Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-06-06

daságOS kihasználása, épületeknek, készülékeknek, "épeknek megtakarítása jái ezzel az elrendezéssel; t csatornázás ét szennyvíztisztítás ugyanosakegyaégesen, kisebb költséggel megoldható. Ezek közül bizonyos üzemek, mint a vérfeldolgozók, kolbászgyárak, zsírolvasztók közvetlen kaposolatban állhatnának a közvágóhiddal, a többi pedig közvetlen a vágóhíd közelében, de külön-külön. Nagy az előnye ennek az elrendezésűek a husvizsgálat ellenőrzése és munkásvédelmi szempontból is, A husvizsgáló és nz ipartelUgyeló egy helyen csoportosítva találják az összes rokonszakmákba vágó üzemeket, azok felügyeletet sokkal sűrűbben és alaposabban végezhetnék . . . Ilyen értelemben irödott ax általam lentebb említeti közlemény, mely még Bok-SOk előnyt emiitett fel a húsfeldolgozás ilyetén elrendezésével. De már az is, amit itt felsoroltunk, egy modern közvágóhíd képe, mely nem primitív fabódé többé, hanem e«ry husipari gyár, ahol gépek könnyilik meg a munka! és pótolják a munkaerő egy agy részéi, ahol ;i munkások gyári módon, a munkafelosztás elvének alkalmazásával dolgoznak. Igen üdvös é-. [város, valamint iparfejlesztési szempontból is nagyon hasznos volna, ha városunk hatósága oda törekedne, hogy az uj közvágóhíd felépítésével egyidejűleg egy ily husipari lelép is létesíttetnék, mely nemcsak az ipart, hanem a kereskedelmet is nagyban fellendítené. 9 * ( Munka és jutalom. Mindannyian emberek \agyunk. A iori ét a végxet minden élű lény: \iaaMtaitkototlonul egy irányt>a vezet. Szegény és gaz.Ing na|i-iia[i után a \ égmegsemmisülés télé közeledik. Igaz, hogy a nagy uiindenség altul kijei.>lt életútjának sok-sok mellékutjai vannak. Ki ene. ki amarra l.ak'at. az útirány azonban, nug ein nur lesz a föld hátán, mindig egy in.ua 1 a ez a végelpoMtulái «ein ért.in! t'gv szántok, ugy vetek mint ö szántvet, kora reggeltől késő alkuin alig a tőidet tumin beszereztem a legmodernebb töldiuivel.í gépeket i uralás után a uiagtur.nu meg:* majdnem 11 résen ma rad. az övé meg tele van a ro*kadá-ig. pedig sokkal primitívebb eszközökkel dolgozik. Aa én buza táblám elfagy, lesül, vagy kirobad, mig a/, övé vi inlő ude, mint egy élete lavHazaba lépő liatal leány aki n."st oi\a-s.i a/, első szerehiieslcve.et. }.-, hatnem fagy, le nem sui. vagy ki ILIU rotliad, akkoi gabonám imiide i szála gőgösen, büszkén az ét mured, UI-I '. iires a kalász, ö nála pedig majd nem a tőidre hajolnak a htizafejek, mert maggá telheaek. — Evek .íta meddő az aratásom, mintha csal meg v..illek babonázva. A cselédjeim bérét íeler. kellett redukálnom, hogy némileg ellensúlyozzam ; VSfCtOBéget lle ./. s.-in hasznait Mert a köveiké/., évben — minuia o-a» valami láthatatlan valak büntetni akart volna, - semmi «ein termett. < *ap . •-apás után következik és nem Ind..111 miért f Es az ilyen gyakori kifakadások inán meg ádá zui.h gyűlöletet érzett a szomszédja iránt. Slidtl mint a bokfOt; átkMta, mint a halálos ellenségéi Hanem azért a szomszédjával, az istetifél Tsnav Bélával találkozott még számtalanszor, d már ic in ugy mint azelőtt, kezet nyújtva neki, ha nem légy vert szegezve la. itiránya, a mely utón a végeredményben biztos,' ukerülhetetlen halál, az örök megsemmisülés tragikus ténye vár reánk. Az élet alapigazsága tehát tényleg arra okát és buzdít minden éló embert, hogy azt a kis isöppuyi életet, a melyet a nagy mindenség viagegyetemeben betoltunk, ugy éljük le, hogy iuiuagunk. utódaink telebarátaink iránt való einicries kötelességeinket ne mulasszuk el véghezinni. .Mert a ki ebben a nyomorult kis életben , kötelességét híven teljesítette, az akkor tényleg linonilliatja. hogy nem áll hiába ! A kötelesség teljesítésében igaz, hogy teher- • íselések is vannak. Ki ilyen, ki amolyan terhet iord az élet rögös utján. Az is igaz, hogy a sors z élet köteles terheit DOBI egyenlő arányban oszotta ki az emberek között, nem pedig azért, mert ok szerencsétlen ember idő előtt összeroppan az ránytalauul megosztott teher alatt. Egyik ember kevesebb teherrel, kevesebb •unkával vígan, könnyödén át fütyörészi az életet mégis biztos, nyugodt a megélhetése és nem evél gyönyöre volt az életben. A másik szülei'-se revén él mindvégig nyugodt életet. KI kell sinerui azonban, hogy a világon a legtöbb einer keserves és (árasztó munkával keresi meg keyei.-t él a legtöbb esetben az élet teherviselései ghekiáltőau aránytalanul osztatott ki a sors álul. Azt sem szabad azonban ellelejteni. hogy ez ein uj doc.g, ez öröktől fogva igy van 1 mindlükké így is marad. A e<-l egyéb nem lehet, minthogy az örüoseii fennálló két ssélsőség között egy középtat teremtsünk, hogy a mindenkori nyomorúság vesredes láncolata a becsUletoa, a dolgos és emeitarsai iránt kötelességét hiven teljesitö uiunábau élő ember sorsában megszakadjon és hogy Szegény ember boldoguláss, megélhetése, gazasági helyzete kedvezőbb legyen. Minden józanessfl ember beláthatja azt, iogy többé-kevésbé lényeges kttlömbség vau emier és ember között. A szellemi munkával ioglalkosó egyének i'.z.'.tt ép oly külöiubségck vannak, mint a tiziai inunkat veg/.ö emberek tehetsége és képessé;ei között. Az igazság és a józan é«z követelménye ehet az, hogy a külöinbözó szolgálatok bére. isetése is külöuibüzo legyen. Nem volna rendén, ha ép oly lizet.'-st kapna a lusta, renyhe, mint . mennyit kap a becsfllates, a dologtevő munkás. A munka . II.: a/.titau a jutalom. Miléi nagyobb az az eiö. 11 melyet valamely dolog ilöáUitásáhoS felhasználunk, annál nagyobb jutaómra számíthatunk. l)e nemcsak a testi eröjon zámitásba. hanem a szellemi 1-, llelytelon arra hivatkozni, hogy ez. vagy iz az ember alig csinál valamit, mégis milyen lanav Itela birtokát ugyanis egv sáncárok vasastotts oaak el a Kövess Árpad, • dretotnai bán lírtokatól. Ez a sáncárok pedig leginkább arról ,-olt nevezetes, hogy a két szomszéd, ha valami noinlatii VtJójllk volt. itt szoktak egymásnak tudMsl adni. Egyik az egyik árok parton, másik a másikon, ]<• mindenik a saját birtokán. Vállukon mindig ott i-olt s fegyver, egyiknek azért, hogy támadjon, mánknak azért, hogy védekezzek. Tanay Héhi most is csak azért vitte magával vadászfegyverét, hogy legyen mivel védekeznie, ha i dretomai báli esetleg megtámadja. Pedig otthon is hagyhatta volna, mert a dréloinai bán mar hetek óta a halállal vivődik. De nem tud meghalni. Utálja, uudoiodik már as élet' tői, de léje fölött leselkedő fekete halai csak nem akarja lezárni fáradt szempilláit. Erről azonban unt sem tud a szomszéd. Ott jar a határban. Mai esteledni kezd, de ö csak tovább vadászik, tnintlia valami vinné, vonzaná a sáncárok tel*. Gyönyörű búzatáblákat renget a/, a'konvati szél. A eltet.,mai bán minden talpalattnvi földje hő termést igér. A kövér kalászok mélyen « tőidre hajtják terhes lijoket, mintha gazdájukat egvszerre akarnak kárpótolni a sok siláuy