Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-03-28

100't. mát ins i'S. Cápái Lapok vckszik, Kiint a falvaké. Csakhogy ez az ország egészségi' szerapontjábó] annál károsabb, mert a bevándorló talusi nép sgésaségs szintén a városok lakoságának r< tssssbk wgészségéhez idomul. A városok sgásaeégének ezen roassabbra forda* lásat egyrészt a szaporodás mesterséges megakadályozásának, más reszt pedig ezen visszás állapotnak kell tulajdonítani, hogy az élet küzdelme a városokban mindig több és több terhet ró a no vállaira s ez által elvonja a nöt tulajdonképpeni hJVStásánsk betöltésétől — az anyaságtól. Szükséges tehát, hogy a köz egészségi intézkedések jövőben az éiveszületések biztosítására is tekintettel legyenek. Mivel pedig a szaporodás mest.-rséges megakadályozásának gátot vetni nem lehet, annál 'óbb gondot kell fordítani arra, hogy a not visszaadjuk igazi hivatásának. Ez pedig csak ugy érhető el, ha megkönnyítjük a férfiaknak a családalapítást. A városok lakosságának zöménél a munkás osz'álynál. ezt ugy mozdíthatjuk elő, hogy B lakásviszonyok javításáról s a nagy drágaság csökkentésiről gondoskodunk. Legnehezebb azonban B nősülés az értelmiségi foglalkozást üzó ifjaknak — akik abban a korban, amely család alapításra a legalkalmasabb, még annyit sem tudnak megkeresni, amiből saját magukat fenntart hassák S aaért a közalkalmazottak számára házassági pótlékot kellene rendszeresíteni • a tudományos pályákra csak annyi ifjat bocsátani, amennyit azok befogadni k' [e-el; Szokatlan dolog még ilyen eszméket felvend, de ha természettudományi alapon gondolkozunk, lehetetlen a kibontakozást a mostani egészségtelen helyzetből másként elképzelni. Mert az embernek éppen olyan fontos hivatása a családalapítás, mim a kenyérkereset, Egészséges államban tehát a kenyérkeresetnek nem szabad a családalapítással ellentétbe kerülni. Emellett meg a több gyermekes szülök terheinek csökkentésére s a sok gyermeket lelnevelt m.yák jutalmazására volna szükség. Dr. Savai Jenő. A szemétégetésről. Lapunk egyik legutóbbi számában foglalkoztunk azzal az indítvánnyal, amelyet Csoknyay Karoly" városi főjegyző, a városban Bsesegyflicmlett ssemét elégetése tárgyában a városi tanács elé terjesztett. Mi I magunk részéről hasznosnak találtuk és gazdaságosnak ismertük el ezt az indítványt és érdeklődtünk egy tennáüo szemétégető telep őzeméről. Mint ismeretes, Miskolc, városa az első az országban, amely ilyen szemétégető telepet létesített, amelynek tanulmányozására Pápa város tanácsa Mészáros Károly polgármestert és Kévész Arnold városi mérnököt mar ki is küldötte. I te a szemétégető telep iránt, mi magunk is érdeklődtünk s Miskolc varos ily nemit telepéről a következő ismertetés: sikerült megszereznünk : Miskolc varos képviselőtestülete 1006 évi november hé L'*J-áu kötötte meg szerződését, a stet tini tűzadó anyaggyár részvény-társasággal, amely Miskolcon az elsó szemétégető kemencét tél is építette. A szerződés szerint a telep átvétele, illetve az ár nagysága a megejtendő próba eredményétől tétetett függővé. Kz a próba ez évi január havában folyt le és teljes huszoniiégyórai szemérégetési kísérletből állott. Keltétel volt, hogy a szemét minden kilogrammja egy kilogramm vizet párologtat el és hogy 21 órai égetés ItíQOO kilogramm szemetet használ lel. A kísérletek eredménye azonban az volt, hogy az egy kgr. vis helyett csak 0*815 kilogramm párolgott el és a huszonnégy-órai égetés I61OOO kilogramm szemé' helyett 12,418 kilogrammot fogyasztott e|. Eaea kísérletek eredményiről a szakértői •vélemény a következőkben foglaltatott össze : A kísérletekhez átengedett szemét egy réSBS az átlag szemet togalmán alól volt, ugy hogy azt meg kellett rostálni a hamu és fölösleges részektol, melyek éghető anyagot nem tartalmazták és áléghetŐek nem voltak. Khhez járult, hogy a próba meglehetősen kedvezőtlen körülmények között tartatott meg, amennyiben Spróbát

l n geio/.o napokban a nagy hóesés az elégetés alá kerülő szemét nedvességét nagyban fokozta. E körülmények mindenesetre befolyásolhatták a kisérletek eredményét abban az irányban, hogy alatta maradtak a kísérleti normának. Oe bar a vállalkozó cég minden tekintetben nem is volt képes megfelelni elvállalt kötelezettségének, a szeméi égeUi-telep általában megtelel a várakozásnak. A nyári szemét sokkal jobb mint a teli s ha a vállalkozó cég saját érdekében nem tog is egy nyári kísérlethez ragaszkodni, a.varos már ezen kísérlet eredménye alapján is eszközölheti az átvételt. A szakvélemény még fölemlíti, hogy Miskilogramm szemét gyűl össze, mely a város fejlődéseid még emelkedni fog. Ha ez u mennyiség vetetik alapul és ha e próba eredményei alapján eszközöltetnek u számítások, azt találjuk, hogv a napi 25.000 kilogramm tseinétből megrostálással mintegy IMIOO kilogramm as átégetendő mennyiség, amivel naponkint 168*000 kilogramm göst 20,000 szer O.Slö lehet termelni, vagyis éránként ti 10 kilogramm gőzt, ami B kSemétágetŐ teleppel kapcsolatos erőtelepen, illetve gőzgépen mintegy 90 lóerő kifejtésére alkalmas. Természetes, ezek az eredmények nálunk nem volnának elérhetők, mert naponként tiO — 25-000 kilogramm szemetet nem volnánk képe* sek előállítani l a lenti szakvélemény leközlésével csupán csak I szemét értékesítésének lehetősedére kivúutuuk .rámutatni és egy szemétégető telep hasznosságára kívántunk rámutatni. Hogy sátán a város foiállit-e egy ilyen telepei vagy nem. az nem a mi feladatunkat képezi. kole naponkint mintegy 35-000 Személyi hir. Hunkár Dénes Vesnprémv armegye főispánja e hó 20-án városunkba érkezett s másnap résztvett a Korona vendéglőben tartott tenyeszállatvásaroii, szeidáu pedig megtekint vén az Ihászi-i kincstári csikótelepe?, pénteken visszautazott székhelyére. A gyermeknap. A folyó évi április hó o-áu és 4-én tartandó gyermeknap sikerének előmozdítása iránt napok ot» lázasan folynak az előkészületek. Az eredmény mar azért is lenyesnek Ígérkezik, mert a gyűjtést eszközlö hölgyek álén gróf Esterházy Fejné -szül. Andrássy Ilona grófod áll, aki ezen emberbaráti ügy védnökséget üáYl I dt IM Karoly polgármester felkérése folytán elfogadni kegyeskedett. A gyermeknapon vagyis április ;{. es 4-én a város különböző részem gyűjtő perselyek lesznek felállítva, ahol a gyűjtéseket erre a célra felkért hölgyek fogják teljesíteni. Gról Esterházy Pálné ,'{-án délután fél 4 órától tél 7 óráig, 4-én. vasárnap pedig délelőtt íl óféáél 11-ig fog a Kaszinó épülete előtt gyűjteni, míg a többi helyeken a gyűjtést a következő hölgyek fogják teljesíteni: Kis Ilonka, Haupt [lén, Deli Margit, Takács Jolán, Geiger Kdit. (ierstl Leóaé, Galamb Laura. Veisz Bené, Pents Anna, Koritschoner Ili. Csiamadis jo irkeuy gyengeségükkel elvesztettén tekintély tikét el itta. Egy tüdőstől kérdezte egy auya. hogv egv áVSS lysf ke sevslesét mikor kezdheti meg. már elkésett a kérdezéssel, felelte a tudós. Key ma-,k tudós azt állította, hogv a gver•eh jelleme 6 eves koráig meg van allapitva, mert a lelke tiszta fehér lap ••- I i -ni ra.rva van minden a mit tapasztal es lát maga körül. Az élet csiszolgat rajta, de mindig meglátszik az alap. Az. a baj, hogy a látszat, a inasok előtt VJIÓ megjelenés a lo dolog, mint a mi vezeti a jeh n kort mindenben. Az öltözetben a látszatra adunk legtöbbet. Otthon, a hogy lehet. A gyermek is ezt látja. A modor: majd ha latjak az emberek, maguk k /.itt, minek ccrciuoiuáznauuk. A gyermek bemegy minden njtón szülei elöli telesei, szófogadatlan, haragos arccal felelget, a harmadik szobából kiabálva kérdez valamit, a mire S jó mama hűsegesén felel, most Sem hallja senki. Majd ha veudég jon s a gvennek a vendég előtt epén olyan, sőt rendesen meg helytelenebb, meri el vannak foglalva a szülök ; milyen illetlen aztán a vendég előtt szólítgatni, ott akarják nevelni, pedig ha maguk közölt megkövetelnek az illemet, a gyermek még jobb lenne a vendég elölt, mert egy kis hiúság van mindenkiben es nem akar ügyetlennek és 11 lel lentiek tiinui fel. Szigorúan meg kellene tehát követelni mindig, hogy oiihon még cselédekkel is jól bánjék a gyermek, de a szülő is jo modort tanúsítson. A legnagyobb kritikus a gyermek, ki tőle tanulja meg a durvaságot, a goi .inba kitejezesl es soha el nem hiszi senkinek, hogy BS nem szép és nem Jogos. A unt otthon tanul az véréve. l?-1k termeszeiévé válik, nem pedig maz, lelvell ünnepi ruha, melyet kímélet szempontjából hamar leveliink, a jó modor telikesti a legegy./.erübb családot ;s; i hol [be*rki jo| erezhet: n.agat, oivan ez. mint a tisztaság, a mely a kunyhóban is kellemesen hat reánk; az ember lelkének IJSttSSSgS, az. ment u kíméletlen durvaság szennye.. Balekjaiéi. Legven hiú az a gyermek jó modorának megszerzése iránt, dicsérjük meg, hogy szép a jó modorú gyermek. A hiúságnak nagy szerepe van az ember életében, csak j• i irányt kell neki adni. Az. öltözetben szeretjük, int minél elegánsabb, ininé! csiiiosabbak lehetünk, ezt a gv ennek be is beleoltjuk ; de azt is meg kellene mondani; hogy a jó modor nélkül nem ér semmit a szép öliözet, sőt anna' slfltőbb, inert a BSép ruhahoz okvetlen jó modort is kivannak. A hiúságról barő EötVÖS .lózscí irta, hogy „a | ki a hiusag roppant befolyását egyesek és nem/etek eletére el nem ösmep, az nem önneri az embereket es igy nem ösnurheti a történetet sem." Hogyne Volna ueki igaza, a legnagyobb nevelőnek ; hisz a hiusag egyik urigasubh feje a nemes értelemben veit amhitió, előre törekvés, mely versenyre hívja lel az embereket a szép, jó és igaznak deresében | s melyik gyermek ar. ki ne vágynék a dicséretre. Epen azért igyekszik is a szerint cselekedni. Az arisztokrata csaladoknál igen nagy súlyt Fektetnek B jő modor nevelésére ; azoknak a gveri mekejt a nevelők folyton kiséigetik és megszólítják mindenért, nincs is reá eset, hogy megengedjék, hogy a szolgaszcmélyzettel is goromba lenne, sot a IsgíllsdelmesSbbsk ezekkel is; mert a gyermekek rangja nem engedi meg a durvssác :. :gv némi hiúságot, önérzetet nevelnek beléjük, BtSfl az a fő. bog] hH nevelnek. IIa mi ezt nem tehetjük is, de megkövetelhetjük gyermekeink tói, hogy minden körülmények között illedelmesek legyenek és ne unjuk ezt, hogy mindent megköszönjenek, sőt követelj uk iueg, hogy még a cselédtől is szépen kéljenek mindent és kő* BSÖnjék meg ugy, hogy Bálnak Bál nagyobb rangú előttÖk senki se legyen. A raugkiiionbséget az életben majd megtanuljak, gyermektui meg csak szeieny illc dclmességct kell kívánunk magunk iránt, ue féljünk hogy akkor a vendég előtt kellemi majd leckéztetni, nem is tudna másként. lemartam egy öreg urat, a ki a szolgáló tlőtt | se ment be az ajtón, hogy az nő; akkora udvariasságot őrzött meg magának a nőkkel szemben. Igy lehet balé nevelni minden illemet a gyermekbe. (Kolyt. kó*.)