Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-09-04

1910. szeptember 4. Papai Lapok a nók nagytokú, szinte túlzásba vitt fényűzése ás hiúsága is. Már most megtalálván az okokat, keresnünk kell alkalmas és eltogadható jó orvoslási módo­kat is. Ezek többfélék. Legelsőnek szerepelhetne talán az, amellyel a nagyméitékü kivándorlást is meglehetne orvosolni, a föld szerzés megköuy­nyitése s lehetővé tétele, — itt szó lehet mind­járt arról a tarthatatlan állapodról is, amely egyik-másik törvényhatóság teriilatén uralkodik. Tudniillik rengeteg területek állanak víz alatt. Ha már most e mocsarak lecsapoltatuának, a környéken élö polgárság alkalmas és nagymennyi­ségű földbirtokhoz jutna, amely aztán azon a vidéken lehetősé tenné az egyke gyökeres kiir­tását, mert előmozditatván a földszerzés, nem kellene a birtokok ssétdarabolásától telni. Vau még ezenkívül más, több figyelemre méltó és megszívlelendő orvosság is. Nevezete­sen az egykések megadóztatása (mely adó a több gyermekesek között tüstént szétosztandó lenne), katouai kedvezmények megadása megvonása, gyermekeihajtási eseteknek a legszigorúbb mó­don való megbüntetése, ezzel kapcsolatban az úgynevezett javas és kuruzsló asszonyok szigorú ellenőrzése, községi és állami adók mérséklése, esetleg átengedés, állami munkálatoknál állások uyujtasa stb. Természetes, hogy mindezeket nem kellene egyszerre alkalmazni, de okosan és megfontol­tan ki lehetne találni közülük a legjobbat, a leg­radikálisabbat, amely — ha nem rögtön, mint szeretnők — lassan-lassan kiölné a nép szivéből e rut, nemzetölö bűnre vivő hajlamot. De mint sokan mondják és orvosságként ajánlják, korántsem bizonyulna jónak az a mód­szer, amely népies fölvilágosító előadások tartá­sával, vagy vallási állítat által való hatással akarná a népet eltántorítani ezen átkos betegségtől: mert annak célszerütlenségét. és hiábavalóságát a kivándorlásnál is láttuk és tapasztaltuk s hogy nem vált be, annak csak az volt az oka, hogy — nem ért semmit! Nem előadásokkal, uem m3zes-mázos be­szédekkel lehet hatni a népre és megmenteni azt a hazának és a társadalomnak, hanem gyakor­latilag : tettekkel. Csak parcelláztassa egy-két latifuudiumos, hitbizományos földesúr a birtokát, vagy annak egy részét, a hatás azonnal jelent­kezni tog. Igy lehet valamit elérni, megcselekrdni, de nem előadásokkal, üres beszédekkel és frázisokkal. H. R. Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete az el­múlt hét két liánjának délutánjait a ta­nácsteremben töltötte. Hétfőn a kilenc pontból álló rendkívüli tárgysorozatot, kedden pedig az 1911. évi városi költ­ségvetést intézte el. Mindkét napon át a városi képviselők mintegy harmada jelent csak meg, mit tekintettel arra, hogy nagyfontosságú dolgokról esett szó, nem valami nagy érdeklődésnek le­het nevezni. Ám álljanak itt a részletek: - 1910. aug. 29. — Pont 3 órakor délután Mészáros Ká­roly polgármester megjelenik a terem­ben és elfoglalja az elnöki széket. Megnyitás. A polgármester üdvözölvén a képviselőtes­tületet, megnyitja a közgyűlést s a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Kis István, Har­inos Zoltán, Nagy Vilmos, Ács Ferenc és Halász Mihály v képviselőket. Ezután Csoknyay Károly, v. főjegyző felolvust.i a mult ülés jegyzökönyvét. interpellációk. Az interpellációk sorozatát ilO-et lehet so­rozatnak nevezni!) Halász Mihály nyitotta meg. Ez időben — midőn a kolera ellen kell védekez­nünk — a Ciuca jelenleeji állapota nem tűrhető. A polgármester szerint a tanács már intézkedett és a Cinca tisztántartására egy embert kirendelt, a rdndörkapitny pedig szintén őrködik annak tisztántartása felett. Halász Mihály a Csóka-utcá­ban besüppedt vízcsatorna ügyében is interpellált, a mennyiben az ott összegyülemlö esővíz meg­poshad, bűzt terjeszt stb. A polgármester ígéri, hogy a kövezővel rendbehozatja. Halász Mihály még az Anna-tér szépség hibáját is szóvá teszi, kérvén a Batthyány-utca 2. számú ház hosszá­ban levő domb lehordáaút és a veszélyes közle­kedés miatt egy gyalogjárda létesítését. A pol­gármester szerint á domblehordás a ház össze­omlását vonná maga után s igy be kell várni mig a háztulajdonos építtet. Marton Antal a Vak Bottyán utcában legutóbb kiütött tűzzel kapcsolatban a fecskendőt szállító fogatok hiánya miatt interpellál. Egyben kéri azt a városrészt kellő hosszúságú tömlővel ellátni. A polgármes­ter szerint a rendőrkapitány jelentése ez ügyben már leérkezett s a szerint fog eljárni. Szöllösy Miklós városgazda állítja, hogy fogat készen állott. A polgármester igéri, hogy esetleges mulasztó­viszem a neuen,nek. A szomszéd szobában halovány, mosolygó asszony ült nagy karosszékben, a lába puha sálokba volt burkolva. — Aliz, gyere csak, nézd, hogy civakodik Cézár meg Pom pejus! A két kutya ott birkózott a földön. — Ugy-e — kiáltott fel a béna asszony — ez az élet képmása ! Mondhatom neked, hogy nem sajnálom, hogy nincs már részein benne. S az asszony őszintén beszélt. A tagjai me­revsége hatással volt gondolataira is. Csak ugy tudja elképzelni az újból va!ó részvételét az embe­rek küzdelmében, hogy neki akkor is tépettek, ron­csoltak az idegei, nem pedig egészséges szervezettel s ez a gondolat megijeszti. Kis házának büszkesége, az öreg < Jerőné ragaszkodása, a kutya', er ar a forma, amelyet számára a szerencse (ölt, mióta a tagjai megbénultak, — Néném, levelet kaptam az anyámtól. — Nos kies,kém és mit ir? — Haza hívnak — mondta Aliz kissé resz­kető hangon — hiszen tudod, vizsgálatokat kell tennem. — Ne keress kifogásokat! Fiatal leány csak­hamar ráun beteg néujéuél való unalmas életre ! S a néui buszosnak látszott, de nem szomo­rúnak. — Tudod, kicsike . . . Annál rosszabb ne­ked, az én életemből már nincs sok hátra, később nem bántad volna meg, ha elszenvedtél volna mel­lettem egy kis unalmat. Una'mat! Az álmodozó Aliz nem unta magát a hallgatás házában. Ellenkezően, a létért való küz­delemtől fél*' De inkább felveszi tízszer azt a küz­delmet, mint . . . — Ahogy akarod, egész a mult hónapig meg voltam nélküled, majd megpróbálom tovább is, ugy-e jó Gero néni ? Az öreg cseléd éppen belépett, a beosületes meglepődés kiáltását hallatta. — A kisasszony elhagy bennünket? — Nem tudtam elég kényelmet szerezni neki! — Ch nem, sok hálával tartozom önnek Ge­rőné, többel, mint csak sejti is! S ugy volt gazdagon utazott el a gyengéd érzésű leány, gazdagabban, mint aminő lett volna a sóvárgott örökség által, melyet meghagyott azok­nak, akiknek ugylátszik, több igényük volt rá. A kinos, melyet felfedezett benne, magában pihent. Euergia, becsület, méltóság, bátorság. — Olyan vagy, mintha örökölté! volna! — kiáltott fel az anyja, amikor haza tért. — A látszat csal — felelte Aliz mosolyogva — de légy nyugodt anyáin, valamit hoztam magam­mal abból a osendes házból. lemerem most mar az öreget, amit a bátor cselekvés okoz, — nem félek többé az élettől. kat felelősségre fogja vonni. Keresztes Gyula a koleraelleni védekezés cimén kiadott rendelete­ket és azok végrehajtása körül alkalmazott szi­gort igen túlzottnak, részben pedig egyoldalú­nak találja. Különösen a trágyaelhordást emlegeti. A lakosságot a büntetésektől óhajtja megmenteni. Utal a béltisztitó üzelmeire, ki állítólag nem tartja be a leltételeket s igy inkább előmozdítja a kol°rabaeillusok