Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-02-14
XXXVT. évfply -IMI. Pápa. 1909. február 14. 7. szám. PÁPAI LAPOK PAPA VÁROS HATÓSÁGÁNAK ES TÖBB PÁPAI S PAPA-VIDÉKI EGYESÜLETNEK MEGVÁLASZTOTT KÖZLÖNYE. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal OaMbarg Byvla paparaaraakadea«. Fostér M-ia szám. Hifdetéaeket egjtesaég szerint felvesz a kiadóhivatal. K öinunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBIRG GYULA Klőfizetések ia hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: e^ész évre 12 kor., félévre (i I , IHgytlUlU :-k Nvilt-tér soronként 4') lillér — RffVOfl szám ára gQ Uli AZ „E.GY.K.E." írt» Teleki Pál. A fenti címet bizonyára valamely jótékony, hazafias küzmivelődési egyesület nevének hiszi a kedves olvasó. Pedig hát épen nem jótékony s legkevésbé hazafias fogalmat jelent az a négy betű ott . . . De még csak valamely egyesület sem. Hívei olt találhatók a paloták smirna szőnyeges budoirjaibau, ép ngy mint a nép söpredék sár-kunyhóiban. Szülő anyja a hiúság, a nagyra vágyás, a lustaság, a vallástalanság; nagyon, nagyon gyakran a nyomor. Áldozatainak szánni millió. A népben hova befészkeli magái több pusztítást visz véghez, mint a kolera, mint a pvstis. Megfertőzteti az emberben az Istent. Meggyilkolja a lelket, elnyomorítja a testet, az esetleges utódokat. Hova belép, kihűl a családi tűzhely melege, a hitvestársak egymás iránti szeretete s elnémul az edes gyermeki kacaj és megszűnik a férj becsülni nejét ... A papok hiába prédikálnak ellene. Az orvosok hiába szedik össze minden tudásukat. Az epidémia terjed feltarthatatlannl. Nem hasznai ellene semmi panáeea. TÄRCÄ« Mimli-u fag fentartva. Hangulatképek az atyaúristen nagy állatkertjéből. Illa és .1 ..Pápai lilajajiajmlllll" által uz ajkai l.áiiyus/ureneaétlenseg károsultjai javára 1808, cvi január M Jt-én rendezett . stelyen felolvasta Kemény Béla. T. Közönség ! A lagnldtllii sorozás alkalmával heallit a *oi izóhizutlság elehe egy termetes paia.-zl legény. Kezében egy inis viill. Al iraslmn ez álhitt : Nagyságos uraim ! Szónok nem vagyuk, lnit Írásban mondom el azt, ami azivemen lekszik. Ka- | tona szeretnek lenni. Kérem vigyenek bt katonának. Meglássak nem bánják meg se az urak, se a királv, se a liaza. <'-okolom kedves kezeiket. MaI raiitam tisztelettel — Sós Márton: - Ko, 'Sés Martuii, liat kat-.na szeretnél lenni t — kéidi a vieispm. Sós Marten igentoleg bólint a fjével. — Készsége- vag71 nem vagy süket vagy vak, avagy nines valami mai lubad V — kérdi a rairtf aataor roa. Sós Marton tagadólag bieegel a lejével. ,|a, ki lenn iler Mami überhaupt mt reden ? — kérdi az. ezredes, a köaöi - Ke hieegess Sós Marton, liánéin l.e-/.e|j, ; livi.-d ki a szádat, oesem, ne lelj, nem harapja le, a nvelved. t senki! - szól az őrnagy, a honvéd. i A baj a lélekben gyökerezik, Terjesztője a hírlapi kis-hirdetés. Neve az ördögi kórnak: Egygyérmek rendszer, mint az alföldön nevezik Egyke . . . Kiöltünk fekszik egy kék lüzetke. Cime: „Népies Füzetek". Léván lett nyomatva a Sohulcs-féle nyomdában. Szer'keszii Birtha .József református lelkész. A füzeikének alcime is van : „Biztos orvosság az egygyermek rendszer ellen' 1 . Az egész munkára a legmélyebb I vallásosság, puritán becsületesség őszinte jóakarat s végtelen önfeláldozó honszeretet vonul át. De, bogy „biztos" orvosság volna a népirtó kór ellen, azt épen nem mondhatjuk. Sok jót és célszerű eszmét vet fel 'a nagytiszteletti nr. így például, hogy a több gyermekkel biró szülök adója engedtessék el, vagy a három fiúgyermekkel biró család'apák, illetve anyák jutalomba rószesül'jenek t " fiuk ül logsMbb egy mentessék fel a katonai szolgálat alól. Kzek hiszen mind nagyon szép dolgok s bizonyára célszerűek is. söt hozzá tesszük, hógy a lenti esetben a harmadik fiúnak ne csak a katonai szolgála! engedtessék el. de athadmentességi adó is. De aztán nagyon célszerűden, sőt káros indítványt is találunk a kis füzetSós Martini csak all és hallgat, mint a jó /.si,l. mikor halat e-zik. Azaz mégsem egészeit ngy, mei Sós Marton még a szemét lesüti. — Ilanv eve. .agy liaiu? — faggatja S< Mártont az alispán. Sós Mai ton nagyokat nyel, elkezd szemeivi liiinyorgatui. megforgatja kezében i kalapját, nyaki nviijtogalja. ajkai megremegnek és egyszeriIien e«a negszol.il : Ilii . . . im . . . lata . . . — Ka huhogj liain, mint a bagoly '. - neindj I megyei li/.ikus. — 11 il . . . hu . . . husz le . . . M . . e . . . sz . . . sz . . . szek, a . . . a . . . ara . . •a* . . . :i . . . ásko ... • . . . 0 ... or, iiondja S,is Márton. — Ohó fiam, hiszen le dadogsz; ez öreg hilii nint dadogó nem lehetsz katona — mond a hoti t'édol'VoS. — K . . . k . . . kére . . . e . . . ein, es . . •s . . i esak minmost d . . . d . . . da ,..•)., Jo ... o ... k — szaval 8ó Márton. — Iliit nem mindig dadogsz tiam '.' kérd nőst a |iolgárine.ter. — Jí . . . n . . . nem Iii . . . i . . . i . . .,, ( .'.,».. . ony — jó baj* a ta'rsalgiíslia Só Marton. — Hát mikoi szoktál dadogni tiam'.' — kérd •rre egy másik ur. C* . . . es . . . csak ami . . . i . . iko MJ . . . lie . . . I>e . . . szé . . . é . . . é . . . lei - felel okosan Sós Marton. kében, mellyel véleményünk szerint a jóakaratú szerző lul lő a célon, [gy pél. dánl azt szeretné', hogy az egy gyermekű szülök adóemeléssel sújtassanak s ha az ;az egy gyermek lin. bál okvetlen besoroztassék katonának még akkor is. ha a szolgálatra kevésbé alkalmas. Nos hát ezl a két pontot épen nem helyeselhetjük. Ks pedig azért, hogy esetleg nagyon sok szülő sújtatna ünvétke Inélkül s ártatlanul. Büntetni a fiút szülői vétke mi iii pedig egyszerűen barbaris[mus volna. Ugy hisszük ezt mindenki belátja minden további magyarázat nélkül. Szerintünk leggyökeresebben lehetne segíteni a bajon: l.i ha az ejjésZ magyar orvosi kar szigorúan, diploma vesztés terhe alatt ntasittassék minden gyanús eset az illetékes hatósághozi leijelentésére, még akkor is. ha az a társadalmi osztály legmagasabb köreiben fordulna is elö. J.i Az úgynevezett kenu, vagy váljék os asszonyok pedig ha csak egyszer i< tetten ('•rétnek, legalább tíz évi kényszermunkára, ismétlés esetén életfogytáig tártéi fegyházra ítéltessenek. 3.) A lapkiadók pedig, kik lapjaikiban az „Egykéjj-re csábító a annak megkönnyítését célzó hirdetéseket bármely alakban közzé teszik, lapuk kiadási joIgától azonnal s minden kártérítés nélkül I | l.a-sak kérem, azok akik egyszer egv esztendólien latnak itt engem, azok Inzvást azt hiszik rólam, hogy igán eszteiidóu nt !aiii|>alaz.lian vagvok, mert e |iódiumon állva lámpalázam van, pedig debogy. Amiként S.is Márton barátunk is e.-ak akkor dadog, amikor lieszel. azonképen én is es;ik akkor esem lám|ialazlia, ha a leanvi'gvlet den vagyok. Dl Iliit azt kérem ne is esodaijak. A leanvegylet kérem, sokszor mondtam már és amíg elek ezt hangoztatni is lógom, ezen véleményem nem fog megváltozni soha. igen a leanyegvlet. ez. egy . . . veszedelmes fészek. Csak nem régiben olvastam valamelyik újságban, hogy egy'mutatványos. \alamennyi újság hirdetési rovatában egy felhívást tett közzé, melvbeu ezer koronát aj.ml annak, aki vele az orosz.lanketreehe beléji, vele ott megebédel. eg\ párthie alsóst játszik és egy Cake-W alkot tanéul. Csakhamar akadt is vakuieró, aki vállalkozott. A publikum színültig megtóllé a hódét. A merész vállalkozó meggvónt, belépett az nroszlánketreeli", megebédelt, niegalsiizott es niegkékvókolt ... és a puszták remének hajlékából sértet lenül távozott Lassúi; hölgyeim ezt én nem tehetem Kamel az oioszliinketreenél is veszedelmesebbnek tartom en magamra nézve ezt a maguk egvlelet. Mert illie, IMI i-ak le'leptem a helviségiiklie, fe|. léptem a világot jelentő de-zkaikta. szemközt aliok, szembe nézek Oniikkel és íme mar a puszta latvanvtol — el vagyok ragadtatva. MM t!i;i»;:iiitaf;i^<iinl»aii ÜJV-I/UHI» ;\ hwéf \ I