Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-12-12
akik az ország érdekei után közvetlen a városok érdekeit tartanák szem előtt. Mindezekhez azonban szükséges, hogy a városok egyesült erővel lépjenek sorompóba és most már követelőleg lépjeu tol. mert a tapasztalatok már eléggé megmutatták, hogy céljaikat elérni máshogyan már lehetetlen. R. N. Városunk a második helyen. Egy kissé farosán hangzik ez a eim, de örvendjenek a dicsőség és a haladás aranysugaraibai! sütkérezni szeretők, mert az utolsó betűig igaz, hogy Pápa városa az ország vidéki városai sorában a második helyet foglalja el. Es ha a hatóság hamarosan nem intézkedik, rövid idő alatt még Bttdapestet, az ország fővárosát is túlszárnyalja. Az országos magyargazdasági egyesület ugyanis legutóbb statisztikailag! kimutatatta, hogy Pápa városa drágaság tekintetében a vidéki városok között aj második helyre került. Különösen az élelmiszerek emelték városunkat, erre aj dicsőséges magaslatra, mert Sopront kivéve, valamennyi magyar varos piaca, olcsóbb 20-20 százalékkal, mint a mi piacunk. Csoda-e ily körülmények között, ha városunk polgárai szegények, ha a megélhetéssel kell folyton kttzdeuiök, ha a kultúrintézmények létesítése elől ridegen elzárkóznak, ha nem törődnek inassal, mint sarai, hogy meglegyen a mindennapra szükséges betevő falatjuk? Az egész országban, varosunkban és annak környékén padig különösen jó ter esek voitak minden terén. Mi okozza tehát ezt az indokolatlan és érthetetlen drágaságot PMiért kell farosunkba 11 az élelmiszerek árának változatlanul! egyforma nagynak lenni akár volt bő termés, akár nem '? tudta, hogv akkor a/, ö bányát iigvaiiesak s. nki »ein veszi é./.ri'. azért hát rábeszélték, hogv kltM »«•Ii valami fogk.lko/.áM, it 111 • t>.. 1 aztán megélhet, a míg férjin/ in-in megy. — Úgysem »oki tart édesem - biztatgatta a mostohája — hiszen az ilyen szép leáiivokat. mint maga. Iiamar elkapkodják Dl un legyen V Szép volt, hat természete*, bogy szinés/nó lett. A most nhnja nem győzte eléggé dicsérui a választását, hogy ilyen kitűnő naivat választolt, ni' lylien élővel meg igen - .kia viheti, odahaza az ismerősök között azonban egyre azt liircszMelte, hogv uein sokat tart a Uőzsika tehetségéről, őt azt is me^Hiigta titokban, hogy alighanem n -sz útra tévedt a szép leány, mert mint hallottla, ud\arlúkat tart és uen. igeu válogatja őket, legfeljebb csak a/, et-zétiviik súlya szerint. Hát ami az udvarlók számát illeti, aliliau nem túlzott a mostoha, mert annyian lestéa a s/ép llózs'ka minden mozdulatát, hogy akármelyik divatos primadonna büszke lehetne rá, ha annyi lovagja volna, mint neki vok. Ks bár e'ragadó kedvességgel társalgott mindenkivel, un-g sem birt ráfogni tetmuit még a kartársnői losszakurata sem. Szívesen beeeélgetett, ke teegsatSHtották, de soha nem adott alkalmat a bizalmasabb közeledésre. Nem érdekelte senki különósehlren. Egyszerre azonban mégis megdobbant a ezive. Egy fiatal szigorló orvossal aMMfkeáeM meg, akiiek igéin telén pgyszi'i i-égét megszerette. De nem Ennek az oka mindenléleképpen 'lelmiszerkereskedőink kapzsiságában ceresendő és található meg, akik a nyers myag beszerzési árának alacsony vagy nagas voltát figyelmen kivül hagyva a :ereskedöi árakat soha le nem szállít ák, de fölemelni, a legkisebb indok alapán, sőt legtöbbször még anélkül is. íilemelik. Húsáraink képezik az ok egyik legag_v,obb részét, hogy városunk drágaág tekintetében a második helyre jutót Egészen érthetetlen, hogy a szomzédos, de hasonlíthatatlanul nagyobb lyőr városban ugyanakkorák legyenek húsárak, mint városunkban. Nem csodálkoznánk, ha mondjuk, legenforgalmunk volna, mely a piacot, z élelmiszereket természetszerűleg niegrágitja, de amikor nincsen egyebünk, íint a nyomorúságunk, teljesen érthejtlen előttünk husiparosaiuk indokolat111 és igazságtalan eljárása. Jó volna, ha hatóságunk ismét előennó a hatósági husszék eszméjét, mely ígalább a hus árát a normálisra reduálná. A hatóságnak ez nemcsak joga, de ötelessége is volna. Uj népvándorlás. Kz.t a korszakot méitán lehel nevezni : az uj •pvándorlas kor-zakanak I.JV-K országokon belül, u. világrészeken at olvan eltolódások törtéinek a •pesaeglien, aminőkre soka eddig nem volt példa ria-i varosok szívtak e« sz Ívják tol magukba a Ivell népet, a s/.'tszóii népesség elszakao az anvuildt*l, fn yton összébb húzód k. csoportosul, középmtokba menekül. Orszaggi dagad cgv-egT \ áros .pess.-c dolgába*, Londonnak annyi lakosa volt a/, ev előtt, mint ma Budapestnek a ma majdnem ínyi van, mint száz ev előtt egész Magyarországik A varos falja a falu fiait. Néptelenül a szaid mező; ZKtiloiödik. terjeszkedik a vir,»« A nád* deli s kunyhóból berkaszarnyába települ át a uép iidapenten ma kétszerte több eiulter él, mint 1 eimji hódító ósmiigyart Vambéry sz.111.it és L011'tdta el bányában a legcsekélyebb jellel sem ezt szeretetet. Csak olvan tartozkoilőau, kimérten irsnigott vele is, mint a többi udvarlójával, mert 'rt'tte volna az önérzetét, hogy ö kérje meg, <", kinek annyian esdenék a kegyéért. Már vagy tel esztendeig tartott ez az ismeMe4a>, mikor I fiatal szigor!'! megszerezte a diploiát és elhatározta, hogv nőni vfs/a a szép leányt l)e először meg akarta tudni azt is, hogv miéle családból szaunázik. Kerülő uton sikerült meg tidniii a varos nevét, hol a leány sz.tilei laktak éi nasnap útra kelt, anélkül, hogy erről esak egy szó s szólt volna imádót íjának. A szülői háznál a mostoha fogadta Mikoi negtudta, hogy a fiatalember mi járatban van, s-m fit jóakarattal tudtára adta, hogy nem tanáesolji rándéka keresztülvitelét. Kimondta aztán, bog] a 11 y udvarlója, meg mije volt inár annak a leanv ak, aztán meg hát nem áll jót érte, hogyha asz toiiy lesz is, nem tart-e majd. — Henne van már a vérében az ilyennek i isszaság, tudja leiketu nem asszonynak való az )chogy is aunak. A fiatalember elgondolkozott, aztán inegk,, zönte'a szivességet, hogy felvilágositotta. — De ha ii.ii ennyire eljött, hát lie jött lé yen hiába — kezdte újra az. asszony. — Jtt vat z éu Mariskám, az épen magához, való. l'éiizo n an, jő gazdaasszony is, aztán meg elég csinos, In tue* is ugy kikenve, mint az a másik. ilonban több az ember, mint a Mátyás-korabeli Magvarországoii, vagy Hg/eiHiee időben egész Augliáhan. A város a magma, amelynek nem tud eilenÁllni a mezőu széthintett vasforgács. A város vonzóereje az ipar, az. iparadta több munkaalkalom es nagyobb bér. Menüéi iparosabb a város, annál nagyobb tömegeket nyel el s mennél több a gyárkéméuy, annál népesebb lenz az. aljuk • iiinyivul jobban ritkul a nép a templomtorony árivekában. Budapest tilan New-York a legnagyobb nagvar város. A tatárjárás, török-pusztítás együtt ele auuvl embert se kergetett ki ebből az országtól, aiupuiiyi öt év alatt kiküldöz ma a sorsa Atue•tkába. Európa ipartalan ke'etéről folytonosan a nép iz. iparosabb Nvugat felé • Európa nyugatáról Auie•ika keleti felére, közepe tájára, ahol összetollödik 1 sokféle tivelvü fenér emberek árja a szembe jövő lárgák áradatával, keveredik Észak-Amerikt'. déli elének feketéivé' és Regit kiirtani, beolvasztani a ezbőrüek fajtájának maradékát. A told egyik télén dnépteleneduek a/ országok. Írországban pl szinte ilig-alig lakik ember a a másik fo'eu ugyauaz a nép égit pusztaságon eg v-k.it évtized alatt óriáoi várookat epiteni. A keresztes hadjáratok, a török há-' loruk nem dobtak akkora tömegeket egyik országiul a másikba, mint most. egy-egy börzei krach. A öldtol elszakított tömegeknek gigászi csapatai mentek benépesíteni mag vi a.;ok sivatagát és hagyjak iiaguk ni'igöl! piisztitín. 1 régi viiágot. Micsoda lavargas. milyen liullainzás tolyik most körülöttünk ^ dicsoőa keteredéee fajoknak, gondolatoknak! Miven ótiasi leni', a Bf el vek összeolvadása! Kis ajok idvadeak lietee nagyobbakba, elterjedt nvel.ek szívják fel k.k iw Ivt-rtiletek népét. .Nemzeek leeBaek* — kialakul eekféta nép roncsából a anki fajtája és ..n 11 AWM k vemnek* — neptelenedő eis orszago ( 11 fpi tfioik el, foiyik be az emlieríeéanb i. amelybe, '•»i k-v-rékké .|»ad '>ssze a sokéle arcszín, egyeoWeöde-)i • faji jeiiemvoiiasok, Cilii uieuyeeské', BJUiodIllant am fia születik éa tudattá eUágoeodie leánya ar-án a szerecsen apa vkete bőre A föld taré tncgysr, a kínai feliemen.unosőnő, a svéd gyári annkál gondolatai azonosullak es a japáni munkáé, a Tolt kun sztrájkolui tárni, a lé)vidéki tó' i;e 1,;,; lan-voltara gőgösen tér . i-sz. i. Uj in'i'ie'x : \:.t .s-i, id"gen oiszágba kerül•tk, uj mii i" et á'c.ak, uj gondolfcosélt tauuluak 1 régtől elesakitott mllidk. V lenekenifl óriási p>a>ata a gacd eági <i ik Initn-at lanu'ja meg a maga :>örfcn I« • I „ " ' ' '.-tár I az Isten osapáaátél < a!.- f elem, áMáaAéii vekf könyörgés leüerttl a napireudjéröl annak az emliernek, akinek .'Xisztenciájál üzleti eshetőségek szabál)ózzak I nem A fiatalemb'r raá.lt és nemsokára megtartottak az eskü vöt. (sík lakodalom után látta előbbi ideálját. Még hidegebb, szótlanabb volt. mint valaha s mégis mennyi szemrehányást mondott az a néma ajak ! Dtt feküdi a botieolóas/.tal hideg márványtábláján, ugy, ahogy lakásáról ideszállitották. Mellette volt nz. a zöldfolyadéktői üres üvegcse is, mely ide juttatta. A/.tán egy levelet is hoztak nemsokára. Egv illatos vastag ajánlott levelet a doktor ur címére. Izgatottan bontolta tel az oivos a levelet, mr-lvben egy rózsaszínű selyem zsebkendő és egy kis cédula volt. Megírta benne a szép leány, hogy mennyit kellett szeuvediiie azért, mert szépnek született, aitán arra kérte, Itogy a fejfájára ezt a két szót Írassák : — Szép volt. Ez volt a selyemkcudö sarkúba is himezve A közönség lelkesen megéljenezte az elbeszélésért a fiatal járásorvost, akit láthatólag kifárasztott a hosszú eibeszélés. Szórakozottan nvult zsebébe, hogy izzadt homlokát megtörölje, de hirtelen kikapta a kezét. Egy biinzett k ; s selyemkendö akadt ujjai közé.
