Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-09-25

kerül újra s szinte a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába lesz felvéve. Majd megállapították a legtolb adót fizető v. képviselőknek az 1911 évi érvényes névjegyzékét. E szerint 87 rendes- (grót Esterházy Páltól — dr. Hoffuer Elekig és 31 pót- (Váci Szabó Elemértől — Hajnóczky Iiéláig) virilis. felhívja a polgármestert a közgyűlés, hogy a névsort kellően hirdesse uieg és hívja tél a jogi személyeket, a nőket ós a távollakókat, hogy meghatalmazottjaikat az alispánnál jelentsék be, a választottak pedig nyilatkozzanak, hogy mely alapon kívánják jogukat gyakorolni. Végül néhány illetőségi ügyet tárgyaltak, melyek során Tatai László ós Pfeifer Lipót illetőségét megtagadták, ellenben Szalcer Elek kihonositásába beleegyeztek. Ezzel a közgyűlés 5 óra előtt befejezést nyert. IIEGÍES HÍREK. — A Perutz-gvár jubileuma. A Perntztest\érek textilgyárábán ezelőtt tiz esztendővel kezdték meg HÜ üzemet. Ezelőtt tiz esztendővel füstölgött először a gyár keménye, ezelőtt tiz esztendővel kezdték meg zakatolásukat a gyár gépei és tiz év óta adnak munkát, kenyeret a gyár tulajdonosuk mint egv «J.JU munkás embernek. Még élénk emlékezetünkben van az a jelenet, mikor tiz évvel ezelőtt egy alacsony termetű, udvarias és előzékeny uri ember: Gerstl Leó gyárigazgató nagy lelkesedéssel mutogatta és német nyelven magyarázta a város hivatalos I urainak a gyár berendezését. Most, tiz év után | ez a kép csak annyiban változott, hogy Gerstl Leó, agyár derék igazgat ója már magyar nyelven tartja a gyárat megtekitttők előtt mag3'arázatait és hogy a gyárnak ma már nemcsak gépei és munkásai, hanem kultúrintézményei is vannak, amelyek jAtMM^ '•••^ftf^ A gyárnak fl Bj ' fl B önálló betegsegitö péuztára^BJ^gi <^BJBiö melynek alapszabályai 1907-ben nyertek kormain hatósági R

. í^^^k.:.' Lől • xl. Van egy jól </.-'. '--fl B5''KH> RDle

b'~ tagjai kivétel nélkül a^Ríf munkásaiból ^^ültek ki. Van sególyegylete^mel}' az önképzőB.-b«.:.'beii alakult és a^ B> munkások Bernekéinek felruházását ;V B célul. És ez a gyár, mely nemcsak dolgoziS^mnem humánus sM^ilturmissziót is teljesít, mi^jasárnap délután B\ur a Griff szálloda B B nébe 11 tartja sJPpténnállásának 1(J éves^B^Vumát. Az népség programmja a kővetkező: Megnyitó be>

k tartja Flechner József^sjfcina küldöttéé" B az igazgatóért. Ezi • B a Himnusz, síi a dalárda. Ünnepi be^B^^t ártja Szántó Mnót Gerstl Leó arcképének lele

plezése, melyet Bá \ o-yar: ..-^^Bksága BBVezzel együtt egy en • B) l egy összeg átadása a segélyalapra ok részéről. Alkalmi ének^^öadja^^alárda. Élőkép prológgal. V!••<',('.£,. M 1; iJ Bj Gizella. Záróbeszéd, l'"i^B ''

l

^^^B" H Szózat. Amidőn megemlítjük, hogy a Gerstl Leó igazgató arcképe és a neki átadandó emlékirat Herz Dávid rajztanár művészetét dicséri, a gyár örömünnepéhez mi is a legőszintébben csatlakozunk s kitartást és hasznos munkálkodást kívánunk a második jubileumig. — Elmarad a népfelkelők szemléje. A györveszprémi m. k. 56. sz. népfelkelöjárás parancsnoka, í. évi szept. hó 1 T-i ki kelettel 217/1910- sz. a. átiratot intézett Pápa r. t. város polgármesteri hivatalához, melyben arról ad értesítést, hogy a folyó évi népfelkelési időszaki jelentkezések a kolera veszélyére való tekintettel a honvédé.mi miniszter iutézkedése alapján nem fognak megtartatni. — Doktor juris. Schlesinger József városunk szülöttét helybeli jogászitjuságunk f>*yik legkiválóbbjai, tegnap, • hó 24-én avatták a jogtudományok doktorává Budapesten. A jeles képzettségű fiatal jogász doktorátusához szívből gratulálunk. — A szegödtetesi dijak. Megírtuk annak idején, hogy Kerbolt Alajos beadványt intézett a város tanácsához, melyben azt kérte, hogy a tanács a pápai ipartestületet tiltsa el a tanoncss-egödtetósi ós szabaditási dijak szedésétől, mert az 1884. évi t.-c. 100. §-a ezen dijak szedését meg nem engedi. A tanács Kerbolt Alajost kérelmével elutasította s igy az ügy felebbezés folytán a vármegye alispánjához került II. fokú elbírálás céljából. Az ügyiratok e hó 21-én érkeztek le városunk hatóságához és pedig ugy, hogy a vármegye alispánja a felebbezés elutasítása mellett a városi tanács határozatát jóváhagyta. — A városmalom. Meidl József komáromi molnár bérbe óhajtja venni a városmalmot, melynek eddigi bérlőjének, Vadas Jánosnak a város tudvalevőleg lelmoudott. A tanács azonban Meidl ajánlatát nem fogagadhatta el, hanem az előírás szerint nyilvános árverést kénytelen kitűzni. Az ügy elintézésével a v. főjegyzőt bízta meg a tanács. — Városi közgyűlés. Pápa város kópvi selötestülete f, évi okt. hó 1-én d. u. 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart, mely nek tárgysorozata a következő: 1. Dr. Lö\v\j László indítványa a Haiász Mihály és társai tu lajdonát képező ingatlan egy részének megvétel tárgyában. 2. Inditvány a Pápa városi és vidéki takarékpénztár tulajdonát képező úgynevezett Steinberger-féle náz hátsó részének megvétel tárgyában, mely a városházhoz csatoltatuék. 3 Szabályrendelet a hirdetésügy rendezéséről. 4 A ref. hitközség kéri, hogy a város a szinház területét a ref. hitközségnek 30 ezer koronáért^ adja el. 5. A szent Benedek-rend gimnáziumi bi zottságáuak kérelme 50-000 korona megszavazása

1 iránt. 6. Az izr. hitközség kérelme polgári isko Iájára 30.000 korona segély megszavazása iránt. 7. Városi tanács beterjeszti a módosított építés^ szabályrendeletet. 8. Pénzügyi bizottság betér jeszti a közvágóhíd terveit és költségvetését. 9 A városi tanács javasolja, hogy a Gyimóti-uti vámház céljaira a város 50 négyszögöl területet vegyen meg. 10. Illetőségi ügyek. — Miniszteri megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Antal Géza, orsz. képviselőt, mint az orsz. közoktatásügyi tanács tagját az 910—11. tanévre a losonci állami tanitóképzöintézeí hivatalos megvizsgálásával bízta meg. — Népszámlálás. A legközelebbi közgyűlés foglalkozni fcg az 1911. január ]-10-ig tartó népszámlálással. A város 20 kerületre lesz osztva és 20 népszámlálási biztos (leginkább tanító végzi az írásbeli teendőket. A tanítók hat napi szünetet nyernek. — Vásárbetiltás. Veszprémvármegye alispánja a f. hó 2b-iki enyingi vásárt, a koleraveszedelemre való tekintettel — betiltotta. Hol előre nyomottunk, hol visszavonultunk. Aszerint, araiul mi vertük az ellenséget, vagy amint az ellenség vert minket. Az öreg katonák türelmetlenül számolták az órákat, a perceket: hogy mikor telik ki a három esztendő s csúfolkodva kérdezték a fiatalabbakat: — Mennyi időd van még öcsém ? Az ötödik napon tűzben voltunk hajnal óta. Két völgyön keresztülasSJ»^??K, két hegyet megmásztunk. A h^w •Tikat kellett elfoglalni, a legmagasabbat, a legveszedelmesebbet. — Hogy kapaszkodunk erre fel önkéntes ur? kérdezte tőlem a dobos, aki már türelmetlenül várta a trombitaszót, mely végét veti a hadakozásnak. Időm nem volt a válaszra, mert a következő pillanatban megharsant a szomszéd hegytetőn a trombita Szép tisrta, erős hangja végig hangzott a rónán, bérceken, hirdetve, hogy vége a gyakorlatnak. Az öreg legények őrjöngő örömbe törtek ki. Egy részük kacagott, más részük sirt örömükben. Pillanat alatt h-osapták vállukról a fegyvert a földre, enpkájukat feldobálták a levegőbe s egymás nyakába borulva mondták: — Hála Istennek, kitelt a három esztendő! — Színtársulatunk, mint megbízható forrásból értesülünk, október hó 3-án érkezik meg városunkba. Ssalkay Lajos igazgató, amint ezt varosunk polgármesteréhez intézett levelében irja, katonazenekart hoz magával. Egyúttal arra kéri a polgármestert és a szinügyi bizottságot, hogy engedje meg neki a színházi hely ára fa felemelését. A páholy árát 1 K 20 filh, a támlásszék árát 50 tili. stb. kívánja felemelni és arra hivatkozik, hogy sokkal kisebb városokban, mint. pl. Losonc, tetemesen drágábbak a színházi helyek (ez tény), mint nálunk. Ebben a kérdésben a szinügyi bizottság legközelebb dönteni fog s mi azt hisszük, hogy a szinügyi bizottság Szalkay direktor kérését indokoltnak találja és a helyárak felemelését engedélyezi. Mi azonban ennek fejében elsőrangú szinházi erőket kérnénk a direktortól, amiben, azt hisszük, követelés nélkül is lesz részünk. — Vándorló Sátorok. Azokról a sátorokról van szó, amelyek országos vásárok alkalmával a Györi-uton szoktak felállítva lenni és a melyekben oldalt és hátul varrott csizmáknt szoktak iparosaink árusítani. Több Györi-uti kereskedő ugyanis azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy mig azelőtt a rendőrség kérlelhetetlenül megbüntette azokat a kereskedőket, akik kézi kocsijukat csak egy negyedórára is üzletük előtt tartották, addig most a szövetkezet előtt állandóan egy szabad tér vau hagyva a kocsikhoz való közlekedésre. Vagyis, hogy azou a helyen és még egy másik helyen a sátorokat egykét hellyel odább vándoroltatták, hogy ott a két kereskedő áruival szabadon közlekedhessek Mi ugy tudjuk, hogy ez a privilégium egyik kereskedő számára sincs külön biztosítva és ami Péternek nem szabad, az a Pálnak is tilos. Hogy a panasz jogosságát megállapíthassuk - bár a mondottakban egy pillanatig sincs okunk kételkedni — ezt az állapotot legközelebb majd mi is megfigyeljük. — V. H. O. Sz. kongresszusa. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége mult vasárnap tartotta évi közgyűlését Budapesten, az Otthonkör nagytermében. A tagok az ország minden részéből rendkívül uagy számban gyűltek össze Is az érdeklődést tőképpen a szövetség kebelében I alapítandó betegsegélyző pénztár ügye kötötte le, amelynek előmunkálatairól a kiküldött bizottság tüzetes jelentést tett. A közgyűlést Szávay Gyula alelnök, majd utóbb Barát Ármin kir. tanácsos alelnök vezette. Az ignzgatóság jelentése kimerítő képet nyújt a szövetség működéséről, amely a vidéki hírlapírók erkölcsi helyzetéuek javítására minden rendelkezésére álló eszközt megmozgat. Az 1909-iki zárszámadásokat és az 1911-iki költségvetést a közgyűlés vita nélkül elfogadta, elleuben az évi jelentéssel kapcsolatban élénk eszmecsere indult meg, amely a vidéki hírlapírók helyzetének számos baját és panaszát érintette. Az újságírói kamarák felállítását több szónok sürgette s a közgyűlés az ez irányban megkezdett akciónak az Otthonnal és a Budapesti Újságírók Egyesületével karöltve való erélyes folytatását a vezetőségre bízta. A napirend során Barát Armin alelnök behatóan ismertette a szövetség betegsegélyző pénztárának létesítése érdekében folytatatott előmunkálatokat, ismertetvén Balassa József és Palóc László eziránt kidolgozott javaslatait éj a budapesti újságírók betegpénztári orvosának, Alföldi Béla dr.-nak e tárgyban nyújtott becses útbaigazításait. A közgyűlés nagy figyelemmel fogadta a jelentést és megbízta a bizottságot a további lépések megtételével. A szövetség jövő esztendei közgyűlését valószínűleg Szabadkán fogja megtartani. A közgyűlés végül köszönetet mondott az Otthon körnek és Rákosi Jenő elnöknek a szövetség ülései alkalmából nyújtott vendégszeretetért. — Az izr. polgári iskola segélye. Az auth. orth. izr. polgári iskola fejlesztésére a hitközség 30,000 K. segélyt kér. A tanács a kérelemnek teljesítését méltányosnak találta és a közgyűlés elé pártolólag fogja terjeszteni a kérvényt. — Pados Oábor dr. plébános. Pados Gábor dr., városunk szülötte, Pados József, tekintélyes pápai földmives-polgártársuuk kitűnő tehetségű fia, ki theológiai tanulmányait Rómában végezte s legutóbb veszprémi káplán, majd fővárosi hitoktató volt, a vámosi (Veszprém melletti) plébániára küldetett egyelőre admiuisztráItornak. Igen valószínű, hogy nemsokára véglegesitik s invosztiálják a plébánia javadalmára.