Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-02-21

ivei memurauuuiii. Megint a városok tisztviselői. A közönség előtt már kezd onottá falni a; a szűnni nem akaró erőlködés, melyet I városol tisatvisslői fizetésük nek a kormány által való ren iloz.se tárgyában kifejtenek. Hu azonban figyelembe vesszük, hogy a vív tOWk t is/.t vis.-lni eddig Ígéreteknél egyebet neu Inptok, akkor mindenki eiŐW érthetővé válik ai a kenyér után való küzdelem, kilincselés a kor­jiíáiiv ajtaján. amelyet a varosok tisztviselői köze .két e\ óta f éghss visznek. Ennek a küzdelemnek az eredménye SS '* bogy a kormány a folyó évi költségvetésébe két millió koronát állított he a város.>k tisztv iselöinek Üzetésreiidezése céljából. Ez az összeg azonban csak ielvéve van, de kevés kilátás van arra nézve, hogy • városi tisztviselőket segélyezzék \ ele, mert a minisztérium bau ínég máig sem tudtuk megál* Upodni ai ni nézve, hogy eg\ ik-másik város tiszt­viseiói kara mily 41 kunieegiteégben rassesittaasék1 Ugy Oldjuk, hogy a kormány u városokat lakosaik száma és más viszonyaik figyelembe vé­telével osztályokba akarja lorosni es ehhei ké­pest Óhajtja .1 lizetési fokozatokat éi lakásból • •­ket megállapítani. Kz ellen l beosztás és |lie|\telén, sot nem igazságos megkülönböztetés ellen kel ni"st sikra Magyarország írsáttiienfcjit rendesett tanácsú vá­rosának tisztviselői kara. Szilág) somlvó r. t. város tanácsának kez­deményezésére, uz ország minden városa felt.r­jes/.-.st intésAndrássj Gyula belügymiuissterhes a városi tisztviselők iizeiésének be! \ es és igaz­ságos rendezése <••• íj ából. A íiieiriorandiini, melyei farosunk tonfitrifs tegnap tartott ülésében tárgyslt és elfogadott, egész teljedelmében a köVetkeaö: Nagyméltósága n kir. belügy miniszter I'i ! Kegj elmés Urunk! stsgysrorsság rendeseit tanácsú farosainak ti sst viselői kara mély báláfsl fette tudomásul Kegyelmes l'ntukuak ama szánd- kát. hogy a vá­rosok b ás tartását és a városi tisztviselők fizetés­es t!\ ugdlj-ügvét a Városok OTSSágOS képviselői­nek terv./..-te alapján ksgkOselnbb rendezés v.-nni kegyes lesz. Egy régóta fsjndó kérdés nyer esáltal meg­olda-t és egy vérző se!..' ii magyar társadalom­nak, — mely bef H városok tisstf iaelói kara : n ­tonik, nysf <.-zzel valahára orvoslást, deti mivoltában rejlik ni.ir a/ ero. melv von/, mely Ji '.Üt. melv elbájol, "ll>üvol. - A íértiunak az Btekifejesésébea lelhető lel illetve kell felismernie a b/.''nie : |..iiek azt a inomenluiuot, ami hozzá vonz vagy t- eltaszít. A tertiimak arckitcjczéséhcn lohet es ke!) Olvasni, uiiL' a BŐask a kisujja körme is már egy betli. I ..•--.«!% kei, in iia valami roaz iuáju emlier Volnék e- kösbeasóláassl a t. szónokot zavarni akar­IIIIIII, ;i/t in Ilialnain. bogy a le.l kezeli levő korom nem esak egy betil, Iniuem egy eges/, nyomda, meit gyakma syossoknl hagy némely urak ábrázatját! <>H nz. a |M r|o:iro/.,tt angol tapa-z nemeiv !'éij arcán sokaaoi nem egyéb nisá egy haagoaea lefolyt linzi mulatságról Móllá referál la — a kólgysk névsora néUüi. - vagy |>edig a/ asszony által a esaladi bál 'ti esskásölt felAlfaetás kirianilsg kartont ayng> tázása. l>e e pillanatban jut (•szembe és SSl minek • lett ellelcjteuéiu. legyen szabad még clgmondanoSB, Sokan a/t tartják a nőkről, hogy szörnyen b'íbe­•SádAfk. fifaa liat káfSSl akinek ez rosszul esik. wngf nem tetszik, avagy lelett csodálkozik vagy boaannkodik, sokát annak tárcsa isten teremtésének keil kstanie, mert liat kérem van többet mondohl \ tatai, mint cgv pár sugárzó íi.i szem. viigv cgv s/.ji s/abiisu, vagy esetleg egy tilos orrocska, SSgy keil annál beszédesebb valami Sliat egy keztvii, yiely egy bajos nő' kezet takar, vagv egv elő-elö­bukkanó cipó, uielv IflllÉlstSSSMl t.>rno)jil e- n|. •iklisshbaa lépő lábasakat takar, mint amilyen . Miután azonban az orvos a betegtől mag ól ttulli.itja meg elsősorban, annak hol él un áj, mert másképpen a gyógyulás teljes asm I let s mert. I gyógyítás célt tév.