Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-05-30
zottságnak azzal, hogy : ») *gy városi törvény több alapelvei' dotgczza ki; In a belügyminiszterhez intézzen felterjesztést, hogy a városoknak nyújtandó legelj- sürgős megadásáról gondoskodjék a mielőtt a városok háztartásának rendezésére, illetve a városok javára az állami költségvetésbe felvett 2 millió koronának a felosztására nézve törvényjavaslatot terjesztene a képviselőház elé, e kél (lésekben az állandó bizottság véleményét hallgassa meg: 0) a városi pénzügy relonnálasa vetett javaslatot dolgozzon ki; d) és végül a városi háztartás rendelésének alkalmas egyéb eszközeit jelölje meg. A városi tisztviselők illetményének rendezésére vonatkozó s Hodrv Mihály által előterjesztett indítványt az állandó bizottsághoz utasítják, mivel az napirendre kitűzve nem volt s mivel meggyöngiteué a nagy közönség előtt a kongresszus súlyát, ha már az elad kongresszusra is a városi tisztviselők saját érdekeik előtérbe tolásával állanának elő. 4. A városok hitelügyére nézve határozatnak nincs helye, mivel határozati javaslat nem tarjetstetatt elő. Nem felel meg tehát a valóságnak egyik laptársunk azon Iure, hogy a kongresszus a városok országos takarékpénztárának (eláll itá•át egyhangúlag kimondotta.) ó. A városi kisajátítási jog tárgyában a kisajátítási törvény revíziója a r. t. városok résaéra az ipari célokra történő kisajátításoknál a közit;, bírósági panaszjog s a tóvárosi kisajátítási jognak a törv. hat. joggal telruházott varosokra leendő sürgős kiteijes/.Tésének a kérése elhatárolta tóti. ti. Az alsóbbrendű vasutakra vonatko/.. e.uftdói javaslat az állandó bizottsághoz u'asa-, tiltott. Kz a kongresszus este 7 órakor véget ért. A kongresszus tagjai tiszteletére a főváros a Pesti Lloyd dísztermében tél 9 órakor fényes estebédet adott, melyen háromszáznál többel Véltek i észt. Utazás egy gyilkosság körül. A modern fel fogára emberek. írókét joga* szok kirohanásokat intéznek a szabadkai rendőrkapitány ellen, a ki a gyilkos Jánossynak Dosztojevszkij Iíiiszkoinikovját adta olvasni és ugyangadból, pedig emiatt kár izgatnod magad. Idővel te is rá fogó/, jönui, hogy igazam vau es sajnálni lógod az időt. amit ilyen liaszontslansagok olvHtásara fordítottál. Nézd esak. Foglalkoztál te mar a i . neolastaunal ? Ha igen. ugy tuJuud kell, bogy az ember szervezete majdnem a megtévesztésig hasonló a négylábú állatéval és mégis, ha egy ember uieg•ziinl élni, azt mondják reá: meghalt, az állatra pedig, hogy: el iiillult. Ar. emberek csak szépítgetik a fajtájukat. Azt mondjak, liogy nekik lelkük vau. az állatnak meg párája, holott miudkettönek egy és ugyanazou szervezete van. Miéit ne volna akkor egyforma a le.kuk is? És már most ha a lelkük egyforma a ti Intenetek kegyelméből, miért éppeu cttak a ti lelketek jut a mennyek országába, miért nem jut oda . . . — Elég! Egy szót se többet, drétomai báu ur! Az én házamban jelen van az Isteu s aki elleue vét, ellenem is vét. — Nem mutatnád meg, kedves szomszéd, hogy liol vau ? — Megmutatom ! Ide nézzen! .leien vau ebbeu áz illatozó virágban, jelen van mindenben a mi él ( jelen van mindenütt, egyszerre éi egy időben van jelen; jelen van ebben a testben ia, amelyet az .. kegyelméből lábaim hordanak és ennek a jelenlevő Istennek a nevében kiutasítom önt a házamból! — Vagy ugy, édea barátom? Jó, jó! ... 