjük, hogy csak elismeréssel adózhatunk azoknak a lelkes férfiaknak, akik városunkban ezen kulturális intézmény megala­pításán fáradoznak. Hisszük, hogy a nemes ügy iránt a város legelőkelőbbjei nem csak hogy érdeklődni fognak, hanem azt kellöképpeu tá­mogatni is fogják. — Nyolcvanegy gyermek iskola nélkül. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy Pápán, ebben a nagy iskola városban 81 gyermek létezzen iskola nélkül, pedig igy van. A pálháza és Dörze­mény pusztákon lakó szülők gyermekeinek egyál­talán nincs iskolájuk s mintegy 81 iskola köte­les gyermek marad oktatás nélkül. Enuek az állapotnak a megszüntetése céljából Mészáros Károly polgármester egy községi elemi iskola felállításának az eszméjével foglalkozik s az Ugy a legközelebbi közgyűlés napirendjén már szere­pelni fog. Mint értesülünk, a város az uj isko­lát a Bánócy-majorban szándékozik felállítani. — A városi téglagyár ügye. Már több ízben irtunk arról, hogy városunk hatóságát a többek között egy városi téglagyár felállítása is nagyban foglalkoztatja. Most arról értesülünk, hogy a gróf Esterházy Pál tulajdonát képező pápai téglagyárat az urodalom igazgatósága üze­men kivül helyezi és azt bérbeadni saándókozik. Miután ezen üzembeszüntetós a városnak hiva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom