Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-03-14

Amerikai Levél a kivándorlókról. Dacára unnak, hogy a tál meg igen erősen tartja magát, már megírniuk hat\anyázott erővel a népvándorlás s a tengert járó hajók csuk ugy íintik magukból a kivándorlókat a mindent igérö uj hazába, amely azonban semmit sem ad. Szerencsét len véreink, kik elhagynak hazát, családot, szülőt, testvért, nekiindulnak a nagy ismeretlennek, az aranyhegyet Ígérd Amerikának, ahol a munkanélküliség ós az ezzel járó nélkülözések szakadatlan 1 áucola ta vár rájuk Ks mi ennek a nagy kivándorlásnak az oka? Az álszemérem 1 Akármilyen hihetetlenül hangzik is, da ugy vau. Kivándorolt véreink ahelyett, hogy kiönte meséjét, Matkovics Alice pedig kedvesen énekelt egypár népdalt Füredi Fábi hegedükisórete mellett, majd Hotlner Palika mutatta be a bös generálist, mely után nein kis érdeklődés mefett Kreisler Lilike, Gáty Zoltán kísérete mellett hegedüjátekával nyújtott kellemes élvezetet egy opera részlet és magyar népdalokkal, Böhm Mariska. l»eutsch Eszter. Fischer Teréz. K<>ritsohoner Erzsi ál Margit, Wallenstein Elza és Wurmfeld Aranka trétás táncban mutattak be a Tel és Tavaszt. Végül Blatt Henrik vezetésével nagy békahangi'ereeny volt, melyet -J4 kis lányka éa tiu (mint a műsor mondja: kis és nagy béka adott elő. Valamennyi szám ugy siker dolgában mint élvezet szempontjából elsőrendű volt • az elért sikerért a legnagyobb elismerés illeti dr. Lővy Laszloué elaöknőt él Flau Henrik titkárt valamint a rendeaöaéget, .. (faradságot munkanék szivük keaerflaégét éa megírnák hiven ittenit jokert, nehéz sorsukat, elhallgatják aat caupa izégyenér-1 A mulatság fény pontja terméssé te een a zetböl és írják hasa aa áradozó leveleket, amelyek- (j^bnezeatélyre esett. Mar esti nyolc órakor renben rózsás színekkel hazug k-je-ke- testének itteni' geteg nép volt a Griff termében s mindenki életmódjukról, nem törődve azzal, hogv ezen | kíváncsian és türelmetlenül várta a kilenc órát, levelek nyomán indul meg a népvándorlás, mely egyre gyöngíti szerencsétieu nemzetünket. Filtog bennünket a liazatitii keserűség, hogy hiába küzdünk ez ellen a ragályos betegség ellen. Hiába írnak az amerikai magyar és angol lapok hasábos cikkeket az itt nralkodó rémítő nyomor* ról, hiába hangoztatják, hogy az itteni viszonyok nem olyan rózsásak, nem olyan biztatok, mint az a hazaküLött levelekben testve van. Hiába Írjak, hogy a szerencsétlen kivándorlóra itt nem a busásan tizetett munka, kunéin leírhatatlan nyomor és keserű csalódás vár. A népvándorlás azért folyik szakadatlanul. Mas fórumhoz folyamodunk tehát. A papokhoz és tanítókhoz fordulunk, azokhoz, kik a néppel közvetlen érintkezésben vannak. Mert csak h»-nnük bizik még a nép. Ok azok a tényezők, akikhez bujuban-bn jaban fordulnak, nalok keresve vigaszt es enyhülést. Fedjék léi ők a valót és világosítsák tel szeretett véreinket, hogy gátat vessenek a nemzetsorvasztó b.-tegségnok. mely napról-napra gyöngíti szeretett hazunkat. Tárjak tel híveik elolt a valót és mentsék meg tv hiábavaló nélkülözéstől és zellöttaégtől, mely annyi sok ezer magyarnak jutott osztályrészről a dollárok hazájában. És hisszük az Istent, hogy az fi vállvetett ínuukajokiiak meg lesz a sikere és ha akadna még oly botor és vakmerő, ki papja es tanítója tanácsát nem hallgatja meg. az méltán megérdemli azt a sorsot, amely t.eki itt osztályrészül jut. Mert szerencsétlen az a nép. mely nem tini szülőhazájában boldogulni és pusztán ámító levelekre hallgatva, könnyelműen pocsékolja el kis vagyonkaját, feláldozza a maga és családja nyugodalmast boldogságát és csalfa délibábok után futva akarja elérni az elérhetetlent. G. J. amikor is a jelmezes felvonulásnak kezdődnie kellett. Pontban kilenc órakor Füredi Kálmán kitin, o zenekara „tus^-sal jeleate B felvOBUUWi » az első pár végig lejtett a termen. Aztán jött a második, a harmadik, a negyedik és a jó [aten tudja, hányadik pár festői szépségben, tarkaságban. Ezen a jelmez esten volt alkalmunk nem egy leinek Ízléssel összeállított jelmezben gyönyörködnünk, amelynek hatását tompította ugyan az álarcban megjelentek, amelyet igazan kár volt viselni, mert ezzel, a különben remekül sikerült jelniezestélynek az álamon báil színezete adódott, mely sem sikerben, sem művészetben egy jelmeaeetetlye] soha sem versenyezhet. A jelmezek megválasztása, iziéses kiállítása a művészetnek szintén egy nem*, amelyhez a nők értenek legjobban és hogy értettek hozzá, azt igen sokan nng is mutat'ak ezen az estén. Széniünk alig tudót' beteileni a gyönyörűen teatői jelmezek nézésével. Sok szép lauy es sok szép asszony a női ízlés es ruha művészet egyegy remekéi hozta a szemünk elé. Különösen széji jelmez volt és nagyon tetszett u tiroli pincéi lány, a rábaközi asszony, a mosóué, a szakácsnő, a fraoia lovag, a szobalány, a Uoeurdame, a kártyavetö cigány leány, a margaréta, a társaiig, a piroska es a pillangó jelmez. Krónikás nyelven szólva: a jelmezesek elvegyülvén a nagy sokaságba, csapongó jókedvüknek miatta járának olyan tüzes táncokat, amelyhez foghatót szem régen látott vala. Da nem is csoda, mert ahol annyi szép lány. annyi szép asszony, olyan jó kedv és kitűnő zene van, ott igazán a nem táuczolás. a nem múlatás érthetetlen és újság volna. Az ugy erkölcsileg miut anyagilag téiiyesen sikerült mulatságon, amelyen mindvégig a hamisítatlan jókedv uralkodott, és amely csak a késő hajnali órákban ért véget, a következő hölgyek vettek részt: /dmezesek: Blau llenrikué — tiroli pincér* \ . "let. évben más- l^ány, dr. Fehér Desaőná - rábaközi asszony, más program,.,,, mulatságokat szokott tartani,; Fischer Gyulám'- - mosönó, Gerstl Leone inelvek mindig magukon hordták a siker koro- szakácsnő. <Soldsehmied Udönne - francia lovag, napit is. Tavaly nagy gvermek kiállítással lepte GoMnei Odoané - ipanyolaő, dr. Hotlner Sanmeg a közönséget, "az "idén pedig egyszerű, n ! dorné - szobalány, Pol lak Rudoline - lepke. felülmúlta eddig, eetélyeit A folyó évi március Bmger Fémioné - iyrm, no, S.nger M.ksanehó 7-én a Griff szálló nagytermében tartót, postagalamb. Schlesinger Sandorne - rótse, jótékonycélu gyermekkabare.t ,, jelmez iy ! Schwarcz Vdn.osné - , cur dan.e. Wersz Jenone sokáig log az emlékezetükbe maradni mindazok Jelmezestély. nak a kik azon jelen voltak. A délután ,'} lilakor kezdetéi vett, 9 pont* búi álló gyermekkábálett Változatos és élvezetes műsorával valóságos gyönyörűség volt a szemnek fülnek egyaránt. A kabarét t zászlós t.| vonulással kezdődött, melyet Bákol LipÓI tarn tuest.-r rendezett ügyesen es elmésen. Ftaiia tréfás angol gyermekjáték, kötálbnaáe-veraeny nyújtott kellemes szórakozást a közönségnek, melyet a jelen volt fiuk és leányok adtak elo. Weisz. L'etiée a jógyermek éknek kedvesen mesélte el a nagyin ima - kis-aesadi eleven ördög. Leányok: Baka Kata — ö.dög, Böhm Jolán — szelein se. Blau Annus — halászleány, Böhm El/.a - mar. Denteoh Elzu, Eibenachttta Etelka r.ngel Margit — iiiiisaim'd. Friedner Mariska — olasz leány, Goldstein Elzu —• ibolya, (öddberg liiini - kártya vető cigányleány, Outatein Saera - aranylepke, Haas Róza — parasztieáiiv. Heller Katna vadrózsa, Kende Piroaka — piroaka, Köln. Ella — pattogatott kukorica. Korítachoner Irén — jiierette, Kohu ttlga — cigányleány, Koritschoiier Ilike — magyar paraszti.-ány, Klein Gizike iMátynsházai — margaréta, Krausz Irón — angyal, Kohu Irma — cigányleány, Kovács Mariska íVincefö)— spanyol tánoosnö, Koritschoiier Margit, Lázár Boriska — szalon cukor, Lang Irón — paraszHeány, Lázár Vilm«. - farsang, Lővy Jolán — kukta. Mayetsberg Margit — rózsa, Perl Mina — magyar menyecske, Politzer Gizella — baka önkéntes, Perl Jozefiu, Kechnitz Mariska — poticiiielli. Schischa Helén — niarkotányosnö, Singer Elvira — baba. Schönfeld Irma K. Hő* gyész — pipacs, Schönfeld Flóra -- drótostót. Scheer Jozefa — cigányleány, Singer Sári — nap, Stern Lujza. Weber Etelka — rózsa, Weisz Benée — ibolya, Weisz Ferike — pillangó, „ Asszonyok: Anaaterbta lzidomó (Béea), Al tatád tar Jakabné, Böhm Samuuá, Böhm Iguáoaé, Biedermann Tóbiáaaé, Heck Márkusné, Barna Iguácné, Bokor Józsefué, Braun Dezsöné. l>r. Caokuyay Jánoaué, Deutach Dávidué, Deutaeh Hermanne, Deutaeh Benedekná, Ehrtioh Ignáoná (Nagy Megyer. Epatein Jóaee&é (Győr), Eiben.« aohfita Mórné 'Nagy Manzsa , Engel Lipótné, Ehrlich A lolliió. Fürst Sándorné. Fischer Gyulané. Fischer Adolfné, Felluec Himonné, Fleiaoher Gbiaáné, Outatein Jómisné, Qrünbaum Adolfné ótíyör, Goldatein Józaefhé, Goldberg Gyulán.', (itith Jakabné, Gold lfórné, Gold Ignáoné, Gon la Saiidoiii.'' Franciavágás . dr. Herczog Manóné, dr. Hirsch VÜUIOaaé, Havas Ernói.é. dr. Körös Eichene. Ki.HISZ Qáspárné, dr. Kreíaler Károlyné, Kovács Ignácllé (VÚtCefŐ), Kellner M.'iric,lé, Kova, s Álltain.'-. Klein J.'.zsefné • Maty ilsháza . Kohu Jenöné, Kohu Mórné, Koriteohoner Fülöpné, Kraus/ (iv ttláiié K. Hőgyéaz), Krausz Manóné. Kerpel Goaatávné, dein Vilmoané, dr. Koródi Siinoiiiié. Ko.itaohoner Adolfné, Kohu Miksa Mihalyiie. ítj. Kraasa Vilmoaaé, Klein Jóaaefaé, dr. Kende Adámné, Lunaer Mórné, Lásaeauer Brnöné, dr. Lővy Laszhuié. Lukács Lajosné, Lázár Adumué. Lőwinger Mórné, László Mórioné, Lengyel Káliiiáiiii'- l»áka. Meyernberg Samuiie, Manheim Ariniiiné, Molnár Kálmánná, Nol>ei Anniimé, I lesterreicher Mortie. Üesterreicher (lyuláné. Oesteii'ejcher Mártonné, Jfévész Ariioldné. Kózsa Sáiihrrué íGyör. Steiner [gnaOné, Schlesinger Zsigmondtié, Schatldek Miksáué, Sterntéld Mórné, itj. Schlesinger Mimé, Schlesinger Bománé, Singer Jakabné, Schonte',,1 Károlyné, Schönfeld Miksáne K. Hógyéea . ifj. Stern Lipótné,SchiaohaAdolfné, s, beer Fülöpné, Btrauaa Aruoldné, Schwaroa Soináué (Győr. Ungar Mihály né, Vermes Arpádin• Zirc . Weiler Mibályiic. Weis/, Hermánaé, W.-bner Miksán.'. Wi'tiu.inti Mártonné. Weisz Frigyestié, Weisz Miksám'-. Weisz Irén. VEGYES HÍREK. — A polgármesterek egyesületének tanacsgyülése. A r. I városok polgármestereinek országos egyesülele március f,-án tartotta első taniiésülését. amelyen a megjelenésében akadályozott Szentpáli István dr. miakokud polgármester helyett Vimmer Imre esztergomi polgármester elnökölt. A tanácsülésen behatóan foglalkoztak a varosok «rsz. képviselőinek értekezlete által kidolgozott tervezettel, amely a városok háztai fásának rendezésére vonatkozó javaslatokat toglalja magiban. Bemutattak a képviselők által kidolgozott tet vezetnek több hiányára és különösen kiemelték azt a kérelmet, hogy a törvényhozás szüntesse meg a községi pót adó alól való mentességeket. Sérelmesnek találták, hogy ntervezetben kilátásba helyezett, nz egyenes ad ók 1 százaléka, illetve 2 százalékának megfelelő -2 millió illetve az adóreform életbelépte után 4 millióra rugó állami hozzájárulásban a varosokon kívül — a miniszterelnök szavai szerint — a községek is részesedni fognak, holott ezen összeg még a városok mind fokozottabb mérvben fellépő igényeit sem képes kielégíteni. Éppen ezért kívánják, hogy a városok a fogyasztási adók jövedelmeiből fokozottabb mérvben részeltessenek, de legalább is, hogy a fogyaaa*