esztendőért Önkénytelenül is megjegyzi— Szebb vetés, bővebb aratási igér mint ai »gy a lizeiese. A liíisat az, ir.:::t!ia csakugyan unka nélkül élne. de csak az ahhoz nem értő :emében. A ki tudja azt, hogy a vasúti főnök, likőr karkötőjét felteszi, milyen felelősséget vesj agára, ha tudja, hogy hány ember élete függ ickán az ö éberségétől, vagy hanyagságától, az mtttevl elismeréssel van végzett munkájáért. A isiiti fonok a vonatnak nemcsak tiszteleg, hasin a mikor a pályán végig néz. egyúttal azt észreveszi, helyén van-e a vonatot váró szeélyzet, a váltok rendben vannak-e, általában mOSOn S olyan akadály, mely a vonatnak a páaudvarra való befutását nem engedné meg? r.zt pedig az avatatlan mind nem veimé ízre. Még számtalan példát lehetne lelhozni auik Mao nyitására, hogy a végzett, munka lehetőleg "ánybau áll a jutalommal. Ks a ki a megélhetés een különös berendezését kifogásolja, az vegye gyelembe azt, hogy még a teremtést is hibázitlia'juk, pedig annak tökéletes berendezése minL*n emberi tudást felülmúl. A világ rendjének legeszitö része az emberi munka is, igy a munka rtéke, a jutalom is ezen rendnek szolgálatában II, melyet megváltoztatni embernek nem adatott ieg! A városok háztartása. Az utolsO ket évtizedet uraló szellemi és azdasagi evulooíó hatalmas lökést adott a vá.s..k fejlődésének. A fejlődő ipar, a haladó íchnikn, az eleven kereskedelem és a terjedő uhura folyton növekvő embertömegeket. v.nz városi központokba. A munka-alkalom bővebb kinálkozáaa és a idékinél látszólag jövedelmezőbb volta, az éiéiiyesiilésirt nviló több kilátás, a szórakozások abozatossaga. a g\ erinekek iskoláztatásának önnyüsége e« más előnyök mind több embert sábitsvnak a városokba. A sürü rajokba való eö/önlést meg növeli, hogy idehajtja az embert z előretörekvés vágya, aa usbioió, de ideköti szárnyaszegett lemondás, a reménytelen 11.1jdás is. E nagyarányú népesedés előmozdítja a kaítalisztikus fejlődést, amely- aztán hatalmas meltyfljs • gssdstági és kulturális haladásnak, legelev.-uedik a városi élet. kialakul a 1110 leni áros, az állam anvagi és Mellemi élete múköeselo-k s fokosa. A magába ŐSSMVOUt szellemi és anyagi rok fejlődésével egyenletes arányban növekszik városoknak az állami életben való jelentősége, 1 varosokba raktározéidnak az állam erkölcsi és uyagi tokéi, itt van az aliam anyagi és szellemi let működésének a szint ere, s igy ideterelődik nvein Miosoda nagy kala-zok s a kalászokba mily atalmas szemek! I -t • :i adja, hogy megmarad .11 ! Akaivá, nem akarva is a HZOIIISZ. d birtokára §f s egyszerre essk. amint egy bozólos helvie ér, 'alaini zörej csapja meg a fülét. I.esallásbs bt lyez.edik. valami nagyobb vadra gondolt, arra Vált, H nár tnaj.Inéin odaduplázolt, mikor egy ember lepett ilibc. — Nagyságos uram ! Maga volna a szomszéd óldbirtokos? — En vagyok. — A gazdám ... a dretomai 1 án . . . heiegte a tot paraszt. — No, mi van a gazdájával ? — Nem tud meghalni, kiretu alássan. — Nem tud meghalni? Nem biz a'. Már három hét óta fojtogatja s lalal. de nagyon birkózik vele s most mondts, hogy izaladjuuk at a nagyságos úrhoz es hívjuk oda lozza. — Megyek ; — szólt Tanay Heia s gyors leplekben, majdnem tiltva sietott a dretomai han kastélya felé . . . Az egész kastélyban halotti SSjSjast Csak ittntt tűnik föl egy-két ember alakja, de azok is lábujjhegyen járnak, nesztelenül, mint a tova MI Lánc szellő Font a kastélyban egy halvány gyertya fény-