Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-10-09

pénztikért, teljesen értéktelen s a legsilányabb nyerési eaélyekkkel ellátott papirosokat választanak. A Balkán államokból, de még Ausztriából, a természetesen az összes kultur államokból a magyar osztálysorsjegyek, épen ezeu okoknál fogva ki vaunak tiltva. Vájjon ezek talán erkölcsösebb nemzetek a magyarnál ? Nem, csal; praktikusabbak nem engedik, bogy a népet kifoszthassák azért, hogy néhány nagy rész vótiyesnek gondtalan megélbetést biztosítsanak. A játékszenvedély előmozdítása egyetlen országuak sem áll érdekébeu legkevésbbé hazánknak. Még sok, igen sok tennivalónk van a kultúra terén, sem mint bogy ilyen felesleges izgnlmakkal népünk erkölcsén rontsunk. Több felü gyeiét a kaszinókban, tt kávéházak szeparéinak több figyelem s az osztálysorsjáték s lóverseny megrendszabályozása ez legyen kitűzött feladatunk. Ha az ilyen rejtett rákfenék szérumát megtaláljuk, akkor azután egy szebb, egy boldogabb jövendő int felénk is, kik azt ezredéves kultur küzdelmeinknél fogva is elsősorban megérdemeljük. Ezeknek a rákfenéknek a kipusztítása nálunk is elkelne, mert a játékszenvedély már Papán, a mi büszkén vallott iskolavárosunkban is nag)' mértékben elharapódzott. Társadalmi forrongások. A haladó kor fokozódó szükségleteivel szemben a létküzdelemben eddig rendelkezésre állott eszközök elógtelei.éknek bizonyultak. Szerencsére, hogy nemcsak az életfeltételek, de maga az emberi nem is folytonos evolúcióban vau és mindig uj fegyvereket nyer a létért való küzdelemben. A fejlődő tökéletesedés uyomai már is erősen mutatkoznak különösen a uyugoti nemzeteknél, a melyek mint legrégibb európai kultúrnépek a legkedvezőbb kői ülmények között éltek és melyeknek fejlődése következóskép a legelörelialadottabb stádiumban van. Ezek körében már mutatkozik a legújabb szükségletek felismerésére és kielégítésére egy ujabb érzék — a társadalmi érzék. A magyar faj még nem érte el ezt a fejlődési fokot és szinte tanácstalanul áll a XX. század elején a legkülönfélébb velleitásoknak eddig soha nem tapasztalt szörnyű káoszában, melyben az istentagadás a fanatizmussal, a mindenható állam az állanniólküliséggel, a legkorlátlanabb individualizmus nz anarkia, a vasinarku szocializ_ fiffj, Lapok musnal, egoizmus az altruizmussal vivja szörnyű karcát. Szinte félő, hogy ez a féktelen forgatag, mely mindent veszélylyt I fenyeget, tényleg elsöpri azokat az államokat, melyek nem látják az ellentétes erők eredőjének irányát, mely a kibontakozás felé rezet. A kérdések tömkelegeiben, ahol az okok komplexumánál fogva az ész hatalma megtörik, mintegy beidegzi az ember a hatásokat és ellenhatásokat és csak ezen irányítása után mehet. A társadalomnak még azon rétegeiben is, melyek vezérszerep vivésére volnának hivatva ! és tényleg visznek is, a legtöbbekben hiányzik tt társadalmi öntudat, vagyis nincs meg bennük j az a fizikai állapot, mely megismerteti az emberrel nemcsak azt, hogy ö mindeu más emberjtöl különálló „én," hanem nzt, is, hogy azokual i együtt egy összefüggő organikus egészet, egy 'élő iudividiumot képez, melynek magában véve ö csak elenyésző, csekély része. Nem kell azonban azt gondolni, hogy a társadalmi öntudatnak a kifejlődésére csak várni kell és