Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-12-19

51. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vas á r D a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Qoldberg Gyula papirkaraakedése, CS-tér s.'.-ik untai. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkeszti?: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős l.iptnlajriouos: GOLDBERG GYULA Klólizi lének és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: e^ész évre lá kor., ,'élévre (! k., negyedévre 3k Nvilt-tér soronként 40 fillér. — Kgves szám ára ílü IUI A társadalmi béke érdekében. Erezzük, sőt tudjak, hogy nagy küzdelmek előtt állunk, hogy örökké vészterhes felhők ülnek hazánk ege felelt. I )e ez a mi sorsunk; századok óta igy vau ez. s nemhogy javulna az ország helyzete, de napról-napra roszBzabbodik. A kisemberek küzdelme tétfenntartásukért, jogai érvényesüléséért már-már kimeríti erejét, mert segítséget hiába kér, hiába vár. A gazdasági és társadalmi törekvéseknek útját állja á hatalom. Méltányosságot, igazságot könyörög csak. de meghallgatásra nem talál. Azt mondják szeretik o kisembert; lehet. — <le mikor oly sokféle ez a nagy szeretet. A gazdasszony is szereti dédelgeti csibéjét, < 1«' ha elkövetkezik az ideje, levágja. Ilyen a hatalmasok szeretete is B néppel szemben, amiből azonban mi már nem kérünk. A szeretet vállá.ának törvó;. ,c minden embert egyenlőnek mond. de az életben ez az isteni törvény nem érvényesül. Százak, ezrek, milliók nyomorognak különösen igy télviz idején. Jogos követeléseik siket fülekre találnak, mert az ur még ma is lenézi a kisembert, még ma is jobbágyát látja benne. Am elérkezett az uj idők szele és a kisemberek apró erőivel küzdik ki a kisemberek törekvéseinek is helyt adva, egyrészt saját kezükbe tették le azt, ami őket isteni ss emberi törvények!sorsak előbbre vitelét, másrészl teret szerint megilleti. Baját magukban kere-1biztosítottak ugy a társadalmi, mint a sik az erőt s ez a törekvés már-már az I törvényhozási testületekben a ki sem beegész ország népét áthatja, átjárja. jrek képviselőinek. A megkérdezés és a Ezen igaz törekvéseket mégis több!jogos érdekek elismerésének politikáját oldalról elitélik. Pedig a nép ehiyoma- folytatták, mert elismerték, hogy osak tása nem lehet sem az országnak, sem ezen együttműködéssel lesznek képesek a nemzetnek javára, mert a nép megérő-;a nemzet erősségét biztosítani, södése, jogainak biztosítása egyenlő a Például a kisbirtokok birlalóinak magyar föld megerősítésével. szegényedésével agy Németország, mint Ks mindenek fölött biztosítja a tár- Franciaország társadalmi fönnállásának sadalmi békét és együttműködést is. talpkövét látta meginogni s ott annyira Megértették ezt már mindenütt, csak mentek, hogy nyíltan ki merték monmé-' nálunk nem akarják megérteni, dani, hogy a nemzel legyőzhetetlen és Csak nálunk élezik ki a helyzetet s azt állandó ereje egy erős és minden váltódják rá a nép önmegeröshési munka- tozások dacára ilhatatos elemen nyűgjára, hogy OSZtályellenes, hogy a hatalmasok, a fennálló rend ellen tör. Pedig dehogy; igazságos, szükséges törekvése ez a népnek. A nyugati államok szociálpolitikusai régen elismerték, hogy az életerős nép a nemzet fájá.lúi. gyökere s azt meg kell erősíteni, hogv egészséges maradszik és ez a kisbirtokosság. Ahol egy nemzet vezető társadalma részéről ily szavak hallatszanak, ott a társadalmi megértés és béke biztosítva van. Ahol a kisemberek jogát, érdekeiért \aló küzdelmét . m.y.re elismerik, ott a haladás, a meggyőződés biztos. Csak mi jon. mert ahol a gyökér beteg, ott az j nem tudjuk egymást megérteni. Csak egész la is tönkremegy. minálunk idegen a kisemberek öntudatra Igen ám, de olt magasabb szempont-' ébredése és küzdelme igazságos jogaiért, ból — a társadalmi béke és a kisembe- ami onnan van. hogy a hatalmasok, a rek érvényesülése szempontjából — íté- más osztálybeliek nem tudják, .vagy lik meg a kérdést, nem tettek különb- j nem akarják jogait elismerni. Béget osztály és osztály között, hanem | Pedig addig nem fogunk tudni együtt • Öreg katonák és regruták. h • i Szász József. — A .l'Apai I. apók" eredeti tireája. — Az alias s a .na- alapja a katonai tudományoknak. A fordulatok s a fegyverfogás kiegészítő része. A parádé mars pedig a koronája. Ha ezeket nem tudja a katona, semmit se tud. Ks nem is lehet belőle soha semmi sem. még egy csillagos l'rájter se, ha egyébként akkora katonai talentum lakozik is benne, mint a nagy Napóleonban. Kz. olyan szenl, mint a szentírás. < Irtnester ur Sólyom kedvére pedig soi.asetn tanulják Mg se egy-ket, se másikat. Hiába húzza ki a regruta kaióegyenesre magái, a vén őrmester vércseszemc csak talál va'atni hibát benne. Ha mást nem, hát azt, hogy a két lábfeje által képezett szög nem épen kilencven fok, vagy azt, hogy miért olyan kerek a koponyája Ili.iéa emeli, nyújtja, esspja a földre lábat, hogy szinte recsegnek bele a csontjai, őrmester ur .Sólyom azért csak elégedetlen. — Jobban, legények ! Ne kíméljétek azoaat a rongyos lábakat. Vágjatok le keményen, hogy megpendüljön fájdalmában a fold. A jó regruták összeszedik minden erejüket, majd megszakadnak az erőlködésbe. Ugv vagdossák, csapdossak lábukat a I >!dlióz. mintha in m is n/ övéké, hanem a legádázabb ellenségé volna. I >e hiába rugdossák, hiába csapdossák. A föld élettelen, lelketlen test, az meg nem szánja őxet. nem fog sohase örömében, se bánatában pengem. De nem szánja meg őket őrmester ur Sólyom se. Neki pedig van szive is, lelke is. ('sakhogy ez a szív, ez a lélek keményebb, érzéktelenebb a föld kérgénél ia. Ks ez a legnagyobb büszkesége a vén őrmesternek. Kzért tartja magát Komorovcsák kapitány után az ezred legjobb katonájának. Mert a katonának nem szabad, hogy szive legyen. Ks ha van, akkor se mutassa, hogy van. .lő szívvel, nyájas beszéddel csak leányokat leint nevelni, de katonákat nem. Ugyan mi lenne a tekintélyéből, hogyan követnék parancsait vakon a legények, ha egyszer észrevennék, hogy a szive jó, a lelke pedig nemes? Ks ugvan mit szólna hozzá Komorovcsák kapitány? De nem sajnálják meg őket az altisztek, az öreg katonák se. Amint elfogyott a hazulról hozott alamőzsia s amint észreveszik, hogy a regruták kezdik magukat otthonosan érezni, ők maguk tesznek róla, hogy elvegyék a jó kedvüket. A harsogó reggeli ébresztő után a napos altiszt a legénységi szobákba rohan. Nagy zajjal kinyitja az ajtót, megáll a küszöbön s tele torokkal' bekiált: — Auf, legények ! Kiáltását nem hallják az öreg katonák. Ha hallják, akkor sc mozdulnak meg. Nekik ugvan hiába kiabál. Ha pedig mégis kiabál, pokrócot vetnek rá s ugy elpáholják az okvetetlenkedő embert, hogy családapa korában is sírva emlegeti. Nem is nekik szól a napos altiszt kiáltása, hanem a regrutáknak. K/t jól tudják és egy pilla! nat alatt talpon van valamennyi. Ha pedig valamelyik mély almában nem hallja ueg a napos kiáltását, tesz az róla, hogy felébredje:!. Leakasztja az agy felé vert vasfogasról a szijjal összecsavart köpönyeget s háromszor négyszer hatalmasan végighúz vele az alvón Kz a legbiztosabb ébresztő szer, mely rendszerint beválik. A legények egy perc alatt megmosakodnak, • másik perc alatt felöltözködnek, a harmadik perc alatt megvetik ágyaikat, a negyedik percben ped'g már lenn vannak a század konyhájában, a reggeli fekete kávéért. Két bádog pohár van mindenkinél, 01 egyik pohárba a s;.ja't kávéjukat öntetik, a másikba pedig az öreg katonákét Csermák Gusztáv. Gőzmü-ruhafestö és vegyészeti ruha-tisztító. SS2 Elfogadok bármilyen diszes ruhákat ugy vegytisztitásra, mint müfestésre minta után világos színekre is. SSS Felvételi üzlet: Pápa.Fö-utca. SS