Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-04-10
népelöadásnak is megvolt a csaknem MnfoM háza. A pandurkapitány, illetve ezredes törtenete kielégítette a hallgatókat, kik hálás tapsokkal viszonozták Gyárfás, Bátori és többi társainak sikereit. Este njra Luxemburg grófja ment. Meseszerű, hogy már élőt • való nap minden jegy elfogyott, noha már negyedik előadása volt e szépzenéjü operettnek. Alig van ház, melynek zongoráján ott ne feküdjön a Luxemburg grófja szebb dalai és igy a város apraja-nagyja ismeri már és mégis njra és újra látni, hallani Óhajtja sok einher. Bilutry és Iváufi-e azok. vagy Paxy, vagy Gyárfás és Bátori-e. kik az előadás- sikerében az oroszlánrészt szolgáltatják, azt most. bajos megállapítani, tény, hogy mind az öten igen pompásan állják meg helyüket és igy többi társainak is könnyebb az est sikerében osztozni. Hctfö. A mai ünnepnap címén délutáni előadás volt, melyre llns/.ka szépzenéjü ti ül Baba cimü operettje jutott. Gyárfás adta Gül Lábát. Paxy Leilat, szépen érvényesítve szép hangúkat, és a szép dallamokat. Ivánü kitűnő cigány volt. Ugy neki, mint Bátorinak, a főeuunchnak igen sokat nevettek és tapsoltak a telt padsorokban. Este a Smokk i-salád. eg\ eredetinek \> izett. bohózat került bemutatásra, Regi emiekeket idézeti fel bennünk. Hisz ezt más név alatt már láttuk. Annyi bizonyos, hogy a darab nem ér semmit, Alakjai azonban pompásan vannak meg* válogatva! Kacagtató, különösen Vértes mint neaevető és Békefi mint Smokk du. Szabolcsy már kevésbé volt jó huszárönkéntes, Kiss Sándor pedig a főpincér szerepét, pedig csak néhány szóból áll, nein tudta. Legtöbbet ér a darabban az, hogy nem tart soká. Már háromnegyed tiz érakor otthon lehetett, minden közeilakó. Ua azonban mégis igyekeztek a játékkal valamit megmenteni, ugy ebben a tülekedésben Bátori. Feketéné, Marossv. Fekete bén, hanti. Iíihaiy éa Ladányi Mariska elöljártak. Kedd. POldel Imrének egy sikerült «zininüvet, A kuruzslót adták. Torday Dezső (Déry) orvosnövendék korában, néhány héttel a doktorátus megszerzése előtt összeütközésbe jön a törvénykönyvvel, amiért néhány évre bezárják, az iskolából meg örökre kizárják. A fegyházból jövet első lát tgatasa Horváthéknak szid. Az özvegy Tömböméi megmondja, liugy tia Déry iskolatársa* rövid orvosi praxis titán meghalt, azóta ö sze[óny soron él, lánya (Fekete Irén a grófhoz lényteles menni nevelőnőnek stb. Tordavnak nerész ötlete támad. Elkéri az elhunyt doktor fklevelét él irományait, felmegy Budapeftre és >tt álnév alatt doktorkodik. Néhány év alatt íagy hirnévre tesz szert. Egj szanatóriumnak nvosa, amellett egyetemi magántanár, az akalémia is tagjává választja stb. A szerzett pénzt nind özv. Horváthnéiiak küldi. Egy tvjságriporter ktarossy) buzgósága akaratlanul is leleplezi 8 loktort. Vége a karriernek, njra börtön. Egy olt páciense (Verő) azonban, egy befolvásos ur elesége szabadságol és ntlevelet eszközöl ki szánára és mintán az özvegy meghalt, lányával kmerikába vándorol, Knrnzslónak nevezi tehát i világ azt, ki ugyan gyógyítani tud, de diplonája nincs. E körül forog az egész játék, melylek előadásában a már említetteken kívül rész' ettek nagyobb szerepekben Bátori, Kovács, iyárfas, Bekeli, Ivánfi, továbbá Böszörményi, \lapi. Kiss (.Vcil. Ladány i stb. Az előadás igen dtttnően ment. Hisszük, hogy még többször is og t.e|t házat vonzani. Szerda. Délután ifjúsági előadás eiuién Moliére egy I felv. vígjátéka A képzel: beteg mulattatta a lágyrészt iskolás lányokból álló közönséget. Kopács Lajos a címszerepben sz apró emberek szettében naggyá nőtt, különben eddig ö volt a kicsinyek bálvány képe. Fekete Irén is nagyon tetszett mint Angelika, nemkülönben Cleante szerepében Déry. Jó volt. mint mindig Vértes és Bátori. ki egy fiatal ember, jobban mondva liti szelepében a komikum maximumát érte el. Kiss Cecil, Marossv, Veto. Alapi. Böszörményi egészítették ki a személy /et et. Az előadás jó Volt. Este ötödik előadása volt Luxemburg grófja i-. operettnek, Lehár e sikerült alkotásának. A szereposztás ugyanaz volt, mint az előző előadásokban s igy uja' nem mondhatunk rola. Természetesen a siker is ugyanakkora volt, mint. az előző négyben. Közönség is volt elég, dacára az esős időjárásnak és a rendes helyáraknak. Csütörtök. Mataille Botrány c. 4 lelv. színmüve került bemutatásra Molnár Ferenc fordításában, Egv francia város polgármestere Kovács, ki egyszersiuint <>\ároS Illeg képviselőjelölt, családjával nyaral és neje (Verő) megismerkedik egy előkelő családnak eikölesile" elzüllött fiával Déry . kióe beleszeret és rövid tárgyalás után karjába Jobjs • — magát. A riata! ember, miután állandó pénzzavar bzu van, a nő gyémántgyűrűjét kéri el és azíal, valamint a nő nevével és állítólagos meghatalmazásával nagyobb pénzköloeönökel vesz fel. A pénzügyiét perre kerül, az asszonyt tanúvallomásra idézik, a férj megtud mindent, de, hogy a botrányt elkerülje, belenyugszik sorsába. Nem játszották meg a színmüvet valami príma módon és mégis nagy hatással volt a telt házra. Különösen a már fennebb emiitett főszereplők Verő, Déry és a Kovács, a szinmiíelöadások e jeles triumvirátusa, ezek vivták ki a nézők osztatlan elismerését. A többi az kisebb szerep volt, Legfeljebb Vértes és Bátori, az ügyvéd meg az orvos jutottak nagyobb jelenetekhez, melyeket igen jól játszottak meg. A hölgyek sorából Tömbömé ós Kiss Cecil fordultak meg többször a szinpadon. Maga az előadás kissé vontatottan ment és igy, de meg ttilhossza miatt egynegyed 12-re járt az idő, hogy vége lett az előadásnak. Botrányos azonban az is, hogy a szinniíivek iránt érzéketlen karzati meg iljusági publikum a legszebb jelenetekbe beleröhög, Nem értjük, hogy nem akad közelökben értelmes ember, ki okét illetlenségükre figyelmeztetné Péntek Ismét szép számú közönség előtt adták A kis cuki OS c. vígjátékot, mely ugyanazon szereposztással ment mint az előbbi és a szereplők most is kitűnően megálltak helyüket, melynek elismeréséül a közönség «ürü tapsban részesítette őket. A női dalárda. A Jókai-kör kebelében női dalárda alakult. Orvén let,.-s jelenség ez, inert iskolai és egyházi női karokon kivül nem igen szoktak ilyenek keletkezni és még a vegyeekarok is igen ritkák, oly városokat pedig, melyekben tisztán Rőt dalárdákat találni, oly dalárdát ugyanis, melynek tagjai felnőtt hölgyek felekezeti különbség nélkül, a fővároson kívül nem is tudnók hamarjában említeni. Hiszen megalakulhatott volna e dalárda a Jókai-körön kívül is. de oly előzékenységgel és oly kecsegtető ajánlattal állottak szemben a szervezkedok, melyet figyelembe venni, méltányolni és végül elfogadni már csak azért is kellett, mert épen a Jókai-kör volt az. mely mintegy alkalmat és módot nyújtott a találkozásra, szárny próbálgatásra, szervezkedésre és végül a megalakulásra. A Jókai-kör ugyanis felajánlotta a uoi davoit ebüili, mint • köd, melv ott lebeg a folyam lelett; sápadt, mint a nap el-.i derengése es ezüstös, inmt a reggaanrk öletnek szárnyai Mint visz-i fénye egy romának ezüstös tükrön, mint az itrnva egy rozsának a tavon, olyan volt a rózsa, melv kivirult a rő/s:ibokoi leg-zélsö cstie-áti. De n bokor odiisző't a esalngiínvhoz, hogv ' szorosabban simuljon a tüskébe/. ..Simulj erösebben kis csalogány!" kiáltott a rózsabokor, ..mert felhasad a reggel, mielőtt a rőasa magnyilib..^ Es a csalogány erösebben simult a tüskéhez hannasnbhá-hanaxwnbha' Ion éneke, mert arról a szenvedélyről dalolt, mely a férfi és a nő keblében ébred. Es halvativ pír jelentkezett a rizsa levelén, mint vőlegény arcáé a pír, ha aséket nyom ineayasszonya ajkára. De a tüske még nem hato't szivébe és igv a rozsa s/.ive teher maradt, inert OSsk egv esaloeanv vére képes I tőzsa s/iuét pirosra testéin. Es a fa oda-zolt a csalogányhoz, hogy erösebben simuljon a tüskéhez. „Simulj erősebben, kis csalogány," szólt a fa, .,inert felhasad a reggel, mielőtt a ic'izsa megnyílik." Es ;> es dogilliv erösebben simult B tüskéhez es a tüske szivébe hatolt es vad fajdalom járta ál. Keserves es keservesebb lön fájdulnia és mind vadabb és vadabb éneke, mert a sz-reletnröi dalolt, melyet etegdicsőb • bakii; • szerelemről, mit el nem oltott a s ; r. Es pirosodott • csodalatos rőzni, iniut a keleti ég pírja, l'irosak voltak levelei es piros volt aj szitie, mint egy rubin. De :i csalogány hangja gyengéid, lön • kis, szárnyaival vergődni kezdett. Könnyű kod borul; .-zeniére, gyengébb és gyengébb lön éneke és ugy érezte, mintha összeszorulni a torka. Aztán még egyszer felzokogott. A sápadt hold meghűltöt la és elfeledte a hajnali pírt és nyugodtan időzött az égen. A piros rózsa meghallotta és reszketett a kéjtől és megnyitotta szivét a hüs reggeli légnek. A viszhang elvitte biborbarlangjiiba a hegyek közé <•* télkelte almukból a pásztorokatMegremegtette a viz színét és az elvitte a hírt a tengernek. ...N./d, nézd !'• kiáltott a fa, ..kesz a róz-a," de a csal igáuv n-tn adott választ, mert holtan feküdt I fő vőn, s/ivében a tüskével. E- déitajt kinyitotta a diák az ablakot es kitekintett. ,,()n micsoda nagy szétnézel" kiáltott, „hne egv piros lŐSSe, egész eletemben nem láttam ilyen (Özéét. Túlságosan szép és bizonyára valami boSMU latin neve van" es kihajolt és letépte. Azután teltette kalapját és kezében a rózsái viiI elrohant a tanai lakására. A tanár leánya a pitvarban ült, kék -clyinegoinbolyitott es kis kutyája a lábánál hevert. „Azt mondta, hogy táncolni fog velem, ha piros rózsát hozok önnek'" kiáltott a diak. ..lm itt a világ ktgpiroaabb lózsája. BaOritaa ma este Szivéhez és ha együtt táncolunk, megmondja majd, mily nagyon szeletem Ont." De a leány összeráncolta homlokát. ..Felek, hogy nem illik ruhámhoz," válaszolta ,e- azonkívül a kamarás unokaöccse valódi ékszert küldött es mindenki tudja, hogy az ékezet -okkal lŐbbel ér, mint a virág...Nos, ön valóiban hálátlan I" kiáltott mérgeién a diak és az Útra dobta • rOSZát, hogy a piszokba esett és egy kocsi keresztül ment rajta. „Hálátlan kérdé a leány. „Mosdok önnek valamit, ön neveletlen és Ullajdoilkepefl kicsoda mi'.' I 'sak egy diak. Meg vagyok győződve, hogy még Baak olyan ezüstös csatja sínes cipóién, mint a kamarás i kzöcesézek." Es feláll I székről és a házba lépett. ..Mie-oda dolog ez a szereiéin." mondta elfordulva a diák. „Félig sem oly hasznos, mint a logika, inert nem bizonyít semmit és dolgokról beszél, mely, k nem léteznek és oly dologgal hiteget, mely nem is igaz. Igazan nem praktikus és minthogy korunkban saak a praktikusnak van érteke, visszatérek a philosophiához és tanulmányozni fogom a metaphi«ikat " Es ismét a szobába lépet11, elővett egv nagy poros könyvet és olvasni kezdett.
