Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-12-19
1909- december 19. l"á|>J»Í liK|)Ol> 3. tehetjük, álljon itt ti fent emlitott lap kritikájának következő része : .Tegnap (dec. 10i egy pozsonyi úriembernek. Császár Mihály dr.-nak adták elő „Jakab bíró lánya" cimü daljátékát. Nála nem kellett, az ismerősöknek mozogni, a személyes ismeretség kötelező udvariasság formájával bókolni, mert jó hire ment a darabjának és sikert aratott, mert jó darab. Első operetjének témáját Pozsony múltjából vette. Az emlékben maradt Jakab városbíró leányának szerelmi históriáját dolgozta fel. kis változtatással ugyan de magának a családnak, Károly Róbertnek, a várispánnak a beállítása igaz. Komoly tárgy, ami kötelező volt most már az egész darab kidolgozásánál. Három felvonásban beszéli el, mint. rabolja el a, pozsonyi várispán Jakab bíró leányát, mint szeretnek ezek egymásba és mint békíti ki n leány családját a király a rabló ispánnal és termesz.. 'lesen, mint lesz egymásé a két szen-lmes. Ahogyan pedig mindest elmondja — pedig operettről van szó — az igazi múltnak a kapál mutatja be. hangulatot tud teremteni és kis korrajzot is iul. Persze az operett-librettó írása ördöngös mesterség, örülnünk kell, liogy ha uz félig sikerül, nem léhaság, nincs benne az izléstcleiiséguekitz árnyéka sem, söt — ha nem is sok —- de ügyesen megcsinált humoros részletei is vannak. A zene megi-sináfisánál szintén a komoly hangot tartotta meg Császár. Ig"n szép. forró melódiákat hozott életre és a legssebb, • legbi«-| tatobb nála, hogy mindig eredeti. A magyar és 1 német tsereplűk szembeállításánál a magyar no-j tivumok és a keringő zene kellemesen változnak. ! visszatérő melódiái pompásan festenek, a legme-! legcbb akkor tud lenni, ha u szerelemről beszél, j Klénkitönek az első két felvonásban van néhány | tánczene és egy tréfás kupiészerii étieke a bolondnak nöi kar-kieéréttel, L'gy látjuk Császár inkább az opera tele hajlik, linomau tudja az átmeneteleket megcsinálni, pompásan bánik a karokkal és a finálék hatására is ügyel. Igaz örömmel adtunk hírt Császár Mihály szerzői sikeréről, amelyhea őszintén grattiláltinlí is és szeretnők, lm a tavaszi szezonban előttünk | szülővárosa közönsége előtt bemutatná nagy si-j kert ért daljátékát, u Jakab bin'» lányát. —r — n. — Polgármesterünk és a kongresszus Mészáros Károly városunk polgármestere, mint az a napilapokból és mult. heti számunkból eléggé ismeretes, részt vett a városok kongresszusán. Budapesten. A kongresszusról a polgármester mult héten, a dec. 11-i tanácsülésen referált. tObbek között aniiíik a meggy özödésének adva kifejezést, hogy a városok "_' milliós államsegélyre még e hó folyamán kiosztás alá kerül, jövőre [ledig 4 milliói segély lesz a költségvetésbe felvéve. Ezeket a tanács örömmel vette tudomásul. Hajlandók vagyunk mi is erre, azzal, hogy kívánjuk, hogy se a polgármester, se a tanács ne csalatkozzanak. — Grof Szapary Pal Pápán. A keresztényszocialisták népgyülésére vasárnap gróf Szápáry Pál, a párt elnöke sorkiujfalusi (vasmegyei) birtokáról a délelőtti fél 11-i gyorsvonattal Pápára érkezett. Az állomáson Kaiizli Gyula, a keresztény munkásegyesület, elnöke nagy néptömeg élén néhány szóval fogadta a grófot, ki. miután átvett.,- a leányok által nyújtott csokrot, lovasbaudériuin kíséretében a (irit'fbe hajtatott. Délelőtt 11 órakor a nagytemplomban misét hallgatott, majd a plébánián fett látogatást. Délben a budapesti kiküldöttek és a népgyűlés helyi rendezőinek társaságában a Gnll-szállóban megebédelt. A népgyűlés: után 'melyről külön hirben Utámolunk be, újra a plébániára ment. hol a inun!,. - gyesulet dalárdája nerenádol adott. Később látogatást, tett a keresztény munkásegyesület ben. a kath. körben és felsővárosi kath. körben és mindenütt, szívélyes szavakat, váltott a jelenlevő tagokkal. Este ti óra után a gyorsvonattal Budapestre itt azot t. Gról Szápá i \ Pal. kit gróf Esterházy Pálhoz szoros barátság köteléke füz. ígéretet, tett, hogy a politikai esem ínyek fejlődése szerint a közel jövőben sünien fogja felkeresni városunkat, melynek polgársága nyugodt, csendes viselkedésével, init a népgyűlésen bemutatott, egyszerre kivívta nagyrabecsülését. Politikai népgyűlés. A keresztényszocialista párt mult vasárnap Pápán a Fő-téren népgyűlést tartott, melyen mintegy másfélezer ember volt jelen. Súlyt és tekintélyt kölcsönzött a népgyűlésnek gróf Ssápáry Pál. a kereestányszneialista politikai párt elnökének jelenléte éá beszéde. Muraszombati, szécsy-szigeti és szápári gróf S/.áp.irv Pál, a budapesti Parkklnb elnöke igen rokonszenves fiatal ember. Atyja, Géza, a ti()-as években zalai főispán, később fiumei kormányzó, a SO-as években pedig k. főudvarmester volt. Pál gróf 1978-ben született és alig néhány hete választották meg a párt elnökének Mint ilyen bejárja az egész országot es leereszkedő nyájasságával, szókimondó őszinteségével egykettőre lebilincseli mindazokat, akikkel érintkezik. A népgyűlés.MI, mely 1 '< "1 órakor vette kezdetét, az egybehívok nevében Káuzli Gyula szólalt fel először, indítványozva, hogy a népgyűlés elnökévé Bsentgyörgyi Sándort válasszák meg. S/.entgyörgyi, miután nz egyhangú, választást el. fogadta, rövidesen megnyitotta a gyűlést és felkérte a grófot beszédének megtartására. Rövidesen vázolta a pártelnök a keresztényszocialisták politikai progranimját Tömör előadásban végig ment a politikai kérdések mindegyikén és telfelujuló tetszésnyilvánítás mellett kipécézte mindazokat a követeléseket, melyek a párt alapját képesik, Utánna dr. Lakatos Oéza. az igénytelensége mellett, is országoshiiü budapesti ügyvéd, a keresztényszoeialismus oszlopos tagja és lelkes terjesztője beszélt mindazokról a visszásságokról, melyek a mai Parlamentarismus hibáiból szegény hazánkra hárulnak, bátran, nyíltan és merészen ostorozva mindazt, ami 1 bajt előidézi. Széchen\i István gróf. a „legnagyobb magyar" eszméit, birdetVe, a hallgatókat lelkes éljeuzésre birta. Szentgyörgyi Sándor elnök ezután bezárta a népgyűlést, amelyről a jelen voltak, miután kalaplevéve elénekelték a Ssósatot, csendben távoztak. -• A Pápa Devecser- Sümegi vasút A Veszprém vármegyei t örvény hatósági-bízott sági • le, ember 13-án tartott kösgyCleee a Pápe—DeVeOeer Sflmegi vasút segélyezésének ügyéi a következő, vármegyei közgyűlésre tette át. — Közisazgatasi bejárás. A Pápa—L>eVeoesr—Sümegi vasút közigazgatási bejárás a kereskedelemügyi m. kir. miniaterinm Hegyeshalmi Lajos miniszteri tanácsos vezetése alatt elrendelt* és pedig a következő sorrendben: 7910 [an. -Jö. d. e. '.) órakor Pápa városháza tanácstermében Papa r. t. város, Morsosgyör. Dereske. Nyárád. Kova. Debrony. 1910jan. i'ti d. e. fél 10 órakor j Somlóvásárhelv községházában Nagyalásony, Veoae, Nagyesdllóe, Dobi. Oroszi, Somlóvásárhelv. I'tlfl jan. 27« d. B. II órakor Devecser községházában IS'O'szörcsök, Devecser, Hány, Hodonfa, Káptalanfa. 1910 jan. L'S. d. e. 9 órakor Sümeg községházában Gyepű. Kapanföld, Csabrendek Sümeg községek részéről. u helyére Mikor valamennyi regruta nadrágjáról igy leszaggatta a zsinórt, akkor visszamegy ágyába s nyugodtan elalszik Álmában többször kajánul mosolyog, mintha esak ezt mondaná: — Lesz. reggel hadd e| hadd! Majd kaptok az őrmester nihil ! H : zony kaptak is olyan kegyetlen szidást, hogy a fél kaszárnya csodájára sietett. OrSMStaC ur Sólyom egy félóialrisszat káromkodott, aztán levezette őket a kaszárnya udvarába. Ott csapott olySS lakodalmat, hogy belerészegedett valamennyi vendég. Mikor aztán ó maga is belefáradt az exercirozáshn, előhívta az altiszteket s az öreg katonákat, folytassák most azok, amit ö félbehagyott. Mindenik keze alá ailjtt egy vagy két regi utat. akikkel az állast, járást, fordulatokat s a fégyvei-forgásokat gyakoroltak. Vári Szabó Jánost frájter ur Kondacs oktatta liipacHosképü, gyilkos tekintetű kis ember. Otthon béreslegény volt és itt már a friíjterségig felvitte az Isten a dolgát. A f raj térség sajátságos egy rang, se nem közlegény, se nem altiszt a viselője. Több a közlegéDyiiél, de kevesebb az altisztnél. S epén ezért a legrettenetesebb hatalom. Minduntalan érezteti a közlegénnyel, hogy felette áll s tu! buzgó, hogy megkapja az altiszti bojtot. Ilyen volt frájter ur Kondacs is. A nagy tahót ez oktatta a katonai tudományokra. Vári Szabó János derék tniinkaslegény, otthon olyan rendet vágott a búzában, hogy senki se ert a nyomába A parádémars iránt azonban abszolúte nincs érzéke, azl pedig, hogy merre van rechts vagy links, hosszú fejtörés után se tudta egész bizonyosan megmondani. Kz. elég ok volt frájter ur Kondaesnak arra. hogy fitogtassa minden frájter! hatalmát. Tele torokkal kiabált rá, elmondotta mindennek. De semmit se ért el vele, mert. Vari Szabó János erre még jobban üsszekonfudálta a rechtset a ünks-szel. — Most megtanítom kendet ! — Kiáltotta mérgesen a legényre. S meg is tanította. Vagy félóráig egyebet se csináltatott vele, esak letérdepeltette, hasra a földre fektette, meg újra talpra parancsolta. Vezényszava csak ez volt: Le! fan a szóra Vári Szalió János a földre vágta ! magát, hogy esak ugy zuhogott. Alig érts azonban stSSS a földet, már újra harsogott a frájter ur ve| zéuyszava : Fel! A legény nagy erőlködéssel talpra ugrott, de még ki se egyenesedett egészen, mikor az előbbi vezényszó újra a földre psrarjcsoltu. Igy tartott ez vagy huszonöt peréig. Szegény Vári Szabó János zihált, lihegett a fáradtságtól, de a frájter ur nem adott pihenőt, hineiu fogait vicsorgatva rákiabált: — Nagy legény volt kend otthon, ugy-e? Sarkantyús csizmát viselt, a bíró lányával táncolt. Látja kend, így járnak az ilyen híres legények — s a puskatussal oldalba ütötte. Ez a beszéd, ez a cselekedet egészen kihozta 1 sodrából a rengeteg legényt. Ltthai megremegtek a nagy indulattól, szeme veszedelmesen villogott. Frájter ur Kondacs ezt nem vette észre, vagonéin akarta észrevenni, dühösen tovább kommandirozott : Le ! De nem hallotta ezt már Vári Szabó János. Hatalmns öklével ugy vágta mellbe a csúfolkodó ftájtert, hogy levegő után kapkodva, hanyatt vágódott. L'gy terült el a földön, mintha a villám csapta Volna meg. No, jaj neked, mit tettél jó Vári Szabó János! Megütötted a felchbvalődat. Tudod-e, hogy ez nagy bűn, melyért szigorú büntetés, garnizionáristoin jár? Nem bánta uzt a nagy tahó. Azzal se törődött volna már, ha felakasztják. Megtette a dolgát, megmutatta, hogy öt büntetlenül nem bántalmazhatja senki Nem akasztották fel, pedig örmestei ur Sólyom kilátásba helyezte. Még csak garuiziób* se csukták. Az igaz, hogy ezt csak kapitány ur Komoiovcsáknak köszönheti. Mert a kapitány ur szigorít ember, néha kegyetlen is, de igazságos ember. Nem tiiri, hogy a századnál más is gorombáskodjék a legényekkel. Ez az ő jussa. És az ő jogait ne bitorolja senki Se főhadnagy, se őrmester, se egy nyomorult frájter. Mert megmutatja, ki az ur a kompániánál. Most is megmutatta. Meghallgatta ,./. esetet s ő maga szolgáltatott igazságot. A frájter urat lefokoztatta s ráadásul be is csukta. De becsukta Vári Szabó Jánost is. Tiz napot töltött az áristoinban vason, vizén és száraz keuyeren.