Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-05-22

Pápai l.apok 11)10. május 22. fogásokhoz, de gondolkodni tud. jó uraim, min 1 valamennyi. Tisztában van vele mindönki, hogy -a nagy nevü jelöli OJT valamennyi látogatását azért adja le csupán, hogy mindazokat, aktkel magas látogatásával — amint ö hiszi — boldoggá tesz. a maga számára, de osak a választás napjáig megnyerjen. Mert ba tényleg udvariasságból teszi látogatásait, ugyan miért nem tette ezt kerek négy óv alatt ? Miért akarja most egy-két hét alatt pótolni, ami! négy évig elmulasztott?] Mert még ebnen a tekintetben sem' következetes. Ezt pedig nemcsak sokan tudják, de mindenki tudja. A jó vidékiek — amint az ország szivében élők bennünket nevezni szoktak — mégsiuesenek átu annyira a világtól elmaradva, mint odafönt gondolják. Ks ha mégis akadnának olyanok, akiket elbódil egy kézfogás, meghódít egy marék üres ígéret, legyenek csak' egy elalkudotl elvű, anyámasszony párt-' nak uszályhordozói, de ne lelejtsék el, hogy azzal saját városuk érdekei ellen cselekszenek, vagyis büot követnek el saját maguk ellen. Ne korbácsoljuk föl a kedélyeket. Nyújtsunk egymásnak baráti jobbot s egyesült erővel törekedjünk arra, hogy •egy derék, hazafias gondolkodású, mi n- • den érdekeinket a legjobban szivén vi-j selő. egy városunk javára munkálkodni tudó és akaró, tetőtől talpig becsületes] jellemű polgártársunk lobogóját, Dr. Antal Gézáét vigyük diadalra. Tisztelem becsülöm az ellenfeleink nézeteit is. Tudom, hogy ők is városunk javát akarják. Tudom, hogy ók is naggyá, virágzóvá akarják tenni azt a várost, amelynek a falai között élnek, ezért akarnak a városunknak idegen forgalmat csinálni. De hát. tisztelt jó uraim, idegenből hozott, idegen képviselővel idegen forgalmat még se csináljanak. r—n. A városi tisztviselők fizetésrendezése. A pünkösdi ünnepekre kellemes meglepetésben részesítette a Khuen-Héderváry kormány H várisi tisstviaelöket Szétküldött* ugyanis azt a kormányrendeletet! mely a városi tisztviselők fizetásrendeséeét tartalmazza, A inul' év végén az elmúlt dicső koalíciós kormány ebben az ügyben bocsátott ki ugyan egv rendeletet, amely ellen — szégyenletes volta miatt — kevés kivétellel az összes magyarországi városok feNzólaltak. A felszólalásokat a koalíciós kormánynak már nem volt ideje elintézni, mert helyéről távoznia kellett. A mostani kormány azonban belátta, hogy dicstelen előlije a városok, illetve azok tisztviselői iránt nem viselteti azzal az atyai jóindulattal, amelyet, megérdemeltek volna s a mindenütt felhangzott sérelmeket teljes megelégedésre orvosolta. Ez persz« végtelen fájdalmat okoz a letűnt idők saomorn lovagjain ik. mert ez az egyetlen alkotásuk lehetett volna, amellyel arcpirulás nélkül lehet dicsekedni. A koalíció bálványimádóinak szivén szintén fájó sebei ütött. ez a rendelet és mert a dicsőség nein az Bvkéé, hat kapják magukat s a kormánynak ezt az üdvös ésjiagy megnyugvással fogadott rendeletet tőlük tellhetoleg egyrészt lepocskoudiázzák. másrész/ P'"hg mint a sajátjukat iparkodnak feltüntet ni. Sot, hog\ tovább menjünk, még napilap is akadt, amelyik a kormány eme rendeletét egyenesen kortesfogáenek minősíti, de ha tekintetbe vesszük, hogy az érintett lap a koalíció egyik orgánuma meg ma is. akkor kirohanása teljesen érthető. Hogy a városi tiaatviselök sorsán kellett, i hogy végre segítve legyen és pedig ugy, hogy ! egv-két. év múlva US kelljen ismét ezzel • kérdéssel foglalkozni, azt az ország minden elfogulatlan polgára elismeri. A most megjelent kormányrendelet is ezt tartja szem előtt s a minisztertanács intenciója is az volt, hogy ha már ezt a kérdést elintézik, ál elintézés ne máról holnapra történjék, hanem j végleges legyen. A rendeletből egyébként közöljük a következőket : Minthogy az összes városokra kiterjedő illetményrendezésnek helyes alapon való keresztülvitele nemcsak a tisztviselőknek, hanem magiik, nak a városoknak és a jó közigazgatásnak is elsörendö érdeke, az illetményrendesés kérdését, a magam résaóről is behat'' megfontolás tárgyává tettein. És mivel a jogos igények és a tárgyilagosaknak mutatkozó kívánságok figyelembevétele csak rendszeres elvi alapon biztosítható, addig is, mig a városi tisztviselők illetményeinek s egyes szolgálati s jogviszonyainak rendezése törvény j utján megvalósítható lesz. már az 1909. évre ki* utalványozott államsegély felhasználásánál, illetőleg a tisztviselők egyénenkinti réaaeltetésének megállapításánál a lehetőségig érvényesíteni kívánom azokat az elveket, amelyek a városi tisztviselők illettnénvrendezéséuek törvénvhozás utján való megvalósításánál — nézetem szerint — irányadók lennének. E tekintetben különösen az a cél vezérel, hogv a városi közig, tisztviselők és a hasonló állású állatni és vármegyei tisztviselők illetményei között mutatkozó eltérések — az illetményeknek állami segéllyel való kiegészítésévé] — lehet "leg megszüli tett essenek. Ebből a szempontból az idézeti számú körrendelet határozmányamak három irányban való megváltoztatása vált szükségessé. Nevezetesen: a Több tisztviselői állast az azzal egybekötött hatáskör, munka és felelősség alapján Kvóta ellen szemszikrázva Kehiekéi veiének: S barom éve több kvótáról 8/ó! a gyászos éaoki Jó kiegyezést elrúgtak S mást tőnek helyébe. Min kacag a/ osztrák sógor, Sir hazánknak népe. Önálló vámterületül k ígérete seagetl: Síel /. ..léssel I elteuetes Bilincsekbe vettek. Külön búnknak pénze fénylett Előre szemünkben : Hej! kesóhb már őrültséget Láttak iiendezekben. Szabad gyűlés, szabad szónak Jogát kívántatok : Négv év óta e szentelt jog líünöst kiált rátok. (heságkásiiak levegője Szúr. volt horvát szótól; — N'egy év óta nem hallhattunk Magyar szót krovóttól. N .

«y vennyolenak jeligéje l'ldöz minden címet. Lipót-rendes bugyogöját Uatik húzta a i.iiuet. Jó vezér vert seregét sem VISZI végkudarcba : Mostan oláh, német orosz Pöknek magyar arcba. Magyar ember királyának Adott szavát tartja, — Hol ves/tél cl választójog, Kossuth fo_-adi'iua? Pár resteadőaek előtte Erős voit a aen.set, — Kos-utli hatalomra jutván (Jvává nyulat nemzett. „Gyeagék vagyunk — igy szóltatok Miniszteri Méhben — Ne rohanjunk fejjel tálnak, Ránk omlik a szégyen!" Ha oraságnak ityőage, míg ö Itinissterok vagytok, Hogy támadjunk falat fejjel, Ha ott kipottyantok? Delegációba menni Nem mert négyvsaayolpSJS, — Mentetek ti, rohantatok, Mint a VS1 ett ordas. Népjogokat, nép védelmet Hirdetett a szátok, — A kis munkást s a parasztot 1 (eresre hurlatok. Vessétek le á'oreátok, Ez a tiszta munka ; Negyveiuiyoícbol már semmi sincs I Jres program ni tokba ! Békesség I,, ,1 ./. országnak. Nem ujai b gvalázat, Munkáskarok, igaz progiauiin, Nem sanda alázat. Még áll Buda! Álljon tovább! Ezt akarja partunk K- ha kéne, ugy miként ti, Honért sikrs szállunk. Antal Qésa lobogóját E hitben követjük, S nemes hikek csapatávai Sikerre veretjük. Ne féltsd a/t az Antal tiezat. Honli szive tiszta. Amit igért. meg is tartja, Nem s/ivja a/t v i-sza. -Pape város derék város. Hű lesz hálájához, Nem küld podvas támasztékot Az onságtaaáoshos. Hanem megállja t« helvét Ha/alias Papa" — Nem hobt itt más hadaknak Sitb katonája Nézd meg: nálunk Hoilsy Pálnak Ki :> regeineiiije? Beneéstábor » tarioaéhi, No meg II ti Ii' I s Kende". A ssabedság msl eszméit Ne féltsed mi tőlünk j Hoiis7crc!ini tanításunk Kathedráii is vélünk. Háborúban bárdra hívunk. Békében munkára: Magyar tanár ezt taaftaa, Ez üdv a hazára! Antii Géza , talpat nyalni" Nem megy Bees várába, Amint nem rég Kossuth Ferenc Nem is ugy magába. Virs.is legény sem lest ottan, Amiként Barabás;