Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-08-29

Igen ám, de az érem másik oldala annál biztatóbb, kecsegtetőbb s a mérleg összeállításánál néluitk arra is fősúlyt kell belyesnünk, hogy a többi termés miképen all s igy a jelentésből láthatjuk, bogy a rozs 0,'J millió métermázsával több a tavalyinál, mig n/. árpa millió métermázsával. R zab ;} ö millió métermázsával többet hozott, mint az elmúlt etstondőben. Ehet. járul még. hogy a tengeri várhaté huzama 5.4 millió métermázsával, a burgonyáé pedig 8.'2 millió métermázsával több, mint a műit esztendőben. Mindezen horribilis többleteknek pénzértéke jóval felülmúlja azon termések kevesebb hozamának értékét, ugy, hogy az idai termes mérlegünk sokkal jobb eredménnyel zárul végeredményébea, mint a tavalyi 8 igy tehát nincs kétségbeesésre okunk. Magának a rozsnak s burgonyának szép terméseredménye teljesen pótolja a buza kevesletet, mert ezen anyagokból épen ugy készíthetünk kenyeret, mint a búzából. Már az idei eredményből is kiviláglik, hogy mennyire elfogult gazdaközönségünk van nékünk s hogy mennyire uralja még mindig a buza termés az egész közvéleményt. Ha a buza ívsszul mindig á terméseredménytől függ s igy az egészI Csöppet sem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy ország jóléte, gondment^ssége egy esztendőre I minden osztályra olyan súlyosan nehezedtek a euoi vau íuggove leve. Mindenesetre jobb az ilyen kellemes meglepetés, mintha egy jó termé* reményében, egy rossz eredmény kimutatása feküdnék a kezeink között. ídeijé közepes termés mindenesetre len diteni fog még mindig beteges pénzügyi viszonyainkon s igy remélhetjük, hogy lassan-lassan kievickéliiuk abból a gazdasági válságból, mely immár évek óta megbénítja iparunk s kereskedelmünk tovább fejlődésé;. Általános bajok. Talán sohasem nyilvánult meg olyan nagy mértékben és minden téren az elégületlenség az országban, mint mostanában. Mindenki tele vau bajjal, gonddal, mindenki elégületlen, mindenki a saját bajának orvoslatát sürgeti. Az iparos-osztály napról-napra szegénykedik és a mindjobban pangó ipar sürgős fellendítéséi, várja az illetékes tényezőktől. Ám hiába várja. Ki törődik ma a magyar iparral? Kinek hozott, végigszáguld a gazdák kétségbeesett pa-! jutna eszébe a küzködö ipar érdekében valamit naszszava, jajkiáltása az 01 Magon. Mindenki azt, tenni? hiszi, hogy tényleg vege van a világnak, hogy: A kereskedők sem látják rózsás színben nem lesz kényéire Valója a népnek, éhen kell I helyzetüket. A gyárosok - szintén valami kény pusztulnia. szer hatá«a al.it« - áruikai Irágábban aljak és Mikor azt an a hivatalos becslés megjelenik | kereskedőink a megdrágult árukat csak nehezen s tényleg látjuk, hogv a buza az idén egy pár adhatják el a fogyasztóközönségnek. De ez még millió métermázsával kevesebbet, hozott, de \ i-' a kisebb baj volna. Az ausztriai piszkos konkurszont a többi termények jóval szebben flsetteK|rencia még folyton tart, annak meggátlása colli gazda fáradtságáért l hogy a termés mérlegünk sokkal kedvezőbb a mult esztendőnél, akkor mindnvajan csodálkozva tekintünk egymásra s bámulunk, hogy hogyan is történhetett mindez. Természetesen rni is bettgrottuuk annak a téves közhiedelemnek, hogy a termes eredmény mértékét a buza hozama adja meg. Pedig ez mar rég túlhaladott álláspont. Már nagyon régen kardoskodnak amellett, hogy nem egyedül a buza az, mely termelésre méltó s hogy nem az az uralkodó a termények között, tehát hozatna sem lehet egy egész esztendő termés eredményének mértéke. A fődolog természetesen minden akadémikus v:' a' kozástól eltekintve, hogy az a sok hír, mely az idei rossz termésnek előre beherangosott IMIÍ egynémely gaedaember teletik ijedelmének n.égni sem történik és a kiskereskedőnek tehetetlenül kell nézni mindezt. A silány osztrák áru továbbra is özönlik az országba és a kereskedők — becsukják boltjukat. A gazdaküzöuség, a t ilduiives osztály szinte észrevehetően szegényedik. Közvetlen oka ennek természetesen a már évek óta tartó rossz termes. Hz az osztály is orvoslási keres bajaira, de azt nem találja meg. Ks ennek eredménye azután az, hogy a türelmetlenebbek kivándorolnak, a jobb megélhetés reményében. Általában helyzetükkel megelégedett, emberekről ina beszélni nem lehet. Talán a hivatalnok, az orvos, az ügyvéd, a biró megelégedett? Korántsem. Mindegyik küzd a létért, mindegyik érzi azt a rettenetes drágaságot, mely most az egész országban dili us ezt az inteligens osztuiyl keserű komikum is üldözi, hogy nyonyiletkosása volt s hogy az idei termésnél non panaszkodhatunk, sőt jóval jobban jártunk, mint ln,

'rí iX/- * .... linóra dacára — a társadalmi állása kedvéért — a tavalvinal. I ifink is tér e kedvez... eredmény, hiszen most is olyan nagy lábon kell elni, mint azelőtt, hiába, gazdasági mérlegünk megállapítása még mikor fele olyan olcsó volt minden. I'ilyö halotthalvány lett az iszonyattól. Séilét bársonyos szemet kétségbeesetten es rémülten meresztette ram. közben reszketés futott át gyönge, ii

vi.morék te-téii. Krzsók asszony az fi szokott energiájával vetett Végei a jelenetnek; Pityól bclóilit Uta a házba, engem pedig ki az utcára. Még az nap este visszakaptam a konvvemet. A kis BSsUd hozta el. Kimondta, hogy Erzsók asszony irtóztató igacságnt tett: piszkaiéval verte el az elvetemedett | vermeket. A haragom egyszerre elpárolgott. Szorongó szívvel toltam odébb a könyvet ; mar nem is szerettem annyira s nagyoa-MgVM megbántam, bogy IM in adtam k&kesbtj l'ityoiiak. Mikor másnap kijöttünk az iskolából, találkoztunk Pityuval. Az titeiin lődörgött. Nagyon le vertnek látszott, a szeme ki volt sirva, az arca megdagadva, eszembe jutott, hogy a pékmesterue nemcsak az urat pofozza és igen megsajnáltam a kis nyomorultat Amint észrevett bennünket, futásnak eredt Ezt a megugrást kihívásnak vettük és valami vad hsrei szomjúság támadt fel Itenntink. Uváltva rohantunk utána és teie torokkal kiáltottuk : nájok, iiOjíJ ' iritáíá'núi'i'iy o'gés'ioi üangz'fii áz ország. A hurok a végsőig ki vannak teszitve éa tehát nagyon megérett az idő arra, hogy e bajok megszűnjenek. Végre megmozdulhatnának ae illetékes tényezők és tehetnének valamit. Ígérni ugy is már rég óta ígérik ezt. Ilyenkor, mikor a politika szünetel, helyén való vulna ezekkel a kérdésekkel lelkiismeretesen, foglalkozni és főleg cselekedni is, mert az éhező országot csak ugy lehet az általános haladás terére vinni, ha elsősorban is magát az éhséget, a nyomort megszüntetjük. fEBTES HIREL — A pápa — devecser - sümegi vasút ügye holnap d. ti. kerül a képviselőtestület előtt tárgyalás alá s holnapután már tudjuk, hogy Pápa város közönségének kell-e a vasút, vagy nem? Bál a vasút szükségességén vitatkozni telesleges, mert ahány sínpár osak van a föld hátán, arra egyre sem lehet ráfogni, hogy nem szükséges, nem hasznos. Különösen erre a holmi]* szőnyegre kerülő vasútra nem lehetne rásütni a szükségtelenség bélyegét. Pedig olyanféle hangulatról is tudunk, amely — ez még vigasztaló — minden olyan valamit, amelynek létesítéséhez némi áldozatot kell hozni, kaszontalanságnak tart, különösen ha az a valami véletlenül még vasút is. No de ne aggódjunk, elmull már az az idő, amikor e Budapest-Gráci fővonalat építették és amikor még városunk maradi polgársága oda tti.ificálta téves véleményét, hogy a Pápára tervezett vasúti gócpont a városnak határozott kárára volna és épen ezen téves felfogás miatt egy egyszerű község lett arra a forgalmi piódestálra emelve, amelyre Pápa városa, az ö polgárságának szükkebluséga miatt nem juthatott. Ne tagadjuk, m>g ma is vaunak egyesek, akik igy gondolkodnak. A szerencse csak az. hogy ezek az „egyesek

1hala a modern haladásnak, ma már igen kevesen vannak. Hogy hányan, azt a holnapi közgyűlésen less alkalmunk megasámlálni, Ezúttal azonban jelezni kívánjuk, hogv a mult héten tartott választmányi ülésen is tárgyaltatotl a vasút ügye s az állandó választmány elvetette azt a pénzügyi bizottsági határozatot, amely a képviselőtestületnek 40 ezer K értékű törzsrészvény jegyzését javasolta s kimondotta, hogy 100 ezer K megszavazását fogja kérni a közgyűléstől. Es ezt a legkorrektebb határozatnak tartjuk, mert egy a város kereskedelmét, vasúti forgalmat uagy bau emelő üggyel széniben nem lehet, de nem is szam.'iiekülőt az utcákon végig. Nem alltunk meg akk..r sem, amikor megkerülte a templomot es a folyó felé vette útját. Csak mikor a sodró álba vetette had garasos politikát űzni, mert vagy szüksége* magát, akkor vert gyökeret a lábunk. Hangtalan rémülettel néztük, hogy küzd a hullámokkal. Az eunek a vasútnak Pápára való befutása, illetve innen való kiindulása, vagy nem szükséges. K, egyik magasra vetette, a másik eltemette. Mikor ha szükséges, akkor a tőle, mármint a Pápa vámár nem láttuk többé, kétségbeesetten kezdtünk j fosától \ árt áldozatot meg kell hoznunk s a vasút segítségért kiáltozni. Két nap múlva kihúzták a vízből és csendesen elföldelték. I mielőbbi kiépitését tőlünk telhetőleg elő kell mozt Pityó holttestét oltanunk, ha pedig nem szükséges: akkor nem 'szabad megszavaznunk egy fityinget sem. Erről Jó helyen van a kis uyomorult, — mond-1 azonban szó sem lehet, mert a pápa—devecser tak az emberek — legalább egy koldussal kevesebb van a faluban. Ez volt a kis Pityó nekrológja. Másnap szakadt az eső és hideg szél csapott —sümegi vasút szükségességét ezer és egy ok •átnogatja és ezek elótt n képviselőtestületnek s/.euiet hunynia nem szabad, mint ahogy — biszszük — nem is fogja tenni, mert. ellenkező esetvégig az nteákon. de nekem nem volt mai adásom ben csak a város fejlődésének az útját vágná el a házban. Hónom alá dugtam Kobinsou diszkiadását és kiszöktem vele az utcára. Az utamat egyenesen a temető felé vettem. Egy lélek sem volt kint. Megkerestem a bissen lélliatitoli sitt és az. egyszerű leit.ua borulva kitört belőlem lelkemnek első nagy fájdalma. A kis koldus kihűlt szive, folott elzokog, tain gyermeki szivemnek minden gyötreiiuét. Mikor kissé lecsöndesedtem, tiz. ujjammal mély gödröt ás| tam Pityó sirjaba és beleteujettem a Kobiusou disz* — Tolvaj, tolvaj! Tömlöcbe vele! Vissz.fo.'dult egy percre és rám nézett faj- kiadását, azután szépen elegyengettem tolo.tc a dalmnsau, panaszosan, mintha kegyelemért esdekelt j fohlet volna; de a gyermek nem ismert irgalmat. Amint ar. üldözőbe vett vadat, ugy kergettük az előttünk — Allaudó választmanyi üles. Pápa város képviselőtestületének állandó választmánya előkészítette a holnap és holnaputáni közgyűlés tárgysorozatát. Az. 1010 évi költségvetést a maga egészében a pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat alapján elfogadásra ajánlja. Kassa város ama átiratát, hogy a varosok érdekeit szolgáló központi pénzintézetek létesíttessenek, nem javasolja ugyan, de nem zárkózik el az elöl, ha országsz.eite szervezve a város hozzájárulását kélik.— Az ipari, kereskedelmi és óvodai felügyelő bizottság megalakítására vonatkozó tanfelügyelői megkeresést a napirendről leveendotiek tartja. — Az