Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-05-08

1910. május K. nemzet erejének ét érdeklődésének, lianem a szociális, kulturális es közgazdasági alkotások tarán kell minden erőnket, östiepontotüani éa felhasználni. K/.en a béren pedig a varotokraj hárul a dicsőséges, da súlyos téladat. A közgazdaságilag, kultmailag fejlett magyar állam biztosítja nemcsak gazdasági, de politikai függetlenségünket is Mai pedig ezen cél elérésére a városoknak, mint kulturális gócpontoknak a felvirágzása elengedhetetlen, inert a magyar állam jövő nagysága a városok életerői tejlödósétöl függ, Sajnos az egész állami kormány Bat folyton egy megszokott mesgyén halad s i:<-m látta megj eddig a városok érdekeit, miért is a városoknak' maguknak kell a jövő fejlődésük biztosítékait keresni s maguknak kell provokálni, hogy a jövőben ilyen sérelmek ne érhessék okét. Oda kell tehát törekedni, hogy a városi polgárban kifejlődjék az érsek a nagy, fontosi városi érdekek iránt, hogy akkor amikor a parlamentbe képvieelőt akarnak küldeni, akkor na mindig a képviselő közjogi pártállását vizsgálják. \ hanem a képviselőjelöltnek a valósokat érdeklő] fükérdéaekben elfoglalt, áll ispontját, Kz nem ellenkeaik aa egyetemei nemzeti célokkal és érdekekkel, inert amikor lelkes férfiak a városek fejlesztéseié törekszenek, akkor az ország javáért, tehát osztály érdekeken felül emelkedő célokért kttadenek. Ili ezt a hitei beleoltjnk a városi polgár* saglia. ha azt öntudatra ébresztjük, ha annak érzeke lesz az egyetemei városi érdekek iránt és olvan képviselőket küld a parlamentbe, akik aj városok érdekeinek hü szószólói, akkor biztosit vaj lesz HZ az eredményes parlamenti munkálkodás, amelyre az országnak, de különösen a városoknak nagy szükségük van. A r. t. városok azon kívánalmait, amelyek a polgármesterek különböző értekezletem kifeje-1 Zesie jutottak, a következőkben jelöljük meg: t, Kívánjuk a városi törvény mielőbbiI megalkotását, amelyben ai önkormányzati jogj kiterjesztése biztosítandó s a r. t. varosok java-, része a megyek gyámkodása alól kivetetnek s közvetlenül a kir. kormány felügyelete és ellen-: őrzése alá helyezendő volna. 3, Kívánjuk, h >gy a városok az adó. rendőrség, katona, közegészségügy, gyámügy és községbirói teendők ellátásáért igazságosan kárpot oltassanak legalább is oly naftákban, amint M4 az Andrássy Uvula gl l v 11 1 • •*tú<;ymitiister Utal terveiét! törvényjavaslat contemplálja, og] Ilonban, hogy a javaslat hiányai is eorrigáltas«aaaki 8. Kívánjuk, hogy a fejlettebb városok önálló orsz. képviselői választókerületekké nyilvánítanának, a kisebbek pedig ugy kerekítendő! ki a körülöttük fekvő községekkel, hogy siutóbbiakkal szemben U OruággyÜlési képviselő választásnál a városi elemnek a döntő raarep biztosíttassák. 4. Kívánjuk a városok hitel/iszonyainak a rendezését oly tonnán, hogy s városok hitelviszonyai egysége sít fessenek a városok adósságainak • konvertálása s a varosoknak szükséges kölcsönöknek az állam által való közvetitése által. ö. Kívánjuk, hogy a városi tisztviselők az állami és a megyei tisztviselőkkel egyenlő javadalmazásban és ez Utóbbiakat i- megillető kedvezményben rés/e,r i .'Ss.: ', alamint kívánjak a nyugdíjügy országot reudesését 1 • nyugdíj viszonosságának a r. t. varosok a.kahnazottaira is leendő kiterjesztését. 6. Kívánjuk a tisztviselői szolgálati pragmatika mielőbbi megalkotását. 7. Kívánjuk, hogy a községi pótadó alól való mentesség töröltessék. 8. Kívánjuk • váfOsi kötelező tüzkárbiztositásnak törvénjjavaslat Htján való behozatalát. 11. Kívánjuk • szegény ügy országos rendelését, valamint kívánjak, hogy az elhagyatott gyermekek költségeit ]'

t éves korukig az országos betegápolásí alap fedezze 10. Kívánjuk végiil a belügviii'.nistei iitui városi ügyosztályának re .iganisatióját olyanformán, hogy abba a városi közigazgatás terén kiváló egyéneknek a bejuthatása biztosittassék. Mtdöu ezekben a varosok fejlődésébe! leg. szükségesebb kívánalmak i' megjelöljük, azzal a kéréssel fordulunk a t. Polgármester Crhos, hogy a küszöbön levő országgyűlést képviselő választásnál miiid-n befolyásával oda hatni szíveskedjék, hogy orsz. képvisel.üiek csakis olyan jelölt vilesitmék meg. aki kötelezi magát, hogy • városok fent megjelölt kívánalmait szívvel-lélekkel megvalósítani törekszik. A r. t. városok polgármesterei orsz. egyesületének tanácsé nevében : Várhidy Lajos Dr. SzentpdU István titkár. elnök. Színház. Szalkay Lajos színigazgató és színtársulata május 2-ikaóta Z a Iaegerszegen van. Szalkay társulataval uiáreius l!)-töL május l-ig voll Pápán s ez i«lo alatt, 42 nap alatt 55 előadást tartott a színházban. Pápa város intelligens közönsége melegen pártolts a. társulatid és csekély kivétellel telt házak nézték végig ;l színdarabokat, melyekből í>4 különböző mű került színre, vagyis átlagos számítással körülbelül minden öt előadásra 3 különböző színdarab esik, illetve I l-re 7. Kz igen változatos repertoár különösen tikkor, ha tekintetbe veszsziik. hogv mellett Luxemburg grófja 10-szer lett előadva. Felemelt helyárak mellett e szezonban nem volt előadás. Höndes helyárak voltak .'54. leszállított s és léi 13 esetben. Újdonság voll 19; átlagos arány: minden 9 előadásra esik 5 újdonság, ez is igen szép dolog. Az. újdonságokból volt fi operett, 6 vígjáték, 4 színmű. 1 életkép és 1 dráma. Jutalomjáték volt 6 (Sátori, Bihary, Ivánfi. (lyárfás, Fekete és Dóri); egy előadás, az utolsó előtti az Országos Színész Egyesület javára lett tartva, Legtöbbször ment Luxemburg grófja ilti) és Trenk báró (8). Kétszer adtak 10 darabot, az újdonságokból 8-at csak egyszer. E kis stilisztika után és annak kijelentést' mellett, hogv Szalkay társulatának ez idényben való szereplésével általában igen meg voltunk elégedve. Közönségünk részéről panaszt nem hallottunk, saját tapasztalataink pedig szintén meggyőznek bennünket arról, hogy Szalkayt, bár legközelebb nj társulattal jön, örömmé! várhatjuk vissza - Ő8Zszel. Az elmúlt hétről méo- 2 napi refelién — te tavas/.oni. Kábított az illat : BS ibolya. Mikor az arouokba futta a lágy, tavasai s/.ellő: mosolyogtunk. Ugy fontad karomba karod ; lépegettünk tovább, eél néUiil. Olykor rám hajoltál, lehunytam SZetaen, íme, nteomon ott égett n esők helye. Szép, mosolygó, fide tavaszom. Ugy mentünk be a varosba A köveset közül apró Iii kandikált ki az elhagyatott Dteákbea karöltve sétáltak a/, ifin szerelmesek. Olykor körülnéztek és nagceókolták egymást. A feayösönbea galambok ácsorogtak, a sarkon rongyos ruhájú leányka árulta ar. iholvát. Ahogy riigvhc borultak a bokrok, ugy hajlott feléd szivem, Lili. Mert te voltál a tavaszom. Sok, estit', rövid nap után aa ín szerelmem napja is kisütött. Ks hittem, örökig tart a napsütéses élet, mert mellettem vagy, Lilin, mert hallom a csengő kacagást, hallom a te pajkos hangod. Igv valahogy gondoltam : verőfényes leazea boldogságom szüntelen. f i.tudottam, hittem s tolt nem érte eiénvónket. AlntodoStatB, da M az alom