hogy az, ha itt van az ideje, ugy is kifejlődik. Az evolúciónál is fejlődése mindig a viszonyok hatása alatt keletkezik, tehát utólagos, alkalmazkodó jellegű; de kifejleszthető preventive is, ha előidézzük az okokat, a melyeknek eredménye. Annyi bizonyos, hogy a szükségletek felismerése nélkül a társadalom nem ismerheti fel azon feladatait sem, melyeket maga elé tűzni és megvalósítani, vagy melyért küzdeni hivatva van. Ezen szükségleteknek és feladatoknak fel uem ismerése az oka nagyrészt annak is, hogy a parlamentarizmus annyira lejárta magát. De oka másrészt annak is, hogy nálunk hiányaik a közérzüle tnek és közvéleménynek hatalmasabb kifejlődése. Nincs meg a közérdeknek az a világos felfogása, mely megtanítaná az embereket, hogy a közjó előmozdítása a legjutalruazóhb befektetés. Ezen felfogásnak beoltása az állampolgárokba a legjobb szer a torzsalkodások és polititikai gyűlölség ellen, ez maga képes az aunyit hangoztatott, koirupoió ellen síkra szállani. utolsótélje volt, lehet, hogymeit közel érezte magát a célhoz, keze lázasan vibrált a zöld posztós asztalon. A rettentő csendet a kártyák zizegése zavarta meg csupán. — Nyolc! — vágta ki diadalmasan Parapulos. — Kilenc a banknak ! — szólt a eronpier e besöpörte az egész tétet. A megdöbbenni ssisseoete száguldott végig u szótlan emberek ajkán Parapulos elvesztette nz 50.000 francos tétjét. S most mintha őrület szállotta volna meg. 100.000 francot dobott nz as/.talra. Elveszett. Valamint elveszett az a 900 000 franc is, »mit kilenc napon összenyert. Porapulos halvánvau kelt föl a játékasztaltól. 4z egész nveriséee, inig az összes vagyona is ott maradt a bakasztalon Az orosz nagyherceg, aki kitartóan győzte a bani.Jidást, diadnlniasAj tekintett a legyőzött ellenfélre. Purapulos pedig, mint n megvert kutya, szégyenkezve sompolygott ki a kaszinóitól. Másnap a montecarlói lapból értesültek a fürdővendégek, hogy Parapuloi Mütiádcs n montecarlói temető ezomorufiizei alatt egv folyóval lejében hanyatlott valamely szerencsétlenül járt já'ékos díszes siicinlékére. Az orvosok már it.sk a bcáüctt ha'ált konstatálhatták. Városi közgyűlés. — 1910. október hó 1. — Városunk képviselőtestületének régóta nem volt olyan népes és oly heves lefolyású közgyűlése, mint ez a legutóbbi. Mint sajnálatos tényt kell megemlítenünk, bogy a közgyűlési teremben olyan kifejezések röpködtek, amelyeket sehol sem tartunk helyén valónak, annál kevésbé egy városi közgyűlésen és még hozzá egy olyan komoly és higgadt tárgyalást igénylő ügy körül, mint a gimnázium ügye. Annak a botrányosan szomorú eseménynek, amelynek ez alkalommal tanúi voltunk, nem szabad meghonosodni. A közgyűlések méltóságát hasonló incidensekkel nem szabad aláásni. Bármenyn,> ire tiszteljük a szólásszabadságot, bármennyire Iii vei vagyunk is a szabadvélemény-nyilvánitásnak, az ilyen hangú tárgyalásokat a legsúlyosabban el kell Ítélnünk. Amikor a felvilágosodás, a szabad vélemény nyilván itás korszakát éljük, mint erkölcsi kötelességet rójjuk mindenkire, hogy mások véleményét emberi méltóságukhoz illően meghallgassák s indulataikon, ha egyebütt nem is, de a közgyűlési terem falai közölt uralkodjanak. Az ilyen modorú tárgyalások hozzátapadnak ahoz az ügyhöz is, amely az ilyen reprodukálhatlan kifakadásokat kiváltotta. Ez a percekig tartó sajnálatos incidens Halász Mihály felszólalása alkalmával keletkezett és olyan mérveket öltött, hogy Lamperth Lajos elnöklő h. polgármester kénytelen volt az ülést felfüggeszteni, az ülés újból való megnyitása után azonban már a kedélyek lecsillapultak, hogy a közgyűlés rendes mederben folyhatott le. Amidőn még megemlítjük, hogy a közgyűlésen ami ritkaság — 94 képviselő adta le szavazatát, a gyűlés eredményéről az alábbi tudósítást adjuk: Lamperth Lajos v. tanácsos, mint helyettea polgármester pont 3 órakor megnyitotta a közgyűlést és a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Mátz József, Kcrein Vilmos, Scheiber Jenő dr., Nagy Vilmos és Győri Gyula v. képviselőket A mult ülésről felvett s felolvasott jegyzőkönyv módosítás nélkül tudomásul vétetett. Napirend előtt Halász Mihály oly értelemben interpellált, hogy z tanács mit szándékozik tenni a Virág-utca kibővítése érdemében, mert ezen utca oly szül;, hogy tűzveszély idején nem lehet kellő gyorsasággal segítségére menni az ott lakóknak. A h. polgármester válasza szerint a tanács már a legutóbb kiadott épitési engedélyeknél figyelemmel volt e körülményre s a kataszteri munkálatok befejezte után véglegesen fogja rendezni az ügyet. A választ tudomásul vették. A napirend néhány pontjával csakhamar végeztek, igy dr. Löwy László indítványát, hogy a város a Batthyány-utcában levő Halász-fél» háztelekböl 100 •-ölet vegyen meg, továbbá a Steinberger-fóle házból egy részt örökáron szerezzen meg s csatolja a városházhoz, nemkülönben a még kellően elő nem készített hirdetési szabályrendeletet a következő közgyűlés napirendjére tűzték ki. Igy történt ez a ref. hitközség templom ügyével is, miután a képviselőtestület kellő számban nem volt jelen. Úgyszintén a napirend későbbi folyamán módosított építkezési szabályrendelet, valamint azon javaslat, hogy a gyimóti vámház céljaira Gáncs Kálmántól a város 50 [j-ölet vegyen meg, az 1910 november ;j-ára hirdetendő közgyűlés napirendjére került. Igy csak a bencés-gimnázium ügye és a zsidó polgárié kerültek tanácskozás alá, valamint a vágóhídi tervekről, meg néhány illetőségi ügyről hoztak érdemleges határozatokat. A bevezetésben mondottak kiegészitéséül referáljuk, hogy a közgyűlés 08 igen és 'JG nem szavazattal megszavazta a bencés-főgimnázium számára kért 50.000 koronát azzal, hogy egy részét az V. osztály, másikát a VII. osztály megnyíltával fizeti ki r. Pápai Takarékpénztárnál felveendő folyókölcsöu összegbök Az izraelita polgári iskola segélye cimén íJO.OOO koronát szavazott megütő igen és 7 nem szavazattal. A jéggyár épitési költségét, miután a közvágóhidi terveket újra télül vizsgáltatja, kifizeti. Ezt a határozatot 17 igen és 2 nem szavazattal hozták meg. Menybárdt Sándor, Lukács Antal és Gerecs Ferenc pápai illetőségét a közgyűlés megtagadta. Ezzel a közgyűlés véget ért. IRODALOM. Egy modern mindenttudó. Semmi sem jellemzi jobban a mi korunkat, mint az az ellentét, a mely a müveit embernek ismeretköre és a mindennapos szükségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van. Az emberi arra hajtja a szükség, hogy többe-kevésbbó egylditlotiHti képezze ki magát, ha a maga életpályája dolgaiban teljes és biztos képzettséget