-szth. t: suged ueg Nagy méltóságod, bogy a városok ors/.a ;vülési kép viseiói által kiküldött bizottságnak árOSOk tisztviselői fizetésének rendezésére \ istkosó és birlajii közlés folytán tudomásunk ütött tervezetéhez még a maga idejében is o lőben szólhassunk hozzá, a mikor még e kérd z eldkássitáa stádiiiniáiian áll és amikor még e Ital egy uyilfán-fslóan sérelmes és kesóbb tolt ebezebli, vágj' éppen nem orvosolható bajua isssásságnak elejéi vehessük. A már említett, részünkről nagy bálával i iidott - és elismerjük --kividé isakértelemon lerkeaztetl emlékirat ugyanis a városoknt ..I osaik SSámS és más viszonyaik figy.•lenibe v tléfel" osztályokba akarja sorozni es ehhez k est óhajtja a tizetési fokozatokat, és lakasber et megállapítani. És pedig az első csoportba sorozná azok varosoka', amelyeknek lakossága 30-000-et ms alsdja, avagy lakossága a LO-2ŰLO00 könöM fs e az farm egyei icékbety; a második csoporti irtóznának szerinte azok. amelyeknek lakossá) 0-20.000 kösötl vau s nem vármegyei ssékh ,»ek; avagy lakossága a lO.IKMI-en alul Min, < árinegyei székhelyek: a hariiiadik BSOpOttOS tS • znáuak a téiljbi tízezernél kevesebb lakosú V jsok. Mi Kegyelmes L'i.uii. harmilv tiszteletin irtsuk is a más v éleményét. kény telének vagvin lár clore i« kijelenteni, bogy a városi tísstvisel tr fizetésének ilyen alapon váló readesését b .'sínk nem találjuk. Nem. lil'Tt eme >/.emjiont< •érint elbírálni ii tisztviselői kar belysetát eg •.erűen celtev.-s/tett dolognak kellene tartanná Tart óskodnnk névsserint össsehasonlitaatc leit. ezáltal könnyen és akaratlanul id.genke le cltbetünk ügyünk iránt: de általánosságban e loudhatjnk, bogy falamely város kuliurajam szt Viselői képess. ^éuek. VSgf képesítésének to lerojével a lakosság Bsáuiaráiivát venni alap ryáltalán nem lehet, [gy remedinmkánt otaradi láiniinkra az emlékirat az li kiutele. atili-ly trosokuak ..Inas viszonyaik 1- figyelembe vctel kilátásliR liely.-zik az osztályokba való gofosti tl. De az emlékiratnak ez a kitétele anuyii árkolt, bogy arra alapítani oly SigJIíoiltoasá| '•rdést. limit a várost tis/.tvis<-|ök ti/.etésrend '-• •: nem volna racionális. ilag valamennyi poetaja állal íegtökéleteeclibm nrbavagnlag sllogadott — vseslált. Nos Iliit ni uz isten ngy teremte az a«s/.oti\ i.gy még a bujába tü/ötl színes szalag j« >/.,',||. it söi ek;e^/ bessédel képes tartani, lia az asszonvi • a/ a--/ nivről Ininden bssaál es niiin 1 •'n ,i|v; .lies/edii, Inil kérem alásaii nem latom he a, ogv mi eandálkosni való van azon, ha a ini i. cs/.eibi SS nem érteni, bágy lebet azt kívánni. Imi mikor egy teremtméuv nek nem csak a lénye, haue kSStél lakai.', legvékonvabli selvemszal is bon* 'n asCaokol - miért vess/.iik zokon és paassnoljt •1 art, ha maga a teremtmény i« megszólal. Ks ezen kis e\eursiii után térjünk viwa Sf eti témánkhoz, » hiiiságiioz. A Inusigról aisotott saját r<igabiuiiiii szeri •hát kizárólag a magyar poétának marad igaz kítég az elet megrontója. Iltg n neme; poéfS BBSVS : Muág fUSZOi neved.' elvész a armmiségbs és bogy kftagyOU yelven s/.iiljak. Uabelais urnák formuláját az I ilatn tett inéidositassal ajánlom elfogadási a BM r.erint nem: le rirc. tí nevetés, hanem In vanii hiiisáti az ember sajdtoasáxa. Az atyaúristen nagy állatkertjében sa Sasi Hatok a hiiisag éhségével lapliilko/nak, a iiőiieui'n i* a hímneműek egyaránt. Az egyik ember hiú arra, hogy vaUiuielv ntl, lelyet mas var.mban hallott, a saját fészkében szájából repül először világgá. A másik biu arra, hogy mihelyt valakin m j szabású ruhát lát. rögtön ugyauolyat készít ti Mi, Kegyelmes l ; ram, szerény fölfogásunk • szerint ezt a kérdést legigazságosabban és a leg­• méltányosabban ugy véljük megoldhatónak, ha legfeljebb a törvényhatósági