Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-09-25

XXXVII. évfolyam. Pápa, 1910. szeptember 25. 39. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. M e g j e 1 e íi i k minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadoliivatal : Üoldherg Ciy>.la pauirkereskedése. 1'ő-tér 'Jll-ik szám. Hirdetésekot egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdonos: ÜOLDBERG GYULA. Klőfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 19 kor., félévre fi k.. negyedévre .'! k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgy es szám ára ;iu lill Egy kis statisztika a nemtörődömségről. Szinte rosszul esik hozzáfogni ehhez a témához, meri hozzávágjunk szokva a közönségnek ahoz az abszurd fölfogásához, amellyel a lapok minden olyan közleményét, melyben valamelyik társadalmi, vagy közéleti fogyatkozásnak a veséjébe nyúl, különösen ha abban egyesek titokban magukra ismernek, — nyomban személyes tendenciákat látnak. Az ilyen szép számmal levő közéleti szereplők el sem tudnak képzelni közleményt, ha az valami olyanról szól, mely az ő tetszésükkel nem találkozik, hogy abban személyeskedést ne keresnének és túlzott fantáziájukkal ne találnának. Ezek az egyének, akik ilyen fölfogást hordanak és táplálnak agyukban, rendszerint följajdulnak és önérzetükben sértve érzik magukat, s mintegy jelentkeznek azok sorából, akiknek együttes működése okot szolgáltatott arra, hogy kritika tárgyát képező eljárása a nyilvánosság előtt felfödöztessék. Különösen városatyáink közül bírnak nagyon sokan ilyen érzékeny lélekkel. Pedig hát éppen a városatyák közHogy azonban a legkisebb kételkedésnek is ntját vágjuk, dátum szerint soroljuk fel, bogy melyik közgyűlésen hány képviselő szerencséltette közgyűléseinket magas megjelenésével. Az első ez évi közgyűlésen, január 13 án megjelent 61 képviselő, nem tartotta érdemesnek a megjelenést 113; február 7-én jelen volt 74. távol maradt 100 képviselő; március 10-én megjelent 89 képviselő (horribilis szám a közgyűlések élettörténetében) nem jelent meg 85; április 14-én már csak 59 volt jelen, mig 115 távol maradt; május 7-ón a 174 képviselői mandátumból csak 39 !volt jelen, 135 pedig otthon maradt; július 2-án, mikor a városi tisztviselők fizetésrendezését, illetve az államsegély felosztását tárgyalták csak 110 képviselő volt távol, mert 64 részt vett a közgyűlésen; július 25-én, mikor a városnak a mult évi zárszámadásai voltak szőnyegen, tehát a város egy évi gazdálkodásáról volt szó, jelen volt képzeletben, vagy tán még ugy sem, 144 képviselő, tényleg azonban csak 30; Augusztus 29-én azonban, amikor TÄRCÄ» Gh3rsifeorlsLtoaa.— A .Pápai L » p o k" eredeti tárcája. — Irta: Szász József. Mi a hadgyakorlat? Csak az tudja, aki megpróbálta. Fáradtság, nélkül,

./.es és hadakozás az ellenséggel. Hetekig-hó napokig bolyongsz ide-oda. Hol völgyekben, hol hegyeken. Agyat azonban soha se látsz. Pajtában, szénás sziuben, vagy az Isten szabad ege alatt, a széna boglya tetején a szállásod. Fejed alja a borjú, takaró a köpönyeg és a csillagok ezüstös fénye. Téphet vihar, vághat eső: ne félj, semmi bajod sem les/. Tiz-tizeuöt esztendő múlva érzed csak, hogy csuzt, rheumát s más efajta nyavalyát hordozol magadban, amikor már rég elfelejtetted, hogy katona voltál. A nyári hónapokban nyolc hétig barangoltunk, vagy katonanyelven szólván, csatáztunk Horvátországban Ezt muszkaországnak hivja a magyar katona. Keresztüi-kasul jártuk, dúltuk ezt a girbegurba országot. Nyomorúságban bőven volt részünk, de pajzánságot azért eleget elkövettünk. Ezzel enyhítettük fáradtságunkat, nyomorúságunkat. A nyolc hét alatt majdnem ugy éltünk, mint az írás prófétája a pusztában, aki táplálkozott vala sáskákkal és erdei mézzel. Mézhez szerettünk volna mi ia jutni, de esak vadalmát, vadkörtét és töméntelen kökényszilvát találtunk. Egyéb élelmiszert pénzért sem kaptunk. Először mert magának a horvát parasztnak sincs, másodszor, mert ha van is, akkor se ad a magyar katonának. Nem szereti, gyűlöli a magyart, hauem azért respektálja. Urnák szólítja az utolsó bakát is. Oda menjenek az alföldi szocialisták: meglátják, mi a nyomorúság. Az a paraszt csak híréből ismeri a búzakenyeret meg a szalonnát. Kukorica, polánkalisztből süti a kenyerét, mely nem is kenyér talán. Olyan fekete s ugy ragad, mint az alföldi sár. Magyar ember, még ha éhes katona is, csak a héját birja elfogyasztani az ilyen horvát kenyérnek. Szalonnát pedig csak ünnepnapon eszik. Napi eledele a juhturó, a juhsajt, melynek kellemetlen erős szaga tiz lépésnyire is érzik a lakástól. Házukat nem kőből építik, nem is téglából, vagy vályogból, még sárból se verik. Deszkából tákolják össze, nyilasait pedig sárral tapasztják be. Az egyetlen szobában együtt lakik az egész família. A nagyapa, a nagyanya, a vők, a menyek, a hajadon leányok s az apró gyermekek. A sarokban pedig a házi állatok: osirke, tyúk, kutya és malao húzódnak meg. Ilyenformán huszonöt-harminu szorong egymás mellett a kis szobában. Kemencéjük, kályhájuk ninos. A szoba közepén e-»y hasáb fa ég, ennek tüze msllett főzik meg ételüket, ennek tüze, füstje mellett melegszenek. Ilyen nagy a szegény nyomorúsága s ezért mégse szocialista, se nem anarahista. Hauem horvát, aki gyűlöli a magyart, tekintet nélkül arra, hogy szocialista- e, vagy sem s egy nagy szláv birodalomról ábrándozik, melynek Zágráb volna a központja. Érdekes jelenség, hogy az idősebb generáció tud magyarul. Alig van olyan nyomorúságos falu, melynek vénei a magyar nyelvet ne értenék. A fiatalja már csak azt tudja, hogy a magyart gyűlölni kell, mert az ellenség. Hogy ez oka minden bajának, miuden nyomorúságának. Valahol Szamabor környékén öreg horvát paraszt került elém. Az ő nyelvén vizet kértem tőle. Nagy nehezen megértettem vele, mire az öreg egy bádogban előhozta a vizet s igy szólt hozzám magyarul : — Tessék jó uram. Mondhatom, hogy sokkal jobb víz, mint a magyarországi. Elcsodálkoztam. Honnan tud ez az öreg magyarul. Hiszen tudta, hogy magyarok vagyunk, hallotta beszélgetésem barátaimmal. Kérdésemre igy felelt: — Jártam én valamikor régen Magyarországon. A osászárt mentünk megvédelmezni, mikor a magyarok fellázadtak ellene. Engem el is fogtak éa bizony nagyon jól bántak velem a magyarok. Én nem is haragszom rájuk, de a horvát urak mindig azt mondják, hogy [nagvon gonoszak a magyarok. Ők az okai minden bajunknak, minden szerencsétlenségnek. Mindent elvesznek tőlünk adóban és még nyelvünket is el akarják venni. Tanuljanak a magyarok horvátul, ha a mi országunkba jönnek, mert a mi hazánk Horvátország. Az öreg horvát e szavain elmélkedve önkéntelenül arra gondoltam: hej, ha mink is ilven nőLakásberendezéseket u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és «onyhaberendesósabet megrendelésre rajz után készitek a legmodernebb kivitelben. ízléses, olcsó és modern BÚTOROK állandóan raktáron! Javításokat iselfogadok. DRACH ADOLF bútorasztalos, Pápán, Jókai-utca 14. szám alatt ügyi tevékenységét, jobban mondva nemtörődömségét tesszük szóvá jelen sorainkban is. Vegyék magukra mindazok, akikebben a nemtörődömségben magukra ismernek. Kgy kis körutazást teszünk a városi közgyűlések körül, mely legalkalmasabb arra, hogy a városatyák nagy részének a közügyek terén régóta tapasztalt nemtörődömséget egész meztelenségében szem elé állítsuk. Számadatokkal bizonyítjuk be, hogy a képviselőtestületi tagok számának szaporítására épen semmi szükség sem volt, sőt véleményünk szerint azok számát a lehető legkisebb minimumra kellene leszállítani, mert igy a távollevők száma sem volna oly szédületesen nagy, mint a jelenlegi állapotban. A város közgyűlési jegyzőkönyveiből mindenki meggyőződést szerezhet magának arról, hogy képviselőtestületünk a mai napig 10 közgyűlést tartott s az ezen közgyülé- eken jelen volt képviselők számának 1860-at kellene kitenni a szavazati joggal biró tisztviselőkkel együtt. A jelen volt képviselők száma azonban csak 543, tehát 1317 maradt távol erről a 10. közgyűlésről.