Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-07-03

XXXVII. évfolyam. p

;

,.

)a

. 1910. július 3. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több nanai s nán.i-i írleki fttfvftsíilfitnnk mfieválnRztott közlönve. Megjelenik minden v H I i r II H p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Golülx'iu Oyi.la papirkereskedésc. Kű-lér 'J:!ik hzám. Hirdetéseket egyezség szintit felvesz, a kiadóhivatal. SserJtesttA: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felel"* liu.tulajJonoa: GOLDBERG GYULA i-JIr.liz.'t.'sck és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A <ap ára: MASS évre 12 kor., félévre I k., negyedévre I k Nyill-tér soronként 40 lillér. — Kgy es axSxfl ara :10 tili Pályaválasztás előtt. Az iskolai óv befejeződött, a záróvizsgálatok is elmultak, mind az ü izgalmaikkal. \ tanulóifjúság elnyerte bizonyítványait s kiki megv a jól. vatrv kevésbé jó] megérdemelt nyugalomba, hogv uj erűi. uj ciicriii.it gyűjtsön a további küzdelmekre és munkára, mely a vakáció elteltével várakozik reá. Az ifjak, kik tanulmányaikat a középiskolákban folytatják, nyugodtan tekinthetnek a jövőbe, hiszen őnekik még nincs min törniük lejüket, előttük a kiszabott kötelességek útja, a középiskolák elvégzése. I >« szuk. kik elvégezték a középiskolákat, kik nyolc esztendei szakadatlan és crnyeilctlon szorgalmas munka gyümölcseképpen az érettségi bizonyítványt nyertek cl a klasszifikáló tanári kartól, azoknak lő a fejük, de még jobban a szülőknek, kik ilyenkor vannak leginkább megakadva azzal, bogy tulajdonképpen mii is kezdjenek most el in. iitiii érettnek n,, il váiótoit-g; veimeküe.kel. < Mi ma már nem olyan könnyU a választás. Az élet súlyos küzdelmei nehéz megpróbáltatásoknak teszi ki az embereket, még a diplomásokat sem kíméli meg s bizony nem egy diplomás ombert ismerünk, aki öreg lejjel munkában megroppant tagokkal néz más foglalkozás után, bogy magát, esetleg családját fenn tudja tartani. S a szülök tudják ezt. tudják különösképpen, bogy a diplomás pályák annyira tulzsufolvák, oly annyira elfoglaltak, hogy immár lelvevö képességük teljesen megszűnt s minden egyes odalolongóval csak a létért való küzdelmet nehezítik mey; s hogy egymás szájából kénytelenek a kenyeret kivenni. Mi a teendő y Kz a nehéz kérdés, mely minden egyes lelkiismeret"* szülő előtt Felvetődik. Hiszen mindegyik szivén viseli gyermeke sorsát s ha már tizenkét esztendőn kérésziül a szülői szeretet tuloutlll Való rápazarlása mellett a sok költséget és vesződséget nem sajnálta, akkor ino*t. hogy az élet útjára kívánja bocsájtani, kettőzött félelemmel s körültekintéssel kell eljárnia, nehogy éppen akkor találjon ártani annak, kit talán a föld kerekségén a legjobban szerei, amikor döntő lépéssel indul neki az élet rögös utjának. Hová küldjük gyermekeinket?! Mit neveljünk beíőle, bogy legalább őket tinijük megkímélni azoktól a véres-verejtékes küzdelmektől, amelyekben mi harcoltuk végig ;iZ életet s hogv lega lább nekik találjunk olyan pályát, ameh könnyebben juttatja a korgó gyomrot í száraz kenyérhez, mint aminőt mi vá lasztotiunk a magunk, avagy szülőin! szerencsétlen eszméinek következtében Mi mienk i a sajti' foglalkozását sZitifd Az ügyvéd azt tanácsolja, hogy mindéi pályára küldjük* fiainkat, csak éppen a: ügyvédire nein^Az orvos éppen igj prelegál, a tanár hasonlóképpen, a roét nök nem különben, A kereskedő mé< a szenteltvizet is leszedné arról, ak legelőször s*ánta szerencsétlen lejé arra, bogy embertársainak kívánságai teljesítse olyképpen, hogv ellátja őt szűk ségleteivel, az iparos meg egyenesen : kivándorlási ajánlja annak, aki az ő pá lyájára merészkedik S mindezek dacáta mit tapasztalunk Azok, akik Qgy Isten igazában szidjál pályájukat mások ejőtt, akik nem tudna! egyebet, ha erről w thémáról esik sz<' esak sírni és siránkozni, ezek a jó ural iojM I; .ii.r. ; .».-.:!; aztán később', szó, mind-mind a saját foglalkozásuk* oktruálják re.íjuk s az Ügyvéd fiáin' ügyvéd, az orvoséból orvos, a tanáréba tanár, a mérnökéből mérnök lesz. Egt -zen természetes, hogy a keresked boltját fiára hagyja, az iparos pedig 1111' helyébe w^zi csemetéjét. Igy mint látjuk ezek a jó urak legeklatánsabban rácáfolnak a uiagu siránkozására s éppen az cllcukezöji mutatják annak az érzelmeiknek, melyt ket a külvilág előtt olyannyira és ol sokszor feleslegesen fitogtatnak. Ilizonyos. hogv a mai világban megélhetés min len pályán nehéz s gondterhes apa a saját foglalkozásána minden csinját-binját az idők folyama kiismerve inkább tudja eligazítani Ii; azon az uton. melyet egynéhány ÖSVénj nyel ß maga is >ooitett kitaposni s ig ha tényleg nem is tetszik néki az a h vatás. melyet jól vagy rosszul hetid végeredményben a saját magzatána mégis ott tud leghathatósabban kézér játszani s ott talál megnyugvást abba az irányban, hogy jövendő pályafutást nak terhein könnyíthet. A mi speciális viszonyainknál fogv a gazdálkodás az. mely a leguagyob kontingensét ifjúságunknak abszerbeálji A legtöbb gazdáikodé lévén Magyaroi szagon, a legtöbb apa a legtöbb fiút füldmivelésre szorítja s igy hazánk gai dasági fejlődése éppen ez [okból egyo daluan fejlődik. Akinek egy csomó szá Imid ri'ldet adományozott az isteni gom viselés meg esetleg az önszorgalom, azoknál, ha a fiút erre a pályára viszik, senki kifogást nem emelhet. De ahol a kisbirtokhoz sok gyermek és nagy család van. ott bizony az első finn kivül a többinek nem nyújthat kenyeret a iiold, leit légyen az még oly termő humus, még olyan fekete zsiros föld is. S ezeknél szükséges az ipar és kereskedelmi, főleg technikai-ipari pályák 'áldásos mezejét feltárni, l/íssik Illeg, hogy a művelt éa tanult kereskedő és iparos sokkal könnyebben, sokkal bővebben keresi meg kenyerét mint a lajteiuer osztály, melynek a sovány keretéét mellett még a „noblesse obiige* törvéuyénél fogva túlontúl representálnia is ktdl. mely representációt jövedelmei nem tudják fedezni. Végeredményben tehát odajutunk, hogy érettségizett fiainkat ne küldjük mind az alma mater oltalmazó szárny ii alá. hanem küldjük ki a külföldre, ha módunkban áll, tanulmányozzák ott a 1 igy kereskedő és ipartelepeket s t.mulniánvukat itthon azután a maguk és az ország érdekében érvényesítsék. Ha majd miiünk is kialakul egy művelt és képzett kereskedő és iparos 'osztály. — mint a hogy kialakulóban van — akkora mi gazdasági viszonyaink 'is előnyükre változnak meg s nem lesZ olyan sok verejtékes gondterhes szülő, ki. mint mostanság egész nap azon tépelődik, hogy tulajdonképpen mit kezd: jen el érett és tatmit fiával. A városi tisztviselők fizetésrendezése. A \ ir.i-.ik Lapja legutóbb megjelent számában a városi tisztviselők ii/ctésren<h'z:

se tartva. ' INIII Cmiknyny Karoly főjegyző nr tollából egv cikk jelent meg. melyet a r. t. varo-ok polgármesterei orsr. egyeeftletének tigvelniélie ajánlott. Nem szuielékoz.0111 poleiniz.alni a cikkíró úttal, mert megvagy ~k győződve, bogy eikke megírásában ja legjobb itnlulat vezérelte, ami igen sok 'if'vntt I tapasztalható is, azonban vannak némi fogyatékonsa'gai, amelyeknek hféllíiSea alkalmával bizonyára nem gondol: arra a tőrvénveikkre,amely a óL'ot.Hi '.HO. »z.. Bi M- readeletbea foglalt fi setééi táblaaat megalkotása alkalmával a belügvminisz.tcriuin el itt zsinórmértékül s,o!galt. [gasastg isnak é- Igyelentbe veendőnek tartom a magam részéről a városi törveiiv lei vizeiének Megszerkesztése alkalmával a hivatkozott cikk ama restét, melv a 10 ezernél kisebb népességű vároeokat is a nagyobb városok koz.é ónajtja soiojmi, mert a kisebb r. t. varosok épen olyan közigazgatási funkeiőt teljesítenek, a községi törvény ép oly képzettséget követ») meg azok tisztviselőitől, mint a BSgyobb varosokban es talán a megélhetés sem annyival olcsóbb, hogy a kisebb vár >s >k tisztviselői