Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-02-14

XXXVT. évfply -IMI. Pápa. 1909. február 14. 7. szám. PÁPAI LAPOK PAPA VÁROS HATÓSÁGÁNAK ES TÖBB PÁPAI S PAPA-VIDÉKI EGYESÜLETNEK MEGVÁLASZTOTT KÖZLÖNYE. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal OaMbarg Byvla paparaaraakadea«. Fostér M-ia szám. Hifdetéaeket egjtesaég szerint felvesz a kiadóhivatal. K öinunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBIRG GYULA Klőfizetések ia hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: e^ész évre 12 kor., félévre (i I , IHgytlUlU :-k Nvilt-tér soronként 4') lillér — RffVOfl szám ára gQ Uli AZ „E.GY.K.E." írt» Teleki Pál. A fenti címet bizonyára valamely jótékony, hazafias küzmivelődési egye­sület nevének hiszi a kedves olvasó. Pedig hát épen nem jótékony s leg­kevésbé hazafias fogalmat jelent az a négy betű ott . . . De még csak valamely egyesület sem. Hívei olt találhatók a paloták smirna szőnyeges budoirjaibau, ép ngy mint a nép söpredék sár-kunyhóiban. Szülő anyja a hiúság, a nagyra vágyás, a lus­taság, a vallástalanság; nagyon, nagyon gyakran a nyomor. Áldozatainak szánni millió. A népben hova befészkeli magái több pusztítást visz véghez, mint a ko­lera, mint a pvstis. Megfertőzteti az emberben az Istent. Meggyilkolja a lelket, elnyomorítja a testet, az esetleges utódokat. Hova belép, kihűl a családi tűzhely melege, a hitvestársak egymás iránti szeretete s elnémul az edes gyermeki kacaj és megszűnik a férj becsülni ne­jét ... A papok hiába prédikálnak ellene. Az orvosok hiába szedik össze minden tudásukat. Az epidémia terjed feltarthatatlannl. Nem hasznai ellene semmi panáeea. TÄRCÄ« Mimli-u fag fentartva. Hangulatképek az atyaúristen nagy állatkertjéből. Illa és .1 ..Pápai lilajajiajmlllll" által uz ajkai l.áiiyu­s/ureneaétlenseg károsultjai javára 1808, cvi január M Jt-én rendezett . stelyen felolvasta Kemény Béla. T. Közönség ! A lagnldtllii sorozás alkalmával heallit a *o­i izóhizutlság elehe egy termetes paia.-zl legény. Ke­zében egy inis viill. Al iraslmn ez álhitt : Nagyságos uraim ! Szónok nem vagyuk, lnit Írásban mondom el azt, ami azivemen lekszik. Ka- | tona szeretnek lenni. Kérem vigyenek bt katoná­nak. Meglássak nem bánják meg se az urak, se a királv, se a liaza. <'-okolom kedves kezeiket. Ma­I raiitam tisztelettel — Sós Márton: - Ko, 'Sés Martuii, liat kat-.na szeretnél lenni t — kéidi a vieispm. Sós Marten igentoleg bólint a fjével. — Készsége- vag71 nem vagy süket vagy vak, avagy nines valami mai lubad V — kérdi a rairtf aataor roa. Sós Marton tagadólag bieegel a lejével. ,|a, ki lenn iler Mami überhaupt mt reden ? — kérdi az. ezredes, a köaöi - Ke hieegess Sós Marton, liánéin l.e-/.e|j, ; livi.-d ki a szádat, oesem, ne lelj, nem harapja le, a nvelved. t senki! - szól az őrnagy, a honvéd. i A baj a lélekben gyökerezik, Terjesztője a hírlapi kis-hirdetés. Neve az ördögi kórnak: Egygyér­mek rendszer, mint az alföldön nevezik Egyke . . . Kiöltünk fekszik egy kék lüzetke. Cime: „Népies Füzetek". Léván lett nyo­matva a Sohulcs-féle nyomdában. Szer­'keszii Birtha .József református lelkész. A füzeikének alcime is van : „Biztos orvosság az egygyermek rendszer ellen' 1 . Az egész munkára a legmélyebb I vallásosság, puritán becsületesség őszinte jóakarat s végtelen önfeláldozó honsze­retet vonul át. De, bogy „biztos" orvosság volna a népirtó kór ellen, azt épen nem mond­hatjuk. Sok jót és célszerű eszmét vet fel 'a nagytiszteletti nr. így például, hogy a több gyermek­kel biró szülök adója engedtessék el, vagy a három fiúgyermekkel biró család'­apák, illetve anyák jutalomba rószesül­'jenek t " fiuk ül logsMbb egy men­tessék fel a katonai szolgálat alól. Kzek hiszen mind nagyon szép dol­gok s bizonyára célszerűek is. söt hozzá tesszük, hógy a lenti esetben a harma­dik fiúnak ne csak a katonai szolgála! engedtessék el. de athadmentességi adó is. De aztán nagyon célszerűden, sőt káros indítványt is találunk a kis füzet­Sós Martini csak all és hallgat, mint a jó /.si,l. mikor halat e-zik. Azaz mégsem egészeit ngy, mei Sós Marton még a szemét lesüti. — Ilanv eve. .agy liaiu? — faggatja S< Mártont az alispán. Sós Mai ton nagyokat nyel, elkezd szemeivi liiinyorgatui. megforgatja kezében i kalapját, nyaki nviijtogalja. ajkai megremegnek és egyszeriIien e«a negszol.il : Ilii . . . im . . . lata . . . — Ka huhogj liain, mint a bagoly '. - neindj I megyei li/.ikus. — 11 il . . . hu . . . husz le . . . M . . e . . . sz . . . sz . . . szek, a . . . a . . . ara . . •a* . . . :i . . . ásko ... • . . . 0 ... or, ­iiondja S,is Márton. — Ohó fiam, hiszen le dadogsz; ez öreg hilii nint dadogó nem lehetsz katona — mond a hoti t'édol'VoS. — K . . . k . . . kére . . . e . . . ein, es . . •s . . i esak minmost d . . . d . . . da ,..•)., Jo ... o ... k — szaval 8ó Márton. — Iliit nem mindig dadogsz tiam '.' kérd nőst a |iolgárine.ter. — Jí . . . n . . . nem Iii . . . i . . . i . . .,, ( .'.,».. . ony — jó baj* a ta'rsalgiíslia Só Marton. — Hát mikoi szoktál dadogni tiam'.' — kérd •rre egy másik ur. C* . . . es . . . csak ami . . . i . . iko MJ . . . lie . . . I>e . . . szé . . . é . . . é . . . lei - felel okosan Sós Marton. kében, mellyel véleményünk szerint a jóakaratú szerző lul lő a célon, [gy pél. dánl azt szeretné', hogy az egy gyermekű szülök adóemeléssel sújtassanak s ha az ;az egy gyermek lin. bál okvetlen beso­roztassék katonának még akkor is. ha a szolgálatra kevésbé alkalmas. Nos hát ezl a két pontot épen nem helyeselhetjük. Ks pedig azért, hogy esetleg nagyon sok szülő sújtatna ünvétke Inélkül s ártatlanul. Büntetni a fiút szülői vétke mi iii pedig egyszerűen barbaris­[mus volna. Ugy hisszük ezt mindenki belátja minden további magyarázat nélkül. Szerintünk leggyökeresebben le­hetne segíteni a bajon: l.i ha az ejjésZ magyar orvosi kar szigorúan, diploma vesztés terhe alatt ntasittassék minden gyanús eset az illetékes hatósághozi lei­jelentésére, még akkor is. ha az a tár­sadalmi osztály legmagasabb köreiben fordulna is elö. J.i Az úgynevezett kenu, vagy vá­ljék os asszonyok pedig ha csak egyszer i< tetten ('•rétnek, legalább tíz évi kény­szermunkára, ismétlés esetén életfogy­táig tártéi fegyházra ítéltessenek. 3.) A lapkiadók pedig, kik lapjaik­iban az „Egykéjj-re csábító a annak meg­könnyítését célzó hirdetéseket bármely alakban közzé teszik, lapuk kiadási jo­Igától azonnal s minden kártérítés nélkül I | l.a-sak kérem, azok akik egyszer egv eszten­dólien latnak itt engem, azok Inzvást azt hiszik rólam, hogy igán eszteiidóu nt !aiii|>alaz.lian vagvok, mert e |iódiumon állva lámpalázam van, pedig de­bogy. Amiként S.is Márton barátunk is e.-ak akkor dadog, amikor lieszel. azonképen én is es;ik akkor esem lám|ialazlia, ha a leanvi'gvlet den vagyok. Dl Iliit azt kérem ne is esodaijak. A leanvegylet kérem, sokszor mondtam már és amíg elek ezt hangoztatni is lógom, ezen véle­ményem nem fog megváltozni soha. igen a leany­egvlet. ez. egy . . . veszedelmes fészek. Csak nem régiben olvastam valamelyik újság­ban, hogy egy'mutatványos. \alamennyi újság hir­detési rovatában egy felhívást tett közzé, melvbeu ezer koronát aj.ml annak, aki vele az orosz.lanketreehe beléji, vele ott megebédel. eg\ párthie alsóst ját­szik és egy Cake-W alkot tanéul. Csakhamar akadt is vakuieró, aki vállalkozott. A publikum színültig megtóllé a hódét. A merész vállalkozó meggvónt, belépett az nroszlánketreeli", megebédelt, niegalsiizott es nieg­kékvókolt ... és a puszták remének hajlékából sértet lenül távozott Lassúi; hölgyeim ezt én nem tehetem Kamel az oioszliinketreenél is veszedelmesebbnek tartom en magamra nézve ezt a maguk egvlelet. Mert illie, IMI i-ak le'leptem a helviségiiklie, fe|. léptem a világot jelentő de-zkaikta. szemközt aliok, szembe nézek Oniikkel és íme mar a puszta lat­vanvtol — el vagyok ragadtatva. MM t!i;i»;:iiitaf;i^<iinl»aii ÜJV-I/UHI» ;\ hwéf \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom