Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-05-29
erre kényszeríti öt a munkapárt jelöltjének elmondott program mbeszédje, a melyben súlyos valótlanságok Foglaltatnak. És pedig elsősorban az állam pénzügyi helyzetére, illetve a koalioiós kor mány gazdálkodására vonatkozólag. A/t mondja a munkapárt jelöltje, hogy az államháztartásban a deficit 1908-ban 84 millió, líKi!) bárom első negyedében 171 millió korona voll. Kz nein áll. Deficit egyáltalán nem volt, hanem volt 1906-ban 97 millió korona felesleg, amelyből a gyümölcsöző befektetéseken kivül 17 millió korona készpénz maradt az állani kasszájában. Kzt az állami Számvevőszék hivatalos és hiteles kimutatásával bizonyítja, melyet nyomtatásban felmutat a közönségnek. I »••lieiir.il 1909-re pedig egyáltalán nem beszélhet a jelölt ur, mert még ezen évről a zárószámadás nem is kész. Valósziuüleg a jelölt ur a negyedéves kimutatásokat tekintette zárszámadásoknak, amelyekről az évi eredmény nem állapitható meg. Egyébként ugy látszik, hogy a munkapárt jelöltje közgazdasági tudományát az egyetemről elmenekült éretlen ifjak által öszszeállitotf krajcáros lapokból merítette, máskülönben nem állítana olyan valótlanságokat, hogv ők az állam kasszáját üresen adták át az uj kormánynak. Nem volt biz az üres, csak - a ez fáj nekik legjobban a választási kasszában nem volt pénz. mert ők becstelen módon nem létesítettek választási alapot. Éppen ilyen ámítás volt sjelölt urnák az az állítása, hogy a koalíciós kormány 21 ezer uj hivatalnoki állást létesített, melyekkel mindenféle szolgálatokat akart .jutalmazni. Az erre vonatkozó statisztikát beszerezte B ez azt tanítja, hogy a hivatalnoki állások esak 2300-al BZaporittattak s ebben nem több. mint 4 állás tartozik a magasabb fizetési osztályba. Hisz az összes állami hivatalnoki állások száma — leszámítva a tanárokat, tanítókat, óvókat nem több 28 ezernél. Hogyan lehet akkor azt állítani hogy '21 ezerrel szaporították? Kzt a nagymérvű szaporítást tapasztalni kellett volna mindenkinek. Komoly képpel ilyen állításokat niegreszkirozni nein, szabad. Bernát Gazsi mondott nagyokat' pl. hogv a szúnyog megcsípett egy téglát s az '•) emeletes házzá dagadt, de' azokról mindenki tudta, hogv viec s nevettek rajtok. A jelölt ur állit.isiin senkii sem nevet, esak ő válik nevetségessé.: Az ellenfél azt hozzi fel jelöltje mellett, hogy pápai ember B igy a város érdekében többet lehei. mint az idegen. Hát ez is téves állitá-- A vidékről felkerülő ismeretlen jelöltek nagyon kicsiny emberek a parlamentben s ha valamit, ki akarnak vinni képviselt helyeik órIdekében, napokig kell a miniszteri előIszobákat látogatniok, inig a miniszter elé juthatnak 8 valami üres ígéretet kaphatnak. Azt a keveset, amit ő a város érdekében tett, jóakaratán kívül főként annak tulajdonithatja, hogv nyomós pozíciókat töltött be. Nálánál többet a helyi jelölt sem tehet. Lehetetlenségeket az sem vis/ keresztül. Nem fogja az sem megcsinálni pl. hogy a fiumei kikötő Pápára helyeztessék ide éretlen erőlködés!i; nem fogja megcsinálni, hogv teugeri hajók közlekedjenek a Tapolcán s Pápán a „Csóka" előtt kössenek ki. Különben Pápa város polgármestere igeusi ikra beesülte és elismeréssel emelte ki az ö szolgálatait a város érdekében : ebből az következnék, hógy ha igazán szeretné városát, akkor itt — t. i. alíoitsypártban kellene lennie. Kutatja az okát. miért alakították meg a munkapártot Pápán s kik alakították meg? Azok. kik sohasem voltak igazi 4S-asok. de annak 'uralomra jutásával csatlakoztak hozzá, hogv a lelkesedés lángjainál lliegsüthes— Igy a Mátyás király vndászháza is, a talppiritővul, a Feketehegy tövében. Odarátidiiltunk ki, alkonyat Hamvaskék páráitól ágyazott maga alá a Laposukon derckaljat a közeledő ej szaka ; a hegyoldalak lombsubája még I ársoiivosabhan simult a Ló. dorgó szél tengere alá. A réteken törökszekfü, halovány vörös here, eh-katáruk, tikhur, hékavirág virit. Kgy esahtos hajtásban, a Nvirö-tsg végiben, mutatják a vadászházat. Csak egy (hunból látok. Mint egy bozótfölverte, elhagyatott sírdomb. — Ott, nt, ahol az a nagv háis. Az alatt is pihent Mátvav királyunk s ivott a (iell vizelni! is. Nem látom, Csak szembe ar. (rreghalást s még tovább a másik hegvet, it Szénégetőt. A in,kor el.'itte vagvunk, akkor, esak akkor tárul elénk a nagy ho'thajtásos, kéményes veremépület kapuja. Kíváncsian nyitok be, mert valami különös nesz hallatszik ki: vagy másfélszáz malac habzsolja a főzött krumplit. . . A szomszédos tanya egy veszprémi tiskálisé. Vagy negyven lépés az épületdoinh hossza. Gyönyörűséges födelet adott reá az idő. ])ns, siirü gyep, tele k*k zsályával, bürök, gyalogbodza, nagvhod/a. sürü szederbokmk, iharbokrok, egyik végén cseresznyefa s előtte a százados hárs meg egy fiatalabb szilfa. Mögötte, nun maradt a mere drk oldalon a Feketeerdőin'!! A verem hátsó feléhen, külön bejárással: a hajtók tanyája. A forrta a dobroayi kuttől érkezik le a hárs a ii. A kiirt, mely innen liivta le a tetőkről a Kenkón'il, a Mester Ilalyagról, az Iharosról, az i Égett hegy nyugati lejtőiről n hajtókát s he a fal! kát. Mátyás király tülke, a szentgáh királyvadás/.ok 'ereklyéje biztos helyt van. .ló helvt: a veszprémi gazdát: kis intizeiiinhan, amelvet szeretettel szaporít, ápol, rendezget piarista direktora I^tezko Dezső. Munkájáról példát vehetnek vidéki iniizeiiinaiiik. Mert maholnap, nem is aiinvrn holnap, inkifhh mar ina, esak muzeumokban kereshetjük a Bakonyi s majd ott se találjuk meg. Tul a Feketehegyéé eeetlett, botlott egv konda. No, végre, kanászra is bukkantunk. I.er.-i /.álljuk, kivallatjuk, megnézzük a „tikres"-ét, elkérjük a sótartóját . . . Siessünk ! Siettünk, már amennyié* a jó Isten gondozására hízott Bzentgáli uton sietni lehet. De jöttek a felhők a I'apvet felől, beborult. Szitálni kezdett a várvavárt cső, ami után eey hónapja adhajtocik 15akony népe. Annál inkább siessünk ! Az ám. de alighogy esepori»ett. • kond I. • vonult az erdőaljba, egy faoduból i•!" • " valamit: az esernyőjét! . . . I'araplis kondás, a l'akitnyhnn. Gyerünk vissza Kakonybélhe, ettfíl aiaoa unt tudakolnunk. tiosiny [ifi-senyéjüket. Must, hogy máscormány intőit uralomra, ugy tesznek, nint a sülyodö hajóról menekülő pattányok: - bele menekülnek a c sátoriába, Ezek az emberek ugy váltogatják politikai meggyőződésüket, mint más az •gét, csakhogy ők ti tiszta inget vetik le s piszkosat vesznek lel magukra helyette. Ne hallgasson rájuk a polgárság, ne hajoljon meg a presszió, a fenyegetés előtt, hanem álljuk meg szilárdan a 18-as elvek mellett utasítsa vissza a Juilás-pénzt. a grófi kegyet, mely osalE most. a választáskor fordul feléje. Foglalkozik az uj adótörvénnyel, melyet a kisemberekre nézve áldásnak tart. Akiknek keresete évente esak 800 koronára rug, nem fognak a jövőben mint eddig - adót fizetni. Az tij adótörvény a progressivitás elvének tekintetbe vételével készült. Könnyít a szegény emberek terhein B jobban megadóztatja a tőkét, B nagy jövedelmet, a nagy vagyoni. Az elégüleflenség az uj törvény ellen a vagyonosok részéről indült ki, akiknek nem tetszik, hogy ezentúl több adót kell fizetniük nagy jövedelmük után. Ifivé az Önálló banknak, az általános egyenlő választói jognak, esak a titkosság ellen vannak aggályai, mert fél tőle, hogy a nemzetiségek a titkossággal intenzivebben folytathatnák akna-munkájukat a magvar állameszme ellen. Utána Mart o n fal vay Klek beszélt azt bizonyitva. hogy a nemzeti munkapártnak nincs joga magái sem nemzetinek, sem munkapártnak nevezni. A függetlenségi párt mellett kitartásra buzdított Jándi Bemard in költőies szép beszédben lelkesített a 48-as lobogó győzelemre juthatása érdekében. Végül Hajnóczky Héla buzdította a választókat, hogy szavazzanak Hoitsy Pálra, ne hagyják magukat megijesztetni a grófi földek és tókertek elvételének meséjével. A fenti, legkivált Hoitsy beszédje önkénytelenül eszünkbe juttatja a templom oszlopához kötözött Sámson mondását, akit biztattak, nógattak, hogy rántsa meg azt az oszlopot, de Sámson ekként felelt: „ne bántsd, magától öszszedöl.* 4 Magától zsugorodik össze Hoitsy beszédje is. mert minden állítását pozdorjává lehetne zúzni, ha nem tudná mindenki, hogy az is magától összedől, mert az igazságnak legparányibb atomját sem foglalja magiban. Nem botránkozunk meg a támadások fölött sem, mert azok úgyis csak az elkeseredés utolsó kitörései voltak és semmi mások. Mégis meg kell állapitanunk Hoitsy tagadása dacára is. hogy Hieronymi az iglói beszédében igen is kimutatta, hogy az llMlíMki számadások 24.1 millió korona deficittel zárultak. Az is tény, hogy Kossuthék három év alatt (1905, IÜIM; 1907) az államvasutaknál egy fii''' beruházást sem eszközöltek, ami er "buényezto, hogy a vasit* !iie»liiz!: \ • iga éa jövedelmezősége lel ese 1 szállott.