8 a drétomai ban tii pern múlva már • saját kastel \aban volt • ettől a naptól fogva váltak haláloe ellenségekké, nem osak ők maguk, haoem •z egéaz házuk népe ia. • m • (Kolyt. kör.) esak mossák a fejét, a vizsgálóbírónak is, a ki felkeltette a gyi'kos féltékenyaegét él arra támaszkodva sikerült neki az elvetemült embert vallomásra bimi. Mert jól tudta a vizsgálóbíró, hogy milyen szenvedélyesen, milyen isszouyu féltékenységgel szereti Jánouy a bestia asszonyt és ezen féltékeiiykedóse csakis cinkostársa Vojtha Antal ellen nyilvánulhat meg legjobban. Ks a biró helyesen gondolkodott. Amikor a gyilkosnak közömbösen kijelentette, hogy Mariskát meg Vojtát bizonyítékok hiányában szabadon fogja bocsátani, valami örült féltékenység vett erőt a gyilkoson. Mint positivtun táralt szemei elé, hogy * szép. a ledér Mariska V" j-iiáé lesz. cinkostársa karjai ölelik majd a bűnös, nép asszonyt, ö meg itt fog senyvedni a börtönben. A gyilkos ezt nem bírta ki. Vallott, mint a parancsolat. Tény. hogy a vizsgá;obuó evvel a szabadouleicsátással nem mondott igazat. Ks ebbe meg a Baaskelnikovba kapaszkodnak az egészen modern emberek. Nem tartjak megengedhetőnek azt, hogy a vádlottat a lelki meggyötlessel, a lélekre való hatással hoszák olyan állapotba, a mikor az indulatok, az elkeseredés, a bosmvágy vagy a gyengeség úrrá lennek * józan ész fölött és a mikor á vádlott, egy bőn indulat hatása alatt vall. Ezea az urak arról beszélnek, hogy az a bánásmód lealacsonyítja az emberi méltóságot, a Raukolnikovot olvastató rendőrkapitánynak es a vizsgálóbírónak ciniimost, emberkiniást, b'dektort úrázást és uagy tok i kegyetlenséget vetnek a szemére. Ezeket a támadásoki' és az ezekből leszúrt azon tanulságot, amely a gonosztevőket túlontúl nagyon figyelmes és kíméletes bánásmódban akarja réssesiteni, — nem nehéz kivédeni Ezek a modern „emberbarátok" kitalálták azt. a hazug elméletet, hogy á gonosztevők abnortDÍI beteg lelkűek, hogv ezek nem tehetnek arról, a mit tettek és börtön helyett szanatóriumot, büntetés helyett kitűnő ápolást emiégetnek. Mi ezeket a hazug, alLim.iiiista elveket l.elll tehetjük magunkévá. Végre is a visagálóbiróneh az az egyetlen kötelessége van. hogy tisztázzon egyes bűnügyeket, találja meg a bűnöst ,'. s adja azt át az igazságszolgáltatásnak iiiinduy áj unk megnyugtatására. Kgv ártatlan vádlottnak adhatna olvasni a világ akármelyik rendőrkapitánya bármily könyvet, az nem volua lelki tortura, ha ártatlannak tudja magát és olvashatnak eiötte szerelmes leveleket vetélytársától, mégsem vállalna magara egy el nem követett gyilkosságot. A bíró kötelessége az igazságot kideríteni. Miért szidják tehát azt a bírót, ki egy hazugsággal ós ravaszsággal vértezett lelket különböző fogasokkal puliit meg. A biró mikor biró, nem gentleman, hanem versenyre kél egy mindenfele eszközükkel dolgozó emberrel. S hogy ugyanazon eszközökkel győz, a mivel a másik menekülni próbál, az csak a dolog természetében van. Hogy ez talán egy kicsit inhumánus ? Nem. Sőt azt hisszük sokkal több szolgálatot tesz a biró az embereknek, ha megtalál egy gyilkost, mintha puszta humanizmus miatt szaladni tngedi azt. Persze szebb volna, ha a gyilkost nem kellene egy percig is lelki tortura alá vinni. Szebb volna, ha a vallatásnál a teljes emberszeretet érvényesülne. Csakhogy gyakoroljanak emberszeretetet először a gyilkos urak! Ha a birót ilyenkor emberszerető érzések melegítenének, ugyancsak napirenden volnának a gyilkosságok! Ker. munkásbiztositó közgyűlése. A pápai ker. munkásbiztositó pénztár f. hó 23-án délután | órakor tartotta évi rendes kütgytllését, melyet e hó 20-án a pénztár igazgatósági ülése előzött meg. Az igazgatósági ülés alkalmával dr. Buchberger József min. főmérnök mint a munkásbiztositó hivatal kiküldötte és Mihálffy Győző m. számtanácsos tették meg a f. hó 15—20-ig teljesített hivatalvizsgálat alkalmával tapasztaltakról észrevételeiket. Általában vére örömmel jelentették, hogy a pénztár vagyoiikekeaelését • legnagyobb lelkiismeretességgel és pedáns pontossággal vezetettnek találták. A pénztár mull évi tsépötiMga vegyontöaradvenya pedig a gondos takarékoskodásról tesz bizonyságot, dacára, hogy a pénztár a betegek ellátását is híven teljesítette. Ezután kimondotta a gyűlés, hogy 1000. január hó 1 -tol kezdodó hatállyal a tisztviselők elnevezését és tizet.sét a következőleg állapítja meg: 1. Ügyvezető titkár törzstizetóse 1G00 kor. lakbére 300 kor. 2. Pénztárnok töi zstizetése 10()0 kor. lakbére 300 kor. korpótléka 100 kor. ,'}. Ellenőr törzsfizetése 1890 kor. lakbére 200 kor. vagyis három belső igazgatási tisztviselő lizetése 5600 kor. I.'gyvezetö titkár lett Halász Mihály, pénztárnok Szeleczky Ferenc, ellenőr Szeglethy Józsel lett, míg a kül áf bct.égelleiiön teendőkkel Vellner József bízatott meg. Több folyó ügy elintézése után az igazgató tanács Viz Ferencnek a pénztár hat éven át volt buzgó elnökének jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A közgyűlés, mely már másodízben hivatott egybe, folyó hó 23-án tartatott meg, amelyen • tagok szép szambán jelentek meg. A közgyűlés el-,o tárgya a mult évi záróllámadás volt, amelyet a közgyűlés azzal a módosítással fogadott el. hogy a 11178 kor. ló fii. vagyonmaradvásy egy harmadrészének 3720 koronának 10f»-a a tisztviselők jutalmazására törditassek és tizetesük emelésére l'JOW május l-t öl 1199 kor. 02 fillér tordirassék. Ezek utan megválasztottak az ö igazgatósági póttagot, uévszerint Kocsis Pált, Horváth Istvánt a munkaadók restéről, továbbá Kerbolt Alajost, Danit Gábori és Knapp Imiét az alkalmazottak részéről. A 3 választolt bírósági ülnöki állásra a munkaadók részéről Hóday István, az alkalmazottak részéről Varga Lajos es W'eisz Andor választatott meg. A lemondott Viz Ferenc elnök és Csillag Károly alelnök helyére az igazgatóságba Wittmann Ignác és tíyuk Nándor hívatott be. Végül a közgyűlés az alelnöknek tapintatos működésééit köszönetet szavazott, mellyel a közgyűlés befej esést nyert. — Allainló I vegyes I rnvat. — Veteti : Teleki Pál. A gyermckszobából. Az apa ép akkor lép be a gyennekszobába, midőn Palika meg J Józsi ke egymást átkarolva csókolóznak. Az apa dicseroleg mondja: — Jól van. édes gyermekeim, látom, jók vagytok. Kell is ám a jó kis gyermekeknek szeretni egymást. Palika nevetve válaszol: — De papa! Mi most nem jók vagyunk, hanem hadnagy urast játszunk. — No, de hát akkor miért csókolóztok ? — Kérdi csodálkozva az apa. — Hát, mert a nyáron Tátrafüredeu a mama is igy játszott a hadnagy bácsival. Tablean ! Mivel él a cethal? A vizsgán kérdi a tanfelügyelő a Rács Miskától. — Hol található a centhal ? Miskának súgják, hogy „a tengerbe" — da ö rosszul érti és azt mondja: — .a kenderbe." — Hát mivel él a cethal? — Kérdezi tovább a .nagyságos" tanfelügyelő nr. Miskának megint súgnak: „Apró halacskákkal". Miska megint rosszul érti, de aa előbbi sikeren felbuzdulva, mott már egész bátran vágja ki a feleletet: — A cethal a kenderbe, apró halacskák* kai él. Milyen agártól fél leginkább a nyul? Két agarászó uri ember vitatkozik: — De bizony ai én fekete agaramtól fél leginkább a nyul, mert azt hiszi, hogy ai maga ai ördög.