joggal felruházott es rendezeti tai.a.su válTtSok tisztviselői között i tétetnék olyanformán különbség, hogy amazok • egy fizetési osztállyal magSSSbbs soroztátnámik : i ámde a rendezett tanácsú városok tisztviselőire nézve - tekintet nélkül a lakosság lélekszámára i es am, hogy megyei Isébbnly-S SS, vagy nem: • — az alábbi fizetési fokozatokat javasoljuk tör­i vényben megállapítani l illetőleg ennek niegi oi­, testéig a költségvetésbe telvett két millió korona felhasználásával . fizetéseiket SS alábbi tervez-t ' szerint kiegészíteni, u. in.: \'ll. Hsetési osztály (polgármester ls(Mt, ' ."»PH». 6000 korOUS. VIII. fizetési osztály, főjegyző. tanácsnokok, rendőrkapitány, árvaszéki ülnökök, ' tiszti főügyész, tiszti főorvos, fómémök, tfierdéss) • 8600, HKKt, -I4(M» korona, IX iktatási osztály (L aljegyzíi. rendot kiijiitány, tiszti ügyész, tisztior­vos, mérnök, eidész, számvevő, pénztárnok, el­• lenor, levéltáros, községi bitó 2900, föOO, ol(K». . 8600 korona. X ftáeiésj oastátj II. aljegyző, • I kö/.ig.tzgai.isi gyakornok, iktató, kiadó, toUuok, s/.ám tiszt, adói is/1. katonai nv ilv ántaftó, kci/.gyámj ,2-J*\. 2400, L'títKi és 3600 korona. XI. ti/.-tési "osztály Írnokok, kezdő- és segéd sZelu-ly zetliek • I azok a tagjai, akik a X-ik lizeté-i osztály ba nem tartósnak linó. 1600, |HH». 2000, 2200 korona és a megfekek) Ásatná! fokozat szerinti lakásbér. Nem tartanon tennésseteeeu sérebnesnek magunkra nézve, ha egyen nagyobb városok ÜsSt­l viselői lléllli — ese'leg tízet .'-sjellegé Vei biló és I nyugdijaikba lieenáiiiillisló isemélyi, vagy drágs­;sági pótlékban is részesüiuének lizeteseik l(t-."l() j ?»-ának alanyában. K kéilés elbiiálasánál a vá­jroaok sajátos viszonyai szolgálhatnának iránya­, dóul. A lakásbérekre nézve pedig a városi tiszt­viselők is legigazságosabban az állani i és vái me­gyei tisztviselők, altisztek és szolgák állomás-he­lyeit képező városokra nésVe • nagyméltósága ' ni. kir. minisierium által az Í^ÍIS. évi XX\ II. It.-.ikk 7 !{-a alapján kiadott 5880-1908. SS. M. K. 1 rendelethez képest volnának osztály 'okba soro­landók. Mert, biszeii íjien az o|y i. t. városi tiszt­viselők, akik előzőleg a vármegyei tcirvenvh.it i­sagi-kiiál, vagy valamely törvényhatósági joggal lölruhazott, illetve szabad királyi varosnál is vol­tak alkalmazásban, tudhatják legjobban, bogy I tekintet nélkül arra. bngv a/, a/, aleszine, le-taikata, kiilsö tormájiiiioz illik-e avagy nem. Kgy másik meg arra Inti, hogy a kaszinó el­kelvén • polgár•eateraek ö olyan víaant BMMMÍOU a minap, hogy az a basát fogta neveltében. VIIII aki a rí a hiti. bogy a 1-ánvegvlet ben minden esztendőben telt ha/uak egy üres lelolva­( sást tart. — Kérem ne nézzenek ugy reám, ugy j is t ml ..in. bogy a felolvasó icam céloz. 1>C ezek a telt ha/ előtti üres (élolv a-a-bati .nyilvánuló hiúságot kivéve - nagyin ártatlan je­lenségei a hiúságnak. Hinang si étel atsgeantdja — mert az sav • beleket kivetkőzteti ÖSCtsdeti forináinkb(il es olya­nokká gyúrja őket az. aminők ezek sohsem voltak, valósaggal sohsem lesznek — de ők magukat mégis olyanoknak képzelik. A hiúság * teremii meg az atyaúristen nagy ' állat kertjének specifikus typusail. I A hiúság a plebejusból képzelt aristokratát farag, - aki minden áron többet akar mutatni, többnek akar látszani és egészen a nevetségességig adja az előkelőt. A hiúság azokltől a falatokból elégíti ki mo­hón élvágyai, melyet neki jóakarói, gyenge olda­I Iának méltánylása mellett hajítanak, vagy abban a szerepben találja meg élete legédesebb gyümölcsét, melyet önmaga tulajdonit magának. A hiúságnak élets/.iikséglelev e leszen az, hogy I saját értékét teljes mértekben élvezze. Saját egyéni értékít — melyet persze önmaga taksál legtöbbre — pedig csak akkor és usak ugy élvezheti, ha önmagát , másokkal összehasonlítja, ha párhuzamot von maV,k

Next

/
Oldalképek
Tartalom