Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-06-05 - 1910-06-12

XXXVII. évfolyam. Pápa. 1910, június 12. 24. szám. PAPAI LAPOK Papa varos hatóságának es több papai s papa-. ieki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik m i • d e n r ni r n A\>. Goldnere titj a| irk*re.k«».i*«... y: u-r S-'-ik szain Hirtottaaket eg-vezaéf szerint (etveaa a kiadóhivatal. Sterke. MOLNÁR KALMAN A ftZr^rK^SXtésért iVl' .'•» iaVj.tula.jvi* :.o* GOLDBERG i_. YULA "' Hllaak é« hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A «o ara : egw.r érre lí kor . félézre 6 k . nefTedérr* 3 k Svilt-tér soronként 40 61!ér. — Kttet aiám ára 30 611 Tartozás. Vannak idők. amikor az események nemcsak az idegeket izgatják föl. hanem iölkorbácsolják l kedélyeket és hullámzás ha hozzák az emberi szenvedélyeket is. amelyek emberi voltnkb >\ igen sokszor nagyon sokat elveszítenek. Mondanunk sem kell. hogv az egész országban ma a képviselőválasztások alkalmával — amelyek - a kedélyek és szenvedélyek oly nagy mértékben fölkorbáesohattak. hogy ezek a I eteges társadalmi tünetek, amelyek a nyugodt fejlődésnek kerékkötői szoktak lenni, sajnos, még igen sok helyen hosszú ideig észlelhetők lesznek. Ettől a betegségtől, a társadalmi rendnek és békének ettől az erőszakos fölborulásától, sajnos, nem meut a mi városunk sem. A kedélyek, az idegek, a szenvedélyek itt is fbikorbácsoltattak. A társadalmi béke nálunk is fölbomlott. A polgárok békés, nyugodt együttműködésének egyensúlya városunkban is megbillent. A legyőzött ellenfelek a győztesek ellenségeivé lettek. Van tehát egv erkölcsi tartozás, amelyet városunk minden polgárának le kell rónia. Ez a tartozás pedig nem egyéb, mint az ellentétek kiegyenlítése, elsimítása. Ez egyenként é- sszesen mindnyájunk kötelessége. A társadalmi béke. a polgári rend megbomlásának, a szenvedélyek föl izgatásának okai már megszűntek, kell tehát, hogy ;iz okozatok is megszűnjenek, elsimuljanak. Igaz. hogy az Idők amiként megszülték a felebarátok harcát és egymásra törését, épp ugy meg fogják teremteni a testvéries békét is. esakhogy az emberek azért neveztetnek a teremtés remekeinek, hogy ne az idők. hanem saját maguk formálják át önmagukat s a mit elrontott az ember, azt az ember meg is javítsa. Az ember erős és hatalmas. Legerősebb és leghatalmasabb pedig akkor, amikor nem az ellenségét, hanem önmagát tudja legyőzni. Erős akarattal és műveltséggel megáldott emberek uem is törekednek arra. hogy ellenfeleiket legyőzzék, hanem elsősorban legyőzik önmagukat, ellenfeleiké;, pedig oeek mtggx őz ni iparkodnak. Nem hisftztik. hogv városunknak akadna egyetlen polgára, aki magái erős akaratú, művelt embernek ne tartaná, és éj.pen ez teszi érthetetlenné azt a gyűlölséges magatartást, amellyel léptennyomon városunkban manapság mégis találkozunk. Ami erre a magatartásra okot szolgáltatott, az öt évenkint mindig megismétlődik s mi volna akkor velünk, ha i?z az engesztelhetetlennek látszó gyűlölség el nem múlna? Tönkre kelleue jutnunk egyenként, lönkre kellene jutnia városunknak, a melyeknek a rendeltetése pedig nem a tönkrejutás, hanem a haladás, fejlődés és felvirágozás volua. Nyújtsanak tehát embertársaink békejobbot egymásnak es higyje el minden ember, hogy az. aki velük ellenkező állásponton volt. az ö ellenkező állásfoglalásával is a város érdekeit kívánta szolgálni épp ugy, mint bárki más. Es hogyha ebben az egyben egyetértünk egymással, személyes gyűlölködésekre, egyéni torzsalkodásokra nincsen szükségünk. Felejtsük el. hogy egymást megbántottuk, midőn ellenfeleink nézeteit nem akceptáltuk, mert hiszen a cél mindkét télen egy. a város erdeke volt. Ez az a tartozás, amellyel önmagunknak és városunk jé hírének és fejlődésének is egyaránt tartozunk. Ennek a tartozásnak a lerovásával egy nagy erkölcsi tökéhez jutunk, melyet városunk fejlődésére mindenkor áldásosan kamatoztathatunk. — rn — Városunk vizvezetékjének vizének megromlása. Hétfön június Ci-tól fogva, zavaros, tisztátalan vizet ad a vízvezeték, a varos különféle ré«zein. Ha pohárba eresztik, akkor egész szürke lavéa sziuü: de egy tel perc umlva meglehetősen megtisztul és sziute'eu lesz. de látni benne egy igeu finom, nagyon saru zavarodást; néhány _TÁR <C iL a Az aranyóra. — A .Pápai I. apok" eredeti tArcájs — Irta. Zoltán Vilr-os. — Okuljanak e példán uraim — szóit Deiarus ezredes a pátisi tiszti kaszinóban a K-iuiotte ülő katonatisztekhez, mikor Bill.it kapitány ugat* ttan hirül hozta a tiatal Serval hadnagy öngyilkosságát, aki kipattant szerelmi boti.in va miatt főbelőtte magát. —• De különösen BtMfl óvakodjanak -- fblvtatta komolyan ni ezredes - hogv bajtársunk, vagy feljebbvalójuk nejével kezdjenek vtesoeyt, mert SS ilyen szerelem roinbadóntheti. elvághatja a legszebbnek igérkez-'- karriert. Tudok erről egv aagyos laomorii t-utenetet, ha sz véseti hallgatjuk, ilm.eidotfl Mindenütt ii-lve- —- hang/ott fel szavaira és az ezredes belei.e/dett eibes/.éle.el,.-: A boldogtalan emlékű |87l*baa volt A 7-ik hadte»t«-t Coiireelles körül köspnetneitották I I t -r/s M. tábornokkal SS élen a faluban volt elszállásolva. A 2-ik huszárezred!-n saohjaltam, akkor mint fiatal hadnagy s ugyanez ezred kapitánya volt Pierre Delones akit a háború kezdetén M. tábornok melle rendeltek ki hadsegédnek. Gyönyörű szál eabst •olt és fényes kat-mai tehetség. Ma már bironvoan tábornok volna, ha nem viue volua kísértésbe , szerelem ördöge. M tábornokot a hadisr.it egész addigi tarama alatt mindenüvé elkísérte tiatal esodaszép fe!•!•:". A ri nyelvek ugyan art beszéltek, hogy i tábornokai eibatárorására, mely öreged-" ét kaonásan kemény feri->t mód nélkül meghatotta, döntő •elolvassál voltak a hadeegád aseavedélyea lánggal igő szemei, de a férj mm látott benne aiá-t. mint l kttVesi Szerelem és gyöngédség önfeláldozását. nelv míg a halsiru ez»r borzalmával is szembeszáll iráéit. A tábornok mindjárt a hadtest megérkezése itan a onnraellsai kastelv egyik sr.arnvaban rendeztetett be tűrhet" Uká«t nejének, inig a föhsdisrálást a kastelv másik »z iiuyában helyezte el. A hatalmas, ódon épület t- részében termésrelesen mozgalmas élet pezsgett. Majdnem minden pillanatban ordonane vágtatott ki vagy be .1 kapun és a tábornok elöSaohtfja maga is táborliel\bea liasomitott, hol a főbb tisztek iiapiii'in tobbsf u tauáe-k -za»r» gvüllek össze, mert hire jait. hogy az ellenséges lieder 8 kóreljár és a poroszok támadása minden órában In követkézketik. A kastély misik száruxának egy első emeleti termében izgatottan járt fel és le a taboruokué é' türelmetlenül szemlélte az udvaron nyüzsgő életet. Több izben megállt az ablaknál és nyilvánvaló volt, hogv valakit vár Szemei végre felviUantak, a nyi tott kapun át tajtékzó paripán bevágtatott Delannes. a föhsdisiálláe előtt leugrott lováról és eltűnt az épületben Negvedóra múlva, miutáu fontos jelentését i megtette a tábornoknak, Pier IS Delannes belépett a srép asszony ssnbájábe Rs iagatnttaa kipirulva elébe sietett és karjaiba omlott. — Nos, barátom, szólt az assronv. miután kibontakozott a szenvedélyes ölelésekből, mi hírt h-z * Ne/re. nekem valami nvugtalanitó előérzetem , van. Remegek az 6a életéért és sokért nem aduámha távol volnánk a hu falun e helyétől. — Ingyen nyugodt drágám — fe'.elt a kapitány. — A katona élete ilyenkor m.ndig hajszálon lóg. de akinek szerencséje van. az mindig elkerüli a bajt. Nekem pedig szerencsém van, hiszen a világ legasafab asszonya imádkozik értem s igy nem eshetik bajom. De hogy a dolog lenypgére térjek, ma vagy holnap csakugyan kikerülhetetlea ai ütZ&set, A poroszok alig pár órányi távolságra vaunak Most tettem jelentést a tábornoknak, aki üszlaastrivta a haditanácsot és én is odakészülök. Csak megnyugtatni akartsm Később visszajövök, hogy az ütközet előtt még láthassam. A kapitánv távozni kégzült, inig a szép asz-