terjedését, mint a trágya. A polgármester megbízásából a rendőrkapitány vá­laszolt, ki hivatkozott a szigorú miniszteri ren­deletre, mely szerint kénytelen elrendelni a trá­gyának 15 nap alatt való kihordását, a házi sze­métnek hetenkint kétszer való elszállítását, a csa­tornák tisztántartását, fertőtlenítést, öntözést, sep­rést stb., továbbá a piac ellenőrzését. A b 'ltisz­titó a főorvos jelentése szerint betartja a telté­teleket. Hannos Zoltán a jéggyárból rendelt jég késedelmes szállítását teszi szóvá. Polgármester utal a jéggyár hiányaira s hogy a főszámvevő már intézkedett. Hannos szerint a kocsisok a hi­básak. Polgármester vizsgálatot ígér. Győri Gyula a vízvezeték tapolcaföi medencéjénél alkalmazott ör ismeretes üg3'ében interpellált. Nem érti, mért kellett egyik tanácstagnak a másik tanácstag el­len ilyen hivatalos előterjesztéssel élni, mint azt rendőrkapitány tette. Elmondja, hogy egy régebbi interpellációja (a szombathelyi tit'usz) alkalmával polgármester megnyugtató választ adott s most mégis ily dolgok fordulnak elő. Szerinte jobb volna a Tapolca vizét használni. Polgármester válaszában elmondja, hogy mikor a vezetéknek nem volt nyomása, a mérnök javasolta az ör al­kalmazását. A tanács arról nem tudott, hogy az ör a medencében hál, mosdik, fésülködik stb. A jelentés után rögtön kilakoltatta az őrt. Jelzi, hogy az alispán a mérnök ellen fegyelmit fog elrendelni. Győri Gyula ugyan kérte az ügy na­pirendre tűzését, de a polgármester szerint ez felesleges, mert a fegyelmi vizsgálat utján min­den ki fog derülni. Ugyancsak Győri Gyula a v. mérnöknek egy másik esetével is foglalkozott. A mérnök ugyanis pályázat kiírás mellőzésével a Melocco cégnél 271S K 55 f. áru csöveket rendelt, melyet a város javára el is használt. A polgármester szerint a tanács nem utalta ki az összeget. Fischer Gyula ugyanezen üg)'et kéri napirendre tűzni, mit a polgármester megígér. Bejelentések. A polgármester bejelenti a közgyűlésnek, hogy a király dr. Steiner Józsefet, Pápa város tiszti főorvosát a Ferenc József-rend lovagkereszt­jével tüntette ki. A föorvo&t, ki 34 éve áll a vá­ros szolgálatában, a közgyűlés nevében üdvözli. Bejelenti továbbá "Wallenstein Dániel és Matus György v. képviselők idő közötti elhunytát. In­dítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az el­hunytak emlékét a jegyzőkönyvben megörökíti, ! a gyászoló családoknak pedig őszinte, mély rész­vétét nyilvánítja. Napirend. Egy teljes órát vett igénybe a tíz interpel­láció meg a három bejelentés. Pont 4 órakor került a sor a napirendre. Névszerinti szavazás­sal egyhangúlag elfogadták a városnak Vaszary Gyulával kötött lakbérleti szerződését. Egyhan­gúlag elhatározták, hogy megtelebbezik a vada­szati bérlet tárgyában hozott megyei határoza­tot. Hosszabb vita volt az utcanyitás ügyénél. A tanács ugyanis javasolta^ hogy a Keskeny Pál­nétól megvásárolt háztelken az uj utca november 1-én megnyittassák s hogy a fennmaradó terüle­tet négyszögölenként 20 K-ért adja el. Győri Gyula kifogásolta, hogy a város területén máris építenek. Polgármester szerint Győrinek nincs igaza. Halász Mihály gyalogjárót óhajt addigra, mig az utca teljesen megnyílik. Polgármester ezt nem ígérheti be. Lövy László dr szerint az ügy nincs rendben, nincs előkészítve, hiányzanak a köteles nyilatkozatok stb. Végül a közgyűlés el­határozta, hogy az ügyet a szeptembei 29-én tartandó közgyűlésen fogja tárgyalni, mely időre a tanács beszerzi a nyilatkozatokat. A bejelentési hivatalról szóló szabályrendelet és költségvetés a jogügyi bizottságnak lett kiadva javaslattétel vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom