Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-03-28

XXXVI. évfolyam. Pápa. 1909. március 28. 13. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. nap. Megjelenik minden Szerkesztőség é$ kiad, { Goldberg Gyula [HulllWHsknHKl, Kiírtéi ^Tifc s/.aii,. Hirdetéseket egyewég szerint felvesz a kiadóhivatal. Főmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős Inptulajdonos: GOLDBERG GYULA KMfizetésck és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évro 12 kor., félévre 0 k.. negyedévre Jk Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kg.ves szám ára 30 fill Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjintézete. Irta : Czipott Géza. ugyan egyei emberbaráti intézmények a szeretet melegségével hintenek lényt a szegénynek hideg életéhe: enyhítik a 72.24H. Evenkint ÖtHMJ kor. állami támogatásban részesül, ('sekély heti 20, 24, •'5(1 fill. illeték befizetése után munkafájdalmat, tőrlik a kön vet. táplálják az {képtelenség esetén 10 évi tagság titán A fáradalmak színtere, a létért való j éhezőt, ruházzák a mezetcleiit. Azonban 8.40, 9.80, 11.90 kor. nyugdíjban részeaz ilyen kegyelemlálat . a gazdagok;sül a nyugdíjazott. 40 évi tagsági idő küzdelemnek hona az élet, akár egész egyetemében, akár egy kis körre szorítva tekintsük, a mely küzdelemből ki kell vennie a maga részét ugy a gazdagnak, mint a szegénynek, ha létét biztosítani akarja. E küzdelemben az enyészet örök törvénye szerint megtörik a küzdelemteljes emberi életnek rendszerint testilelki ereje. Igen gyakorta előbb, mintsem azt gondolnók. Megtöri a fáradalom, meg. az évek. az esztendők súlya, a kérlelhetetlen ellenség a betegség. Az ifjuságot ez rabolja, az élei nyarai ez titi tova. ez hozza el életünk őszének boas/.taláról hullott mofSsalók, azt hiszem legjobban bánthatja Innak önérzetét, a ki kénytelen vele élni. he meg. kegyelem falatokkal a szegény Ügyet rendezni, végleg megoldani lehetetlen. Mert ne feledjük el a nagv Széchényi intései: „A gyógyszer maga által nem segíthet, hanem esak a testben levő élet . . . Felebarátainkon gyökeresen mi nem segíthetünk máskép, mini azon ingerek s módok által, melyek őke! arra ösztönzik s lehetőségei is nyújtanak, hogy becsületes s bátorságos tetőknek ők maguk legyenek szerzői: Ezt pedig soha hátra rongő napjait s letarolván mindent ami Iható, hanem kirekeistőleg csak előre szép, amire az ember büszke volt, hi- ható jótétemények álla] eszközölhetni.

11 Egy ilyen időre ható jótéteménynek tartom én a .Magyarországi Munkások deg téllel vesz körül bennünket. Mig azonban a gazdag erre az időre is biztosítva érzi magát, részint saját]Rokkant ás Nyugdyirvhjw&tét*, fnelytrek gondoskodása, józansága, részint dicső fiók intézete városunk falai között a mai őseitől örökölt nagy vagyona követkéz- napon van alakulóban. E humánus intében. addig a szegény ;

i siralomnak íme napjaiban legtöbbször a legnagyobb nélkülözésnek tiéz elébe, kénytelen megelégedni a gazdagnak asztaláról hullott morzsalékokkal. Keservetes keresményét felemésztette a ma. A holnappal, a tehetetlenségnek napjaival (inert nem Volt alkalma a fillérek összerakása által biztosítania magát a nélkülözés napjairal nem törődött, nem törődhetett. Ilyenkor téztnény, mely 1893-ban alakult, tagjai közé felvesz minden magyar honos munkást, legyen bárminő élethivatása: iparos, kereskedő, tisztviselő, tanonc, házi teendőkkel foglalkozó férjes nő. vagy betöltése után pétiig hetenkint 12. 14, illetőleg 17 kor. nyugdíj jár a tagoknak. Már most alig hihetni, hogv volna ember a nép legszegényebb, legelhagyatottabb soraiban is. ki heti keserves keresményéből csekély 20 fillért nem tudna áldozni saját jövőjének biztosítására, hogv majdan, a midőn ereje elhagyja s a kérlelhetetlen ellenség a betegség meglepi s kihull kezéből a kenyérkereső szerszám: ne legyen kénytelen az állani és a társadalom kegyelenikenyerén tengődni, ne a nyomor és a koldusbot legyen az ö osztályrésze. S hogy mindéit ember ennyit áldozzon is saját maga jól felfogott érdekében Q célból kezükbe kell venniük az ügyet azoknak, kik mint a nép veÜ — ,m.\viu.k boldogságától ftigg saját boldogságuk is — az alsóbb néposztály jólétét, annak jövendő sorsát mindenkor szivükön viselik, annyival is inkább, mert napjainkban a csudás emelkedés és hlladál korszakában párhuzamosan terjedő nyomor és szegénység csak is ily nemes intézmények által bármely rendes foglalkozással bin'» férfi toldható meg. A kinek ulja a téli hónáéi nő. 14 éves életkor betöltése után'pókban a városháza felé vezetett, fájkorkülömbség nélkül tagja lehet mindenki. Az intézet jelenleg 4.012,ídtJl kor. vagyonnal rendelkezik. Tagjainak száma dalommal kelletett tapasztalnia, hogy a szegények százával és százával kopogtattak nap-nap után alamizsnáért. Mi lesz TÄ -ÉA- modor. Irta és a I.cánycg* esulet ÜKiD már.-. :M-iki estélyen felolvasta ' Jakahhaiv Istvánné. Beszélnek modorról a festészetben is. én azonban az emberek modoráról akarok általánosságban valamit elmondani. Az emberekkel való érintkezés alkalmával tanusitott magatartásunkat nevezik modornak, egyéni ségiink, gondolataink, érzelmeink látható kifejezése ez, rokon az illemtanban foglaltakkal és még sem az; a jellemet kellene kifejeznie és de nem mindig tejezi ki azt, mivelhogy sok jellemtelen embernél, igen jó modora van, bizonyság rá a szélhámosok gyakori csalifsa, melyet épen kitűnő modoruknak lehet tulajdonítani s leghamarabb a beesületes embert esapják be, mivel Petőfiként: „a becsületes lelkű •gaz, azt hiszi, hogy minden ember az." Talán épen az. ilven esetek indították arra azt az írónőt, a ki a minap irta a lapban, hogy jö modort külön tanszékben kellene tanítani a leányiskolákban és nevelőintézetekben. 111/..niv igen jo is lenne, de nemcsak a leányoknak, hanem az összes ifjúságnak, beleértve a legfelsőbb intézeteket is. Meglehetne tanítani a felnőtt ifjúságnak is, hogy jó modorú ember ki tudja kerülni az összekapást és a párbajt és nem veri arcul az országgyűlésen képviselőtársait. A derék, jó tanuló itju epén ugy mint az érett ember is megértheti, hogy nem köteles mindenki tudnia, hogy neki kitűnő esze és bizonyítványai vannak. !i<>gy talpig beesületes ember, ha azt modorával sehogy se tudja kifejezni; külső megjelenése, modora sokszor az ellenkezőt mutatja, azért jő lenne ezt külön tanulmány tárgyává tenni és reá nagyobb gondot fordítani. A szeihamos, aki belsejét elrejteni igyekszik, jó modort sajátít el, minden igyekezetét külső meg jelenésére fordítja, mert céljai esak igy érheti el. Kn ismertem egy országhiru szélhámost, néhány óráig volt alkalmam megfigyelni modorát s mivel velem keveset beszélt, annál inkább tehettem ; hárman voltunk, a házi asszonyommal társalgott - én hallgatója voltam. Azt a simaságot, azt a keresett választékos kézmozdulatot, figyelmet az iránt, a kivel beszélt, soha nem láttam. Egyszerre félelem, irtózat fogott el, azon gondolkoztam, miért ilyen ez az ember, mit akar eiérui vele ? Ekkor még esak ügyvéd volt Kolozsvárott, kesobb gyorsan emelkedett, képviselő, s a házban alelnök lett, miniszterek barátkoztak vele és bíztak reá nagy összeg pénzeket, melyeket ö hűségesen mind elsikkasztott, de csak évek múlva jöttek rá; s mikor a lapok szellőztették tetteit, én azonnal megértettem a félelmet, melyet éreztem a modorától; let) ezreket sikkasztott el es már bortout emlegettek, a mikor is tudta, hogy nem menekülhet, látszólag véletlenül leesett a H-ik emeletről a liftbe és uieghalt. Szegény özvegyek ulotnó fillérei is elúsztak a kezeu. Csak ekkor tudtam meg miért volt olyan irtózatos sima, pedig nagy karrierje alatt el akartam hitetni magammal, hogy talán olyanok a diplomaták, FII nem ismerem a diplomata modorát; ej gondoltain akármi, de ez nem beesületes ember; • a hogy a lapok emlegetni kezdték tetteit, a leleplezés első stádiumában azt mondtam magamban, a m

1 rosszat erről az emberről írnak, az mind igaz lesz, egy darabig próbált védekezni, de nem lehetett. Ebből iat hal ni. hogy ht az ember megfigyel jól valakit, a modorából sokszor megítélheti a lelkületet. A nagy áilasii emberek, kik közül némelynek 80 e/.er forintját úsztatta el, nem ismertek fel, én a tapasztalatinak látszó fiatal leány felismertem, félelmetes simaságáról, mert azt gondoltain, becsületes embernek nem szükséges ez a rémséges simaság, ez valamit takarni igyekszik. Azóta is sokszor megismertem az emberek lelkületét modorukról.