csak szép volt, csak jó s semmikén sem hittem, hogy illúzióban tartom szivem, nem sejtettem arról mit M, hogy a csöndes megnyugvás a jelenben, a jövő álomképe. Kw ime, mikor (egy reggel a nap titán kerestem, mikor a viirad.it bíborában (iirdött szivem, lelkem egyaránt, akkor Héli.tszt hiába kerestem. Kialudt talán? Nem tudom; de felhő': borították ar eget es hideg szél futott a rügves águk között. Téged kerestelek, szép tavaszom. Lili, ki napom valál, de énen :i borús reggelen — mondták — te nem a régi voltál. Mert hullottam karajod, nem hangod s nem láttam ar. eget a te szemedben, sem a napsugarat s téged, a pajkos tündét. Kz.cn a reggeh na. Kihűlt a szived tán, avagy még forróbb leit* . . . Kérdés. l>e alkony borult lel kenne, te nem az enyém, sem kacajod, sem csókjaid; azt sem mondod többé: édes! . . . Íme ar. almaim zord valóvá valtak ; -/él zörgeti ai agakat, hiigóan. Ugy találom, hattyúdalom zengi, kajánul a fülembe dörgi: te hohó ! Igaza van. bohó volt a lelkem, bohó a aaiven. Hittem a aapsugárban, a fényben, | mosolygó boldogságban, benned, kaeer tavaszom es en magasa estem a esalóilásba. Megtagadtátok bennem az igazhivőt és rombadölt a hit legerősebb vara. A szivem meg meleg, de hideg zománc vonta be fagyos falával s ha itimpregnálta az a hűvös, fagyasztó szél, tán mi se, ki se lesz, ki njra melegét erezhetné. Igy futotta be boldogságom eget aa a piszkos felhő áruytiyal, sötétséggel, honnan nem dereng foltnyi reménység s az élet erőszakos elfojtása, amint hangokat hallat, az örök enyészet sajtolta zokogás. Zokogna lelkem, szivem is sírna, de az a lágyan szalliugó hópiiie csendes takaróval borítja be a hünos fohlet és tán elfedi a háborgást, mela megnyugvást ! ültetvén n sr.ivbe. Feljajdultam az. első kin nyomasztó súlya alatt. Az ébredés elűzte a színes álmokat, a realizmus záloga, im boldogságom lett. Lili, te tavaszom, én ébredésem! Hol mosolyog szemedből a sugár; biztató lénye kinek csillaga? Kgykor az enyém volt. Kgykor régen, mikor még uz í-g kék volt, ude a levegő s rügybe boruló ágiik között madár enyelgett és hímes, tarka pillangó a verőfényben Kehiemre borultál, mondván : szeretlek! Régen volt s vájjon igaz-e? üesiivit az ablakon a szél, kavarja a pilléket, táncoltatván az utcán és megadva a válaszom. A.óm volt az. nem egyéb. Csöndesen ül meg a hó a nigyie; kajánul, mint itl a szivembe a boldogság álomkép.-; a gyötrődés még fájón bánt, a liesiivöltö szel még kiabál a fülembe s ugy érzem, ez a környezet való nékem. Napsugár aem melegíti sátrasa, vájjon föléled-e? . . . lm*-, az éu tavaszom. Ilyen maradt mimiörükón. mig az életpálya végét éri s tán azontúl is. Vájjon ki tudja? . . . KELET. Tekintetével, mely repülve szárnyal. Sóvárgó vággyal, égő szomjúsággal A muzulmán kelet télé tekint. — Uh ismeri lelkem is e kint. Utt pálmák lombja közt a szél susog. Ott nyílnak a halvány lótuszok, Ott kél a nap, a hold, a csillagok; Ah. ott a Iányszem is széliben ragyog! — S ott van Mekka, gyöngye szép keletnek, Hol bűnt bocsátanak és bűnt felednek : Ki egyszer ott volt. annak visszavágyik bűnben vergődő lelke mindhalálig! A muzulmán is hosszú útra kel, Ha bűne terhét már nem bírja el — Ks Mekka szent porában vezekel. Szép szőke lány ott messze keleten. Itt tőled távol egész életem Sanyargatás, lemondás és — erény! A súlyos terhet mint viseljem én? Csoda-e, ha tisztulni vágyó lelkem Időnként űz zarándokúira kelnem, S ami szivemben összegyűlt erény, Ott karjaidban levezeklem én! Lomb Derrs