Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-01-10

XXXVI. évfolv am, Pápa, 1909. január 10. z. szám. PÁPAI LAPOK PAPA VÁROS HATÓSÁGÁNAK ÓK TÖBB PÁPAI s PAPA-VUB KI EGYESÜLETNEK MEGVÁLASZTOTT KÖZLÖNYE. T S p 1 c n. Nincs Ijolok cla már űz égen egf itigdr. TOMSsM, !:m!;a \;cA Keiig «.i v:'.áj folotl. Cl fe/ertetm! nap i^.is litjaltort mulat. S ül '.cv.n csak sár, nvirck Pocsók napek I S az <íIol ? űz co más. Kities tvnn* MÜlOsAs. Tikkasztó ombsrok, Silány lórUMiíU'k, Tásuli tsTformaSétg! Őaxíkó a világ I beiden mináen ripck . . . OesBUlnf HÄkl Endrodi Sándor Xis fiam szüle/és ére. jfz éjjel álmomban Oly szépet álmodtam jfiranuos hiniócskan Jtíennyckbe szállottam. Jfégf jchér gerle volt Jf- kocsiba fogva S ncfe.'ejts csokorral Volt felvirágozva­J(át ahogy feierten] Csodaszép mennyekbe Sok ezer angyalka éneke.':, repdesve. Jstenke elébe Cda térdepelten] Sihitalos sziwet Szóltam, esdekeltem: Jó Jstenke, édes Küldj egy kicsi angyalt. J{isz :de fent ná.ad Olyan sokan vannak/ Csak. azt a cseppségef jYi, azt a kis barnát Jlki most guriigat XiCSt arany almát . . . %árr néz a jó Jsten Jóságos szemével S oda int egy angyalt J)rága, szent /rezével. Sug valamit nék.1. Jlz teám mosolyog. Remény kél szivemben Oh ! be boldog vagyok..' . . . és íme reggelre jrthogy felébredek Jtt fekszik mellettem jíz a kicsi gyermek, fi res az orcája Sötét a hajzaija • . . jf/doti legyen Jsten Ki őt ne\em adta. Pstayné Farkas Qizi. Az uralkodóház sírboltja. - Históriai Revue — a Meri kajueziniisok által gyujtdtt adaNik nyomán irta Kemény Béla. i Folytatás.) \ sírboltot töHiegeeei látogató kötöoeég ér­tleklődéee leginkább Brieébel királyné ée Bndolf trÓDÖröküa ujugiielye iránt nyilvánul mri; os én iz.iii. amikor a kalau/.oló szerzetes Braeébet ki­ralyué és Itmlolt' trönörSkne koporeöját jeUi, eéhány léuéeeel bátrelép, bogy • tátogstöknek helvét en­geiljen a koporeókboa valé> köeeledéere, néhány peronyi -/•mutet tart, IH'Í;_V nl.it engedjen e tneg­tiUiiitiste, a mngáb* Mállásra 6t eeetleg egy rövid imán. Kr/.séliet királyné koporatfjn ei.ltt egy fekete poestövnl bevont iniaaiánioly áil. A/ umtkodóliái lirboltjánek mindig sok lá­togntójn akailt. A ionban közel sem annyi, mint ameiinvien a/.i 1880. dia vagyis Rudolf tronörőkoa halála öta latii(iaUak. Ainnita pedig szerencsétlen \ég'i éri Briaébnt királyné aaenl teteme otl pihen, a látogatók szama valáeággnl tömeges. A tirboltbna évek mrán ál teti látogatáanim l'i.lvanian inról györaalteiu inr;, hogy a látogatok iegnngyobh réaea magyar. 1889. tien, límiulf trön­öriiköa halálának iHzteudejében történt, hogy a luk pnninueoR lölyoeoján, • sírbolt ajtaja előtl egy mintegy 40-50 fönvi oaoporl ^ülemletl 5aaae 's vatta a sirlmlt'.ia való beliuesatatasat. E OeopOTtban voltam én is valamelyik iameröeönimel. A kírbnttlM érve iagstottan vártuk mindannyian, hogy a barát M t d j •1 • ii i k in i íi d i» 11 v » •< a r ii a p. QoMbtfg <IM,I« ia(.iiki'i.'^l,i'cli'sr. Kő-tér '.M-ik »za:n. Hinli'U'grkot MBMMéi uarinl felnai • kiadóhivatal. • Iparfejlesztésünkről. árún). AZ önálló, nagy, életképes ipar inog nálunk igen sok kívánnivalót HAGY 'hátra. Közgazdasági köreink JÓ­AKARATA, A KORMÁNY legmesszebbmenő Igyekezete ÉS különösen AZ utolsó kél esztendőben mutatkozott rendkívüli ÁL­dozatkészsége, AZ iparnak nyújtott rend­kívüli kedvezmények, előnyök ésauvairi támogatás még mind nem elegendők. Kérdés tehát, hogy li<«! rejlik A hiba? Mi AZ oka. hogy Ausztriától még mindig ugy függünk, mint valaha s ha ma a statisztika a bevitel csökkené­sét mutatja is valamely cikkben, biso­nyos, hogy holnap más cikkben növek 5 SZIK AZ import Mi az oka enuek? AZ. hogy önálló iparhoz tökr k<>LL. Tőkeszegény ORSZÁG VAGYUNK. KZT a bauális moudást halljuk mindenütt, parlamentben, egyesületekben, kongresz­Bzusokon, olvassuk SZÁZ IM 1 «:- SZÁZ ve­zércikkben <'*S elpanaszkodjuk egymás­nak vendéglökben, kávéházakban. Padig ez AZ igazság csak RELATIVE igaz és még annyira sem, mint ahogy AZ igazságok RELATIVE igazak szoktak LENNI. AZ IGAZSÁG EBBEN AZ. hogy ipán vagyonok, kapitálisok nincsenek NÁLUNK, de van SZÁMOS nagy VAGYON KAPITÁLIS mágnásaink kezében. Fegyver EZ. <-SAK LEL KELLENE használni. Mágnásainknak riírminkatara' MÓLNAK KÁLMÁN A H/i'iki , »zi''*t:rl f« :elC» laptalajdOHM: A . GOLDBERG GyULA. v IEIN KELLENE ANNYIRA kényelmesnek ENNI. NEM kellene mindent a földtől várni, nmem juttatni kellene valamicskéi AZ PAR FEJLESZTÉSÉRE IS AL|i>ó| a HONIBILIS ísszegből, AMIT például külföldre VISZ­lek. Bbbeu A kérdésben ANGLIÁRA KELLENE MTIALIII. <LE SOKKAL közelebb ES<"> példa VNSZLRIA. AHOL a feudális VAGYONOK LAS­;ANKINT átalakulnak i i LNSZ:RIÁLIS ÉS CERESKEMEHNIEKKÉ. mig ;-.ILI:NK ALIG VAN igy-egy ilyen Cehér HOLLÓ ós ha vau, az! S INKÁBB A különcködés kedvééri VAN. Ha mágnásainkban uem hiányoznék i vállalkozási kedv, arisztokráciánk LE­LETRE- AZ egyik leghatalmasabb tőkefor­ma, de ha EZ NEM INOZÓIIL. OTT VOLNÁ­iak még pénzintézeteink, terméssétesen •<AK ugy, ha a kereskedelem MELLETT LÓMI súlyt AZ iparfejlesztésre IS fektet* LELLEK. MÁGNÁSAINK ós pénzintézeteink kőze­ten '»RI.ISJ tőke vau üssaehalmozva azért, mert TŐKÉJÜKET takarékbetétekként he­lyezik EL. AMELYNEK gyümölcsét ESUPÁN maguk élvezik csak, ahelyett, hogy INNAK, nagyobb gyümölcsöztetés <-éljá­JÓJ. EG\ BIZONYOS hányadát iparfejlesz­tési célokra fordítanák. Mennyire másként van AZ külföldön, AHOL úgyszólván minden BANK program­jában bennfoglaltatik AZ IPARVÁLLALATOK dakitása IS. Majdnem minden MÁGNÁS üWaaUmh ••« !iircli>t.'<ii dijak a la|> kiadóhivatalához küldendők. p ara - agéat "Vív 1-' kor.. fMéVN 8 k.. iif'ijyt'dévre Hk t-ti'r *i.rímként 4U tilli'r. - Kg.ye* *zúin áru 30 Ilii •S minden BANK alapit egy-egy gyárat! >< a bankár VAGY MÁGNÁS, MINT lenné* SZETES IS, jól HELYEZI EL tőkéjét, mert ELTEKINTVE A SAJÁT számlára történő KA­natozástól, figyelembe KELL venuiabiz­tonságoi is, AMI pedig a BANK szem­pontjából NEM A legutolsó dolog. Minden gyárnak vagy IPARVÁLLALAT­IAK biztos alapokra KELL lefektetve LENNI. A gyár vagy bármiféle IPARVÁLLALAT, •mennyiben csupa minimális ÜZLETI kel­lékekkel bir, ESAK AKKOR életképes, HA VAN rendkívül olcsó és elegendő TŐKÉJE 9 ITT az A fontos, hogy elegendő, MERT IMIJÜK, MILY nagyon fontos egy IPAR­VÁLLALAT szempontjából, hogy kellő ILLŐ­BEN megfelelő tőkékkel rendelkezzék. ITANKOK és MÁGNÁSOK. E KHTŐN FÜGG legiőképp, hogy lesz-e valaha kifejlett IPARUNK. Ha e kél nagy pénzkapacitáe B TOKÉT <-sak .i MARKÁBAN SZORONGATJA, AKKOR soha. A BANKOK MÉG ugy ELVÉTVE bocsátkoznak IPARI VÁLLALATOKBA. <le MÁG­NÁSAINK MÉG elvétve SENI. MENNYIVEL ÉLELMESEBB PÉLDÁUL A német VAGY AZ angol? A német MÁG­NÁSNAK HA erdőbirtoka VAN. AZ erdőben famegmunkáló TELEPET állit fel, HA pedig NAGY kiterjedésű szántóföldje van, majd­nem egymást érik a KÜLÖNBÖZŐ GYÁRAK, melyek tulajdonosuknak még egyszer ANNYIT jövedelmez, MINTHA TÖKÉJEI VALA­MELY BANKBAN gyümölcsözőleg ELHE­LYEZNÉ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom